Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Vasárnap, 1976. augusztus 13; II A libanoni hazafiak az ország területi egységéért harcolnak # Bejrút (TASZSZ) által támogatott jobboldali A libanoni fővárosban és érőkkel szemben, a hegyvidékeken az elmúlt . Dzsumblatt, a Libanoni napokban elkeseredett bar- Haladó Szocialista Párt ve­cpkat vívtak a nemzeti ha. eetóje felhívta az arab or. 7-afias erők es a palesztin szagokat, hogy adjanak meg minden szükséges segítséget és támogatást a libanoni nemzeti hazafias erőknek. es a ellenállási mozgalom össze­vont alakulatai a jobbolda­liak ellen. Szombatra virra. t^X^áJRXFt A sajtó jelentései írS^víi^őíffi?szerint, a jobboldali keresz­aknavetőkkel lőttek Bejrut .._„ í. „ . 1.1—W „„,,„.« tér,y vezetők, a többi kozótt sűrűn letatt. lakott nyugati kerü­Frangié volt elnök es Cha­moun — megtorpedózva a Mtnt ismeretes — emlé- válság rendezésére Irányuló kertet a TASZSZ — a nem. minden kíserletet — tovább­zeti hazafias erők vezetősé- ra is azon vannak, hogy gének ülésen határozatot megosszák Libanont és lét­hóztak a Libanoni Népi Tel- rehozzák saját szeparatív szabadító Hadsereg feláili- államukat. A libanoni nem­t Hsáról amely az „arab Ll- zeti hazafias erők azonban bánon hadseregével" együtt határozott harcot folytatnak venné fel a harcot az arab az ország területi egységé­reakció és a vüégreakció ért. Bíróság dönt Ibarruri és Carrillo hazatérési engedélyéről # Madrid (MTI) Landeltno Lavilla spanyol igazságügy-miniszter a bar­celonai La Vanguardia című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, bíróság dönt majd arról, hogy megadják-e a hazatérest vízumot A Spa­nyol Kommunista Párt veze­tőinek- Mint ismeretes, Dolo­res Ibarruri, a Spanyol KP elnöke es Santiago Carrillo főtitkár nemrég bejelentet, te, hogy szeptember elején vissza kívánnak térni hazá­jukba. Santiago Alvarez, a Galí­ciai Kommunista Párt fő­titkára az El Pals című lap­nak közölte, hogy néhány nap múlva összehívják a párt plénumét. Találkozó Colombóban 0 Kommentárunk. Megkülönböztetett figyelemmel tekint a világ Sri Lanka fővárosa, Colombo lelt: holnap, augusztus 16-án kezdi meg munkáját az el nem kötelezett országok ötödik csúcserte­kezlete. Az érdeklődés indokolt, hiszen az el nem kötele­zettek mozgalma, amelyben riszt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. listák és a pekingi vezető körök egybeeső es átlátszó célja az el nem kötelezett országok egységének meg­bontása. a mozgalom szem­beállítása a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Részükről nagy nyomós A mozgalom lendületes fej- volna meg nemzeti függet- nehezedik a colomból érte­lődesere Jellemző, hogy az lenségüket a szocialista kö- kezáetre. Ennek eUenére bíz­1981-ben megtartott belgrádi zösség sokoldalú és követke- vast remélhetjük, hogy a „alapító" értekezleten hu- zetes támogatása nélkül. másfél évtizedes múltra visz­tuonnegy, a colombói csúcs- Természetesen hiba volna szateklntö mozgalom kiállja talalkozón mar több mint valamiféle teljesen egyseges az újabb erőpróbát, meg­nyolcvan állam képviselteti szervezetnek tekinteni az el erősiti antltinperialista irány. magat. Nagy jelentőségű nem kötelezettek mozgalmat, vonalát, s állást foglal a ENSZ-határozatok, nemzet- Az p,gvea országok társadal- nemzetközi béke és biztonság közi kezdeményezések és ál- mi berendezkedesenek. poli- kiterjesztése mellett. Miután lásfoglalások sokasaga bizo- tlkai irányultságának megfe- Jugoszlávia és Kuba után a nyitja,, hogy ezek az orszu- lel6en BzakadaUan harc fo- Vietnami Szocialista Köztár­gok jo halassal szólnak be- lylk azok között, akik az el saeágot és a Koreai Népi De­le a nemzetközi események nem kötelezettség haladó, mokratikus Köztársaságot ls es folyamatok alakításaba, imperialistaellenes Irányvo- felvették az el nem kötele­erdekeik és törekvéseik nem naiát akarják érvényre jut- zett országok közé, jogos a hagyható figyelmen kívül. tatni, s azok között, akik feltételezés, hogy Jelenlétük A számszerű gyarapodás- még az imperialista befolyás és tevékenységük kedvezően sal, a függetlenné vált fiatal alatt vannak. hat majd az egész mozga­államok csatlakozásával egy- Az imperialista körök kez- lomra, idejüleg erősödött és elmé- dett61 fogva arra törekedtek, Böc« Sándor lyült az el nem kötelezettség hogy az egyea országokat , antiimperialista, gyarmatosi- megnyerve, befolyásuk alá tásellenes tartalma. Mar a vonják és letérítsék kijelölt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­bclgradi értekezlet ls egyór- útjáról az el nem kötelezet- nács elnöke és Lázár György, telmüen kinyilvánította: a tek mozgalmát. Megflgyelhe- a Minisztertanács elnöke táv­tartós béke csak abban az tó> hogy a kinai maólsták lá- Iratban üdvözölte az el nem esetben őrizhető meg, ha igyekezettel próbáltok be- kötelezett országok állam­formájában mara- jutnl a colomból értekezlet- és kormányfőinek V. csúcs­ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Clp­ruai Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Központi Bi­zottságát a párt megalaku­lásának 50. évfordulója al­kalmából LOSONCZI PAL TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Marlen N'Gouabit, a Kongói Népi Köztársaság elnökét az ország független­né válásának 16. évforduló­ja, a Kongói Népi Köztársa­ság nemzeti ünnepe aikái­maból. TÜNTETÉS LISSZABONBAN Lisszabonban a portugál nemzetgyűlés épülete előtt 8—10 ezer főnyi tömeg tün tetett Spínola exelnök és a FIDE (a Salazar-rendszer tit­kosrendőrségé) ügynökeinek szabadon bocsátása ellen. A tüntetők követelték, hogy „a nép ítélkezzen" Spínola fö­lött. AZ NDK TILTAKOZIK AZ ÜJFASISZTAK PROVOKÁCIÓI ELLEN A Német Demokratikus Köztarsaságban egyértelműen visszautasítják a szocialista német állam határai megerő­sítésének 15. évfordulója al­kalmából, az újfasiszták és más reakciós körök által az NSZK-ban es Nyugat-Ber­linben felszított hecckam­pányt, a sorozatos provoká­ciós kísérleteket. KISSINGER A TENGERJOGRÖL „Vannak olyan korlátok, A Koreai NDK nemzeti ünnepe Nemrégiben a tekintélyes társaság. A Dél washingtoni londoni Times Ázsiáról szóló utasításra provokációk sorá­egyik cikkében felbukkant ez val kísérelte meg zavarni a a " mondat: „Miként lett KNDK életét, es 1950 júni­Azsia egyik vezető ipari ha- usában az amerikai imperia­talmává Korea északi fele?" lizmus kirobbantotta a ko­reai háborút. Korea népe »k­Nem csak a londoni hír- kor> akéresak a feiazabadu­lapírók gondolkodnak el a ^ utan_ ^^ mellett tud­páratlan fejlődés láttán, haUa h ^d^sta közöesé­amftly harmincegy esztendő get: A támogatás, a segítség alatt a kizsákmányolt, meg- gazdag0n áramlott a Szov­gyötört Japán gyarmatból a Jetunióból és a többi szocia­független ipari nemzetek kö- ligta orszagbó] az eletét, azo­zé emelte a népi Koreát. ciallata rendjét védelmező és Ma, Korea nemzeti ünne- győzedelmeskedő pén éppen az ünnep Jegyé- KNDK ,elé­ben lehet és kell felelni a A népi Korea ma modem kérdésre. 1945. augusztus 15- nagyiparral rendelkező szó­én szabadította fél a szovjet ctalista ország, amely Ázsia hadsereg — amelynek olda- es a világ békéjének meg­lán ott küzdöttek a koreai szilárdításáért, a nemzetközi kommunista partizánok ls — feszültség csökkentéséért a japán gyarmatosítók ural- folytatott küzdelem élvonalá­ma alól Korea népét. Har- ban áll. mincöt éves gyarmati múlt A Koreai félszigeten ma utón kezdődött végre újra a még ketté tépett ország a ko­független állami lét Korea reai nép hazája. A KNDK népe számara — legalábbis azért küzd. hogy az ország az ország északi felén, mert békésen, külső beavatkozás a félsziget déli részén sme- nélkül, demokratikus úton. rikai támogatással bábre»tm újraegyesüljön. Korea nem­lépett színre. Északon népi zeti ünnepén, a japán gyar­btzotteágokat választottak a ma ti iga alóli felszabadulás hazafiak, megkezdődött a de- évfordulóján ennek a célnak mokratikus társadalmi át- az eléréséhez kívánnak erőt, minden BATYAI JENÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből déktalanul felszámolják az re s ennek révén befura- értekezletét, és eredményes imperializmust, a kolonializ- kodni ^ el nem kötelezettek munkát kívánt a colomból must és a neokolorualizmust. táborába. A nyugati tmperia- tanácskozás résztvevőinek. Az összes konfliktusforrások . megszüntetése azonban —fi­gyelmeztetett a határozat — nemcsak a kolonialtzmus minden formájának a felszá­molását tételezi fel, hanem azt ls, hogy az egész világon elfogadják és megvalósítsák a békés egymás mellett élés politikáját. Mindebből kivi­láglik, hogy az el nem köte­lezett országok kezdettől fog­va antiimperialista módon helyezkedtek szembe a hi­degháborúval, és zárkóztak el az imperialista katonai tömbökhöz való csatlakozás­tól. Ez nem is lehetett más­ként, hiszen a hidegháború és az agresszív katonai töm­bök létrehozása éppúgy az imperialista hatalmak bűne volt, mint a gyarmati múlt örökségei felszámolásának akadályozása, késleltetése. Az el nem kötelezettek mozgalmába tömörült fejlődő országok többsége hamar felismerte, hogy érdekeik nem ellentétesek, hanem messzemenően azonosak a szocialista országok érdekei­vel. A szocialista világrend­szer és a nemzetközi mun­kásmozgalom ugyancsak ter méfizetea szövetségeseinek tekinti az el nem kötelezett országokat abban az átfogó küzdelemben, amely egyfelől a nemzetközi feszültség ma­radványainak felszámolásá­ért. másfelől a társadalmi ha­ladásért, az elmaradottság ban élő népek felemelkedésé­ért folyik. Immár történelmi tény. hogy a harmadik világ országai nem vívhatták vol­na ki, és nem szilárdíthatták Államok semmiképpen sem hajlandó lépni" — hangoztat­ta Henry Klesinger amerikai külügyminiszter az ENSZ tengerjogi konferenciájával kapcsolatban. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem. egyezik bele abba sem, hogy a 200 mérföldes gazda­sági övezetre is terjesszék kl a területi vizek használatát szabályozó rendelkezést. A BT KEDDEN TARGYALJA A GÖRÖG—TÖRÖK VITÁT A Biztonsági Tanács kedd­re halasztotta az Egei-tenger ásványkincseivel kapcsolatos görög—török vita folytatá­sát. A pénteki tanácskozáson felszólaló Ihsan Sabrt Cag­layagll török külügyminisz­ter beszédében — bár Athént vádolta a feszültség szitásá­val — mégis készségét fe­jezte ki, hogy kétoldalú tár­gyalások útján rendezzék a kérdést. amelyeken túl az Egyesült f alakulás, megszületett a Ko- sikert a szocialista országok ­real Népi Demokratikus Köz- ban élő százmilliók. A KGST-tagországok szakértőinek csoportja Mexikóba utazott # Moszkva (TASZSZ) gazdaság különböző ágazatá­A KGST-tagországok szak- ban a KGST és Mexikó értőinek csoportja utazott együttműködési megállapo­szombaton Moszkvából Me- dása értelmében. E megálla­xikóba. A küldöttséget Jer- podás egyébként augusztus zy Szopa, a KGST Utkárhe- 22-én lép életbe, lyettese vezeti. A KGST-tagországok szak­A szakértők csoportja ta- értőinek mexikói tartózko­nulmányozza majd a KGST- dása idején sor kerül majd tagországok és Mexikó sok- a kapcsolatok felvételére oldalú együttműködésének Mexikó illetékes állami szer­konkrét lehetőségeit a nép- velveL 154. Nem lenne teljes a város műszaki és termé­szettudományos múltjáról alkotott kép, ha nem adnánk* összefoglaló képet Szeged műszaki és természettudományos értelmiségének társadal­mi-tudományos fórumáról, a Műszaki' és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége (rövi­dítve: MTESZ) helyi szervezete több mint ne­gyedszázados múltjáról. Az ország nagyobbik felén még dúlt a máso­dik világháború, amikor 1944. november 20-én Szegeden az értelmiség legjobbjai szakszerve­zetet hoztak létre. A Mérnökök, Vegyészek ét Múnökök Szakszervezete a mai Dózsa György u. 9. sz. alatti Szegedi Orvosegylet klubhelyiségé­ben alakult meg. Elnöke Berény Árpád, titkára dr. Benedek László volt. Hivatalos helyiségét a Vegykisérletl és Paprikakisérletl Állomás épü­letében helyezték el, a mai Bartók Béla tér 9. sz. alatt. A megyei Jellegű szervezet megalakí­tásában id. Komócsin Mihály szakszervezeti tit­kár és Bohó András vegyészmérnök működött közre. A felszabadult város gazdasági életében e szervezet Igen jelentősen közreműködött. Ez a speciális szegedi kezdeményezés később a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezettben teljesedett kl. Az egyre élén­kebb szakmai igény e szakszervezetek addigi munkáját elismerően hozta létre Budapesten 1948-ban az MTESZ-t. A szegedi egyetemi ér­telmiség is korán megalakította szakmai szerve­zeteit. A matematikusok 1947-ben. a kémikusok 1948-ban és a fizikusok 1949-ben hozták létre egyesületi csoportjaikat. A már meglevő egye­sülétek 1949. augusztus 13—15 között kétnapos vándorgyűlést tartottak Szegeden, és ezzel a rendezvénnyel vehetjük kezdetét az itteni MTESZ-szervezetnek, amely hamarosan létre­Sseged és a megye műszaki, agrár- és termé­szettudományos értelmiségének összefogásával az MTESZ helyi szervezete kezdettől fogva azon munkálkodik, hogy a szakemberek társadalmi munkán alapuló tevékenységével hatékonyan kapcsolódjék be a párt politikai kérdéseinek az e területekre eső ismertetésébe. A szervezet és az egyesületi csoportok munkásságának lé­nyeges vonása, hogy az elmúlt több mint ne­gyedszázad alatt folyamatosságot mutat mind a műszaki-tudományos haladás, mind a szocia­lista társadalom építésének kérdéseiben. A népgazdaság szocialista tervezésének fej­lesztését az MTESZ mindig egyik legfontosabb feladatának tekintette. Ma a szabályozó rendszer finomítása, az üzem- és munkaszervezés to­vábbi javítása, a távlati terv előkészítésében való közreműködés — ezek a főfeladatok, ame­hívta az építőipari (1950), az erdészeti (1950), a falpari (1951) egyesület csoportjait. Szintén 1951­ben hoztak létre szakmai egyesületi csoportot a közlekedési és a textilipari szakemberek. A kö­vetkező évben jött létre az élelmiszeripari szak­emberek csoportja, majd az agrárértelmiség szervezete, az elektrotechnikai egyesületi csoport és a hldrológusok társaságának helyi csoportja. A bőripari szakemberek és a meteorológusok 1955-ben hoztak létre maguk számára szakmai fórumot. A gépipari tudományos egyesület 1958- lyek felé «z egyesületi csoportok figyelme fór­ban, a geodéziai és kartográfiai egyesület 1959- dul. ben alkotta meg helyi szervezetét. A hatvanas A negyedszázados évfordulóra, 1974-re készült évektől kezdődően alakultak meg az elnökség el az MTESZ új székháza, a Technika Háza állandó bizottságai: az ipargazdasági, a műszaki Szegeden, amely mind külsőségeiben, mind bei­propaganda, a sajtó, az oktatási, majd később sö megoldásában méltó helyet ad a szervezet az anyagmozgatási és csomagolástechnikai, to­vábbá a külügyi. A szilikátipari egyesületi cso­port 1962-ben. az energiagazdálkodási egyesület csoportja 1863-ban. a nyomdalpari műszaki egyesületi csoport 1965-ben, a méréstechnikai és automatizálási egyesület csoportja 1966-ban, a földtani társulat szakosztálya szintén 1966-ban alakult. Az MTESZ szegedi szervezete 1968-tól kezdődően működik megyei hatókörrel, hogy a megye más városaiban élő műszakiakat ls be­vonja a műszaki-tudományos életbe. « társa­dalmi munkán alapuló tevékenységbe. A szá­mítógéptudományi társaság szegedi csoportja 1970-ben, még ugyanabban az évben az iparjog­védelmi egyesület helyi szervezete is megala­kult. A szervezési és vezetési társaság helyi csoportja 1971-ben jött létre, önálló városi In­téző bizottságok működnek Szentesen. 1963 óta, Makón 1971. októbere óta és Hódmezővásárhe­lyen 1Ő74 óta. Az elnökség hatodik állandó bi­zottsága, a környezetvédelmi, 1973 februárjában alakult. munkájának. Az épület birtokbavételekor dr. Csanádi Oyörgy miniszter, akadémikus, az MTESZ akkori elnöke köszöntötte a Jubiláló szervezetet, amely a budapesti megalakulás Utáni évben, elsőként Jött letre vidéken. Az MTESZ helyi szervezete 24 tagegyesületi csoportban, mintegy ötezer taglétszámmal a me­gye műszaki és természettudományos értelmiség soréit úgy tömöríti, hogy soraikban helyet kap­nak az Iparjogászok, a szervezést és vezetési szakemberek és az agrárértelmiséglek. Az egye­sületi csoportok munkássága, az ott dolgozó műszakiak társadalmi munkája szinte mindenre kiterjed, ami csak mérnökeink, technikusaink, gazdasági és agrárszakembereink, tudományos kutatóink feladatait bármilyen vonatkozásban érinti, a számítástechnikától egészen a technika­történetig. Az elmúlt több mint negyedszázad alatt számtalan társadalmi munkás vette kl részét az MTESZ tevékenységéből odaadó lel­kesedéssel és magas szintű szakmai tudattal. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom