Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

Szomfiat, 1976. szeptember 16. 7 Közlekedésről idősebbeknek Az akció hétfőn kezdődik A közlekedésben vannak különösen veszélyeztetett korosztályok: a gyermekek és az idős emberek. A gyermekek azért, mert még nem tudják fölmérni a veszélyt, az Idősebbek pedig azért szenvednek viszonylag sok balesetet, mert nem igen ismerik a szabályokat, s csak nehezen képesek alkalmazkodni a megnövekedett forgalomhoz. A közlekedésbiztonsági tanács éppen az idős emberek érdekében rendezi meg a jövő héten közlekedésbiztonsági akcióját: a szociális otthonokban és az öregek napközi otthonaiban előadásokat tartanak majd a gyalogos közlekedés tudnivalóiról. Az előadásokat minden nap délután 3-kor kezdik. Hétfőn Újszegeden, az öregek napközi otthonában, kedden a petőfitelepi szociális otthonban, szerdán az Úttörő téri és a Vám téri napközi otthonban, csütörtökön pedig a Dáni utcai és a Brüsszeli körúti otthonban. Az előadások befejezése után, pénteken vetélkedőt rendeznek három-három résztvevővel az elsajátított ismeretekből. „A közművelődésnek" Vannak az országban szép számmal nagyon régi, hatalmas értékekkel, tudományos kiadványokkal, ritkán használt szakkönyvekkel rendelkező könyvtárak. De olyan kevés, mint az alapításának 100. évéhez közeledő Somogyi-könyvtár: fennállása óta mindig „a köz művelődését" szolgálta. Közművelődési könyvtár volt a szó eredeti értelmében már akkor is, amikor a mai, módosult jelentésű fogalom még korántsem használódott ilyen gyakran és magától értetődő természetességgel. Nemcsak a kutató tudósoknak, könyvmoly „csodabogaraknak", széplelkű úrileányoknak és szegény diákoknak szolgált, hanem mindenkinek. Szép hivatását — amelyre épületének homlokzati felirata („A közművelődésnek") emlékeztet — azóta is teljesíti. Sok munkával. * A város könyvolvasó lakosságáért vállalt hagyományos feladatai mellett három éve újakat kapott, egész megyére szólókat: összesen 290 kisebb-nagyobb könyvtár módszertani központja, irányítója lett. Mi történt a három év alaft? Hogyan funkcionál új szerepében a Somogyi-könyvtár? Erről kérdeztük az igazgatót, Tóth Bélát. — A könyvtárak és könyvtárosok munkájának szokásos mutatója: hányan vannak az olvasók. Három évvel ezelőtt az ország 19 megyéjének rangsorában mi voltunk a tizenhatodlkak. Mostanra anynyival szaporodott az olvasói létszám, hogy előrerukkoltunk a tizenharmadik helyre. Nem mondom, hogy nagyon fényes eredmény, de tudni kell, hogy máshol visszaesést vagy stagnálást mutatnak a számok. Mi segített nálunk? Ezekben az években építkezések, átalakítások révén a megye könyvtárainak összes alapterülete 51 százalékkal bővült. Nem azért, mert egyszeriben megszaporodott a tanácsok pénze és azt mondták: ha másra nem kell, adjuk könyvtárra! Hanem időközben mindenhova eljutott . a közművelődési határozat, ki-ki felszólíttatott a dolgára, és a fenntartók, persze, zsebük szerint, jórészt meg is tették kötelességüket. Egykét példa: Pitvaroson a megüresedett orvoslakásban gyönyörű gyermekkönyvtárt létesítettek; ugyanez történt Algyőn; Szatymazon régi, csöpp könyvtár volt, addig kihasználatlan klubszobával bővítették; — Milyen fotosabb változások történtek a szegedi hálózatban? — A városban pillanatnyilag tizenkét fiókkönyvtárunk működik fő hlvatáeú könyvtárossal, nyolc, úgynevezett telepi könyvtár és 27 letéti, tiszteletdíja* alkalmazottakA színház új művészei Szabó Kálmán Nagy Maii Boross Mária kai. Csillag téri, illetve odeszszai új házak fogadószintjein épül két könyvtárunk, Móravárosban és Petőfitelepen a klubkönyvtár. S ne felejtsük a három év történései közé sorolni a Vár utcai gyermekkönyvtár és az ifjúsági könyvtár létesítését, a két tarjáni fiókkönyvtár megnyitását. Végre elértük azt is, hogy folytonos tűzoltómunka helyett szakmunkát végezhetnek a könyvtárosok, nem kell a legváratlanabb időpontokban Dorozsmáról Algyőre járni helyettesíteni, vagy egyszerűen bezárni, mert megbetegszik egy könyvtáros. Báziskönyvtárakat alakítottunk ki, ezekben hárman dolgoznak és szükség esetén helyettesíteni tudnak a körzetükhöz tartozó kisebb könyvtárakban. A fluktuáció még mindig nagy gond, kevés a fizetés, sok a munka. Az üres helyeket igyekszünk mindig olyan emberekkel betölteni, akik itt, a központban tettek szert szakmai avatottságra. * A Somogyi-könyvtár tehát tulajdonképpen képző intézet is: vállalva az elkerülhetetlen kockázatot (hogy például: a friss diplomás szerződéses munkát vállal, megtanulja a szakmát, de később továbbáll) folyamatosan a kultúraés könyvszeretet „fertőzöttjeit" bocsátja ki falai közül. Szolgálva így is, egyáltalán nem kötelességszerűen, a közművelődést — a város, az egész megye hasznára. Csak ide, a könyvtárba nem hoz pénzt ez a sokágú, sokhasznú munka. Három éve két gépkocsit és 16 embert kaptak a megyei címhez, forintot egyet sem. De a címmel jár a követelmény: nagy enciklopédiák, lexikonok, külföldi folyóiratok is legyenek! A könyvárak egyre magasabbra szöknek, az állományfejlesztésre szánt összeg változatlan. Az új központtól joggal kérik a kisebb könyvtárak a jobb ellátást, a több könyvet, nem adhatja. Az épülő hókkönyvtárak állományát nem lehet egyik napról a másikra összeszedni-megvenni, és az is képtelenség, hogy hiányos könyvkészlettel nyissák meg kapuikat. Hol van a pénz, ami az új, több munkához, megyei „ranghoz" szükségeltetne? Csak az a biztos, hogy három éve keresik. Sulyok Erzsébet Az „A" betű mellé as Ö mondta: hazajött. Igaz, akkorát sóhajtott hozzá, hogy majd kiszakadt a tüdeje azon a csillagvilágos nyarestén a Dóm téren, ahol fürtökben vonult az emberáradat a szabadtéri játékokra, s ahol annyi év után megint fölszabadultan mosolygott, magyarázott és gesztikulált Mint otthon szokott az ember, hosszú távollét után. Szabó Kálmán Szegeden lett színész. S bárha srácosan bohém temperamentumát, a szerepeihez való átlényegülés kamaszos bájjal átfestett rugalmasságát másutt, új partnerek, kollégák, közönség között-előtt kamatoztatta később,* mi valahogy mindig magunkénak hittük, éreztük. Talán ezért is örülünk visszatértének, talán maga is azért fogalmazott ígv: hazajöttem. Szegeden volt Csongor, Trisztán és Bank, nemegyszer a néhai kamaraszínházban. A fővárosi éveiben keveset, Kaposvárról annál többet hallottunk róla-felőle, színészektől, újságokból, * képernyőről — most személyesen is találkozhatunk. Legutóbb televíziós felvételen szerepelt, a kaposvári színház előadásában: Nagelschmidt volt Sütő András drámájában, az Egy lócsiszár virágvasárnapjában. A napokban érkezik Szegedre, egyelőre tehát csak annyit tudunk Nagy Mariról, amennyit a színházi műsorfüzetben „elárult" magáról. Négy évvel ezelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte meg színészi pályáját. A tehetség, az erő próbaévei voltak ezek, több műfajban, és még több szerepben kapott alkalmat a megméretésre, és önmaga megmérésére. Az eredményről beszédesen szól a mértéktartó felsorolás eddigi legkedvesebb feladatairól: Razman volt Schiller Haramiák 'című drámájában, a Doktornő szerepét kapta a nagy sikerű musicalben, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Natasát játszotta Csehov Három nővérében. Szegeden „űj és jó otthonra" szeretne találni. Eddig csak egyezer járt itt, emlékeiben „csodálatosan szép" városkép él. Szeretné közelebbről megismerni, lakóival egyetemben. Reméljük, nem lesz oka az emlékképek fel&yiasgálatára. j. „Tulajdonképpen én is hazajöttem" — kezdte a beszélgetést Boross Mária. Színészcsalád gyerekeként, nagyon fiatalon, érettségiv szünetben játszotta élete első szerepét, itt, a szegedi szín. házban, Moliere Képzelt betegében. Minthogy gyerekkorától táncolt, kisegítőként gyakran szerepelt Ságvári gimnáziumi éveiben is a tánckarban. Aztán rövid ideig Kecskeméten segédszínészkedett, majd újra Szegedre jött — táncosnőnek. A Déryné Színház következett, ahol főleg zenés darabokban, mai modern vígjátékokban játszott, de feladatot kapott Gyárfás Miklós Dinasztia című színmüvében is. A következő állomás : házasságkötő terem. Férjével együtt Szolnokra szerződött, onnan két év után Békéscsabára. Ott játszotta legutóbb a Kaviár Mariskájaként élete harmincadik szerepét. Huszonhat éves. Most Szegeden a Mágnás Miska Marcsáját próbálja, Az elmúlt év szeptemberéhez hasonlóan ismét „A"-betűs plakátok állítják meg az utca emberét. Ez az ,,.A" betűre komponált grafikai jel egyhetes, földgolyót átszövő programról ad hírt: szeptember 18. és 26. között második alkalommal rendezik meg a képzőművészeti világhetet. Ez az „A" betű lett ennek a rendezvénysorozatnak emblémája, mely az art (művészet) kezdőbetűje, ugyanakkor a világhetet életre hivó UNESCO mellett működő művészeti intézményekre (AIAP, AICA) is utal. Az ábécé kezdőbetűjéhez kapcsolta nagyszerű grafikai leleménnyel a kihegyezett ceruza és a szivárvány motívumát a plakát tervezője, Papp Gábor. A képzőművészeti világhét idei központi gondolata Az ember és a művészi környezet. Mindennapjaink közvetlen közelébe igyekszik hát segíteni a m-ostani eseménysorozat minden programja a képzőművészetet, illetve arra akarja rádöbbenteni valamennyiünket, hogy mindennapjainkat, legközvetlenebb környezetünket is meghatározzák a vizuális kultúra eredményei. Soha annyi szó nem esett esztétikai műveltségről, látáskultúráról, közízlésről, mint napjainkban. Szinte minden művészeti ágnak megvannak már a maga „napjai", „hetei", „hónapjai". A színház, a zene, a film, a könyv mellé csatlakozott ezzel az átfogó rendezvénysorozattal a képzőművészet is. Nem véletlenül. A művek és a közönség között széles és mély a szakadék, mely fölött a kritikusok végeznek néha eredménytelennek tetsző akrobatikus mutatványokat. A képzőművészeti világhétnek elsősorban éppen az 0 feladata, hogy e szakadék fölé erős hidat verjen, t idővel majd, a kemény kubikosmunka eredményeképpen feltöltse e szakadékot. A képzőművészeti világhét országos programjához gazdag rendezvénysorozattal kapcsolódik Szeged. Tárlatok, ismeretterjesztési programok, képzőművészeti kiadványok, műteremlátogatások sokasága kinál ismeret- és élményszerzést lehetőséget. A Képtár Szabó Zoltán festőművész tárlatát kínálja, a Juhász Gyula Művelődési Központ Fritz Mihály szobrászművész rajzaiból, szobraiból és plakettjeiből rendezett kiállítást, a Bartók Béla Művelődési Központ Orosz János grafikáit mutatja be, a fiatal művészek klubjában három grafikus plakát- és reklámgrafikái láthatók, a November 7. Művelődési Központ a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kollektív kiállítására várja az érdeklődőket, a Gulácsy Lajos Terem pedig Der István festőművész legújabb alkotásait mutatja be. De kapcsolódik e rendezvényekhez a könyvkiadás is: a mostani alkalomra megjelent képzőművészeti kiadványok, albumok külön kirakatot kapnak. A Kárász utca kirakataiban pedig szegedi képzőművészek alkotásait ígérik. Lesz vetítés és előadás, spontán és szervezett beszélgetés, műteremlátogatás. Mindezek a rendezvények igyekszenek ráreflektorozni a képzőművészetre, elsősorban azok környezetalakító hatásaira és ugyanakkor nagyító alá veszik a legfontosabb, a legközérdekűbb kérdéseket. Mert az „A" betűnél nem lehet és nem szabad megállni! Tandi Lajos Rendet teremt a MÁV helyjegyügyben Az utóbbi időben megszaporodtak a vasüti helyjegyekkel kapcsolatos panaszok, jóllehet a MAV a kulturált utazás, a szolgáltatások minőségének javítása érdekében összeállított programjában egész sor intézkedést hozott a vasúti helyek biztosítására. A MAV vezérigazgatóságán az MTI munkatársának elmondották, hogy a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott helybiztosítási rendszert öt éve vezették be, azóta e szolgáltatás 6okat fejlődött. A kiadott helyjegyek száma az 1971. évi egymillióról ötmillióra növekedett. A vasút a lehetőség szerint fokozatosan fejleszti a szolgáltatást. A Keleti pályaudvaron felállították a központi helyelosztó irodát, amely 70 telefonvonallal kapcsolódik a vasúti pénztárakhoz, utazási irodákhoz. Ezen kívül a központ telexgépekkel is összeköttetésben áll a nagyobb vasútállomásokkal, a legtöbb utazási irodával és a 11 vidéki helyközponttal. A nemzetközi helyforgalomban elektronikus számitógép segíti a helyfoglalási. A belföldi forgalomban a helyfoglalás, a nyilvántartás egyelőre még manuális, s ez számos hibalehetőségre ad okot. Jogosak a panaszok a kettős vagy még többszöri jegy eladásra, akárcsak arra, hogy sokan kénytelenek ácsorogni a hosszú úton akkor, amikor egész sor ülőhely üres a kupékban. Gyakori ugyanis, hogy egyesek megveszik a helyjegyet, de más vonattal utaznak el. A visszásságokkal a napokban miniszterhelyettesi értekezlet is foglalkozott, s a vasút vezetői a rendteremtés érdekében elhatározták a helyjegy nyilvántartási és eladási rendszer gyakorlati működésének felülvizsgálatát. A munka megkezdődött. A MÁV vezérigazgatóságon munkabizottság működik a mindennapos gyakorlatban előforduló hibák alapos feltárására, megszüntetésére. A bizottság feladata olyan intézkedések kidolgozása, amelyek elejét veszik a további panaszoknak, rendet teremtenek helyjegy ügyben. Ezért foglalkoznak egyebek között az eladási rendszer tökéletesítésévej, gigaj, hogy elkerüljék egy-egy hely többszöri kiadását. Javaslat készül a tömegesen megvásárolt, de fel nem használt helyjegyek, illetve helyek hasznosítására. Intézkednek arról is, hogy a helyjeggyel lefoglalt, de üres helyeket menetközben „büntetlenül" lehessen használni. Utasítás készül a jegyvizsgálók ezzel kapcsolatos tennivalóira. A gyakorlati tapasztalatok, a korábbi javaslatok alapján felmerült olyan megoldás is, hogy egy-egy szerelvényt megosztanak helyjegyes és „szabad" kocsíkra, stb. A tennivalókat, a javaslatokat rövidesen összegzi a munkabizottság. A MAV vezérigazgatóság tájékoztatása szerint a közeli hetekben elkészülnek azokkal az intézkedésekkel, amelyek várhatóan megszüntetik az utasokat bosszantó hibákat és a helybiztosítási rendszer céljának megfelelően valóban a kényelmes utazást szolgálják. Az intézkedésekről, a változásokról a vasút idejében tájékoztatja az utazóközönséget,