Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

Péntek, 1976. szeptember 17. 5 Három kiállítás SIS A hazánkban most másodízben megrendezésre kerülő képzőművészeti világhét programjaként a hét első felében három kiállítás nyílt Szegeden. A Juhász Gyula Művelődési Központban Fritz Mihály szegedi szobrászművész rajzokból, domborművekből, szobrokból és plakettekből rendezett tárlatát kedden nyitották meg. Szerdón este a Bartók Béla Művelődési Központ fiatal művészek klubjában három fiatal szegedi alkotó, Mráz János, Szekeres Ferenc és Tyebó Miklós reklámgrafikai alkotásaiból nyílt kiállítás. Tegnap, csütörtökön délután pedig Orosz János grafikáiból rendeztek tárlatot a Bartók Béla Művelődési Központban. A Fritz Mihály kiállítására invitáló leporelló címlapján az Alvó című rézdomboritás egy részlete látható. Az elpihenő emberi kéz ernyedő mozdulata valóban szinte jelképe lehetne Fritz Mihály lírai, bensőséges hangulatokra érzékeny, emberközpontú, a dolog-jelenségek végső okait kutató művészetének. Fritz Mihály fiatal szobrász. Nem véletlen hát, hogy szemlélődésének középpontjában a legalapvetőbb emberi kapcsolatok: a szerelem, a család, a gyermek áll. Rajzai biztos kezű, virtuóz tudású alkotóra vallanak. A dolgok eredetéhez igyekszik visszanyúlni, akár egy fatörzs kéregtanulmányát készíti, akár egy kibontakozó őszirózsa szirmainak mozdulósára figyel, akár egy udvar részletének pontos képét vetíti elénk. Kiállításának gerincét női portrék alkotjók. Ezek a karakteresen, szépen megmunkált fejek szinte tükörképei Fritz egyszerű eszközökkel dolgozó, lényeget kereső, tiszta művészetének. Azon kevesek közé tartozik nemzedéktársai közül, akik nem makacs újítók, hanem tehetséges és tiszta szándékú továbbfolytató! a képzőművészet legnemesebb hagyományainak. Kiállításának egyik legszebb darabja az Alsó című rézdomboritás, ahol szinte summázva jelenik meg rajzi biztonsága, plasztikai érzéke, szemléletének érzékenysége és komponálókészségének harmóniája. Talán soha nem volt ilyen szépen és gondosan rendezett kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ fiatal művészek klubjának, mint a most látható tárlat. Igazi csoportmunkával készült ez a kiállítás, nagyjából azonos felkészültségű fiatalok közös szándékából, törekvéseik közös eredőjeként. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola biztosította számukra azokat az alapvető művészi ismereteket. melyeknek birtokában a reklámgrafika területére kalandozhattak. Közös kiállításuk kohéziója a korszerű, sokszorosítható plakát, melynek ugyan nincsenek hagyományai ebben a városban, de épp ez a kiállítás bizonyítja, hogy jelene kibontakozófélben. Hármójuk közül Mráz János színkultúrája a legkiérleltebb, az ő plakáttervei, emblémaelképzelései tükrözik leginkább e műfaj summázó-jelképi törekvéseit. Szekeres Ferenc szertelenebb alkat. Gazdagabban bánik a színekkel (bár egyik legsikerülíebb plakátja a szem, a látás védelmében készült terv nem más. mint teljesen fekete lap), jobban érdeklik a variációs lehetőségek, s a plakát mellett szívesen készít meghívókat, leporellókat, kiadványterveket. Műfaji sokszínűségét bizonyítja, hogy szívesen alkalmaz fotótechnikai eljárásokat, montázst, használja a rajzot, az applikációt, a festést. KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT MAGYARORSZÁGON SEMAINE MONDMUf 0£S BEAUX ÁRTS EN HONGRIE 76IX. 18-26 Tyebó Miklós ötletember, ötletei azonban sohasem öncélúak, mindig jórészt közérdekű mondanivalót szolgálnak. A látás védelmében készült plakátjain például a klasszikus gipszszoborra védőszemüveget ad, katonai rohamsisakjában tulipánokat virágóztat, s akasztófakötelén kis címke lóg: „Made in Chile". E kiállítást végignézve — ezen alkotások közül egyetlen plakátterv valósult meg, Mráz János testmozgást népszerűsítő, díjnyertes plakátját nyomtatta ki a megyei egészségvédő intézet — elgondolkozunk azon, micsoda lehetőségek rejlenek ezekben a lelkes, fiatal alkotókban. S elgondolkodunk azon is, micsoda luxus energiájukat, tehetségüket, ötleteiket szűk kiállítótermek paravánjaira korlátozni! Orosz Jánost a kortárs képzőművészet egyik legeredetibb egyéniségenként tartjuk számon. Fest, szobrot farag, murális munkát készít, könyvet illusztrál, rajzol. A Bartók Béla Művelődési Központban most, az utóbbi két-három év rajzaiból 1 alhatnak néhányat az érdeklő dők. „Rajzolva jutok elqbore, ez munkám alapja, gondolkodásom formája, mindent és mindenkit rajzolva ismertem meg" — így ír szegedi katalógusának előszavában. 3 ez az egyetlen mondat fontos és pontos iránytű kamarakiállításához. Toll-, golyósirón- és ceruzarajzai egy naponta égő, a világ és személyes dolgaira egyaránt figyelni képes, sokszínű alkotó megnyilvánulásai. Olyanok ezek a rajzok, mintha ujjainak meghosszabbításaként a ceruza vagy a tustoli szívének lüktetéséit regisztrálná a papírlapon. A háborús emlékek sorozata, nyomasztó. tragikus figurái a pusztulás ellen emelnek szót, drámai tömörséggel. Líraibb, bensőségesebb lapok készüllek apjáról, melyeknek egyszerűsítő törekvései egyúttal tartalmi motívumok is. Néhány lapja, leegyszerűsített vonalvezetésével, elvontabb kifejezésmódjával az emberi kapcsolatok legbensőbb lényegére utal. A Köverek és soványak harca című sorozatának három lapja pedig rpinlegy groteszk tükörben vázolja elénk jó és a rossz ellentétének művészileg megfogalmazott rajzát. Orosz János kiállítása a képzőművészeti világhét mindenképpen egyik legrangosabb szegedi eseménye. Tandi Lajos Simon István Bazsiban a művelődési ház előcsarnokában csütörtökön leleplezték az egy éve elhunyt Simon István költő szobrát. A költő születésének 50. évfordulója alkalnfából rendezett ünnepségen a családtagokon, rokonokon, barátokon és tisztelőkön kívül részt vett dr. Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes is. A szoboravató ünnepségen Kossuth-díjas költőnk szülőfalujának lakói nevében Dezsényi Károly, a bazsi községi tanács titkára mondott beszédet. A pályatársak nevében Garai Gábor Kossuthdíjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára emlékezett: „Életformája a hűség volt — hangoztatta többek között. — Versei között alig van olyan, amely ne idézne föl egy-egy képet, vagy emberi arcot szülőfalujából. Hűséges volt — mint tisztes mesterember a jó szerszámaihoz — tulajdon költői eszközeihez is." Ezt követően Garai Gábor leleplezte Simon István márvány talapzatra elhelyezett, bronzból készült mellszobrát, Somogyi Árpád szobrász alkotását. A szobor talapzatánál a Magyar Írók Szövetsége, a Veszprém megyei Tanács, a tapolcai Batsányi János Gimnázium és a Bazsi községi tanács helyezte el koszorúit. Az ünnepségen több száz főnyi résztvevő előtt Sütő Irén, Bodor Tibor és Dévay Nagy Kamilla, a budapesti Radnóti Irodalmi Színpad tagjai adtak műsort Simon István verseiből. Ismeretterjesztés a szegedi járásban A legtöbb előadást társadalomtudományi témából tartották A közművelődési szezon elején az ismeretterjesztés elmúlt évi tapasztalatait értékelték és az új feladatokat jelölték meg a TIT járási szervezetének értekezletén, tegnap délután. A nagyközségi és községi TIT-szervezetek, valamint csoportok titkárai a Kárász utcai klubban tartották a megbeszélést, amelyen Reményik István, a szervezet alelnöke ismertette a járási pártbizottságnak az ismeretterjesztő munka javításáról hozott határozatait, Fodor István, a járási szervezet titkára pedig beszámolt a tartalmi és szervezeti kérdésekről. Az ismeretterjesztés tartalmi és formai fejlődésének jelentős állomása volt az elmúlt év. Sikerült megvalósítani a községekben, hogy a TIT-szervezetek és a csoportok a helyi közművelődési program végrehajtásában fontos támaszai voltak más művelődési intézményeknek és szervezeteknek: elsősorban az újfajta, tanfolyamrendszerű előadássorozatok révén, a valóságos igények alapján megválasztott témákkal. Örvendetesen javult a falusi fizikai dolgozók körében az ismeretterjesztés minősége, tartalma és szervezettsége. Tavaly összesen 2275 rendezvényt tartottak a járásban amelyeket 72 ezer 840-en látogattak. A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az előadások száma, mindazonáltal indokolt, hogy Kübekházán, Forráskúton. Zsombón, Ópusztaszeren és Bakson a továbbiakban még több ismeretszerző alkalomhoz jusson a lakosság. Legtöbb előadás és sorozat a társadalomtudományok témáiról hangzott el, de az egészségügyi kultúra fejlesztését, az esztétikai nevelést és ízlcsíormálást, a nyelvi kultúra ápolását a kelleténél kevesebb rendezvény szolgálta. A külterületeken, tanyákon végzett ismeretterjesztő munkát nehezíti, hogy bázisai számos tanyai iskola megszüntetésével felszámolódtak. A szervezet ezekben a körzetekben téeszmajorok, üzemegységek, más gazdasági központok megfelelő helyiségeit szeretné igénybe venni, javítva egyúttal a munkahelyi ismeretterjesztés színvonalát is. A szervezeti változások szintén a jobb munkát szolgálták: 5 önálló TIT-szervezet és húsz csoport működik a járásban, az előbbiek háromtagú választott testülettel és megbízott titkárral, az utóbbiak csoportvezetőkkel, akik könnyen tudnak kapcsolatokat tartani a helyi tanácsok, gazdaságok, intézmények irányítóival. A helyi szervezetek TIT-klubokat is működtetnek. Jelenleg összesen 450 előadó dolgozik a járás községeiben. Az ismeretterjesztés jövőbeni feladatai között első helyre sorolták az értekezleten a tanfolyam jellegű előadássorozatok továbbfejlesztését, elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban, a szállításban és a kereskedelemben dolgozók között. Nagyobb gondot fordítanak ezután a természettudományos ismeretterjesztésre, valamint az életmód kérdéseivel kapcsolatos tematikák kiválasztására. Jobb szervezéssel arra törekednek, hogy a hallgatók között több legyen a fiatal. Az értekezlet résztvevői megvitatták a beszámolói, és — kiegészítésekkel — elfogadták. Pátzay Pál kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének művészi alkotó tevékenysége elismeréséül, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter és dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja. Tévéakció lesz a Dél-alföldön Előkészítő tanácskozást tartottak Szegeden Tegnap három megye képviselői tanácskoztak Szegeden, a sportcsarnokban. Megvitatták azt a programot, amelyet a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kereskedelmi és propagandairodája dolgozott ki a jövő év tavaszán a Dél-Alföldön rendezendő tévéakcióra. A megbeszélésen — amelyet dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára nyitott meg — Varga György, a kéreskedelmi és propagandairoda igazgatója ismertette az akcióra vonatkozó elképzeléseiket. A tervek szerint a tavasszal másfél hónapig tartana az akció, amelynek során a szegedi körzeti tévéstúdió területéhez tartozó három megye — Békés, Csongrád és Bács-Kiskun — életéről, fejlődéséről, gondjairól 30—40 műsort sugározna a Magyar Televízió, hasonlóan a rádió korábbi akcióihoz. Részt vett a megbeszélésen Németh Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is, aki elmondotta, hogy a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya is támogatja a kezdeményezést, hogy a regionális stúdióhoz tartózó három megye életéről intenzív tájékoztatást nyújtson a televízió az akcióban. A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy a három megye képviselői október közepéig összeállítják műsorjavaslatukat, s november végére már elkészítik az akció pontos tervét. Záró szavaiban dr. Koncz János hangsúlyozta, hogy az akció jó lehetőséget biztosít a három megye kapcsolatainak továbbfejlesztésére is. A színház új művészei Perei Irén Farkas Éva Tavasszal, a hazai operatársulatok szegedi találkozóján láthatta-hallhatta színházunkban a publikum. A debreceniek előadásában megszólaltatott Mozart-operában, a Varázsfuvolában volt a három udvarhölgy egyike, s föltűnést keltett szép dallamformálásával, hajlékony, „mozartos" szopránjával A fővárosi születésű fiatal énekesnő Sík Olgánál tanult a budapesti konzervatóriumban, s közben a Magyar Állami Népi Együttes kórusában kezdte a pályát. Hamarosan sikeres engedélyvizsgát tett a filharmóniánál dalok és operaszerepek tolmácsolására, s még abban az évben, 1970-ben a Déryné Színház szerződtette. A vígoperák világából elénekelte a Don Pasquale Norináját, Auber: Fra Diavoló jának Zerlináját, Rosina volt a Sevillai borbélyban, Rozi a Pornódé király új ruhája című Rónfct-operában. 1974-től a debreceni operatársulat tagja (főbb szerepei A végzet hatalmának Leonórája, a Rigoletto Gildája) — onnan szerződött most Szegedre. Az elmúlt szezon egyik emlékezetes sikerű premierjét tartották a szegedi színházban Kodály színpadi remekével, a Székelyfonóval. Előadás végén, a ruhatárnál várakozva, többen érdeklődtek kíváncsian, ki volt az a bizonyos Szomszédasszony, aki oly ízesen, ellenállhatatlan temperamentummal dalolta el a Kitrákoty-mesét, az Én elmentem a vásárba kezdetű népdalfeldolgozást. Farkas Éva. a vendégművész, azóta ideszerződött, s hamarosan újabb szerepben mutatkozik be Szegeden: az operatársulat első premierjén, október 9-én, Csajkovszkij Anyeginjében alakítja Filipjevnát. Szolfézstanárként kezdte zenei pályáját, ő is sikeres vizsgát tett a filharmóniánál, vezetője volt a Jeunesses Musicales hatvani szervezetének, magánéneket tanított Budapesten. Énekelt a Bayreuth-i Festspielhaus előadásainak kórusában, versenyt is nyert a wagneri zeneparadicsomban, három évet töltött az NDK tíz városának társulatainál.