Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 24. Táplál ax óceán A tengerben élő parányi élőlények, gránátgarnélák, tarisznyarákok, algák és ha­lak különböző fajtáinak ipa­ri jellegű tenyésztésére rend­kívül kedvező adottságokkal rendelkezik a Szovjetunió távol-keleti partvidéke. Szahalin és a Dél-Kurlli­szigeteken, az Amuron már régen sikerrel tenyésztik a lazacokat A halnevelő tele. pek évente mintegy 720 mil­lió apró lazacot bocsátanak u tengerbe. Dél-Primorje vidékén kí­sérleti gazdaságokat létesí­tettek, ahol táplálkozásra al­kalmas parányi élőlények, tengeri fésűskagylók és osztrigák tenyésztésével fog­lalkoznak. A mesterséges szaporítás kérdését is siker­rel megoldották. Kiderült hogy egy hektárról 10—20 tonna „termést" takaríthat­nak be. A barnamoszat ter­mesztésére berendezkedett kísérleti gazdaságok hektá­ronként 60—70 tonnás ter­mést takarítottak be. A Jövőben a primőrjei tenv gerparton 4—5 ezer hektáros barnamoszat és hasonló planktontermesztó telepeket létesítenek, amelyek az előb­biből 200—250 ezer tonnát, az utóbbiból 50—100 ezer ton­nát adnak a népgazdaságnak. HAZASSAO I. kerület Sseged: Bartos Béla és Föld­vári Mária. Béres János és Bak Brrsébet. Korom Sándor és Krl­ván Etelka Mária, Kovács Gér.a és Gyuris Magdolna, Bakos Ró­bert és Dávid Rozália Mária. Fótit János Gábor és Kispétrr Mária Magdolna, Ökrös Tamás János és Kóesó Erzsébet, Gom­bos István és Baltanes Mária, Vöneki István és Tóth Margit. Bánfi Antal és Rácz Ágnes Ka­talin, Papdl Ferenc és Árokszál­lási Anna. Fekete Sándor és Iszlai Zoltán Kompánia című könyvéről Az utcatörténet szokatlan onnan hazavitték, itt nőtt hogy a háborús ínség a fa­műfaj még a helytörténet- föl, innen járt iskolába. „A talpú cipők, a bőrhiány írásban is. Kissé a mintát háziról — írta levelében — emlegetésével, 1944 nyara a akartam kidolgozni, amikor rengeteg az emlékem, ezek- bombázásokkal, német ka­az elmúlt évben megírtam a ről összefüggően és áttéte- tonafigurákkal, menekülő Hunyadi János sugárút, a lesen egy jövőre megjelenő vonatokkal ne tükröződjék régi Szentháromság utca tör- novellaciklusban sokat ír- a mégoly gyermeki históriák­ténetét Címtárakból, levél- tam. Kompánia lesz a cí- ban is. A szereplők költött tári és hírlapi adatokból me, kamaszokról szól." néven jönnek elénk, az Író még az egykori lakók névso- A könyv a napokban mása Martina Istvánként, rát is összeállítottam, noha megjelent, természetes, hogy de valódi korban, 12—13 természetesen csak &z utca sietve és nagy érdeklődéssel évesen. Egyetlen figura vi­nevesebb lakóit, tudósait, olvastam. Nem leplezhetem seli saját nevét, Agyli bácsi, művészeit sorolom föl a azonban csalódásomat Nem a suszter, aki ekkoriban múzeumi évkönyvben meg- azt hiányolom, hogy a ház halt meg: Eidl Antal; mű­jelenő tanulmányomban. és az utca topográfiája, helye pár házzal odébb, a így jöttem rá, hogy a helyszínrajza nem határozót sarki 33. sz. alatt volt (A szegediként korábban is szá_ tabb, konkrétabb, hogy úgy címtár szerint 1947-ben még mun tartott költő és iró, mondjam: fölismerhetőbb, dolgozott) Iszlai Zoltán a negyvenes hiszen az író — ahogy je- A ^aj „ hogy ez a kis években a Szentháromság lezte is — „áttételesen" Idé- terjedelmű elbeszélésfüzér utca 41. számú házban la- zi főj gyermekkora világát egyenként és összesen is ér kott, ott ahol a legjelesebb nem társadalomrajzot vagy dektelen, nem csak a szegei lakó a nagy nyelvtudós, visszaemlékezést ír, tehát dj hanem a könyvecskét Off C%t!a JfUÍ^1 ™a "C™ köteles pontosnalri rész. általános irodalmi igénnyel márványtábla hirdeti. Rog- letezőnek, mégcsak hiteles- kézbe vev6 olvasó számára tön meg is kérdeztem Iszlai nek sem lennie. Persze azért jj Megértem ha Iszlai Zol­Zoltánt s válaszából kide- nem ártott volna meg művé- tánnak ezek' a furcsa logi rült, hogy ügyvéd — egy nek ez sem: mindig öröm, kájú gyermekkori játékok időben OTI-titkár — édes- ha az olvasó helyekre, ese- kedves emlékek, de más szá­apjával és tanítónő édes- ményekre, netán modellekre mára holott hasonlót majd anyjával születésétől, 1933- ismer. Itt mindössze a tör- mindenki megélt, már seiru tól fogva 1950-ig, amikor ap- ténelmi háttér villan föl oly_ mitmondók: nehézen is kö ját Egerbe helyezték, ott la- kor: 1942 és 1944 közt ját- vethetők mozzanatai, s hiál kott a házban. Nem ott szü- szódnak &z egymásba lánc- ba idézi föl, bennünk nem letett persze, hanem a klini- szemként kapcsolódó növel- keltenek visszhangot Nem kán, de attól kezdve, hogy Iák, kikerülhetetlen tehát is többek ezek, mint szokvá­iHMMMnsHSBi^HHHSHSHBB^HHHSi nyos és jelentéktelen kis csínytevések, balesetek, kis­sé túlírva. Kerestem ugyan-e kis sztorik mélyebb avagy jel­képes értelmét, de nem lel­tem. Ha már magukban nem érdekesek, talán lélek_ tani tanulságuk figyelemre méltó? — ahogy a fülszö­vegben Iszlai Zoltán sejteti. De amit ott summáz, nem igazolja maga a novellacik­lus. Kár pedig, mert szíve­sen olvasnánk szegedi miliő­ben hiteles lélek rajzú gyer­mekregényt amivé ezek az elbeszélések össze állhattak volna. Péter László V Gazdának lenni Családi események esetnek és Tiborosi Klárának Zoltán. Szűcs Lajosnak és Forró Clktórlának Andrea, Vass Já­nosnak és Börcsök Máriának János István. Jójárt Istvánnak és Dudás Mária Magdolnának Tünde Marianna, Putyora Dénes Lászlónak és dr. Tanács Eszter­nek Viktor László, Csatordal Perecnek és Szécsényl Annának Ferenc. Kádár Zoltánnak és Fogas Erzsébetnek Mónika And­. . . . rea, Kerekes Pálnak és Gera rásnak és Bárkányil Rozáliának Má^ának Györgyl, Kovács Fe­^ krv.^ Telnet lídeet rencnek és Kovács Gizella Ag­; nesnek Lóránt, Kovács Sándor­Hornyák-Stmonylk Piroska. Mu- ^T*"™ nak* és Kósa Juliannának Zol­rányl Gyula Pál és Damjanov fH^SS? s. tán Lajos, Miklós Imrének és e,.- ír-,-,. zniKn Aa Jánosnak és Puskás Máriának ím* Sutka Jánosnak és Rékási Mária Rozáliának Imre László, Molnár Józsefnek és Andrea Eva. Vargn Zoltán és „_, , csikós Zsuzsanna, Gál László és V?„i ,;„„. ..„„„ _.„„ Slnkovlcs Ames. Kotroezó Acsal-Varga lrénnek János. Kor- Berta Roz4uának j6zs«rf, Sas­György és Szita Márta, Kása Í ~ hegyi Árpád Istvánnak és Locs­Ferenc és Katona Julianna, Tót ",met Juiiannanak Aranka JU- ka, Már)a Katalinnak Babett, Tibor és Szúnyog Margit, nH- Lajosnak és xábory Jánosnak és Széchenyi rátl István és Knszn Gizella a Jíf , w Erzsébet Máriának Tímea Enlkö. Mária. Süveg József és Palásti FeJes-Nagy LászIónak és Havasi J6bl Károlynak és Kovács Irén­Éva, Walchrnstolnrr Franz és nek Zsolt Károly, Kószó Lajos­Mészáros nona Margit. Komlós! , , 68 „„Ta , rí nak és Masa Hona Juliannának Mihály Csaba és Lepenye nona Anita Lfvla, Bányai Józsefnek ltozálla. Dorogi László és Matyi £ Gárgyán Irénnek Zsolt Csa­Agnes Mária házasságot kötöt- pálmán Zoltán Ispánnak és b Zslday-Calgóczy Lászlónak tek. H^ T^.itU ^ mm^VsÍS; Rónyal RlSra Olgának Anikó, n. kerület t? Árva Józsefnek és Vér Katalin­Szeged: Szűcs István Lajos és "A* Bernadett ItomoklFerene- nak Gábor. Balogh Károlynak Czeglédl Róza, Csiszár Imre és , ? és Szepesi Katalinnak Katalin. Kosár Erzsébet. Kovács László Mónika Tekla, Gedat Ferenc Tl- Hamus Tmre Istvánnak és Varró cs Fialka Erzsébet, nósa István hornak és Szekeres Ibolyának cvóngylkének Ibolya Magdolna, József és Pálinkás Ágnes Mária, Jójárt Sándornak és Takács Urbán Mihály és Németh Te- Albertnek és Igaz Tünde noná- Márlának Gyöngyi. Schmltkó rézia, Dohár József és Fazekas "ak Ildikó Adelbetd, Csanádi Ferencnak iéa Hös Rozáliának írén. Angyal Tibor ós Papp Anita nev^vo™PkUk született. I. kerület Szeged: Naesa Imre," Balogl Sándor, Juhász Györgyné Mé­Eme'se,"Jójárt István és Ju'hTsz Mariannának Norbert György. Katalin, Terhes János és Laczkó Takács Istvánnak és Iván Mag­dolna Honának Tamás, Vass Józsefnek és Ábrahám Máriának Tbolya Piroska, Szabó István és Bárdos Eszter Erzsébet, Bőr­csök Antal Zoltán és Tajtht Márta. Magyart László Pálnak száro3 nona, Tóth Tivadar, Pap Margit. Kádár-Német Pál és Börcsök nonának László, SAndorné csonka Mária, Bogdán Sári Klára házasságot kötöttek. ®an Lászlónak és Urbán Má- Mlhály. Nagy István, Kovács Algyö: nenárlk Gábor János nának Péter. Ágoston István Béla György. Gyömbér András, és Kószó Éva, Valastyán Pál és Lászlónak és Narozsntk Anikó- Brelnovlcs Vümosné Fajka Kor­Györfl Márta Julianna. Gubacsi nnk Csaba, Borai János István- nélJa> Varga Dezsőné Bonyák Ede Zoltán és Juhász Anna Zsu- nak é* Váradl Máriának Tünde, Anna. dr vlrág Ferene Dczsö. zsanna házasságot kötöttek. Magyar Istvánnak és Berta Ro- Klgg József. Márta Józsefné III. kerület záliának Péter István, Kunsttr Harnos Julianna, Jakab János, Szeged: Szálai Mihály és Ben- Sándornak és Czirok Piroska dr JesZenszky Lehelné Izsák ke Katalin. Péter János és Sza- Zsuzsának Piroska Zsuzsanna, nona meghait. bari Julianna házasságot kö- Hegedűs-Bité Imrének és Ve- n. kerfflrt tölték. csernyés Viktórlánadc Ernő MaJ- szeged: Palkó Lajos. OyCri SZÜLETÉS tlnszky Endrének és Dudás Iza- István meghalt. I. kerület bella Mariannának László Endre, m kesBlet Szeged: Magyar Miklósnak és Terhes Pálnak és Balog Zsu- szeged: Füiekl Istvánná Sípos Vlds Irénnek István, Löw Imre zsannának Tamás Pál, Orcáik Rozálta, Faragó József Sándor, Istvánnak és Mészáros Gábriel- István Dávidnak és Lakatos Eva dr Held Sándor István. Pozs­lának Szabolcs Imre, Fledler Juliannának Gábor István, dr. gal Istvánné Kopasz Ilona, Ho­néi a Istvánnak és Lengyel Er- ötvös Péter Lászlónak és Palo- dáes Géza> Rostás Józsefné Ros­zsébetnek Judit. Deák László Eva Klárának Márton Gyula, tás Mária, Szélpál Pál, Buresch Józsefnek és Tar Erzsébet Teréz- dr. Sivök Béla Györgynek és józsefné Apró Ida, Papp Kál­nek Viktor László, Nagy Gá- Kért Máriának Balázs, Varga mánné Zséll Katalin. Paulovlcs hornak és Szélpál Piroskának Sándornak és Gémes Évának Jdzsefné Adász Róza, Pap Gábor. Módra Ferencnek és Eva. Boczka Károlynak és imréné Varga Erzsébet, Szat­Tóth Rozáliának Tímea Andrea, Farkas nonának Károly Zsolt. „^^ józsefné Lenyó Márta, Ar­Bozókl Istvánnak és Ábrahám Váradl Mártonnak és Zakariás VR jdzsef. Dómján Ernő, För­x.suzaannának Tibor, Varga La- Saroltának Orsolya. ICristoffy geteg jan0sné Sánta Rozália, Jos Zoltánnak és Kemenes Vlk- Ferencnek és Négyökrü Márlá- Perjés Kálmánné Bálint Gizella, toriának Lalos Zoltán, Pintér nak Zsolt. Vanlcsek Istvánnak Hektenvald Jánosné Fecker An­Mátvásnak és Paptogó Piroska és Tóth Anikónak Szabolcs, dr. na_ Vas jdzSef. Gémes Sándor, Teréziának Anikó. Varga János Regös Ferencnek és Saárossy Marótl Károly meghalt, sandornak és Szén Ilona Er- Máriának .Gergely, Kovács Lász­zsébetnek János Gábor, Vlszkók lónak és Tóth Máriának Attila. Sándornak és Lantos Mária Va- Kovács Lászlónak és Szaniszló iérlánnk Zoltán. Klspéter Mik- Anna Máriának Zsuzsanna, Róth lósnak cs Abtyihám Évának Jenőnek és Kocsis Magdolnának Gábor. Mlczák Andrásnak és Krisztina Julianna, Szabó Lajos Juhász Anna Mártának Péter, Lászlónak és Dávid Erzsébet Berta Sándornak és Tóth no- Annának Erzsébet ndlkó. Berkó nának Tímea, Tűhegyl • Sándor- Péternek és Gacsályi Teréznek nak és r.ajkó Sarolta Erzsébet- Mária Rozália. Mlhallcska Ist­nek Attila. Dancsö Imrének és vánnak és Juhász Piroska Má­Fohér Hajnalkának Brigitta rlának István Róbert, Kothencz Szilvia, dr. Pokornv Gyula sán- Vincének és Papp Irénnek Má­dornak és dr. Sövény Mártának rla Irén, Farkas Istvánnak és Gabriella. Tóth-Szeles Istvánnak Tóth Erzsébetnek István Zsolt, és Tóth-Égetö Rozáliának Attila, Rózsa István Sándornak és Nagy Sándornak és Hajdú Mária Mezei Mária Margitnak Tímea Rozáliának Zsuzsanna. Tóth Ágnes, Bálint Sándornak és Antalnak és Börcsök Apollóniá- Klézll Anna Máriának Sándor nak Andrea. Jónás Ferencnek Zsolt. Domány Józsefnek és és Bakai Magdolna Bertának Petróczl Mártának Zoltán, Mol­Ildlkó Mónika. Bódl Ferencnek nár Józsefnek és Fábián noná­és Ördög Irmának Tímea, Csöke nak Szilveszter Sándor, Luezay Istvánnak és Börcsök Irénnek Aurélnak és Agonás Mártának Szilvia. Gallal Zoltánnnk és Orsolya. Répás Jánosnak és Gyuris Sárának Andrea, Subicz Szekeres Erzsébetnek Erzsébet Mihálynak és Varga Terézia Andrea. Liptai Jánosnak és Annának Györgyi. Kónya Ta- Szabó Teréziának János nevű másnak és Bodó Márta Mag- gyermekük született, rlolnánalc Róbert. Vojnár Géza III. kerület Tamásnak és Makra Györgyl Szeged: Szabó Sándornak es Magdolnának Gábor Józseí, Gel- Clfronlcs Juliannának Sándor, per Imrének és Vetró Katslln- Katus Tibornak és Sánta Ibo­Ismerősöm nap mint nap kiskertjében dolgozgat. Gyomlál, joosol, mindig ta­lál valami elfoglaltságot magának. Keze nyoma meg is látszik a kis háztáji gaz­daságon. Valójában csak túlzással nevezhető gazdaságnak az udvar eme elkerített része. Hisz az a pár darab para_ dicsőm és uborka, ami ezen a néhány négyzetméteren megterem, aligha elégíti ki a család szükségleteit friss zöldségből. A virág is olyan kevés itt, hogy a szobába nem szednek be­lőle. Hadd díszítse a ker­tet, mondja a háziasszony, s tömött bevásárlótáskája tetején hetente kétszer-há­romszor is hozza haza a vázábavalót. Egyszóval: mintakert az ismerősömé, méltán büszke rá. „Ugye, látszik rajta a gazda ke­ze?" — kérdezi néhanap­ján, és elégedetten nyug­tázza a dicséretet. Közben pedig a közeli kis tisztás­ra hordja a szemetet. Többnyire sötétedés után, nehogy hivatalos személy meglássa és megbírságolja. Mert a tisztás nem szemét­domb. ö is jól tudja ezt, mégsem vigyáz rá. „Más is ezt teszi, miért pont engem tartana vissza valami?" — mondja, s még meg is sér­tődik a megjegyzésért. Csak otthon, a kerítése ha­tárolta néhány négyzetmé­ternyi területen érzi gazdá­nak magát Négy év körüli kisfiú bontogatja üggyel-bajjal a csokoládét az üzletajtóban. Imént kaphatta a mamá­tól, aki mosolyogva nézi gyermeke szorgoskodását. Mosolyog akkor is, amikor a csöppség a főidre dobja a papírost, ö még nem tudja, hogy annak a né­hány lépésre levő szemét­ládában a helye. Vajon megtanulja-e valaha? Kiküldetésbe utazva, a vonatablakon át látom, hogy az átrakodón néhány vagon vesztegel. Üresek a kocsik, a téglát már kibo­rították belőlük, ott van kisebb-nagyobb kupacok­ban a sínek mellett. öt nap múlva újra a"3 visz utam. Semmi nem vál­tozott. Sem a vagonokra, sem a téglára nem volt szüksége senkinek. Pedig a vállalatoknál panaszkod­nak: kevés a szállítóesz_ köz, akadozik az anyagel­látás. Gépkocsink csak annyi időre áll meg, míg megkérdezzük, miért nem szállították ej az építő­anyagot. „Nem / tudjuk. „Nem a mi vállalatunké. „Mi közünk hozzá?" — hangzik a válasz a megszó. lítottaktól. Nem érdekli őket, hisz nem a saját zse­bük bánja. A közé, vala­mennyiünké, ők viszont csak a maguk portáján gazdák, akárcsak ismerő­söm. Így lenne ez mindenütt? Szerencsére nem. Koránt­sem ezek a kiragadott ese_ tek jellemzik mai életün­ket. A közért érzett fele­lősség inkább sajátja tár­sadalmunknak, nem az „enyém", hanem a „mi énk" dominál már. Mintha csak ezt akarta volna bi. zonyítani az az eset, mely­nek a közelmúltban egyik vállalatnál voltam szemta­núja. A főmérnök kalau, zolt végig az üzemrészen" Megálltunk egy gép mel­lett. Elromlott az egyik alkatrész, leállt a termelés. A főmérnök indult volna, hogy intézkedjen, de alig tett pár lépést, látta, hogy futva érkezik a gazdája. Kezében a pótalkatrész. Néhány perc alatt helyre­hozta a hibát, bár nem utasította rá senki. Meg­várhatta volna a szerelőt. Rendkívüli cselekedet? De­hogy. Annyi történt csu­pán, hogy az a munkás igazi gazdának érezte ma­gát Baksa Lajza 1 Szeptembertől Új tanterv és rendtartás a dolgozók általánns Iskoláiban Szeptembertől új tanterv a társadalom támaszt En- j lép életbe a dolgozók álta- nek megfelelően a tanterv lános iskoláiban, s azt foko- egyik fő és új célja, hogy zatosan, legkésőbb három az éltalános iskolai felnőtt­éven belül minden osztály- oktatá- a_ „ridi„,nxi széle. ban, és oktatási formában itatás az eddiginél széle bevezetik. Elsőként a mun- sebb alapokat adjon a szak­kástovábbképzést segitő tan- mai ismeretek elsajátításá­folyamokon, amelyekhez a hoz. Mindenki iskolája rádió- és tv-adás is kapcsolódik. Az új alapdokumentum az 1966-ban kiadott tanter­Az utóbbi 10 év változá­sának, fejlődésének megfe­lelően alakul a fakultatív Mongol bányaipari kivitel Mongólia a közeljövőben lia) bánya felújítási munká­nagy mennyiségű bányaipari lata befejezéséhez közeledik, terméket elsősorban a szí- a termelés ennek nyomán nesíémek dúsítását szolgáló megkétszereződött koncentrátumokat, valamint A következő években a k'álciumfluoridot exportál. A kálciumfluorid-termék kibá­kitermelés 1980-ra több mint nyászása eléri majd az évi hatszorosára emelkedik 1975- 300 000 tonnát A mongol bá­höz képest. A fejlődés a szo- nyaipar termékeit elsősorban ciaiista gazdasági integráció a szocialista országokba szál­keretében megvalósítandó lítják. Az erdeni bányászati nagyberuházásoknak és az kombinát építésének befeje­együttműködésnek köszön- ^J^^Az^ bető- gyáregységet 1978-ban adják A mongol—szovjet vegyes át. A kombinát Ázsia egyik gazdasági csoport új vállala- legnagyobb ilyen jellegű vál­tok létesítése és a meglevők lalkozása nemcsak méretei, bővítése érdekében tevékeny- hanem a gépesítés színvonala íyá^k Tímea Edina. Nwi ikedik. A berki (Kelei-Mongo- miatt is. vet váltja fel, és a tanított tantárgyak tartalma is. Az tantárgyakban egyenértékű általános iskolai felnőttokta­a nappali tagozatok megfe- tóssal gzemben megnöveke­lelő tanterveivel. Tartalmá- . „, , , . . ... ban igazodik a felnőttek dett 'gényekhez igazodik az az igényeihez, illetve azokhoz intézkedés, mely szerint a jö­az igényekhez, amelyeket vőben a fakultatív tantárgyak velük szemben a munkahely, — a családi életre nevelés, a jogi ismeretek, az egész­ségvédelmi ismeretek, vala mint a rajz, és rajzolvasás — közül egyet a hetedike­seknek, és a nyolcadikosok­nak kötelezően választaniuk kelL Tartalmában gazdagodik az esti tagozatokon már korábban bevezetett úgyne­vezett közművelődési prog­ram is: szeptembertől le­hetővé válik, hofey ezekkel a 48 órás fakultatív műve­lődési alkalmakkal, a más oktatási formákban tanulók is éljenek. A dolgozók általános is­kolájának új rendtartása is 1976. szeptember 1-től lép hatályba, (MTT) Épül a szentendrei skanzen tTjra felépülnek a 100—150 éves falusi házak, harang­tornyok, melléképületek a Szentendrei Szabadtéri Mú­zeumban. Az ország külön­böző részeiből költöztetik ide a népi építészet jellegzetes emlékeit. Dr. Gráfik Imre muzeológus elmondta: külön érdekessége lesz a múzeum­nak, hogy a skanzen építői­nek minden részletében meg kell találniuk az eredeti, több száz éves építészeti módsze­reket, technikát A fa- és vaselemeket aj­tókat, tetőszerkezeteket a helyszínen gondosan szét­bontják, a felhasználandó darabokat konzerválják, rozsdamentesítik. Ami telje­sen tönkrement, azt újra el­készítik. A szalmatető, a nádfedél készítését a muzeo­lógusok és az Országos Mű­emlék Felügyelőség brigád­jai a helyszínen, a falvak­ban tanulták meg a legöre­gebb paraszti mesterektől. A vályogépületek falait is itt kell újra felhúzni, ugyan­olyan minőségű vályogból, mint az eredetű És meg kellett tanulni a vályog­vetést, a szárítást Sőt éven­te többször ugyanúgy tapasz, tani, meszelni kell a falusi házakat mint régi helyükön a régi gazdák tették. A kö­és téglafalak anyagának egy részét is ugyanolyan minő­ségű kővel, égetett téglával pótolják, olyan kötőanyaggal építik fel, mint amilyen az «edefa VQU,

Next

/
Oldalképek
Tartalom