Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

V!t£C PROtETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! fO < DELUAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA évfolyam 220. szám 1976­szeptember 17., péntek Ára: 80 fillér Folytatja űrprogramját a Szojuz—22 A különleges fényképezőgéppel megkezdődött a földfelszín fényképezése A Szojuz—22 űrhajó csütörtökön moszkvai idő szerint 12 óráig 16 fordulatot tett meg a Föld körül. A szerdán végrehajtott pályamódosítás után az űrhajó pályájának adatai a kővetkezők: a Föld felszínétói való legnagyobb távolság 280 kilométer, a legkisebb távolság 250 kilométer, a keringési idő 89,6 perc, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. Az űrhajósok csütörtökön, moszkvai idő szerint 7 óra. kor kezdték meg a munka­napot. Az orvosi vizsgálat és a reggeli után Valerij Bi­kovszkij és Vlagyimir Aksz­jonov kozmonauták befejez­ték a több zónás fényképe­zöberendezés üzembe helye­zésének előkészületeit. A berendezéssel az első tudományos és népgazdasági célú földfelszín-felvételeket akkor készítették, amikor az űrhajó Kelet-Szibéria fe­lett repült. A tudományos kutatóprog­ram keretében az űrhajósok biológiai kísérletet kezdtek, amellyel tanulmányozzák az űrrepülés hatását a maga­sabb rendű növények fej­ődésére. A kozmonauták közérzete jó. A Szojuz—22 űrhajó re­pülése a kitűzött program­nak megfelelően folyik. A Szojuz—22 űrhajó egyik legfontosabb feladata a földrajzi kutatások folytatá­sa. Az űrhajó fedélzetén — a korábban felbocsátott Szo­juzokon elhelyezett össze­kapcsoló berendezés helyén — különleges fényképező­gépet helyeztek el. A beren­dezést NDK-beli és szovjet szakemberek közösen dol­gozták ki, s a jenai Kari Zeiss Müvekben készítették el. A Szojuz—22 kutatási programjában az MKF—6 elnevezésű fényképezőgéppel elvégzendő megfigyelések a „Szivárvány" nevet kapták, s ez a különleges berende­(Folytatds a 2. oldalon.) Üzemi közegészségügy és munkésegészség-védelem Csongrád megyei helyzetkép Teljesítették védnökség­vállalásukat a hűsipari üzemek fiataljai A KISZ Csongrád megyei bizottságának ülése ülést tartott tegnap, csütörtökön Szegeden a KISZ Csongrád megyei bizottsága Bódi Györgynek, a bizottság első titkárának elnökletével. Az ülés napirendjén három írásos jelentés szerepelt, majd egyéb kérdésekben is dön­tött a testület. Bódi György fűzött szóbeli kiegészítést a megyei tanács vb és a KISZ megyei bizottság 1976—80 kö­zötti időszakra tervezett együttműködési javaslatához; az ifjúsági szövetség Szentes városi bizottságának jelentését a KISZ—úttörőkapcsolat alakulásáról Schröttner Antal terjesztette elő; a szalamigyár rekonstrukciója fölött vál­lalt védnökség befejezéséről készült írásos beszámolót Nagy Sándor, a Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat KISZ-bizottságának titkára egészítette ki. A testület munkájában részt vett és felszólalt Horváth Ár­pád, az MSZMP KB munkatársa, dr. Perjést László, a me­gyei tanács elnöke. Oláh Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Piros László, az AHV igazgatója, Dóczi László, a Szentes városi pártbizottság osztályvezetője, va­lamint Tóth Zsuzsanna, Pádár Lászlóné, dr. Dékány Klára, Sternné Fejér Márta. Miklós László, Szilvás! Rozália, Sí­pos Lászlóné és Horváth András. A szocialista társadalmi rend. a szocialista egész­ségügy szülöttének lehet ne­vezni a munkaegészségügyet, az üzemegészségügyet, me­lyek a felszabadulás előtt az egészségügyi tevékeny­ségben csak halvány nyo­mokban jelentkeztek — így kezdődik az a jelentés, amelyet a megyei tanács egészségügyi osztálya ter­jesztett a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. S ezzel tulajdonképpen a lényeget fogalmazták meg, ami számos törvényben él és hat, hiszen a dolgozók életének és egészségének védelmét rendelkezések, normák, rendszabályok ír­ják elő részletesen. Csongrád megye Ipara kedvező településegészség­ügyi szerkezetben fejlődött. Általában nem zavarják az ipartelepek a lakosság éle­tét, legfeljebb kisebb üze­mek, ipari szövetkezetek ékelődnek be a városokba. Szegednek kifejezetten kör­nyezetet zavaró üzeme a vasöntöde, Hódmezővásár­helyen a furfurol gyár szennyezi a levegőt, Csong­rádon és Vásárhelyen még néhány ipari szövetkezet elhelyezkedése okoz gondot. Ez egyúttal az üzemegész­ségügyi feladatok megoldá­sának is gátat vet, mert a városokba ékelődő kisüze­mek és szövetkezetek telep­helyén terjeszkedésre, kor­szerűsítésére nincs lehető­ség, sem az üzemeket bőví­teni, sem a szellőztetést megoldani, sem a szociális ellátást fejleszteni nem le­het. A munkaegészségügyben legnagyobb gond a zajárta­lom. Kifejezetten zajos üzem az OKGT nagyalföldi kő­olajfeltáró algyői és dorozs­mai munkahelye, a szegedi textilművek, a HÖDIKÖT, a makói FÉG. Ezekben a gyárakban egyelőre nem kit nálkozik műszaki megoldás a zajcsökkentésre. A csong­rádi bútorgyárban és a FÉG makói telepén hangnyelő falakkal, a gépek szigetelé­sével sikerült javítani a helyzeten. A levegőt szennyező, az egészségre ártalmas anyagok koncentrációja csökkent a megye üzemeiben, a poros munkahelyeken növelték az elszívó berendezések hatás­fokát vagy újakat állítottak üzembe. De az ipari szö­vetkezetek ebben sem tud­tak lépést tartani a kor igé­nyeivel. Legnagyob a por­ártalom a kenderfeldolgo­zókban. annak ellenére, hogy az elszívók maximális ha­tásfokon dolgoznak. Nem kedvez az üzemegészségügy­nek, hogy a dolgozók az egyéni védőeszközöket na­gyobbrészt nem használják. Vegyi ártalmakból az ólom, a benzin és a benzol­homológok okoznak legtöbb gondot, különösen a kis­üzemekben és az ipari szö­vetkezetekben. A KÖJÁL rendszeres és szigorú ellen­őrzései számo6 helyen ki­kényszeritettek azonban cél­szerű megoldásokat. Az üzemegészségügyi szol­gálat már 25 éves múltra tekint vissza hazánkban. Azóta a napi üzemorvosi óraszám Csongrád megyé­ben hatszorosára növeke­dett, s ma 18 főállású, 54 részfoglalkozású üzemorvos dolgozik megyénkben. Az üzemorvosok napi munka­órája 245. Az üzemorvosok egy esztendőben több mint 40Ö ezer esetben foglalkoz­tak a gondjaikra bízott dol­gozókkal. Ennek ellenére elégtelen még a rehabilitá­ciós tevékenység, a csök­kent munkaképességűek át­képzése és megfelelő mun­kakörbe helyezése. Gyakori az orvosvándorlás is, mivel az üzemorvosi munka anya­gi és erkölcsi megbecsülése nem kielégítő. Szociális ellátásban igen szép az előrehaladás. Az üzemi fürdők, öltözők, mos­dók állapota és felszerelt­sége még a rosszabb adott­ságú gyárakban — tégla­gyárak, kenderfeldolgozók — is megfelelő. A fejlesztés nem áll meg — nemrégen adtak át rendeltetésének új szociális traktust Csongrá­don a HÖDIKÖT telepén és év végéig elkészül a szegedi jutagyárban is az öltöző, mosdó komplexum. Am itt újra a kisüzemek és az ipari szövetkezetek • maradnak el, mert elhelyezkedésük miatt nem tudnak lépést tartani a korszerű igényekkel. Üze­mi étkeztetésben is ezek vannak hátrányban, több helyen évek óta képtelenek megszervezni a dolgozók ellátását. A megyei tanács egész­ségügyi osztálya megállapí­totta, hogy a megye ipari üzemeinek nagy többsége egészséges munkakörülmé­nyeket biztosít dolgozóinak és betartja az egészséges munkakörülmények bizto­sításában ráháruló kötele­zettségeket, biztosítja az üzemegészségügyi szolgálat működésének feltételeit. A gyárak a dinamikus fejlő­déssel párhuzamosan nagy gondot fordítottak a dolgo­zók egészségének védelmére, részben új technológiák be­vezetésével, részben az üze­mek korszerűsítésével, a szociális ellátás fejlesztésé­vel. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága jó néven vette a fejlődést, ugyanak­kor megállapította: tovább kell keresni a munkaegész­ségügy fejlesztésének lehe­tőségeit, a garanciát nyújtó műszaki megoldások alkal­mazását. Ezért 1977-ben a testület újra napirendre tűzi a témát, ezúttal azonban programot is kér a még megoldatlan feladatok meg­nyugtató rendezésére. A Csongrád megyei Allat­forgalmi és Húsjpari Válla­latnál, a szegedi szalámigyár rekonstrukció fölött a válla­lat ifjukommunistái vállal­tak védnökséget. Jelentős ré­szük van abban, hogy a ki­tűzött határidő előtt három hónappál hamarabb adhat­| ják át á nagyberuházást, s kezdődhet meg a termelés. A .gyár if júkom.mufiistái 1971-ben határozták el; hogy az 1 milliárd 103 millió fo­rintos munkálatok fifiött védnökséget vállalnak. 1972. február 4-én írták alá az ezt bizonyító okmányokat. A védnökséghez csatlakoztak még: a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa, a vállalati szb, valamint a kivitelező válla­latok KISZ-szervezetei és szakszervezeti bizottságai. A fiatalok a védnökségi munka során fontos feladat­nak tekintették az agitációs tevékenységet. Annak tuda­tosítását, hogy vállalásuk politikai és népgazdasági je­lentőségű. Az alapszerveze­tek, az egyes KISZ-tagok ak­cióprogramjában mindvégig fontos helyet kapott a véd­nökség. A gazdasági vezetők is rendszeresen tájékoztatták a fiatalokat a beruházási munkálatok üteméről. Kiemelt feladatként kezel­ték a KISZ-tagok a szerve­zettség növelését annak ér­dekében. hogy minél többen vegyenek részt a vállaltak teljesítésében. 1972-ben még 140 KISZ-tag kezdte el a munkát, ez évben már 210 fős a vállalat ifjúkommunis­táinak tábora. Igen sokan bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, szinte ki­vétel nélkül mind brigád­ban dolgoznak. A kimagasló mozgalmi munkát végzők kö­zül 18 fiatalt vettek föl á part tagjai sorába. A védnökségi teendőkből kivették részüket az időseb­bek is. Több mint 12 ezer társadalmi munkaóra szület­hetett az ő segítségükkel. Az önként vállalt közös munká­nak is köszönhető, hogy az új üzemrészekben gyorsan kialakult a jó tulajdonosi vi­szony a munkások és gépeik között, s átvették szocialista megőrzésre az üzemcsarno­kokat a felszerelésekkel együtt. Fontos feladat volt, hogy az új üzemcsarnokok bein­dulásakor megfelelően jól képzett szakmunkásgárdája legyen a 'gyárnak. Ennek ér­dekében kötöttek szocialista szerződést a Fodor József. Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetével. At. új létesítmények pró­baüzemelésének . megkezdése előtt szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveztek az új gépek és berendezések megismerésére, kezelésük el­sajátítására. Igen sok beta­nított- és segédmunkás fia­talt segítettek ahhoz, hogy szakmunkás-bizonyítványt szerezzenek. Ax egyetemet, főiskolát végzett fiatal műszakiak je­lentős szerepet játszottak .ab­ban, hogy az egyes üzemré­szek beindulásakor, a gépek, berendezések felszerelésénél ne legyen fennakadás. A technológiák és a műszaki berendezések korszerűsítésé re több javaslatot, tanúi mányt dolgoztak ki. A végzős húsipari szak. munkás-tanulók jó eredmé nyeket értek el az évente megrendezett szakma kiváló tanulója versenyeken. De népszerűek voltak a Ki mi­nek mestere mozgalom kere­tében megrendezett verse­nyek is, amelyeken közel 40 fiatal vett részt. A KISZ-szervezet kezdet­től fogva jó kapcsolatot tar­tott fenn a kivitelező válla­latok KISZ-szervezeteivel, és a beruházáson dolgozó ifjú­kommunistákkal. Sport- és kulturális téren is igyekeztek együtt tevékenykedni. Gyak­ran szerveztek közös sport­versenyeket, vetélkedőket, többször meghívták a fiata­lokat. a vállalati klúb ren­dezvényeire. Az' ötéves védnökségnél igen jelentősek voltak azok a szocialista emberré nevelő tényezők, amelyek az ott dolgozókat közös munkára serkentették, s közben tuda­tukat is formálták. Megállapítható, hogy a fia­talok teljesítették a védnök­ségi szerződésben vállaltakat, miközben alaposan megis­merték a beruházás, és az országos húsprogram jelen­tőségét, nagymértékben hoz­zájárultak az új komplexum beindításához szükséges szak­képzett munkásgárda kiala­kulásához. Mindezek azt bi­zonyítják, hogy a fiatalok jól szervezett akciói jelentős eredményekkel segíthetik egy-egy fontos népgazdasági feladat megvalósulását. A KISZ Csongrád megyei Bizottsága — melynek mun­kájában részt vett Csapó Gé­za és Zákány József, a KISZ KB tagja is — elfogadta a . beterjesztett jelentéseket. Magyar—burmai tárgyalások V Hla Phone, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság külügyminisztere csütörtö­kön Budapesten, a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Csütörtökön a Külügymi­nisztériumban Rácz Pál kül­ügyi államtitkár es U Hla Phone, a Burmai Unió kü.­úgyminisztere tárgyalást folyta lett. A tárgyaláson részt vett Carai Róbert küi­űgymir.iszter-helyettes. Tv. rí Ferenc, a Magyar Népköz. társaság rangooni nagykö­vete, és V Mya Than, a nagykövetség ideig'enes ügy­vivője is. A tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kér­déseket és a két ország kap­csolatainak alakulását. Dr. Bíró József külkere*. kedelmi miniszter csütörtö­kön hivatalában fogadta U Hla Phone-t. A találko­zón jelen volt Rácz Pál ál­lamtitkár, Túri Ferenc, vala­mint dr. Ba Maung és U Mya Than. Dr. Bíró József ebédet adott V HU Phone tisztele­tére a margitszigeti Nagy­szállóban. Részt vett az ebéden Rácz Pál államtitkár. Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Részt vettek az ebéden a burmai külügyminiszter kí­séretének tagjai is. A s'-ívélyes baráti hangu­latú ebéden dr. Bíró József és U Hla Phone pohárkö­szöntőt mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom