Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

4 Kedd, 1976. augusztus ífli: Szeged az odesszai sajtó tükrében Barátságunk megbonthatatlan Egyre több atomerőmű Bgjrffc kollégám szerint, aki a szegedi egyetem képviseletében nemrég Odesszában járt, minden odesszai taxisofőr ismeri Szegedet, és ha az odesszaiak közül bárkitől is megkérdezik, hogy mit tud Szegedről, mindenki mosolyogva válaszolja: „Szeged? Szeged a mi testvérvárosunk!" Mégis mi az, ami ennyire népszerűvé teszi Szegedet az odesszai lakosok körében? Az odesszai területen és Odesszában megjelenő napilapok és újságok azok a főbb propagandaeszközök, amelyek elősegítik a testvérvárosi kapcsolataink népszerűsítését. Az olvasóközönség számára a területi és • városi lapokban a Szegedről és Csongrád megyéről megjelenő cikkek és tudósítások szolgálnak a legfőbb forróul ahhoz, hogy tudomást szerezzenek Szeged, Csongrád megye dolgozóinak életéről, a megyében és az országban folyó alkotó munkáról. Különösen sok cikk jelent meg Szegedről a Znamja Kommunizma és a Ctornomorszka Komuna elnevezésű területi, valamint a Veeternyaja Odessza elnevezésű városi lapban. A negyedik területi újság, a Komszomolszka Iszkra a napokban cikksorozatot indít, amelyben Szeged életének különböző területeit, a Szegeden és Csongrád megyében folyó szocialista építőmunkát. valamint a dolgozók életét mutatják be. (A cikksorozat szerzője e sorok írója.) Körülbelül negyven nagy terjedelmű cikket gyűjtöttem össze, amelyek Odessza és Szeged testvérvárosi kapcsolataival foglalkoznak. E cikkek szerzői között vannak pártmunkások, szakszervezeti és komszomol aktivisták, hivatásos újságírók, a tudomány és a kultúra képviselői, valamint magyar barátaink, akik ellátogattak hozzánk Odesszába. Odessza és Szeged testvérvárosi kapcsolatáról két cikk jelent meg az össz-szövetségi jelentőségű Komszomolszkaja Pravdában ls (1970 áprilisában és 1975 augusztusában); a testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkoztak a Ragyanszka Ukrajna és a Pravda Ukrajtnl című köztársasági lapok hasábjain ia. A Znamja Kommunizma volt azon újságok egyike, amelyek hasábjalkon először adtak hírt olvasóiknak arról, hogy Odessza és Szeged testvérvárosi kapcsolatokra lépett. Vendégségben magyar barátainknál című cikkben arról a látogatásról olvashatunk, amelyet Szeged felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából meghívott odesszai delegáció tett Szegeden és Csongrád megyében. Balaclon és Fjodorov, a cikk szerzői bemutatják olvasóiknak Szegedet, a város történetét, emlékműveit és nevezetességeit, megírják Szeged felszabadulásának rövid történetét, részletesen beszámolnak a város gazdasági és kulturális életéről. A cikk szerzői meleg szavakkal írnak arról a fogadtatásról, amelyben őket és a delegáció valamennyi tagját szegedi tartózkodásuk ideje alatt részesítették. Ez a cikk »d riánc títt mzO. toer. Odessza és Szeged városának vezetői elhatározták a testvérvárosi kapcsolatok felvételét. * Ettől kezdve az odesszai újságok rendszeresen tájékoztatják olvasóikat a testvérvárosi kapcsolatokkal összefüggő eseményekről, valamint e kapcsolatok fejlődéséről és eredményeiről. Mindenekelőtt M. K. Szimonyenko. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Odessza városi szervezetének vezetője által írott számos cikket kell megemlíteni, amelyekben a szerző részletesen beszámol Odessza és Szeged gyárai, üzemel, tudományos és kulturális intézményei dolgozó kollektívái között kialakult sokrétű és gyümölcsöző kapcsolatokról, és e kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. Az utóbbi időben Odessza és Szeged testvérvárosi kapcsolatainak nagy figyelmet szentel a Vecsernyaja Odeszsza című újság (a Délmagyarország testvérlapja). Csak egyedül az elmúlt évben az újság tíz számában jelentek meg a testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó, valamint Szegedről szóló cikkek. Valamint Szegedet és Csongrád megyét bemutató felvételek. 1975 februárjában az újság főszerkesztője magyarországi látogatása során Szegeden ls járt, és élményeiről, benyomásairól A viszontlátásra. Szeged! cfmmel cikksorozatot írt A cikksorozat szerzője többek között a város történetéről, a Tisza szabályozásáról és az azzal kapcsolatos problémákról, és a város történelmi, építészeti emlékműiről, az Odessza és a Tarján városrészekről, Újszegedről, híres szegedi emberekről, a város fejlődésének perspektíváiról, jövőjéről if. 1975. április 4-én, Magyarország felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett ünnepségekre V. Artamonor, az odesszai területi pártbizottság másodtitkárának vezetésével delegáció járt Szegeden. A delegáció vezetője Barátságunk megbonthatatlan címmel cikket írt, amely-t ben beszámol a szegedi gyárakban, üzemekben és a Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezetben tett látogatásairól. Az ünnepségek alkalmat adtak arra, hogy a szovjet delegáció tagjai jobban megismerkedjenek a szegedi dolgozókkal. S a találkozás meleg, baráti légköre hűen tükrözte azokat a testvéri kapcsolatokat, amelyet testvérvárosaink, valamint a magyar és a szovjet nép kőzött fennállnak. Az odesszai újságok hírt adtak az odesszai terület komszomolistáinak Csongrád megyei tartózkodásáról, akik a magyar KISZ-munka tapasztalait tanulmányozták, beszámoltak arról, hogy fiatal odesszai képzőművészek Mártélyra látogattak, a mártélyi múvésztelepról. a magyar képzőművészet új irányzatairól is. Az odesszaiak arról is olvashattak újságukban, hogy Szeged egyik új lakónegyedét Odessza hős városáról nevezték el, s hogy az újszegedi Odessza dinamikusan fejlődik, Szeged egyik legszebb városrésze. S bizonyára a szegediek is tudnak aJTÓl. hoor Odessza egyik utcáját Szeged testvérvárosáról nevezték el. Az odeszszaiak sokat olvashattak Szeged kulturális életéről, különösen sokat írtak az újságok az egész világon népszerűségnek örvendd szegedi szabadtéri játékokról, amelyre többször érkeznek művészeti delegációk és turistacsoportok Odesszából is. A két testvérváros barátságának és együttműködésének népszerűsítésében, az odesszalak Szegedről és Csongrád megyéről szerzett ismereteinek kibővítésében nagy szerepet játszanak az Odesszába érkező szegedi vendégeknek az odesszai sajtó hasábjain megjelenő cikkei, valamint részvételük az odesszai gyárakban, üzemekben rendezett barátsági nagygyűléseken. Mint említettem, csupán az én birtokomban 40 olyan cikk van, mely Szeged és Csongrád megye életének különböző területeivel, a testvérvárosok közötti delegációk cseréjével, különböző látogatásokról közölt tudósításokkal stb. foglalkozik. Az odesszaiak ismerik a Budapesten orosz nyelven megjelent Szeged — napsugaras város című könyvet is, amelyben a szerzők érdekesen, szeretettől és büszkeségtől áthatva írnak a nagyszerű Tisza-parti város történetéről, jelenéről és jövőjéről. A cikkek, Interjúk, a kölcsönös látogatások során elhangzott beszélgetések rövid ismertetése is meggyőzően bizonyítja, hogy az odesszai, valamint az odesszai terület dolgozói mennyire jól értesültek Szegedről, hogy milyen alaposan ismerik a város múltját, jelenét és jövőjét, hogy milyen óriási jelentőséggel bírnak Szeged és Odessza között levő testvérvárosi kapcsolatok a szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítésében és megerősítésében. Az odesszai dolgozók őszintén örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket Szeged és Csongrád megye dolgozói a szocializmus építésében elértek és szívből' kívánják, hogy szocialista hazájuk Jövőjének építésében további"' kimagasló sikereket érjenek el. Mihail Hjas, az Odesszai Állami Egyetem docense Az évszázad végére — az előrejelzések szerint — az 1970-ben felhasznált energiamennyiség négyszeresére lesz szükség a Földön. Az atomerőművek világszerte mind nagyobb szerepet töltenek be az „energiaéhség" kielégítésében. A világon máris 167 atomerőmű termel áramot, 164 épül és 171-et most terveznek. Más oldalról megvilágítva a kérdést, az a helyzet, hogy jelenleg a világ villamosenergia fogyasztásának csupán 3 százalékát adják nukleáris erőművek, ám ez az arány 1980-ra 15— 20 százalékra növekszik, az ezredfordulóra pedig eléri a 40—50 százalékot. Az atomerőművek számát tekintve jelenleg az USA vezet, s őt a Szovjetunió követi. Rajtuk kívül Anglia, az NSZK és Japán rendelkezik még tekintélyes számú atomerőművel. A Szovjetunión kívüli többi szocialista ország közül az NDK 1967-ben lépett az atomenergia-termelők sorába, jelenleg megközelítően 1000 MW-ot állít elő ily módon, s nagyszabású további fejlesztést valósít meg. Csehszlovákia ugyancsak bővíti első atomerőművét, 1979-ben pedig üzembe helyezi második atomerőművének első egységét. Románia és Lengyelország — szovjet közreműködéssel — ugyancsak hozzákezdett atomenergia-programjának megvalósításához. Ismeretes, hogy épül már az első magyar energiatermelő atomerőmű is Pakson, amelynek első blokkja négy év múlva áll munkába és 440 MW lesz a villamos teljesítménye. Az első bolgár reaktorblokk 1974-ben kezdte meg a villamosenergia-termelést. Ma már a negyedik energiatermelő egység építésénél tartanak az észak-bulgáriai Kozlodujban. A Duna-parti hatalmas erőmű városában külön lakótelepek létesülnek az új létesítmény dolgozói számára. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Mészáros András Imre és Jónás Eva, Rupp Károly es Boksán Mária. Monostori Antal és Czirok Mária, Mánik László István és Kasza Gabriella, Beniczkl József és dr. Szabó Erzsébet, dr. Németh Antal János és Wlttman Márta, Hódi Ferenc és Varga Márta, Lolé Károly és Rácz Eva, Bakos Sándor és Lehoczki Katalin Márta, Puskás Lajos és NagyszöUösi Ágota, Szili Antal és Bánfl Piroska Zsuzsanna, Kőműves Nándor és Réz Zsuzsanna, Herczeg György Dezső és Német Márta, Tóth Péter és Bucsai Ágnes Mária, Tóth József és Nagy Cecília, Bán kúti Albin István ós Selypes Ágnes Erzsébet, Illés Sándor és Simánd1 Judit Márta, Jórsa István és Orhegyl Anna Magdolna, Papp Endre és Rleger Éva, Bárány András és Tokai Erzsébet Éva, Délári Vilmos és Szarka Piroska házasságot kötöttek. DL kerület SMged: Bartos Sándor és Bekos Mária Katalin, Kis Róbert Ferenc és Tóth Margit, Kiss Ferenc Tibor és Diós Márta, Styeíkó Ernő és Teichner Julianna Márta. Hódi László Antal és Bal Erzsébet, Soós Sándor és Vetró Mária Valéria, Tóth László Sándor'éS Doktor' Veronika, Bakai András és Megyeri Irén, Farkas Szilveszter és Bakos Éva, Szilágyi Miklós és Sümegi Erzsébet Magdolna, Gajzer Endre és Nagy Mária házasságot kötöttek. m. kerület Szegedi Puskely György László és Libor Éva Irén házasságot kötöttek. Kiskundorozsmat Németh István és Márkus Katalin, Márta Sándor József és Dankó Mária, Kalmár Nándor és Kádár Zsuzsanna, Veres József és Cseh Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Mór Károlynak és Beivinkler Mária Mártának Gabriella Zita, Boczka Jánosnak és Henrik Eva Gyöngyinek Anita Éva. Huszka Józsefnek és Gera Rozáliának Tibor József, Magyar Károly Lászlónak és Gutyan Györgyi Saroltának Sarolta Családi események Krisztina. Kapufa Lászlónak és Széli Mária Zsuzsannának Norbert Krisztián, Somogyi Andrásnak és Varga Saroltának Attila, Lombos András Istvánnak és Törteli Ibolyának Csaba András, Pecznyfk Istvánnak és Csengődi Zsuzsanna Romának Petra, Rutai Józsefnek és Fekete Gizellának. Gábor József, Bárkányi Józsefnek és Szilasi Ilona Annának Tímea, Incze Imrének és Pauló Ilonának Mónika Matild. Balog Józsefnek és Edar Katalinnak József, Battamos Imrének és Kispál Annának Hajnalka, Varga Istvánnak és Klspéter Juliannának Zoltán, Temesl Györgynek es Gera Annának Annamária, Molnár Istvánnak és Gémes Klárának Zsolt István, dr. Szenfpétery Andrásnak és dr. Blüthner Violának Veronika, dr. Benedek György Istvánnak és dr. Jánky Mártának Péter PáJ, Cseiovszki Tamásnak és Béres Zsuzsanna Máriának Szilvia Zsuzsanna, Nagyapáti Balázsnak és Tóth Zsuzsannának Csilla., Engi László Józsefnek és Oltványi Irénnek Ágnes, Lakatos Józsefnek és Vámosi Reginának Judit Anna, Horváth Lászlónak : és Blellk Márta Juliannának László, Méhes Józsefnek és Nóvák Juliannának Gábor, Mester Lászlónak és Ocskó Máriáinak Csilla Orsolya, Baur Mihály Andrásnak és Juhász Évának Gábor Mihály, Juhász Ferenc Lászlónak és Stumpf Évának Ildikó Éva, Zambó Zoltánnak és Márta Ottlliómak Rita, Szlatárovics Antalnak és Szalma Erzsébetnek Tímea Katalin, Fodor Márton Istvánnak és Rlppa Ibolyának István, Túri Lajosnak és Herédl Erzsébetnek Róbert, Tőrök Tibor Zoltánnak és Szenyes Piroska Erzsébetnek Tibor Zoltán, Nagy Zoltánnak és Pataki Editnek Zoltán. Kara Miklósnak és Domokos Beatrix Máriának Katalin, Kopasz Lászlónak és Györfl Anna Piroskának Attila István, Császár Ferencnek és Gárgyán Erzsébetnek Anikó. Acs Attila Pálnak és Sebestyén Editnek Attila Rafael, Simon Károly Józsefnek és Mangó Saroltának Péter, Fülöp Imrének és Takáes Ilona Juliannának Judit, Ottllk Sándornak és Vasas Erikának Ölomöntés A még mindig vonzó külsejű özvegy Sibeliusné saját bevallása szerint mindössze harminc tavaszt ért meg. Életvidám teremtés lévén, vágyódott arra, hogy mielőbb ismét férjhez menjen. De az Igazi még nem került az útjába. — Kéfdezd meg a sorsodat! — tanácsolta barátnője, önts ólmot... a megolvasztott ólom hideg vízbe öntve megdermed, és a jövendőbelid alakját fogja megmutatni neked. Persze, miniatűr, liliputi kiadásban! — Ez pompás ötlet, köszönöm neked, drágám! — hálálkodott az özvegy. Aztán együtt öntötték ki az ólmot, és kíváncsian lesték az edény vízben az ólom alakját. — Várj. amig egy kicsit lehűl, különben megégeted a kezedet — óvatoskodott a barátnője. Kis idő múltán azonban Sibeliusné kihalászta a megdermedt ólomfigurát. — Ez olyan, mint egy keselyű, nagy karmokkal: — kiáltott fel bosszúsan. — Dehogyis! — ellenkezett barátnője. — Ez egy tisztviselő, egyenruhában és ezüst gombokkal a kabátján! Ha pedig azt akarod, hogy most már valóságban, testben és erőben is megjelenjék neked, dobd ki az ablakon, a titokzatos sötét éjszakiba ...! Es az özvegy teljes erővel kihajította az ablakon az ólom homunkulusk — Természetesen lehet, hogy várnod kell, amíg a sorsod beteljesül. Talán órákat, napokat, heteket, vagy esetleg hónapokat is... Sibeliusnének azonban nem kellett ilyen sokáig várnia, öt perc sem telt el, csöngettek. Várakozással telve nyitott ajtót. Odakint egy rendőr állt, szolgálati sapkában, és sok ezüst gombbal az egyenruháján. — Lépjen be, kérem, és szeretettel üdvözöljük! Ez valóságos csoda, hiszen éppen csak most dobtam ki... — lelkendezett Sibeliusné. — Mintha hivtuk volna, ön máris itt van! — Természetes, hogy itt vagyok. A nevem Keselyű, és az ötös körzet ügyeletes rendőre vagyok. Szolgálati ügyben jöttem. Kérem a személyi adatait... — Ó, valóban? — suttogta szerelmesen az özvegy. — Ilyen hamar...? — Igen, természetesen. Feljelentést kívánok tenni ön ellen garázdaság és testi sértés miatt, ön ugyanis ezt az ólomdarabot teljes erővel kidobta az ablakon, és az engem talált el, pontosabban a szolgálati sisakomat, és ami az alatt van, a fejemet! Ezáltal ott egy igen tekintélyes daganat, úgynevezett szarv nőtt! És az ólom homunkulust a tenyerén tartva, az özvegy felé nyújtotta... j ft & Roland, Ladányi Benedeknek H Plvares Zsuzsannának Benedek Áron, Kékes-Szabó Mihálynak és dr. Mihály Máriának Marietta, dr. Varga Istvánnak éa Lajkó Anikónak Csaba, Varga Mihálynak éa Nagy Margitnak Tibor, Hadász Sándor Péternek és Vághy Magdolna Máriának Péter Sándor, Fodor Lászlónak és Szűcs Katalinnak Zsolt. Sz. esi Lajosnak és Csótl Erikának Zsolt, Juhász Andrásnak és Boros Juliannának Ágnes, Juray Imrének és Tix Juliannának Judit, Béres Istvánnak és Palotás Ilonának István, Kovács Istvánnak és Bálik Borbálának Attila Károly, Polgár István Sándornak és Szőke Máriának Mónika Márta. Rácz Lajosnak és Török Julianna Erzsébetnek Gábor István, Tóth Ferencnek és Huszta Rozália Máriának Imre, FrankSzabó Józsefnek és Tóth Katalin Rozáliának Nóra, Tóth Mátyásnak és Molnár Juliannának Krisztina, dr. Nagy Attila Jánosnak és dr. Tarl Emese Martának Attila Sándor. Szabó József Andrásnak és Vásár Máriának Attila, Kanalas Józsefnek és Rajnóczl Juditnak Adrién Judit, Kalmár Józsefnek és Vőnekl Márta Juliiannának Róbert Sándor, Gróf Lászlónak és Patyi Erzsébetnek Ágnes, Sípos Bélának és Tóth Erzsébetnek Péter, Magyar Jánosnak és Hatos Zsuzsannának Enikő, Seres Istvánnak és Halász Teréziának Anikó nevű gyermeke született. m. kerület Szeged: Kiri Vincének l» Hajdú Máriának Judit, Taicfcs Antalnak és Kószó Erzsébetnek Mónika, Tóth Gyula Ferencnek és Rózsa Idának Gabriella Ida, Nótári Pál Sándornak és Czabay Ilona Teréziának Tamás László, Horváth László Istvánnak éa Csűr Ibolya Teréziának Brigitta Éva, Nagy Mihály Istvánnak é3 Bódl Etelkának László Krisztián, Szabó Árpád Imrének éa Mülier Andreának Péter Árpad, Pap Lászlónak és Tamás Jolán Viktóriának Tünde Jolán, Hürkecz László Miklósnak és Rácz Éva Ibolyának Orsolya Katalin, Nagy Kálmánnak és szabó Irénnek Attila Kálmán, Oltványi Lászlónak és Engl Máriának Róbert. Sárközi Jánosnak és Mészáros Máriának János, Ká;a Pálnak és Prónal Juliannának Tibor Róbert, Zsiga Mihálynak és Radák Jolán Máriának Erika, Gyuris Zoltánnak és Bálint Piroskának Ibolya. Héjjas Lajos Lászlónak és Mangó Veronikának Miklós, Zádorl-Fekete Józsefnek és Csúcs Ilonának Krisztina Judit nevű gyermeke született. WUJUOZM L kerület Szeged: Nyilasey Márta, Börócz József né Sánta Márta, Eszik József István, Pollák István, Gombos Györgyné Miszlai Ilona Anno. Faragó Mihály, Nagy Jánosné Palatínus Piroska, Miklós Bertaianné Dékány Márta, Varga András, Kocsis Jánosné Nagy Anna, Nyerges Imre, Szolákovics Éva, Bogdán István, Dékány Józsefné Kopasz Rozália, Ottovay Károlyné Nitsovlts Olga, Ballá Ferenené Nagy Julianna, Kurucz Jánosné Zámborl Márta, Micziz Andrásné Laczl Rozália. Antal Andomé Pappál Rozália, Ábrahám Ferenené Németh Viktória, Bóes János, Palkó Jenöné Andrtkó Magdolna Eszter meghalt. ff, kerület Szeged: Bárkányi Pál, Rácz Jánosné Kun Emília Erzsébet meghalt. 111. kerület. Szeged: Bangó Balázsné Sütöri Mária Zsófia. Nagy Ágoston. Gál Ferenené Murányi Anna, Cscrnus Józsefné SzaniszlO Mária Mezei Balázsne Pap Margit, Pln tér Tibor, Tóth Józsefné Szab Hona, Angeló Lénárd, Kovác Imréné Böde Eszter, Szűcs K/ roly Ferenené Palásthy Év Nárly Dezső Jánosné Földe Anna, Kránltz Sándor, Tóth Lajosné Hegyközi Piroska, Sztankovics Istvánná Gábor Márta, dr. MüUer Manóné Ungár Janka, Bakró Dánlel meghalt. KJotamdorozsma: Szabó Ikjoa* a* TfcW Franciska meghalt.