Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

4 Kedd, 1976. augusztus 3Í: Kémények orvossaga // A SLARKOPOD lengyel kénipari tröszt specialistái ledolgoztak egy új technológiát. amely korlátozza a kénes fűtőanyaggal dolgozó erőművekből, valamint kénsavgyárakból levegőbe kerülő kénvegyületeket. Az eddig hulladékként kezelt kalciumkarbonátot használják fel, amely nagy mennyiségben keletkezik a kénérc feldolgozása során. Így tehát ugyanannak az üzemnek kétféle hulladékanyaga „küzdi le egymást". A kénsavgyárak gázai 0,2 —1,0 százalék kéndioxidot és kéntrioxidot tartalmaznak, amelyek a levegőbe jutva, nemcsak az élő szervezetekre, hanem a gyár környékén levő anyagokra is ártalmasak. Az új légtisztító technológiát először laboratóriumi méretekben vizsgálták, majd egy leszerelésre ítélt kénsavgyárban. A vizsgálatok kimutatták, hogy az új eljárás v révén a gyárkéményekből négyszer kevesebb mérgező kénoxid kerül a levegőbe. Víztároló a Gellérthegy gyomrában Különleges műszaki megoldással építik Gellérthegyen az ország legnagyobb, 80 ezer köbméteres víztárolóját, amely Budapest egyenletes vízellátását segíti majd elő. Az új technológiai eljárás lényege, hogy a két — egyenként 40 ezer köbméteres — „kamrából" álló zongora alakú medence oldalfala, födémé és belseje ollyan betontest, amelybe utólag építik be az acélhuzalokat Az acélrudak átmérője 26,5 —32 milliméter és szakítószilárdságuk egy négyzetméteren eléri a 105 kilogrammot. A vastag huzalokat a betontesttel együtt „feszítik" ki, s az utólag megfeszített betontömeg még „injekciót" is kap: cementet fecskendeznek belé, amely kitölti az esetleges kis hézagokat. A medence ezáltal még „feszesebb" lesz, így a hatalmas vasbetonszerkezeten még hajszálvékony repedés sem keletkezik. Áz álnévrekorder: Mikszáth Kálmán Húsz esztendeje annak, hogy Gulyás Pál bibliográfus-irodalomtörténész közre adta hézagpótló munkáját, a Magyar írói álnévlexikont. Az eltelt idö alatt új írónemzedék nőtt fél, s eközben ennek az irodalmi munkaterületnek Gulyás Pál elhunyta óta nem volt és nincs gazdája. Kozocsa Sándor, aki hoszszú időn át dolgozott Gulyás Pál mellett, s annak idején könyvének egyik lektora is volt, más irányú irodalomtörténészi és bibliográfusi munkája miatt csak néhány iróra vonatkoztatva folytatja az álnevek regisztrálását A kérdésről, hogy a magyar írók gyűjteményes munkáinak szerkesztésénél nem okoz-e nehézséget Gulyás Pál e munkaterületének gazdátlanná válása, így vélekedik: — Bizony okoz, s nem is kis nehézséget. Amikor például Mikszáth Kálmán teljes életművének kiadására került sor, s ehhez szükséges volt álnéven megjelent írásainak összegyűjtése is, felkértek, hogy egészítsem ka a Guiyás-féle lexikonban találhatókat Így azután Mikszáth addig feljegyzett 34 írói álneve 123-ra szaporodott! Mikszáth régtől ismert álnevei közül álljon itt három, a I legjellemzőbbek közül: „Egy ismeretlen", „Kákay Aranyos", „Mohoray Pál." A Kozocsa-féle gyűjtés eredménye alapján említhető, hogy Mikszáth egyebek közt használta a „T. ház írójától", a „Censor", az,„Egy szegedi", az „Egy alperes", az „Egy meggazdagodott újságíró", a „Kopogó Menyhért", a „Mixát", a „Pszt" és a ,,Pont" aláírásokat Egy házasságkötésről beszámoló karcolatát így szignálta: „Maga a vőfély". 1882-ben a Pesti Hírlap novellapályázatára Kürthy György aláírással küldött be pályamunkát, ugyanakkor Kürthy meg Mikszáth Kálmán nevét kanyarintotta a magáé alá; s a tréfás szerzők novellái fordított aláírással is kerültek a lapba. A sok „ú" Mikszáth-álnév egy rekordot is megdöntött: a Gulyás Pál által közrebocsátott álnévlexikon előszava szerint a legtöbb álneve farádi Vörös Vidornak volt. Vörös Vidor ugyanis az Alföld című egykori lapban 90féle álnevet használt: legyen az olvasónak az az érzése, hogy ebbe a lanba rengetegen dolgoznak. Ezt a rekordot adta át a múltnak Mikszáth 123 emiitett álneve. Néhány további érdekesség az írói álnevek világából Petőfi Sándor álnevei közt számon tartják a Füsti aragó-t, a Homonnai-t, a Lator György-öt, valamint a Pönögei Kis Pál-t. Mint színész pedig, Borostyán és Rónai néven szerepelt. Kossuth ' Lajos a száműzetésben az angol nyelvű írásait Ramway-nek írta alá. (Ram angolul kos, way pedig út.) Táncsics Mihály álneve Andorlaky Máté volt. Arany János az Akakijevics, az Ariánus, az ifjabb Árva Imre és a Szalontai J. M. neveket használta. Jókai Mór: Kakas Márton, Martinus Gallus, Sajó, Tallérosy Zebulon. Tompa Mihály, a szelíd lelkű költő Rém Elekként írta alá magát... Vörösmarty Mihály álneve: Vágotay Kálmán. Kisfaludy Károly: Böködi, Zordy. Báró Jósika Miklós Nagyszebeni királybíró című regénye a szerző szabadságharc alatti szereplése miatt csak az „Eszther szerzője" álnéven jelenhetett meg. Érdekesség, hogy az Eszther viszont név nélkül jelent meg! Reviczky Gyula két meglepő álneve: Antikrisztus; Aszfalt. Gárdonyi Géza ismert álneve: Göre Gábor, de apja szülőfalujára utaló álnevet is használt, Nemeskéri Sándorként írva alá magát. Ady Endre használta az Yda nevet, ami ugyanolyan módszerrel készült, mint Brüll Adél nevéből a Léda. Volt, hogy „adibandi"-nak írta magát, s Kozocsa talált egy kis „a" betűvel szignált Adyírást is. Gábor Andor használta a -bor, a Bor, továbbá az Ádám Éva álnevet. Kun Béla politikai cikkeit időnként Bújdosó Benedek, illetve Kolozsvári Béla névvel szignálta. Szamuely Tibor a nagyon kifejező Tiborc névaláírást alkalmazta. Krúdy Gyula néha regényhőseinek nevével azonosult: használta a Szindbád, a Rezeda Marcell és a Rezeda Kázmér neveket. Kozocsa Sándor gyűjteményében szerepel az Alföldi remete, az Óbudai remete, mint Krúdyaláírás, sőt a „Régi ablakok alatt sétáló" is. Kosztolányi Dezső Cató-nak írta alá magát, Karinthy Frigyes ismert aláírása az -inti, s nagyon szellemes a Fia Feri. ami Karinthy Ferencre céloz. Molnár Ferenc időnként egyszerűen Feri-vei szignálta írásait, s álneve volt a Veszsző Is. Király Dezső latinra fordította nevét, s így lett Rex, Tabi László egyik írói álneve tab- ló. "" Cs,B, A medence méreteit egyébként jól érzékelteti, hogy egyegy oldala csaknem 100 méter és összesen 212, egyénként nyolc méteres tölcséralakú oszlop tartja. A tárolóban a víz egyenletesen kering majd, „mozgatásával" a baktériumok elszaporodását előzik meg. Az áramlástechnikai méréseket a Műszaki Egyetemen végezték el. A medence szellőztetését mesterségesen oldják meg. A levegőt előzetesen megszűrik, megtisztítják a szennyeződéstől, majd hőmérsékletét a víz hőmérsékletéhez igazítják, hogy a páraképződést megakadályozzák. Egyébként nemcsak a víz és a levegő egyforma hőmérsékletét biztosítják, hanem azt is, hogy megegyezzék a víz és a levegő keringési sebessége. \ Az új, 80 ezer köbméteres medence 10 méterrel magasabban épül, mint a Gellérthegy gyomrában már korábban elkészült 30 ezer köbméteres tároló. A két medencét egy kilométer hosszú alagút köti össze, amelynek építése befejezéséhez közeledik. Az új tárolót az észak-pesti és az észak-budai vezeték tölti majd fel vízzel. A medencét két ütemben — 1978 és 1979 középért — helyezik üzembe. A munkálatokat követően „visszahordják" a kis Gellérthegyet. A kitermelt, mintegy 130 ezer köbméter földet ugyanis — hogy ne foglalja el a helyet az építési, felvonulási területen — a Balatoni műút mellé szállították. Ha a mammut tároló készen lesz, ezt visszafuvarozzák, a medence tetején elterítik, és a területet parkosítják. G. J A közös gazdaság Álig tett el fél év," hogy megjelent a Minisztertanács 1006-os rendeleté, amely a háztáji éS kisegítő gazdaságok termelésének támogatását szorgalmazza. Azóta sok h aszú os és jó intézkedés született és több követendő kezdeményezésről lehetett hallani. Mégis előfordult néhol, hogy a határozat óta semmilyen előrelépés nem történt. Sót olyan intézkedésekről is hírt kaptunk, amelyek egyenesen hátráltatták a háztáji termelést. Legutóbb, hogy csak egyet említsek, valaki arról panaszkodott, hogy a téesz el akarja venni tóle a mélyfekvésű, vizes, semlyékes tanyaudvart, ahol az állatait szokta legeltetni. Kérdés: melyik gazdaságosabb? Drágán feltölteni a mélyedést és az így nyert fél holdon évek múlva termelni, vagy költség nélkül továbbra is legelőnek hagyni. Ezenkívül sorolni lehetne más példákat is, hogy a háztáji segítése csak szó maradt Pedig előrelépés csak úgy várható, ha minden özemben helyesen értelmezik a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét és úgy kezelik, mint a közös gazdaság részét f.| Á mezőgazdasági üzemek közül több gazdaság nem találja meg azt a lehetőséget amivel a leghatékonyabban segíthetné a háztáji fellendülését Sok-sok jó példa van már az országban, melyet követni lehetne. Termelőszövetkezetek kezdeményezésével nagyon sok szakcsoport alakult már. Ezek számát tovább lehetne növelni Működik már tejtermelési, sertés- és szarvasmarha-tenyésztési, kisállattenyésztő, valamint zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport Ezek irányítását. termelésük szervezését nagyüzemi szakemberek végzik. Ismerjük, sok a gond a nagyüzemek vezetésében is, de megfelelő szaktanácsokat csak üzemi szakvezetőktől várhatnak a szakcsoporttagjai. Ahol nincs még a községben ilyen termelési csoport ott a téesz kezdeményezheti a megalakulást A termelőszövetkezetekben szinte magától kínálkozik az a lehetőség, hogy önálló háztáji üzemágat hozzanak létre. A háztáji bizottságok nagyobb önállósággal rendelkezve végezhetik munkájukat és több üzemi szakember segítheti tevékenységüket. A nagyüzemi tulajdonban levő erőgépek, munkagépek, fogatok a háztáji bizottság felügyelete mellett bármely kisüzem részére kölcsön adhatók. Ezzel nemcsak a gépek kihasználása lesz jobb, hanem a terméseredmény is nő. Egyes helyeken nagyon hasznosnak bizonyult a háztáji bizottság által szervezett állategészségügyi ellátás, takarmány kiszállítás, és a szedés, illetve állateladás központi ügyintézése. Lehet tehát a háztájin segíteni, fellendíteni, csak ehhez akarat szükséges. A zöldségtermelő kisüzemi gazdák sokszor elmondták, hogy nem ismerik a legújabb zöldségfajtákat és termelési módokat. Ezért terméseredményűk is jóval elmarad a vártnál. Növelné a termelési kedvet a központilag szervezett vetőmag akció !s. Á termelőszövetkezetek sokkal könnyebben szerezhetik be a legújabb fajták magjait, mint külön-külön a tagok. A többlettermelés az ország ellátása miatt nagyon fontos. A háztáji gazdálkodó hasznos munkát végez, ha családja ellátását biztosítja, így már nem fogyasztó, de még hasznosabb, ha piacra is jut portékájából. A városellátás javulása tehát a termelés fokozáséval oldható megi Sokszor elhangzik az is, hogy sok megtermelt áru nem kerül piacra, mert nem szedik le és nem szállítják be a kistermelők. Ez a probléma könnyen megoldható, ha a termelőszövetkezet szállítójárműveket biztosít, esetleg megbízható felvásárló telepet hoz létre. 2. " házasság Tfj^; ' X. kerület Szzeged: Oduro-Kwarteng Sámuel és Lakatos Anna Julianna, Kónya Mihály Gábor és Szögi Márta, Forrai Tamás és Szirákl Éva, Kaszai Pál és Király Ilona, Nagy Mihály és Lázár Olga, Németh István és Herezeg Katalin Zsuzsanna, Kertész László Imre és Oszadszky Katalin, Varga Péter Antal és Varga Erzsébet Zsuzsanna, Török Imre és Fodor Klára Margit, Váradi Ernő és Varjas Mária Magdolna, Kis László és Zsóri Erzsébet, Narozsnik Gedeon Sándor és Turbuez Mária Erzsébet, Klein László és Csáki Katalin, Kiss Ferenc és Bálint Eva Zsuzsanna, Kovács László és Kerepes Ildikó, Hegedűs Zoltán és Csányi Viktória, Tilll József István és Perédi Hona Mária, Zsikó Péter és Szanka Zsuzsanna, Kovács Miklós és Kovács Gizella, Halász József és Fodor Piroska, Murza Ernő és Tóth Margit, Tóth István és Linczer Erzsébet, Dombi László Ferenc és dr. Tasnády-Szeőcs Mária, Rudner Ervin és Szabados Katalin Margit, Halasi György Sándor és Vikor Anikó Gizella, Gölöncsér László Károly és Tóth Éva Julianna házasságot kötöttek. EL kerület Szeged: Zsiga Tamás János és Tóth Julianna. Marjai Zoltán és Nagy Katalin, Szabó Gyula István és Lakatos Gyöngyi Éva, Kis Imre és Pap Julianna, Kovács György és Andó Viktória, Mészáros István és Oltványi Etelka, Vlcsai Árpád István és Sági Erzsébet, Sipka István és Székely Aranka Katalin, Berkes Csaba István és Szűcs Terézia, Csóti József és Bartós Eva Piroska, Barna Béla és Kocsis Rózsa Zsuzsanna, Balázs Attila és Hoppanthaler Ilona, Katona Gábor István és Schneider Anna, Cziroík' Albert és Balogh Júlia Mária, Szabó József és Hammert Zsuzsanna házasságot kötöttek. i '» m. kerület Szeged: Hevesi András István és Lukács Anna Ilona, Lázár László és Győri Ibolya, Horváth János és Brágya Irma, Dezső Antal és Simon Eva Mária, Tőrök Mihály és Pataki Erzsébet Julianna házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Lévai Béla és Nagy Piroska, Miksi János és Polgár Erika, Gyuris Zoltán és Ungi Erika, Barátz Jenő András és Szabó Margit, Szabó György Géza és Kávai Erzsébet Tóth István és Szabó Mária, Burunkai Tibor és Kalmár Anikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Czakó Sándornak és Monostori Teréziának Krisztián, Kónya Mihálynak és Martonosl Anikó Vilmának Nelll, Blacsi János Istvánnak és Tamasi Máriának Marianna, Balogh István Dánielnek és Hell Erzsébetnek Csaba István, Kismárton Sándornak és Csűri Matildnak Attila, Szandtner Lászlónak és Dudás Irénnek Zsuzsanna, Nagy Családi események Mihálynak és Erdódi Matild Klárának Balázs, Bálint Ervinnek és Matuszka Emőkének Krisztián Ervin, Csukás Sándornak és Koó Jolánnak Andrea, Joó Bélának és Szűcs Enikőnek Gábor Csaba, Lajta József Mártonnak és Tanács Etelkának Nikoletta, Takács Antalnak és Horváth Mária Teréziának Zsolt, Hustiák Mátyásnak és Balogh Adélnak Anett Tímea, Ménesi Józsefnek és Szépe Máriának Marianna, Hudák János Imrének és Balla Ágnesnek Szabolcs János, Elek Sándor Józsefnek és Bozőki Erzsébetnek Tünde, Bakos Sándornak és Borza Eva Irénnek Eva, Koszka Ferenc Károlynak és Erdész Ilonának Ágnes Eszter, Fischer Józsefnek és Körmendi Móriának József, Kiri Istvánnak és Megyeri Ibolyának Ibolya, Bakay Lajosnak és Török Zsuzsannának Lajos, Kiss Tibor Jánosnak és Nóvák Évának Levente András, Süli Józsefnek és Dékány Erzsébetnek Erzsébet, Mihaleczki Józsefnek és Szilágyi Katalinnak Dávid Gábor, Zsigmond Mihálynak és Martusz Idának Noémi, Radek Árpádnak és Márki Annának Csaba Zoltán, Bakos Mihálynak és Csányl Évának Orsolya Éva, Hudák Jánosnak és Rozsnoki Editnek Edina Erzsébet, Süli Jánosnak és Kurucz Erzsébetnek László, Papp Ferencnek és Szabó Rozália Katalinnak Ferenc, Pap Bélának és Jójárt Piroskának Piroska, Tasi Istvánnak és Terhes Erzsébetnek Mónika Gizella, Kiasznál Attila Istvánnak és Szőke Margitnak Szabolcs Tibor, Drdög Istvánnak és Balassy Évának István, Domonkos Pálnak és Papdl Erzzsébet Ibolyának János, Takács Ferencnek és Saguly Zsuzsannának Anita, Murka Mihálynak és Kulcsár Irénnek Mihály Levente, Nagy Sándor Istvánnak és Tóth Évának Sándor István, Maróthy Kálmánnak és Balogh Piroskának Kálmán, Szűcs Lászlónak és Ladlánszky Zsuzsannának László Márk, Domonkos Istvánnak és Rétfalvi Mária Antóniának Norbert, Váradi Zoltán Tibornak és Tóth Évának Zoltán. Csima Antalnak és Nagy Erzsébetnek Erzsébet, Perei Jánosnak és Kardos Piroskának Zoltán, Kálmán Jánosnak és Fülöp Matildnak Attila, Tóth Ferencnek és Borbola Valéria Máriának Ferenc, Lévai Péter Pálnak és Török Piroskának Tünde Piroska, Bálás Elemér Gézának és Kiss Máriának Elemér Attila, Kovács István Józsefnek és Márton ítoaánait István Zsolt, Simon Józsefnek 'és Erdei Katalinnak Erika, Tanács József Péternek és Túri Erzsébetnek Erzsébet, Illés Gyula Istvánnak és FaragóMészáros Erzsébetnek Erzsébet, Magyar Sándor Józsefnek és Haspel Jolánnak Attila Sándor, Kormos Antalnak és Parkánszki Magdolnának Kornél nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Berta Lászlónak és Szél Erzsébetnek László, Károly Elemér Lászlónak és Szalma Erzsébet Juliannának Edit, Kovács Józsefnek és Huszár Irénnek József, Masa Jánosnak és Dobó Máriának Andrea Maria, Rutai Istvának és Nagy Ilonának Ilona Eva. Farkas Zoltánnak és Árendás Annának Andrea, Horváth Jánosnak és Kőszó Máriának Mária, Kántor Lászlónak és Nacsa Annának Zsolt István, Komjáti Istvánnak és Szabady Tünde Máriának | Gyöngyi, Rózsa Lajos Józsefnek és Tombácz Mária Magdolnának Zsolt Lajos, Tóth Antalnak és Pap Margitnak Mária, Kratochwill Józsefnek és Pethő Katalin Mártának Róbert, Mészáros Gábor Istvánnak és Pécsi Zita Katalinnak Zita, Elekes József Sámuelnek és Lakatos Gabriellának Szilvia Gabriella, Rácz Sándornak és Rabi Etelkának Tamás Jenő, Tóth Istvánnak és Tóth Gizellának Andrea nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Slmándi Ferenené Csúri Julianna, Bogár Imre, Ilovai István, Szabó Árpád, Horváth Józsefné Rovó Eszter, Kis-Guczi Györgyné Király Rozália, Farkas Mária, dr. Benda Antalné Fábián Noémi, Hegybeli Mihályné Tombácz Ilona, Lleb Vilmosné Dudás Margit, Palócz János, Sági Mária, Zarta Ágostonné Vasas Rozália, Tóth Antal. Molnár Antalné Varga Valéria, Börcsök Imréné Szűcs Veronika, Tejsí Györgyné Számúéi Judit, Havancsák István, Ribárszki Istvánná Szúchanszki Mária, Bárkányi András, Kecskeméti Györgyné Szűcs Lídia, Jávor Jánosné Varga-Pető Erzsébet, Siprák Lászlőné Tőrök Hona Ella, Herezeg Jánosné Szlovszky Anna, Rácz Péterné Pappál Mária, Benes Antalné Ábrahám Erzsébet, Gál Ferenc József, Beleznay Sándor meghalt. n. kerület Szeged: Nagy Sámuelné Szabó Eszter, Rácz Kálmán Jenő, Friedmann István. Mester Istvánná Mizák Gizella, dr. Liptay György István meghalt. III. kerület Szeged: Korpa Ferenc, Palotás Lajos, Horváth Lajos. Molnár Sándorné Oláh Erzsébet, Börcsök Mihály, Pusztaszeri Zoltán, Kurucz András, Szálkái Istvánná Aradi Margit, Ekmesz Istvánná Juhász Anna, Szabó János, Kertész János Mátyásné Mészáros Terézia Hona, Juhász Károly, Lóle István meghalt. Kiskundorozsma: Moró Andtós, Zádorl István meghalt, , Csongrád megyében még mindig nagyon sok az elöregedett szórványgyümölcsös. Szőlő- és gyümölcsfákat együttesen nevelnek a régi termelési technológiák szerint. Ezek terméseredménye elmarad az átlagtól. Az üzemi szakvezetőknek új szervezeti formák • kialakítására kellene törekedniük és esetleg tömbösítve újratelepíteni a szőlő- és gyümölcsültetvényeket. Ezeket az újtelepítésű szőlő- és gyümölcsöskerteket már gépi művelésre kell alkalmassá tenni, mert az idejében végzett növényvédelem, a jó talajmunka jelentősen befolyásolhatja a gazdaságos termelést. A szakcsoportok szervező munkája nagy előnyt jelentett ebben is. Ha a tagokkal ismertetik a korszerű koronaformákat, a legújabb gyümölcs- és szőlőfajtákat, az újban rejlő előnyöket, akkor a termelési kedv is megnövekszik. Az utóbbi időben kétségtelenül emelkedik a háztáji állatállomány. A közelmúltban néhány községben végeztek felmérést a háztáj! istállók férőhely-kihasználásáról. Még mindig több szarvasmarha, vagy sertés lenne elhelyezhető. Azokban a téeszekben, ahol a. saját férőhelykapacitást 95 százalékosan már biztosították. a háztájiban található szabad férőhelyeket kell kihasználni. A közös állataiból tartásra lehet kihelyezni a háztáji gazdaságokba; Ezt az újabb lehetőséget feltétlen Indokolt a jelenleginél jobban kihasználni. 3. Sokak szerint azért nem fokozódik a háztáji állattenyésztés, mert a fiatalok nem kívánnak részt venni a nehéz fizikai munkában. Ha az állattartást a háztájiban is korszerűsítik — minthogy az utóbbi időben már több helyen meg is tették — könnyebbé tehető a nehéz fizikai munka is. Ebben segít az OTP hitelakciója, mert bármely háztáji kisgép részletre is megvásárolható. A kereskedelmen a sor, hogy az üzletekben kaphatók legyenek ezek a kisgépek. Üj és kihasználatlan lehetőség rejlik a háztáji kisállattenyésztésben is. Ezért a kisállattenyésztés szorgalmazására bemutató tenyészeteket kellene több helyen létrehozni. Ezeken a bemutatókon a környék kistermelői a gyakorlatban ismerhetnék meg a tenyésztés újabb; korszerű formáit. Az 1006-os határozat megvalósításáért még sok mindent lehet tenni az elmondottakon kívül. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden üzem körülnézzen házatáján és felmérje azokat a lehetőségeket, melyekkel a leghatékonyabb segítséget tudná nyújtani a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Radícs Ferenc