Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 24. Táplál ax óceán A tengerben élő parányi élőlények, gránátgarnélák, tarisznyarákok, algák és halak különböző fajtáinak ipari jellegű tenyésztésére rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a Szovjetunió távol-keleti partvidéke. Szahalin és a Dél-Kurlliszigeteken, az Amuron már régen sikerrel tenyésztik a lazacokat A halnevelő tele. pek évente mintegy 720 millió apró lazacot bocsátanak u tengerbe. Dél-Primorje vidékén kísérleti gazdaságokat létesítettek, ahol táplálkozásra alkalmas parányi élőlények, tengeri fésűskagylók és osztrigák tenyésztésével foglalkoznak. A mesterséges szaporítás kérdését is sikerrel megoldották. Kiderült hogy egy hektárról 10—20 tonna „termést" takaríthatnak be. A barnamoszat termesztésére berendezkedett kísérleti gazdaságok hektáronként 60—70 tonnás termést takarítottak be. A Jövőben a primőrjei tenv gerparton 4—5 ezer hektáros barnamoszat és hasonló planktontermesztó telepeket létesítenek, amelyek az előbbiből 200—250 ezer tonnát, az utóbbiból 50—100 ezer tonnát adnak a népgazdaságnak. HAZASSAO I. kerület Sseged: Bartos Béla és Földvári Mária. Béres János és Bak Brrsébet. Korom Sándor és Krlván Etelka Mária, Kovács Gér.a és Gyuris Magdolna, Bakos Róbert és Dávid Rozália Mária. Fótit János Gábor és Kispétrr Mária Magdolna, Ökrös Tamás János és Kóesó Erzsébet, Gombos István és Baltanes Mária, Vöneki István és Tóth Margit. Bánfi Antal és Rácz Ágnes Katalin, Papdl Ferenc és Árokszállási Anna. Fekete Sándor és Iszlai Zoltán Kompánia című könyvéről Az utcatörténet szokatlan onnan hazavitték, itt nőtt hogy a háborús ínség a faműfaj még a helytörténet- föl, innen járt iskolába. „A talpú cipők, a bőrhiány írásban is. Kissé a mintát háziról — írta levelében — emlegetésével, 1944 nyara a akartam kidolgozni, amikor rengeteg az emlékem, ezek- bombázásokkal, német kaaz elmúlt évben megírtam a ről összefüggően és áttéte- tonafigurákkal, menekülő Hunyadi János sugárút, a lesen egy jövőre megjelenő vonatokkal ne tükröződjék régi Szentháromság utca tör- novellaciklusban sokat ír- a mégoly gyermeki históriákténetét Címtárakból, levél- tam. Kompánia lesz a cí- ban is. A szereplők költött tári és hírlapi adatokból me, kamaszokról szól." néven jönnek elénk, az Író még az egykori lakók névso- A könyv a napokban mása Martina Istvánként, rát is összeállítottam, noha megjelent, természetes, hogy de valódi korban, 12—13 természetesen csak &z utca sietve és nagy érdeklődéssel évesen. Egyetlen figura vinevesebb lakóit, tudósait, olvastam. Nem leplezhetem seli saját nevét, Agyli bácsi, művészeit sorolom föl a azonban csalódásomat Nem a suszter, aki ekkoriban múzeumi évkönyvben meg- azt hiányolom, hogy a ház halt meg: Eidl Antal; műjelenő tanulmányomban. és az utca topográfiája, helye pár házzal odébb, a így jöttem rá, hogy a helyszínrajza nem határozót sarki 33. sz. alatt volt (A szegediként korábban is szá_ tabb, konkrétabb, hogy úgy címtár szerint 1947-ben még mun tartott költő és iró, mondjam: fölismerhetőbb, dolgozott) Iszlai Zoltán a negyvenes hiszen az író — ahogy je- A ^aj „ hogy ez a kis években a Szentháromság lezte is — „áttételesen" Idé- terjedelmű elbeszélésfüzér utca 41. számú házban la- zi főj gyermekkora világát egyenként és összesen is ér kott, ott ahol a legjelesebb nem társadalomrajzot vagy dektelen, nem csak a szegei lakó a nagy nyelvtudós, visszaemlékezést ír, tehát dj hanem a könyvecskét Off C%t!a JfUÍ^1 ™a "C™ köteles pontosnalri rész. általános irodalmi igénnyel márványtábla hirdeti. Rog- letezőnek, mégcsak hiteles- kézbe vev6 olvasó számára tön meg is kérdeztem Iszlai nek sem lennie. Persze azért jj Megértem ha Iszlai ZolZoltánt s válaszából kide- nem ártott volna meg művé- tánnak ezek' a furcsa logi rült, hogy ügyvéd — egy nek ez sem: mindig öröm, kájú gyermekkori játékok időben OTI-titkár — édes- ha az olvasó helyekre, ese- kedves emlékek, de más száapjával és tanítónő édes- ményekre, netán modellekre mára holott hasonlót majd anyjával születésétől, 1933- ismer. Itt mindössze a tör- mindenki megélt, már seiru tól fogva 1950-ig, amikor ap- ténelmi háttér villan föl oly_ mitmondók: nehézen is kö ját Egerbe helyezték, ott la- kor: 1942 és 1944 közt ját- vethetők mozzanatai, s hiál kott a házban. Nem ott szü- szódnak &z egymásba lánc- ba idézi föl, bennünk nem letett persze, hanem a klini- szemként kapcsolódó növel- keltenek visszhangot Nem kán, de attól kezdve, hogy Iák, kikerülhetetlen tehát is többek ezek, mint szokváiHMMMnsHSBi^HHHSHSHBB^HHHSi nyos és jelentéktelen kis csínytevések, balesetek, kissé túlírva. Kerestem ugyan-e kis sztorik mélyebb avagy jelképes értelmét, de nem leltem. Ha már magukban nem érdekesek, talán lélek_ tani tanulságuk figyelemre méltó? — ahogy a fülszövegben Iszlai Zoltán sejteti. De amit ott summáz, nem igazolja maga a novellaciklus. Kár pedig, mert szívesen olvasnánk szegedi miliőben hiteles lélek rajzú gyermekregényt amivé ezek az elbeszélések össze állhattak volna. Péter László V Gazdának lenni Családi események esetnek és Tiborosi Klárának Zoltán. Szűcs Lajosnak és Forró Clktórlának Andrea, Vass Jánosnak és Börcsök Máriának János István. Jójárt Istvánnak és Dudás Mária Magdolnának Tünde Marianna, Putyora Dénes Lászlónak és dr. Tanács Eszternek Viktor László, Csatordal Perecnek és Szécsényl Annának Ferenc. Kádár Zoltánnak és Fogas Erzsébetnek Mónika And. . . . rea, Kerekes Pálnak és Gera rásnak és Bárkányil Rozáliának Má^ának Györgyl, Kovács Fe^ krv.^ Telnet lídeet rencnek és Kovács Gizella Ag; nesnek Lóránt, Kovács SándorHornyák-Stmonylk Piroska. Mu- ^T*"™ nak* és Kósa Juliannának Zolrányl Gyula Pál és Damjanov fH^SS? s. tán Lajos, Miklós Imrének és e,.- ír-,-,. zniKn Aa Jánosnak és Puskás Máriának ím* Sutka Jánosnak és Rékási Mária Rozáliának Imre László, Molnár Józsefnek és Andrea Eva. Vargn Zoltán és „_, , csikós Zsuzsanna, Gál László és V?„i ,;„„. ..„„„ _.„„ Slnkovlcs Ames. Kotroezó Acsal-Varga lrénnek János. Kor- Berta Roz4uának j6zs«rf, SasGyörgy és Szita Márta, Kása Í ~ hegyi Árpád Istvánnak és LocsFerenc és Katona Julianna, Tót ",met Juiiannanak Aranka JU- ka, Már)a Katalinnak Babett, Tibor és Szúnyog Margit, nH- Lajosnak és xábory Jánosnak és Széchenyi rátl István és Knszn Gizella a Jíf , w Erzsébet Máriának Tímea Enlkö. Mária. Süveg József és Palásti FeJes-Nagy LászIónak és Havasi J6bl Károlynak és Kovács IrénÉva, Walchrnstolnrr Franz és nek Zsolt Károly, Kószó LajosMészáros nona Margit. Komlós! , , 68 „„Ta , rí nak és Masa Hona Juliannának Mihály Csaba és Lepenye nona Anita Lfvla, Bányai Józsefnek ltozálla. Dorogi László és Matyi £ Gárgyán Irénnek Zsolt CsaAgnes Mária házasságot kötöt- pálmán Zoltán Ispánnak és b Zslday-Calgóczy Lászlónak tek. H^ T^.itU ^ mm^VsÍS; Rónyal RlSra Olgának Anikó, n. kerület t? Árva Józsefnek és Vér KatalinSzeged: Szűcs István Lajos és "A* Bernadett ItomoklFerene- nak Gábor. Balogh Károlynak Czeglédl Róza, Csiszár Imre és , ? és Szepesi Katalinnak Katalin. Kosár Erzsébet. Kovács László Mónika Tekla, Gedat Ferenc Tl- Hamus Tmre Istvánnak és Varró cs Fialka Erzsébet, nósa István hornak és Szekeres Ibolyának cvóngylkének Ibolya Magdolna, József és Pálinkás Ágnes Mária, Jójárt Sándornak és Takács Urbán Mihály és Németh Te- Albertnek és Igaz Tünde noná- Márlának Gyöngyi. Schmltkó rézia, Dohár József és Fazekas "ak Ildikó Adelbetd, Csanádi Ferencnak iéa Hös Rozáliának írén. Angyal Tibor ós Papp Anita nev^vo™PkUk született. I. kerület Szeged: Naesa Imre," Balogl Sándor, Juhász Györgyné MéEme'se,"Jójárt István és Ju'hTsz Mariannának Norbert György. Katalin, Terhes János és Laczkó Takács Istvánnak és Iván Magdolna Honának Tamás, Vass Józsefnek és Ábrahám Máriának Tbolya Piroska, Szabó István és Bárdos Eszter Erzsébet, Bőrcsök Antal Zoltán és Tajtht Márta. Magyart László Pálnak száro3 nona, Tóth Tivadar, Pap Margit. Kádár-Német Pál és Börcsök nonának László, SAndorné csonka Mária, Bogdán Sári Klára házasságot kötöttek. ®an Lászlónak és Urbán Má- Mlhály. Nagy István, Kovács Algyö: nenárlk Gábor János nának Péter. Ágoston István Béla György. Gyömbér András, és Kószó Éva, Valastyán Pál és Lászlónak és Narozsntk Anikó- Brelnovlcs Vümosné Fajka KorGyörfl Márta Julianna. Gubacsi nnk Csaba, Borai János István- nélJa> Varga Dezsőné Bonyák Ede Zoltán és Juhász Anna Zsu- nak é* Váradl Máriának Tünde, Anna. dr vlrág Ferene Dczsö. zsanna házasságot kötöttek. Magyar Istvánnak és Berta Ro- Klgg József. Márta Józsefné III. kerület záliának Péter István, Kunsttr Harnos Julianna, Jakab János, Szeged: Szálai Mihály és Ben- Sándornak és Czirok Piroska dr JesZenszky Lehelné Izsák ke Katalin. Péter János és Sza- Zsuzsának Piroska Zsuzsanna, nona meghait. bari Julianna házasságot kö- Hegedűs-Bité Imrének és Ve- n. kerfflrt tölték. csernyés Viktórlánadc Ernő MaJ- szeged: Palkó Lajos. OyCri SZÜLETÉS tlnszky Endrének és Dudás Iza- István meghalt. I. kerület bella Mariannának László Endre, m kesBlet Szeged: Magyar Miklósnak és Terhes Pálnak és Balog Zsu- szeged: Füiekl Istvánná Sípos Vlds Irénnek István, Löw Imre zsannának Tamás Pál, Orcáik Rozálta, Faragó József Sándor, Istvánnak és Mészáros Gábriel- István Dávidnak és Lakatos Eva dr Held Sándor István. Pozslának Szabolcs Imre, Fledler Juliannának Gábor István, dr. gal Istvánné Kopasz Ilona, Honéi a Istvánnak és Lengyel Er- ötvös Péter Lászlónak és Palo- dáes Géza> Rostás Józsefné Roszsébetnek Judit. Deák László Eva Klárának Márton Gyula, tás Mária, Szélpál Pál, Buresch Józsefnek és Tar Erzsébet Teréz- dr. Sivök Béla Györgynek és józsefné Apró Ida, Papp Kálnek Viktor László, Nagy Gá- Kért Máriának Balázs, Varga mánné Zséll Katalin. Paulovlcs hornak és Szélpál Piroskának Sándornak és Gémes Évának Jdzsefné Adász Róza, Pap Gábor. Módra Ferencnek és Eva. Boczka Károlynak és imréné Varga Erzsébet, SzatTóth Rozáliának Tímea Andrea, Farkas nonának Károly Zsolt. „^^ józsefné Lenyó Márta, ArBozókl Istvánnak és Ábrahám Váradl Mártonnak és Zakariás VR jdzsef. Dómján Ernő, Förx.suzaannának Tibor, Varga La- Saroltának Orsolya. ICristoffy geteg jan0sné Sánta Rozália, Jos Zoltánnak és Kemenes Vlk- Ferencnek és Négyökrü Márlá- Perjés Kálmánné Bálint Gizella, toriának Lalos Zoltán, Pintér nak Zsolt. Vanlcsek Istvánnak Hektenvald Jánosné Fecker AnMátvásnak és Paptogó Piroska és Tóth Anikónak Szabolcs, dr. na_ Vas jdzSef. Gémes Sándor, Teréziának Anikó. Varga János Regös Ferencnek és Saárossy Marótl Károly meghalt, sandornak és Szén Ilona Er- Máriának .Gergely, Kovács Lászzsébetnek János Gábor, Vlszkók lónak és Tóth Máriának Attila. Sándornak és Lantos Mária Va- Kovács Lászlónak és Szaniszló iérlánnk Zoltán. Klspéter Mik- Anna Máriának Zsuzsanna, Róth lósnak cs Abtyihám Évának Jenőnek és Kocsis Magdolnának Gábor. Mlczák Andrásnak és Krisztina Julianna, Szabó Lajos Juhász Anna Mártának Péter, Lászlónak és Dávid Erzsébet Berta Sándornak és Tóth no- Annának Erzsébet ndlkó. Berkó nának Tímea, Tűhegyl • Sándor- Péternek és Gacsályi Teréznek nak és r.ajkó Sarolta Erzsébet- Mária Rozália. Mlhallcska Istnek Attila. Dancsö Imrének és vánnak és Juhász Piroska MáFohér Hajnalkának Brigitta rlának István Róbert, Kothencz Szilvia, dr. Pokornv Gyula sán- Vincének és Papp Irénnek Mádornak és dr. Sövény Mártának rla Irén, Farkas Istvánnak és Gabriella. Tóth-Szeles Istvánnak Tóth Erzsébetnek István Zsolt, és Tóth-Égetö Rozáliának Attila, Rózsa István Sándornak és Nagy Sándornak és Hajdú Mária Mezei Mária Margitnak Tímea Rozáliának Zsuzsanna. Tóth Ágnes, Bálint Sándornak és Antalnak és Börcsök Apollóniá- Klézll Anna Máriának Sándor nak Andrea. Jónás Ferencnek Zsolt. Domány Józsefnek és és Bakai Magdolna Bertának Petróczl Mártának Zoltán, MolIldlkó Mónika. Bódl Ferencnek nár Józsefnek és Fábián nonáés Ördög Irmának Tímea, Csöke nak Szilveszter Sándor, Luezay Istvánnak és Börcsök Irénnek Aurélnak és Agonás Mártának Szilvia. Gallal Zoltánnnk és Orsolya. Répás Jánosnak és Gyuris Sárának Andrea, Subicz Szekeres Erzsébetnek Erzsébet Mihálynak és Varga Terézia Andrea. Liptai Jánosnak és Annának Györgyi. Kónya Ta- Szabó Teréziának János nevű másnak és Bodó Márta Mag- gyermekük született, rlolnánalc Róbert. Vojnár Géza III. kerület Tamásnak és Makra Györgyl Szeged: Szabó Sándornak es Magdolnának Gábor Józseí, Gel- Clfronlcs Juliannának Sándor, per Imrének és Vetró Katslln- Katus Tibornak és Sánta IboIsmerősöm nap mint nap kiskertjében dolgozgat. Gyomlál, joosol, mindig talál valami elfoglaltságot magának. Keze nyoma meg is látszik a kis háztáji gazdaságon. Valójában csak túlzással nevezhető gazdaságnak az udvar eme elkerített része. Hisz az a pár darab para_ dicsőm és uborka, ami ezen a néhány négyzetméteren megterem, aligha elégíti ki a család szükségleteit friss zöldségből. A virág is olyan kevés itt, hogy a szobába nem szednek belőle. Hadd díszítse a kertet, mondja a háziasszony, s tömött bevásárlótáskája tetején hetente kétszer-háromszor is hozza haza a vázábavalót. Egyszóval: mintakert az ismerősömé, méltán büszke rá. „Ugye, látszik rajta a gazda keze?" — kérdezi néhanapján, és elégedetten nyugtázza a dicséretet. Közben pedig a közeli kis tisztásra hordja a szemetet. Többnyire sötétedés után, nehogy hivatalos személy meglássa és megbírságolja. Mert a tisztás nem szemétdomb. ö is jól tudja ezt, mégsem vigyáz rá. „Más is ezt teszi, miért pont engem tartana vissza valami?" — mondja, s még meg is sértődik a megjegyzésért. Csak otthon, a kerítése határolta néhány négyzetméternyi területen érzi gazdának magát Négy év körüli kisfiú bontogatja üggyel-bajjal a csokoládét az üzletajtóban. Imént kaphatta a mamától, aki mosolyogva nézi gyermeke szorgoskodását. Mosolyog akkor is, amikor a csöppség a főidre dobja a papírost, ö még nem tudja, hogy annak a néhány lépésre levő szemétládában a helye. Vajon megtanulja-e valaha? Kiküldetésbe utazva, a vonatablakon át látom, hogy az átrakodón néhány vagon vesztegel. Üresek a kocsik, a téglát már kiborították belőlük, ott van kisebb-nagyobb kupacokban a sínek mellett. öt nap múlva újra a"3 visz utam. Semmi nem változott. Sem a vagonokra, sem a téglára nem volt szüksége senkinek. Pedig a vállalatoknál panaszkodnak: kevés a szállítóesz_ köz, akadozik az anyagellátás. Gépkocsink csak annyi időre áll meg, míg megkérdezzük, miért nem szállították ej az építőanyagot. „Nem / tudjuk. „Nem a mi vállalatunké. „Mi közünk hozzá?" — hangzik a válasz a megszó. lítottaktól. Nem érdekli őket, hisz nem a saját zsebük bánja. A közé, valamennyiünké, ők viszont csak a maguk portáján gazdák, akárcsak ismerősöm. Így lenne ez mindenütt? Szerencsére nem. Korántsem ezek a kiragadott ese_ tek jellemzik mai életünket. A közért érzett felelősség inkább sajátja társadalmunknak, nem az „enyém", hanem a „mi énk" dominál már. Mintha csak ezt akarta volna bi. zonyítani az az eset, melynek a közelmúltban egyik vállalatnál voltam szemtanúja. A főmérnök kalau, zolt végig az üzemrészen" Megálltunk egy gép mellett. Elromlott az egyik alkatrész, leállt a termelés. A főmérnök indult volna, hogy intézkedjen, de alig tett pár lépést, látta, hogy futva érkezik a gazdája. Kezében a pótalkatrész. Néhány perc alatt helyrehozta a hibát, bár nem utasította rá senki. Megvárhatta volna a szerelőt. Rendkívüli cselekedet? Dehogy. Annyi történt csupán, hogy az a munkás igazi gazdának érezte magát Baksa Lajza 1 Szeptembertől Új tanterv és rendtartás a dolgozók általánns Iskoláiban Szeptembertől új tanterv a társadalom támaszt En- j lép életbe a dolgozók álta- nek megfelelően a tanterv lános iskoláiban, s azt foko- egyik fő és új célja, hogy zatosan, legkésőbb három az éltalános iskolai felnőttéven belül minden osztály- oktatá- a_ „ridi„,nxi széle. ban, és oktatási formában itatás az eddiginél széle bevezetik. Elsőként a mun- sebb alapokat adjon a szakkástovábbképzést segitő tan- mai ismeretek elsajátításáfolyamokon, amelyekhez a hoz. Mindenki iskolája rádió- és tv-adás is kapcsolódik. Az új alapdokumentum az 1966-ban kiadott tanterAz utóbbi 10 év változásának, fejlődésének megfelelően alakul a fakultatív Mongol bányaipari kivitel Mongólia a közeljövőben lia) bánya felújítási munkánagy mennyiségű bányaipari lata befejezéséhez közeledik, terméket elsősorban a szí- a termelés ennek nyomán nesíémek dúsítását szolgáló megkétszereződött koncentrátumokat, valamint A következő években a k'álciumfluoridot exportál. A kálciumfluorid-termék kibákitermelés 1980-ra több mint nyászása eléri majd az évi hatszorosára emelkedik 1975- 300 000 tonnát A mongol báhöz képest. A fejlődés a szo- nyaipar termékeit elsősorban ciaiista gazdasági integráció a szocialista országokba szálkeretében megvalósítandó lítják. Az erdeni bányászati nagyberuházásoknak és az kombinát építésének befejeegyüttműködésnek köszön- ^J^^Az^ bető- gyáregységet 1978-ban adják A mongol—szovjet vegyes át. A kombinát Ázsia egyik gazdasági csoport új vállala- legnagyobb ilyen jellegű váltok létesítése és a meglevők lalkozása nemcsak méretei, bővítése érdekében tevékeny- hanem a gépesítés színvonala íyá^k Tímea Edina. Nwi ikedik. A berki (Kelei-Mongo- miatt is. vet váltja fel, és a tanított tantárgyak tartalma is. Az tantárgyakban egyenértékű általános iskolai felnőttoktaa nappali tagozatok megfe- tóssal gzemben megnövekelelő tanterveivel. Tartalmá- . „, , , . . ... ban igazodik a felnőttek dett 'gényekhez igazodik az az igényeihez, illetve azokhoz intézkedés, mely szerint a jöaz igényekhez, amelyeket vőben a fakultatív tantárgyak velük szemben a munkahely, — a családi életre nevelés, a jogi ismeretek, az egészségvédelmi ismeretek, vala mint a rajz, és rajzolvasás — közül egyet a hetedikeseknek, és a nyolcadikosoknak kötelezően választaniuk kelL Tartalmában gazdagodik az esti tagozatokon már korábban bevezetett úgynevezett közművelődési program is: szeptembertől lehetővé válik, hofey ezekkel a 48 órás fakultatív művelődési alkalmakkal, a más oktatási formákban tanulók is éljenek. A dolgozók általános iskolájának új rendtartása is 1976. szeptember 1-től lép hatályba, (MTT) Épül a szentendrei skanzen tTjra felépülnek a 100—150 éves falusi házak, harangtornyok, melléképületek a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban. Az ország különböző részeiből költöztetik ide a népi építészet jellegzetes emlékeit. Dr. Gráfik Imre muzeológus elmondta: külön érdekessége lesz a múzeumnak, hogy a skanzen építőinek minden részletében meg kell találniuk az eredeti, több száz éves építészeti módszereket, technikát A fa- és vaselemeket ajtókat, tetőszerkezeteket a helyszínen gondosan szétbontják, a felhasználandó darabokat konzerválják, rozsdamentesítik. Ami teljesen tönkrement, azt újra elkészítik. A szalmatető, a nádfedél készítését a muzeológusok és az Országos Műemlék Felügyelőség brigádjai a helyszínen, a falvakban tanulták meg a legöregebb paraszti mesterektől. A vályogépületek falait is itt kell újra felhúzni, ugyanolyan minőségű vályogból, mint az eredetű És meg kellett tanulni a vályogvetést, a szárítást Sőt évente többször ugyanúgy tapasz, tani, meszelni kell a falusi házakat mint régi helyükön a régi gazdák tették. A köés téglafalak anyagának egy részét is ugyanolyan minőségű kővel, égetett téglával pótolják, olyan kötőanyaggal építik fel, mint amilyen az «edefa VQU,