Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

4 Szombat, 1976. augusztus 14: Kalocsa népművészete Nemcsak hagyományápolás, egyúttal szép divat is a népművészet — lakásunkban, öltözködésünkben egyaránt Sajátos szint képvisel e vonatkozásban az egyik legkedveltebb; Kalocsa népművészete. Népét hosszú századokon át próbára tette a történelem és sok természeti csapás. Szenvedett. a török hódoltság idején és a kis vert falú, nádfedeles házakban sok kárt tett a gyakori árvíz is. A •város neve szláv eredetű és ingoványos vidéket jelent. Az egész környéke, ugyanis a Duna boltágai, elhagyott medrei és mocsarak hálózták be. A vadvizek lecsapolása, a folyó szabályozása csak a XIX. század közepén indult ímeg. Mindez meghatározta a település formáját: a házakat az árvíz ellen védekezésül mesterséges dombocskákra építették, nádfedövel borították, mely gyakran fél méterrel Is túlterjedt a faIon, hogy az eső ellen védjen. Kalocsa lakói régen és most is szerették, szeretik a szépet. Messze földön híres népművészetük központja maga a város. Innen terjedt el a közeli kis falvakba — öregcsertőre, Szakmáira, Homokmégy re, D rágsz él re —és a hozzájuk tartozó tanyákra, szállásokra a sokféle kézügyességet, jóízlést, szín- és formaérzéket egyaránt igényló sokféle mesterség, A Kalocsa vidéki népművészet legrégibb és ma már kivesző hagyatékai a díszesen faragott házoromzatok és kiskapuk. Maguk faragták a használati eszközöket, szerszámokat, bátorokat is. A legrégibb, több mint százéves festett ládák díszítése egyszerűbb, ám a későbbi bútordarabokon — így a sarokpadokon, padkákon, székésőbb a pingálás, a falfestés művészete. Ezzel eleinte csaknem kizárólag az asszonyok foglalkoztak. A porfestéket tejjel keverték. Ma e hagyomány ápolói e szép mesterségek továbbvivői a népművészeti és háziipari szövetkezetekben tevékenykedő s bedolgozó ügyes kezű lányok-asszonyok. Termékeik szépen illeszkednek mai világunkba, otthonunkat színesítik, gazdagítják. Például a sarokpadok, padkák, székek hangulatos elemei napjaink étkezősarkának, étkezőfülkéjének, akár konyhájának is. A tulipános láda ágyneműtartónak, úgynevezett mindenesládának, vagy éppen szennyestartónak egyaránt alkalmas, de színes gyermekbútorokból keken, tálasokon, tulipános tott kisszobába játéktartó ládákon — már változatos a szekrénykének is jó. A kadíszitmény. gazdagabbak a motívumok. A férfiak kifaragták, az asszonyok, lányok kifestették. Valószínűleg a bútorfestésből fejlődött ki locsai ruhák, meg az ugyancsak reneszánszukat élő legszebb — igaz, legdrágább — alkalmi toalettek közé tartoznak. A féltés nem minden Heréljünk biztonságra! A ozúlok, a családok oda- ban, az utcán, a Játszótéren, gyümölcsök, ültetvények ls iidó gondoskodása mellett a a sportpályán, a nyári szün- bajt okozhatnak' ugyanúgy, társadalom ls sokat vállal a időben, a munkahelyen, mint a ház környékén és a gyermekekért. A felnőttek Erezzenek felelősséget ma- házban fellelhető vegyszefelelőeBégtudata, gondceko- guk és társaik biztonságáért, rek, gyógyszerek. A gyermek Munkaerő-gazdálkodás a mezőgazdaságban Csongrád megye mezőgaz- ban a termelés minőségi és dasági nagyüzemeiben is mennyiségi követelményei. napjaink egyik legaktuáliA mezőgazdaság szocialissabb problémája az élőmun- ta átszervezése óta mintegy re inkább terjednek az iparszerű termelési rendszerek, a növénytermelésben és a | ^ szakosított állattenyésztő téka racionális felhasználása, 45 ezer fővel fogyott me- lepeken. Igaz azonban, hogy a munkaerőgazdálkodás ja- gyénkben a mezőgazdaság- a vart eredményeket még vitása, mint a termelés ha- b^ dolgozók száma és az nem hozták. A munkatermetékonyságának egyik fontos elmúlt öt év alatt is tovább lékenység mutatói például a tényezője. A munkaerőtarta- folytatódott ez a tendencia, szakosított lékkai rendelkező mezőgazdaság megkülönböztetett figyelmet érdemel; elég csak sőt csökkenés mértéke telepeken 10—15 százalékkal meghaladja az országos átlagot. Tavaly az állami gázárra utalnunk, hogy me- daságokban kilenc, a mezőgyénkben az aktív keresők - - gazdasági termelőszövetke- • közel 30 százaléka — az or- zetekben 27 százalékkal dol- termelési szágos 20 százalékkal szemben — mezőgazdaságban dollétszámcsökfcentés kénysze- ben. A a munkaterkisebbek az országos átlagnál. Az élőmunka-intenzív ágazatokban, különösen növelhetnék a hatékonyságot a rendszerek, ám gozik. Egyben azt is jelenti ez, hogy területegységenként rítően hatott mintegy ötödével több a me- melékenység zőgazdaságban foglalkoztatottak száma az országosnál, ki alaki- Ezt a kissé intenzivebb ter- ellátottság dinamikus növemelési szerkezet sem indo- kedése. Napjainkban az álla kolja. E tájban a nagyobb mi gazdaságokban már mamunkaerőlefcötés tulajdon- gasabb, de a képpen fékezi az á|Ml|' goztak kevesebben, mint öt még csak a kezdeti lépések esztendővel korábban. Ez a történtek meg ennek érdekémunkaerőgazdálkodást az is befolyásolja, hogy alakulására, egy-egy mezőgazdasági terazonban lényegesen kénysze- melőszövetkezet taglétszáma, rítőbb körülmény az eszköza foglalkoztatás „kényszere" a termelési szerkezet stb. a munkatermelékenység alacsony színvonalát konzervál: jobb JaTerületenként és üzemen_ . megye _ agazatok szövetkezeteiben i6 mégala 1U1|HMR| í^^^Haíro^™^^" ™abb az élőmunka ter- ként számottevő különbséja a társadalmi termeles ha- melékenysége az országos cpk vannak- » hódmewWótékonyságát. Másképpen fo- átlagnál. A mezőgazdasági SMTSB. S£okmelékenysége a megye me- ben, egytizede állami gazda- eediekben 5 5 hektár termőzógazdaságában 10—15 szú- ságokban dolgozik, 15 száza-. zalékkal alacsonyabb az or- léka pedig szakszövetkezetekben tevékenykedik. terület jut egy foglalkoztatottra. (KSH adat) A szóródásra jellemző, hogy a terkíváncsi, a hanyagul kezelt kémiai anyagok könnyedén dasa ellenére a modern élet- g^ s^ő nem gondol átvitel, a technikai eszközök _ bogy az oly védettnek széles körű elterjedése miatt hitt lakásban is mennyi bajt a keze ügyébe kerülhetnek' sokasodnak a gyermekbal- ldézhet ei6 ^ olyan gyér- Amit gyermekkorban megesetek, a veszélyforrások. mek aJdt nem világosítottak BZOktunk, azt később már Szomorú statisztikákkal ala* fel a háztartási gépek he- természetesnek tartjuk, aszetámasztható lény, hogy Igen lye8 kezeléséről, a vegyi rlnt élünk. A szülők, a pesok gyerek szenved napja- anyagok, lúgok, mosószerek, dagógusok gondoskodásukkal, inkban balesetet. A legutób- ^ a gyufával játszás vészé- nevelésükkel kiépíthetik a bt egy év alatt az Állami Jyes következményeiről. Van- gyerekekben a felelősséget, Biztosító ifjúsági és gyér- ^ szomorú esetek az élet mekbaleseti statisztikája több más területein ls. Egy tanmlnt 70 ezer — Jdsebb-na- műhelyben munkavédelmi gyobb következménnyel Járó előadáson többek között el— sérülést jegyzett feL mondták a gyerekeknek, a veszélyek tudatát, az óvatosságot, az önvédő ösztönt. A nyolc, Hletve tizenkettőtizenhárom éven keresztül szagos átlagnál. A korábbi években, tervszerű munkaerőgazdálkodásról aligha beszélhettünk. A szükségesnél több mezőgazdasági kereső foglalkoztatása okozott gondot Napjaink- lelt ban viszont gyökeresen meg változott a helyzet, mind területi, mind üzemi szinten kezetek 30 százalékos szakfokozatosan megteremtődtek munkás-aránya már a je- munkaerőeílátottsága' között" a hatékony munkaerőgazdái- lenlegi követelményeket sem bar még korántsem megfe'"""' *— -'-1-"' - meglevő lelő_ A szakosodás ennél naA közös gazdasagokban az melőszövetkfezetek 12 százautobbi években a felső- es Iékában tíz hektárnál több, középszintű szakemberellá- 16 százalékában pedig 06 tottság kielégítő, a szakmun- hektárnál kevesebb az egy kás-létszám azonban nemfe- foglalkoztatottra jutó termőlelt meg a varakozasnak. terület Kétségtelen azonban, Napjainkban az állami gaz- hogy M utóbbi években ja_ 11' ?_..55w,e!.06zI)777 vult az összhang, a gazdaságok termelési szerkezete és kodás lehetőségei, olyan fon- elégíti ki és a gyobb ütemet igényel. Gond munkaerő korösszetétele kemint a munkaerő vés lehetőséget nyújt a szak- hogy a viszonylagos és várható további képzettség növelésére. A jő- munkaerőtöbblet azokon a tos tényezőkkel kell számol nunk, gyors csökkenése, a foglalkoztatot- vő pedig egyre nagyobb kö- helyeken található ahol ketak minőségi összetételének vetelményeket támaszt Igaz, vpsbé megoldható a hatékony módosulása (életkor, szak- a foglalkoztatottak egyötöde foglalkoztatottság ugyanakképzettség), a dinamikusan fiatalabb harminc évesnél, kor a jobb adottságú üzenövekvő eszközellátottság, a ám a nem nyugdíjas téeszkorszerű termelési eljárások tagok 14 százaléka — közel térhódítása, a szakosodás, a területi tőke- és eszközkoncentráció, s nem utolsósorötezren — idősebb az általános nyugdíjkorhatárnál. Szűkebb pátriánkban egymekben, különösen a munkacsúcsok idején, munkaerőgondokkal küzdenek, Bs.Lt; I . _ • m . kapott értelmi és érzelmi A mai életformának meg- hogy egy bizonyos csapagy- impu]zusokat egész életében felelően a gyermekek sokkal ba veszélyes puszta kézzel önállóbbak, többet vannak belenyúlni. Másnap reggel szoros felügyelet nélkül, már megpróbálta egy fiú. A mint valaha. Ez persze nem következmény: súlyos sérüjelenti a szülők, a nevelők lés. könnyelműségét, és nem szabad azt a következtetést 6em levonni, hogy nem kell a gyermekeket szabadjára engedni. úszástól, a sporttól, a közlekedéstől, a játéktól nem szabad eltiltani a gyermekeket. Meg kell őket tanítani például úszni. Az úszásnál maradva: a tempók Ismeretén túl fel kell hívni a figyelmet a víz veszélyeire is. Nagyon fontos újra és újra elmondani a gyerekeknek, hogy felhevült testtel nem szabad vízbe ugrani, mert a szívgörcs a legjobb úszóval is végezhet. Hogyan nevelhetjük hát a biztonságos életre a gyerekeket? Mindenekelőtt a fiatal életek vedelme a szülőktől és a pedagógusoktól közös erőfeszítésként azt követeli, hogy a gyerekekkel Ismertessék meg a balesetek megelőzésének legfontosabb tudnivalóit. Tudatosítsák bennük, hogy megfelelő figyelemmel, óvatossággal, ügyességgel a sérülések elkerülhetők. Módot kell adni arra, hogy megszerezzék a gyakorlatot a balesetmentes viSajnos a határ sem veszélytelen ma már. A mérgező anyagokkal permetezett elraktározza a fiatal. Ha ezekben az években kellően foglalkozunk velük, nagyobb a lehetősége annak, hogy el tudják majd kerülni a veszélyhelyzeteket. L F. A szakmunkástanuló-idő beszámításáról Bútorok — vizsgán Azt mindenki tudja, hogy A bútoripari szakemberek szekrényeket, íróasztaBcéa repülőgépeket, s a gépko- megállapították, hogy az a kat, tálalókat. A próbapad a csikat sorozatgyártásuk meg- szék, amely kibír egy lega- következő esetet imitálja: kezdése előtt nyúzópróbának lább 70 kilós embert a „há- nagytakarítás, a háziasszony vetik alá, de az már kevés- tán", úgy, hogy közben 10 a bútorokat tologatja a szobé ismert, hogy a bútoripar ezerszer a szék mellső lábai- bábán, s a szekrény mellső gyártmányai is csak hossza- ról a hátsó lábaira hintázik lábai megakadtak valamidalmas tortúra után kapnak át, annak a sorozatgyártását ben, de a „szerencsétlen" zöld utat. Hogyan kell vizs- meg lehet engedni. Termé- szekrényt tovább nyomgálni egy széket, amelyet az szetesen ezt a „munkát" csak ják... Az ellenőrzés ideje ember gyakrabban használ, atléták tudnák elvégezni, s 30 perc, s ez alatt az idő mint a repülőgépet, vagy a itt sietett a gép az ember alatt a szekrény felső része gépkocsit? segítségére. nem szenvedhet 3 milliméA Szovjetunióban pl. min- térnél nagyobb, maradandó •••••••••••iden bútort az Össz-szövetsé- alakváltozást. Ha több az | gi Bútoripari Tervező-Szer- alakváltozás, akkor a szekkesztő Intézetben minősíttet- rény megbukott, ni kell. A sorozatgyártás csak Természetesen a bútor pozitív szakvélemény esetén egyéb jellemzőit Is ellenőrkezdhető meg. zik. Többek között a puhaa 1 * ' 1 .. * , sági fokot Négy kategóriát ...A kísérleti teremben különböztetnek meg: folyafolyik a vizsga. A, polírozott matos pihenésre) rövld ldeJŰ szekrény megdőlt, a szek plhenésrei pihenésre ésmunkára, s csak munkára szolgáló bútorokat. H F. 1948. február 1-től január 1, után kezdődött, helyes értelmezése és az enszakmunkástanuló volt 1950. Akiknél ezt megelőzően kez- nek nyomári kialakult munjúlius 31-ig, ekkor eredmé- dődött, sőt aki magából a kajogi gyakorlat szerint, ezt nyes szakmunkásvizsgát tett. szakmunkástanuló-időből is a szabályt alkalmazni kell Azóta kisebb-nagyobb meg- túlnyomó részt még 1950. akkor is, amikor a szakmunszakításokkal dolgozik. Szá- január l-e előtt töltötte, azt kástanuló-idő még 1950. jamítása szerint 1976. június a fennmaradó néhány hó- nuár 1. előtt kezdődött. Az elején esedékes lett volna napra már nem lehet meg- 1950. január l-ig eltelt időt részére a 25 éves jubileumi fosztani az időbeszámítás le- a munkaviszonyba be kell jutalom. A vállalatnál azon- hetőségétől. Olvasónk kérde. számítani, ez utáni időszakot ban nem ismerték el jogo- zi: a rendeletet miként kell azonban már nem, függetlesultságát, hivatkozva arra, helyesen értelmezni esetében, nül attól, hogy esetleg valóhogy 1950. január 1-től júli- A felmerült kérdés elbírá- ban csak a szakmunkástaus 31-ig szakmunkástanuló- lásánál az 5/1967. (X. 8.) nuló-idő kisebb része volt ként töltött időt nem vehe- Mü.M. sz. rendelet 10. pa- még hátra, tik figyelembe a munkavi- ragrafus (2) bekezdése az A rendelet értelmében, olszonyban töltött idők számi- irányadó. E rendelet ki- vasónk esetében a vállalat tásánál. Ugyanakkor ismer- mondja, hogy a munkavi- helyes gyakorlatot követte, tették az erre vonatkozó jog- szonyban töltött időként fi- és a rendeletnek megfelelő szabályt, de olvasónk mégis gyelembe keli venni az 1950. tájékoztatást adott, hogy az méltánytalannak tartja az január 1. előtti szakmunkás- 1950. január 1. utáni szakeljárást. Véleménye szerint tanuló-időt is. Az ezt köre- munkástanuló-időt a munkaa jogszabály azokra az esc- tőén szakmunkástanulóként viszonyban töltött időbe nem telü-e vonatkozik, amikor a töltött idő azonban már nem lehet beszámítani. Dclkadém otthon, az iskola- szakmunkástanuló-idő 1950. számítható be. A rendelet Dr. V, M. díványon acélhenger csúszkál ... A kísérleti padon a dívány ülő része, a rajta csúszkáló acélhengerből fa mái Szempont, hogy a bútor megfelel-e saját kategóriájának, mert az ágyon aludni zsa, összesen 30 ezerszer kell a dívány egyik végéből a másikba csúszkálnia. Kéthetes csúszkálás — 15 év használati Időnek felel meg. ujjak állnak ki. A henger í£u a a munkahelyen me • a munkahelyi bútor ne „altasson". Az intézet szabványosítási osztályán a bútorokat ergonómiai szempontok 6zerint Iía a dívány rugózata leg- js tanulmányozzák. Ezt a feljebb csak 22 millimétert feladatot szakértő orvos lát„ul le", akkor a sorozatgyár- ja el, aki értékeli a bútor tást el lehet majd kezdeni, formáját az ember fiziológiai Ha eltörik valamelyik rugó, és anatómiai adottságai szemelszakad a szövet, vagy meg- pontjából, értékeli a felhaszvaltozik az ülőrész formája, nált anyagokat, hogy egészakkor a laboratóriumban fi- gégce nem károsak-e gyelmesen elemzik a meghi- . c , . .. , básodás okát, s az üzemnek A Szovjetunio 26 városajavaslatot adnak a tcchnoló- ba"' , .Kljevben'. gia, vagy a felhasznált anyag ?7®zkban, ™ mas. helyeken megváltoztatására. ^lalható ellenőrzo bázis — laboratonum. Az A laboratóriumban a do- ellenőrzést az intézetben kibozszcrű bútorokat is ellen- dolgozott módszer szerint őrzik: szekrényeket, éjjeli: végzik. (APN — KS)