Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

5 Kedd, 1976. augusztus 3Í: A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája Munkaerőbőség ufán munkaerőínség (O Tartok tőle, hogy az új- molhattuhk, mégis, már felszabadította a korábbi kö­ságolvasó — ahogy mondani 1950-ben elhangzottak a tött létszámgazdálkodást — szokták — mióta csak az munkaerőhiánnyal kapcsola- az ebből adódó lehetősége­eszét tudja, mást sem hall tos első panaszok. Az épí- ket csak szélesítette az át­es olvas, minthogy nincs ele- tőipar, s általában az ipar lagbérszabályozás —, és az gendő munkaerő, elfogytak a szak- és segédmunkás igé- sem lehetett kétséges, hogy tartalékok, s hogy a helyzet nye már akkor nagyobb a vállalatok nem hagynak ebből a szempontból csak volt, mint a foglalkoztatót- fel egyik napról a másikra súlyosbodik. S az újságolva- tak számának lehetséges a már-már feltételes reflexé so — valószínűleg — főként emelkedése. 1953-ban már a rögződött extenzív fejlesz­elmorfondírozgat magában: könnyűipar is munkáshiány- téssel. S mégis: az 1968-ban ha egyszer nincs elegendő ról panaszkodott, 1957-ben megfogalmazott szabályozók, munkáskéz, akkor vájjon kik pedig az ipari centrumokban rendeletek és í intézkedések végzik az egyre sokasodó általánossá vált a munka- mintha nem számoltak vol­munkát? Kik és miként tel- erőhiány. A következő 10— na ezekkel a tényekkel. Sőt: j esi tik az évről-évre maga- 15 esztendőben csak annyit akkoriban komoly szakmai sabb tervszámokat, kikkel változott a helyzet, hogy a viták folytak az esetleges dolgoznak az új üzemrészek munkaerőtartalékok gyakor- munkanélküliség veszélyeiről, és a vadonatúj gyáróriások, latilag kimerültek, a népes- elkerülésének lehetőségei­egy ál talán: hogy van ez az ség foglalkoztatási színvona- ről... egész munkaerőhelyzet? la a lehető legmagasabbra A kép, első pillantásra, emelkedett és az egyes vál- Az amúgy sem túl erős —, Valóban meglehetősen ellent- lalatok számára a létszám- de a gazdaságirányítás szer­mondásosnak látszik, érde- utánpótlás, illetve létszámnö- vezeti rendjében nemcsak a mes hát kissé közelebbről is velés egyetlen gyakorlati le- gyengeségük miatt háttérbe megismerkedni mindazzal, hetősége és módszere a szorított — munkaügyi appa­ami nemcsak a szakembere- munkaerő spontán — de jó- rátusok egyre jelentéktele­ket, de az ország közvéle- részt mesterségesen élőidé- nebb szerepet kaptak. Sőt: ményét is egyre élénkebben zett — hullámzásából, a fiuk- helyenként teljesen szétzilá­foglalkoztatja. tuációból adódott lódtak. Mindez szükségszerű­Való igaz: egyszer s min- en vezetett a munkaügyi-il­denkorra lezárult az a kö- A* elmondottak összege- letve a munkaerőtervezés el­rülbelül két évtizeddel ez- késéből következik, hogy a bagatellizálásához és ahhoz előtti korszak, amikor az évi mai munkaerőhelyzet nem az állapothoz, amikor a gazdasági növekedés egyha- sorolható az újabb keletű, s munkaügyi osztályokat csu­toda a foglalkoztatottak szá- még kevésbé a váratlanul pán a munkaerőforgalomad­mának növeléséből szárma- bekövetkezett gazdasági je- minisztréciójára tartották zott. (Hozzátehetem: sajnos, lenségek közé. Azért sem, fenn. Felesleges lenne to­hogy lezárult ez a korszak; mert jó másfél évtizede an- vább sorakoztatni a mai a közhit szerint ugyanis ná- nak, hogy a statisztikusok és munkaerőhelyzetet kiváltó lünk példátlan gyorsasággal a demográfusok, az előbbre okokat, már csak azért is, és ütemben emelkedett a látó munkaügyi szakemberek mert azok mindenki előtt is­foglalkoztatották száma, ám és közgazdászok, konkrétté- mertek. A lényeg: Magyar­a nemzetközi statisztikák sze- nyek és cáfolhatatlan számi- országon néhány tüneti ke­rint ez nem egyedülálló je- tások alapján jelezték a zelésnek minősíthető intézke­lenség." Másutt is hasonló munkaerőínséges korszak kö- déstől eltekintve, a mai na­volt a helyzet, bizonyságául zeledtét pig is megoldatlan a mun< annak, hogy a gazdasági nö- Mmdebből a józan ész lo- kaerő keresletének és kíná vekedéshez azért a foglal- g^ja szerint le kellett vol­Á kulturális alap segíti a közművelődést dított „Harminc év magyar díjazása — új kezdeménye­irodalma" című sorozatot, s zéseket is segítettek. Nem szorul háttérbe a színházi terület sem: a kul­túfpolitikailag jelentős mű­vek bemutatóinak kiállítási Mindinkább beváltja hozzá fűzött reményeket kulturális alap és járulék- így az olvasók valóban hoz­rendszer, amelynek felhasz- záférhető áron, igen tetsze­nálásáróí kért tájékoztatást tős kivitelben jutnak hozzá az MTI munkatársa a Kul- a legújabbkori magyar iro­turális Minisztériumban. dalom legértékesebb alkotá- — díszlet, jelmez, stb. — A járulék lényegében a saihoz. A könyvkiadás támo- költségeire csaknem egyrnil­kulturális vállalatok és in- gatása mellett az alap foko- lió forintot biztosítottak. A tézmények jövedelmének zott figyelmet és csaknem kiemelkedő produkciók, elő­szabályozását szolgáló spe- 8 millió forintos támogatást adóművészi, rendezői telje­ciális adó: egyfelől korlát a nyújtott az értékes kulturá- sítmények jutalmazására selejt, a kizárólagosan szó- lis alkotások propagálására, majdnem ugyanennyit adtak, rakoztató szolgáltatások út- terjesztésére, az olvasók kö- A kulturális alapnak köszön­jában, másfelől táplálék, rének szélesítésére. Az el- hető az is, hogy a legfiata­anyagi ösztönző a korszerű, múlt év könyvterméséből labbak igazán jutányos áron a tartalmas, az eszmeileg és több mint 200 mű és négy látogathatják az Operaház művészileg értékes törekvé- sorozat részesült kiemelt és az Országos Filharmónia sek számára. A kulturális támogatásban. ifjúsági előadásait, ezen fe­alap a kiadói területen az A különféle akciók közül lül félmillió forinttal támo­elrriúlt évben összesen több hangsúlyos figyelmet élvez gatták a szocialista brigádok mint 15,5 millió forinttal tá- a téli könyvvásár, az ünnepi kedvezményes operabérlet­mogatta a tematikailag fon- könyvhét, s általában min- akcióját tos művek, illetve sorozatok den eszközt megragadnak a A művészi szakterületeken megjelentetését Támogatják hazai könyvkiadás népszerű- kívül jelentős összegekkel például a Magvető és a sítésére. A haladó hagyomá- dotálják a közművelődési Szépirodalmi Könyvkiadó nyok mellett — például a intézményeket akciókat és közös gondozásában megin- kiemelkedő alkotások nívó- rendezvényeket Szezon előtt I koztatottak számának növe­na vonni a kézenfekvő kö­kedése is hozzájárul... Nem vetkeztetéseket Munkaerő­tartalékokkal már a hatva­. , , 1esz" nas évek közepén sem szá­tendők — sokak szerint^— molhattunk; a gazdasági irá­nyítási rendszer módosítás latának tervszerű befolyáso­lása. Vértes Csaba is kis mértékben!) A munkaerőínséges a hetvenes évek elején kez­dődtek, s mert addig nem volt különösebb baj (s mert ez a baj, úgymond, „hirte­len szakadt ránk"), így az iparvezetők meglepetése, ta­nácstalansága, hitetlenkedése és mindebből következő ta­gadhatatlan kapkodása vol­taképpen nem váratlan és nem elítélendő. Végtére is: nem volt idejük fölkészülni az általános munkaerőhiány­ra. A statisztika Is mintha ezeket a véleményeket iga­zolná: Az 1960 és 1974 kö­zötti időszakban a foglalkoz­tatottak száma még körül­belül 380 ezerrel emelke­dett Ebből csaknem negyed­in illióan, az 1965—1970 kö­zötti években álltak munká­ba, a jelek szerint tehát, alig fél évtizede még szép számú tartaléksereggel számolhat­tunk. S ez a tény mintha kissé eltájolta volna az ipar vezetőit Nem tulajdonítot­tak különösebb jelentőséget annak, hogy a következő években az újonnan foglal­koztathatók száma rohamo­san csökkent: 1970—71 kö­zött 30 ezres, 1973—74 kö­zött már csak 12 ezres lét­számnövekedés volt az egész népgazdaságban. (S ez már — ugye? — elég hangos fi­gyelmeztetés?) De nézzünk más tényeket, nyúljunk vissza korábbra is. Az ötvenes években jelen­tős — elsősorban női — munkaerőtartalékokkal szá­Kövefkezik: Elsőbbség: dolgozóké. a hatékonyan Munkaszervezés a mezőgazdaságban A Gödöllői Agrártudomá- tatták a nagykapacitású, nyi Egyetemen hétfőn, meg- iparszerű termelési rendsze­kezdődött a Mezőgazdasági rek munkaszervezési és er­Munkaszervezők Nemzetközi gonómiai kérdéseit. A kong­Szövetsége — a Ciosta — 18. resszus záróülését csütőrtö­kongresszusa. A négynapos kön tartják. (MTI) tanácskozás megnyitó ülésén megjelent dr. Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, dr. Udvardi László egyetemi ta­nár, a Ciosta elnöke meg­nyitójában elmondotta, hogy a kongresszuson résztvevő 21 ország küldöttei — közöttük 110' külföldi szakember — egyebek között megvitatják a nagykapacitású, iparszerű. termelési rendszerek munka­szervezési és ergonómiai kér­déseit, a mellék, kisegítő és háztáji gazdaságok munka­szervezését, valamint a kü­lönféle képzettségű dolgozók feladatát, helyét a mezőgaz­dasági üzemek vezetésében és munkaszervezetében. A kongresszus idején rendezik meg a mezőgazdasági mér­nökök nemzetközi bizottsá­gának szimpóziumát is. A megnyitó után a részt­vevők első témaként megvi­Emlékünnep Mohácson Mohácson vasárnap kegyelettel emlékeztek azokra a magyar hősökre, akik 450 évvel ezelőtt — 1526. augusztus 29-en — a török túlerő ellen vívott tragikus végű ütközet­ben életüket áldozták a hazáért. Sok ezren zarándokoltak az ország minden részéből, 'sőt határainkon túlról is a törté­nelmi múltú városba, ahol a tanács ünnepi emlékülést tartott, majd a mohácsi síkon fölavatták a történelmi em­lékhelyet. Az ünnepségeken részt vett Baranya jugoszláviai tóstvérmegyéje Eszék, és Mohács testvérvárosa, Pálmonos tor küldöttsége i&, Ha a kritika jól tölti behi- kat várjunk) máris érezteti Arany Lászlónál. A menthe­vatását, segít a művésznek, a műsorszerkezet: a szezon tétlen középszerűség, az a művészet közvetítőjének előtt vagyunk! Ahhoz képest, „akarnok akarattalansáe" és a közönségnek. Ilyenkor hogy viszonylag fiatal és megtestesítője helyett a sár_ létjogosultsága van, minden- újszerű feladatai vannak, ba húzó környezet elleni ki várja, igényli. A legha_ túlontúl tiszteli a tévéművé- küzdelem vesztese búcsúzott, talmasabb kultúraközvetítő szet ,a hagyományokat. Hosszú szünet után, intézménynek, a televíziónak Arany László műve a kép- ugyancsak szerdán este je­a kritikához való viszonyát ernyőn — így biztatta a mű- lentkezett ismét Vitray Ta~ az intézményjelleg személy- sorszerkesztés az elmúlt hé- más „beszélgetős" műsora, telensége a kellőnél erőseb- ten a szezonvárókat. Ha ezúttal nem ötszemközt, ben határozza meg. Ezért le- Garai Gábor és Horváth Je. mert közreműködők is yol­het, hogy évek óta zavarta- nő adaptációját A délibábok tak, és nem ő volt a házi­lanul szolgáltatja ugyanazo- hősét az előbbi gondolatsort gazda a stúdióban, hanem kat a témákat, beszédnek és folytatva jellemezzük, azt vendég; Dénes Zsófidnál. A írásnak; nevezetesen az mondhatjuk: korrekt nyitány műsor azonban mit sem uborkaszezon-csepülést nyá- volt. Vagyis: a tévés műfaj vesztett érdekességéből, ér­ron, az önálló tévéművészet összes sajátosságainak kitűnő tékeiből. Mint annyiszor mór jellegének és sajátosságai- ismeretéről és ezek megfe_ a tudomány ós művészet ki­nak meghatározását célzó Jelő felhasználásáról tanús- magasió egyéniségeit hall­zsr^sss*,JS£ s&a "is zz »-»- « tehát, a televízió állandóan László 1872-ben született tiszteletteljes bamulat lehe­téma — és ezzei mintha meg verses regényének hősét, il- tett a nézők első reakciója, is elégedne. Mert mi más_ *?tve magát a művet Juhász A 91 éves írónó spontán be nak tulajdonítsuk, hogy min- Ferenc így jellemezte: „Le- szélgetésbe_ o]van szabato. den korábbi rosszallás elle- het, hogy nemzőjének, kihor- szigetesben olyan szabató­nére ezen a nyáron is „ubor- dójanak, szülőjének őnisme. ^ lényegre törően es ár­kóztunk" • évtizedekkel ez- rete Hubele Balázs. És ön- nyaltan fogalmazott bonyo­előtt készült és azóta is erő- ismeretnek tiszta és kemény. iuit történeti és művészet­sen vitatható értékű kfflUSL ™a fekttlk ebben a történeti kérdésekben, hogy di filmekkel, valamint ezek- » boni- a legtöbb hivatásos beszélő­nél csak a saját előállítás Uk * f^ kora8zülótt a -hivatasc* " költségtöbbletével értékesebb csemőként holtan ezen a sze- megirigyelhetné. Az adás hazai fércművekkel. Most, versravatalon." A köl- során többször, egyetlen augusztus végén pedig (fi- ^f1 mondattal az egész embert , nyalt lényeglátását terme- ,, , . „ noman bar, nehogy tui so- 6zetesen nem kérhetjük szá- elénk , «Urtva jellemzett mon a tévéfeldolgozás alko_ olyan nagyságokat, mint Pi­tóin, mindössze megállapít! casso, Apollinaire, Max Ja. Rekordidő alatt kijavították a Rábán a felrobbant nszőkotrót Megszigorították a biztonsági szabályokat Augusztus 11-én — Rába- lyedni, s könnyen ki tudták újfalu határában — robba- vontatni egy közeli zá­nás történt a Rábán dolgozó tonyra. úszókotrón. A kotró és a ,t hozzá tartozó géplánc a Rába , A robbanás okozta károk alsó szakaszán folyamatban helyreállításán ket hétig fo­levő nagyszabású gáterősí- lyamatosan szombaton és tési és szabályozási munkó- vasarnap is dolgoztak. így a kat segítette — ezt a szinte munka hétfőn újból meg­percnyi pontosságúan prog- indu"- Hogy a kotrógép ilyen ramozott munkát szakította gyorsan ismét munkaba all­félbe a robbanás. batft. az nagyban köszön­hető annak is, hogy a Sze­A kotró a meder alatti kesfehérvári Vízügyi Igazga­másfél méteres mélységből tóság fontos berendezéseket egy páncéltörő lövedéket a(jott a győri igazgatóságnak, szippantott fel. A lövedék s a Nikex Külkereskedelmi bejutott a gépház belsejébe, vállalat is soron kívül sze­s ott felrobbant. A szivattyú- rezte be a csak külföldön ház darabokra hullott szét. kapható alkatrészeket. Teljesen tönkrement a gép­házat a motorháztól elválasz- A robbanást követően a tó öntöttvas fal is, amely tűzszerészek gondosan át­egyúttal tartóoszlopa volt vizsgálták a munka alatt magának a szivattyúháznak, levő folyószakaszt, s egyéb A gépen a robbanás pilla- biztonsági intézkedéseket is natóban 4 főnyi személyzet életbe léptettek. Így például tartózkodott. Szerencsére a a jövőben a munkahely 200 gépházban nem volt senki, méteres körzetében nem tar­Léket kapott maga az úszó tózkodhat senki. Tilalmi test is, azonban a 80 centi- táblák és őrség biztosítja a méteres alacsony vízben a megszigorított biztonsági in­,hajótest nem tudott elsülfc iézkedések betartását,/-' hatjuk: munkájuk inkább cob, Anatole Francé, Szabó csak A délibábok hőse 11- „ . „..,.. . _ .. lusztrációjának tűnik. De eb- Ervin- Bolom GV°rSV. Per­ben a minőségében majdnem sánszky, Kosztolányi és kifogástalan: a mű stílus- Gábor Andor. Nem ez az tanulmányt érő versnyelvét egyetlen rendkívüli képes­a kepernyő előtt elvezhetó, ' • . trfwtmónve fia* ritmusos prózává költötték 8686 0 teljesranenye. Gaz­át, a leíró versfolyamat a daS élete élményeit könyvei­műfaj igénye szerint cselek- nek ismerőinél most széle­ményekre bontották. Hübele sebb közönség hallgatta, egé­Balázst (a főiskolás Mihályi . • , . „„i,a„ Győző tehetséges alakítása) szen blzto6> hogy sokan ko" így vígigkísérhettük nagyot zülük olvasói lesznek. akarása kudarcos állomása­in, de Arany László távol­ságtartó, „tiszta és kemény" jellemzését a „hitek halott­járól" nélkülöznünk kel A hét műsorai közül még kettő érdemel említést. A szombati Musical-pódium, amely a műfajnak is. a té­vés műsorformának is rep­lett. Az eseményesítés nem rezentánsa volt. Nagyon idő­engedte meg azt a sokoldalú szerű lenne, hogy a megle lélekrajzot, amely a hűbe- hetősen elburjánzott operett! lebalázsság általa megírt műsorok helyett időnként a lényegi vonásait mutatta mostanihoz hasonló musical­volna. Felerősítette viszont a összeállítások kapjanak pó­hős iránti együttérzés, meg- diumot a tévében, helyet a értés Aranv Lászlónál is képernyőn. Mohács, 1526. fellelhető, de éles szatírával címmel hibrid műfajú, de ellenpontozott hangjait. Az- élményszerű és színvonalas zal, hogy határozottabban emlékező-ismeretterjesztő ellenszenves vonásokkal kel- műsort sugárzott az évfor­tette életre a többi szereplőt. dulí)n a televízió. A vasár­A tévés átdolgozás utolsó ké- napu délutani adáfban szak­,, , emberek összegezték a Mo­peben a magyar tespedtség háccsal kapcsolatban mosta­oetoba, nagyevő, nagyivó nában fellángolt tudományos dorbézolóinak társaságában viták eredményeit, a csata­az „Isten veled, nagy ál- hely bemutatásával pedig a megemlékező gondolatokat mok mámora, / Szép délibá­bok elfutó kora", így kapott dandóbbá. mélyítették, s tették mara­& E,

Next

/
Oldalképek
Tartalom