Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! ŰELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 208. szám 1976. szeptember 3., péntek Ára: 80 fillér Gyermekeink Az iskolaorvosi szolgálat helyzete Szegeden Már a múlt század végén felismerték az egészségügy­szakemberei, hogy a gyerme­kek zavartalan fejlődése ér­dekében külön orvost kell alkalmazni az iskolákban is. Szegeden kezdetben iskolaor­vosi képesítést szerzett szak­emberek tartották szemmel a diákok egészségét, majd az 50-es években a gyermek­gyógyász szakképesítésű or­vosokra bízták az általános iskolások, az egyéb szakké­pesíté6Űekre az ipari és a középiskolai tanulók ellátá­sát. Üjabb mérföldkőt jelen­tettek a 60-as évek: ekkor kezdődött meg a körzeti gyermekorvosi hálózat kiépí­tése, és ekkor láttak hozzá az iskolaorvosi hálózat kor­szerűsítéséhez. 1964 óta az egészségügynek ez az ága — szervezetileg, gazdaságilag — a városi tanács gyermek­kórházához tartozik. A gyermekgyógyász szak­képesítésű iskolaorvosok ak­kor gyermekorvosi megbí­zást kaptak. A területi beis­kolázású általános iskolák el­lítása a körzeti gyerrpekor­vosok feladata lett. Így te­hát megszűnt az általános iskolások töbségénél a kettős ervosi ellátás, s azóta ugyan­az az orvos gyógyítja a gye­reket, ha megbetegszik, mint aki egészségesen az óvodá­ban, iskolában gondozza. Fő­foglalkozású orvosa van vi­szont a nem területi beisko­lázású általános iskoláknak, a gimnáziumoknak, szakkö­zépiskoláknak, kollégiumaik közül az Ady, a Majakovsz­kij és a textilipari szakkö­zépiskola diákotthonának, valamint az . iparitanuló-in­tézeteknek. Jelenleg Szegeden 7 főfog­lalkozású iskolaorvos, 21 körzeti gyermekorvos, 2 kör­zeti orvos és 4 részfoglalko­zású orvos dolgozik az óvo­dákban és bölcsődékben. Kö­zülük huszonöt szakképesíté­se gyermekgyógyász. Milyen munka hárul az iskolaorvosokra? A gyógyí­tó és megelőző munka egy­sége érdekében évente egy­szer általános szűrővizsgála­ton vesz részt az összes sze­gedi tanuló, s ha szüksé­ges. a rászorulókat kiegészí­tő (szemészeti, bőrgyógyásza­ti. ideggyógyászati stb.) vizs­gálatokra küldik el. Rend­szeresen ellenőrzik, betart­ják-e a gyerekek az orvosi utasításokat. Védőoltásokat adnak, segítenek a Tüdőbe­teggondozó Intézet által vég­zett tuberculin szűrővizsgá­latoknál, végrehajtják a KÖJÁL által elrendelt jár­ványügyi megelőző intézke­déseket, baleseteknél elsőse­gélyt nyújtanak. Rendkívül jelentős az egészséges élet­módra neveléssel kapcsolatos tevékenységük. Az iskola­érettségi vizsgálatokat is ők végzik első fokon, választ adnak a pályaválasztás egészségügyi kérdéseire, nemegyszer éveken át figye­lemmel kísérik az egy-egy pályára egészségügyi okokból alkalmatlan gyerekek alaku­lását, s ha szükséges, a Pá­lyaválasztási tanácsadó in­tézetbe irányítják őket. Munkájuk tehát rendkívül szerteágazó, és a szocialista egészségügy törekvésében: a gyógyító-megelőző tevékeny­ség összehangolásában — nélkülözhetetlen. A városi tanács legutóbbi vb-ülésén ezért is tűzték napirendre ezt a témát. Megállapítot­ták. hogy az óvodákban, is­kolákban az orvosi ellátás általában megfelelő, az ösz­szes iskolaorvosi állás be van töltve. Gondot jelent azonban az, hogy egyes kör­zetekben nincs állandó gyer­mekorvos, s a helyettes — mivel nem győzi munkával — kénytelen háttérbe szorí­tani az iskolai munkát. Ne­hezítik a folyamatosságot igénylő eredményes gyógyí­tó-megelőző tevékenységet az elhúzódó iskolafelújítások, a gyerekeket ugyanis szétszór­tan tudják csak elhelyezni más Iskolákban. Nem min­denhol rendei az orvos meg­felelő körülmények között: nincs váró, de helyenként rendelő sem, előfordul, hogy szertárban, tanteremben vizsgálja az orvos a gyere­keket. Szó esett az iskolafogászat­ról is: a felszerelés megfele­lő, ám az orvosok napi óra­számának mérsékelt emelke­dése nem jelent egyértelmű fejlődést. Ez ugyanis a vá­roshoz kapcsolt községek te­rületnövekedésére vezethető vissza. S egy szomorú tény a vb számára készített jelen­tésben: az elmúlt tíz évben egyre több a fogszuvasodás­ban szenvedő kisdiák, s ez indokolttá teszi, hogy meg­szervezzék, illetve megerősít­sék a — helyenként még el­látatlan — osztályokban, is­kolákban a fogászatot. Ch. A. Együtt — egymásért Szűcs Isfvánné nyilatkozata az új úttörőév eseményeiről „Együtt — egymásért!" — ban — sorra kerülő I. nem- kólát tanköteles korban el­a gondolat szeptembertől két- zetközi gyermekfesztiválra végezzék. Az „Értéket terem­éves országos mozgalommá való előkészületeknek. tünk" akció a korábbi hagyo­lesz pártunk egymilliós gyer- „Együtt — egymásért!" mun- mányokra építve lehetővé mekszerevezetében. A VII. kálkodnak a kisdobos- és út- teszi, hogy a kisdiákok társa­országos úttörő-találkozón törőpróba követelményeit dalmi munkával, hasznos meghirdetett mozgalom meg- vállaló gyerekek is az őrsök- anyaggyűjtéssel részt vállal­tervezéséhez és végrehajtásé- ben, a rajokban és a csapat- janak saját környezetük, a hoz 4000 úttörőcsapatunkban foglalkozásokon egyaránt, népgazdaság feladatainak látnak hozzá a kisközössé- Valamennyi úttörőcsapat — megoldásában. Szövetségünk gek. A piros és kéknyakken- a tanév elején — a közélet vállalta, hogy évente 15 ezer dósok szervezeti életéről, a demokratikus fórumain —az tonna vasat és fémet. 200 tanév úttörőmozgalmi teen- úttörőparlamenteken értékeli tonna papirt, 2000 tonna tex­dőiről nyilatkozott Szűcs Ist- maid a közösség életét, mun- tíliát és 200 tonna gvógynö­vénné. az Úttörőszövetség fő- káját. A csapattól egészen vényt gyűjt, továbbá 7 millió titkára: országos szintig „növekvő" óra társadalmi munkát vé­— Az Együtt — eevmá parlamenteken a kisdobosok gez. és egymillió facsemetét sért!" eszméje hatotta át már és úttörők százezrei adnak ültet. a 140 ezer nyári táborozó maíd szamot az 1974. evi V. wmmmmm^^mmmmmmmm programját, a lakóterülete- országos uttoropar amentben ken működő őrsök életét, a elfogadott „jó utjelek meg­felnőttek és gyermekek, a valósulásárol. a mozgalmi KISZ-esek és úttörők, csalá- munka helyzeterői, mondjak dok és őrsök nyári egyúttlé- el véleményüket, javaslatai­tét is — mondotta. — Moz- hat. galmunk célja, hogy színes, Figyelmünket mindenek­gazdag programokkal fejlesz- előtt a csapatok közösségi sze tovább a közösségi életet, erejének fokozására, a szer­alakítsa ki a gyermekekben vezeti élet javítására, a moz­a szocialista magatartás galmi munka továbbfejleszté­alápjait, bővítse az ifjúkom- sére fordítjuk. Ennek alkal­munisták és úttörők együtt- mas eszköze például az őr­működését. erősítse az úttö- sök vállalása gyengén tanuló rőcsaDatok és a felnőtt tár- társaik segítésére. Országos sadalom kapcsolatát, tanácsunk meghirdeti az V. — Az 1976—77-es úttörőév országos úttörőparlamenten országos mozgalma szerves kezdeményezett „Bukásmen­, része a „Példaképeink a tes őrsök", és a „Végezzük el íkommunisták" nemzetközi együtt a nyolc osztályt" ak­?vittörőakciónak. valamint az ciókat, elősegítve ezzel, hogy i-lMI-hea. — a. Szovjetunió- a gyermekek az általános is­Felkészülés az új tanévre Háromezer pedagógus vett részt a központi nyári tanfolyamokon A korábbi évekhez hason­lóan az Országos Pedagógiai Intézet az idén nyáron is megszervezte a pedagógusok nyári továbbképzési tanfo­lyamait. Ezeken mintegy 3000 pedagógus vett részt. Legnagyobb érdeklődés az idegen nyelvi tanfolyamok iránt nyilvánult meg: az orosz nyelvi tanfolyamok munkájába például 467 álta­lános és 128 középiskolai szaktanár kapcsolódott be. Az immár tizenhatodik al­kalommal szervezett tábo­rokban 80 jól felkészült pe­dagógus irányította a neve­lők továbbképzését A Komárom megyei tanács vezetőinek kezdeményezésére az idén először szervezett az OPI orosz nyelvi tábort a szaktanároknak, Eszter­gomban. Három megye — Komárom, Heves és Pest — szaktanárai egy-egy szovjet szakember részvételével ötös csopotorkat alkottak. Minden csoport azonos tematikával, de más-más módszerrel dol­gozott, s egyben lehetőség adódott az egyéni foglalko­zásra, tanulásra is. Az OPI tervei szeri bt három év alatt á három megye min­den általános iskolai orosz szakos nevelője részt' vehet ezen az intenzív továbbkép­zésen. A német nyelvi tanfolyam­nak évek óta Miskolc ad otthont. Az idei program­ban az országismeret és a mai szocialista német iroda­lom uralkodott. Hasonlóan sikeres volt a szolnoki és az egri angol, a székesfe­hérvári latin tanfolyam, és ismeretekben gazdagodva kezdhetik az új tanévet a nyíregyházi és a győri fran­cia tanfolyamok résztvevői is. A nemzetiségi anyanyelvi tanfolyamokat ugyancsak Székesfehérvár látta vendé­gül. A nemzetiségi nyelveket tanító pedagógusoknak ta­valy fejeződött be egy há­roméves továbbképzési cik­lus, az idén viszont elkezdő­dött az új, immáron ötéves képzés. A tanfolyamok mun­káját 16 jugoszláviai, NDK­beli, romániai és szlovákiai nyelvész-metodikus irányí­totta. A nemzetiségi tanítók egy nagyobb csoportja a szomszédos szocialista orszá­gokban, Crkvenicán, Po­zsonyban, Bukarestben és Zwickauban részesült anya­nyelvi továbbképzésben. Az alsó tagozatos nevelők Nyíregyházán megtartott két tanfolyamán a tanítók zene,, pedagógiai kultúrájának gya. rapítasa állt a középpont­ban. A gimnáziumok kémia sza. kos tanárai — kapcsolódva n kémikusok vándorgyűlé­séhez — Kecskeméten fejez­ték be két évvel ezelőtt megkezdett felkészülésüket az új tantervek bevezetésé­re. Üj színfoltja volt. a nyá­ri továbbképzéseknek, hogy azokon minden eddiginél több szakközépiskolai nevelő vett részt. Több mint 300 közgazdasági szakközépisko­lai tanárnak a számítástech­nikai laboratórium nyújtott gyakorlati foglalkozási lehe­tőséget. A magyar ezüst j % , m jubileuma ötven - évvel ezelőtt, 1926 októberében kezdődött fel­színi kitermeléssel a magyar bauxitbányászat a Fejér me­gyei Gánt község határában. Az évforduló alkalmából a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat em­léktáblát helyezett el Gán­ton, a hájdani Aluérc Bányá­vállalat első üzemirodája falán. A bauxitbányászat, félév­százados jubileuma alkalmá­ból az idei bányásznapon nyitják meg Gánton a sza­badtéri bányamúzeumot, ahol a „magyar ezüst" bányászati eszközeit, fejtési módszereit állandó kiállításon mutat­ják be. Vtzépitő-lpari munkamódszerek Az V. ötéves tervben elő­irányzott vízgazdálkodás­fejlesztési feladatok teljesí­tését segítő új termékeket, munkamódszereket mutatja be a vízépítőipari kiállítás, amely csütörtökön nyitotta meg kapuit Szentendrén. A kiállítás gazdája a Vízépítő­ipari Tröszt, amely 1980-ig évente 2—3 milliárd forint értékű vízellátási, csotorná­zási és tisztítómű-építési be­ruházást valósít meg. A szeptember 10-ig nyitva tartó kiállításon szakmai elő­adássorozattal is tájékoztat­ják a szakembereket a csak­nem 50 hazai és külföldi kiállító korszerű termékeiről, munkamódszereiről. A szentendrei állandó vízügyi kiállítás területén ugyancsak csütörtökön nyílt meg a szovjet Sudoimport Külkereskedelmi Egyesülés csónakmotor és sporthajó kiállítása. (MTI) Sínek a tavon Augusztus közepe óta a szeged-rókusi végállomástól a villamosok új sínen járnak a Belváros irányába. A jövendő Izabella-híd hatodik nyílása alatt átbújva, a konzervgyár előtt és a Külső-Pulz utcán át térnek vissza a Kossuth La­jos sugárútra. Az l-es járat kocsijai néhány hét múlva pedig már a második új sínpárt is próbára tehetik; szep­tember végére teljes egészében elkészül a sugárúti villa­mosvágányok rekonstrukciója. A „hurok" — csak így em­legetik az új vágányokat — négyszáz méterrel hosszabb lfesz, így a pálya, melynek építésére több vállalat szövetke­zett, s ehhez a négyszáz méterhez már azt a villamosfor­dulót is hozzászámítják, mely a rókusi tó feltöltött része fölé kerül. Az egyik sín kész a konzervgyár előtt, a másik már majdnem elkészült Somogyi Károlyné felvételei Utasaikat letéve, itt, a feltöltött tavon fordulnak majd vissza a villamosok ÚJ pályáitikra _ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom