Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
Péntek, 1976. augusztus 6. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Erkel: Bánk bán. Előadás a Dóm téren, este 8 órakor. XVII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, augusztus 20-ig. Kalmár Márton szobrászmüvén szabadtéri kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán, augusztus 30-ig, Fotóklubok 12, Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 21-ig. Joó József műgyűjteménye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Koszta Rozália festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, augusztus 20-ig. Íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Művészklubjában, szeptember 15-ig. Könyvkiállítás a Technika Házában, augusztus 8-ig. Művészet és otthon 1976. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Numizmatikai kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 8ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Centenáriumi Ipari Vásár és Kiállítás a Marx téren, augusztus 8-ig. IV. Nemzetközi Ökölvívó Kupa a Sportcsarnokban, délután 5 órától. A vásárban a 120 ezredik látogatót köszöntötték Tájékoztatók, tárgyalások — Vásári nagydíjas a DEFAG-kiállítás bank bán Erkel operájának fölújítása a szabadtéri játékokon Nem a premierek kötelme Szerepsúlya és teljesítménye csupán, de a fölújításoké, miatt is előre kívánkozik Sisőt valamennyi előadásé is mándy József korábban a fegyelem. A szakmai alá- annyit megcsodált, hasonzat, hogy mindenkor az elő- líthalatlan klasszisú Bánkja, szőri élményt, a friss illú- Nem egy szerep ez Simánzióját keltsék föl a rivaldán dy gazdag repertoárján, hátúiról a rivaldán innenre. nem az életmű nagy szintéNe tűnjék méltánytalanság- zise, a legapróbb rezdüléseknak ezért, ha a Bánk bán jg kidolgozott, érett, művészerda esti fölújitását vissza- szi hitvallás történelemről és idézve mindjárt az elején hazaszeretetről, drámáról és szóvá tesszük a Zavaró ma- zenéről, szerelemről és hűmentumokat A színpad kör- ^g,^ _ olyan egyetemesnyeki, teroldali surrogások, ^^ amiképpen az ihlet a készület zajának beszü- ritka pillanataiban kihallremkedései a nézőtérré óha- gathatóak a remekművek to. tatlanok ugyan, am semmi- tális vUágának varázslatos keppen sem zavarhatjak a szeiiemhangjai. Simándyt közönségét (mégha csupán h „ nyomasztó érzés az a felöl uloket) olyany- . h t ]liáb embert 2&SS* TUS va"on W vS át tőle S fe^onS^ A Bánkot azzal a kegyetlen játék lazaságaitól nem ma- tehertétellel, amit örököl radt mentes a színpad sem, hagy egykoron operajátszámi több, a zenekar egyes sunknak? Külön tanulmányt hangszercsoportjaitól ls fe- érdemelne Melis György szültebb koncentráció várha- szenzációs Tiborca. Míg az operaszerepekkel, értékes éveket veszít, mert a többműfajúsághoz egyelőre nem eléggé képzett technikailag, nem kellően stabil az operaénekesi kultúrája. Jeles Biberach Gyimesi Kálmáné, friss, pihent, jól diszponált, és Sólom mester kisebb szerepében is megfelelt Réti Csaba. Az előadást Pál Tamás vezényelte, komoly érdemeket szerezve a fölűjítás sikerében. Tetszett a Barkóczy Sándor koreográfiájára eltáncolt verbunkos csakúgy, mint Márk Tivadar jelmezeinek tavaly már méltatott stílusgazdagsága. A kórusokat Szalay Miklós készítette elő. Nikolényl István Az Alföldi Porcelángyár állította össze a 12o ezredik látogatót köszöntő ajándékkosarat. Tegnap, a délutáni órákban érkezett családjával a vásárba Simon Kálmán, a DÉMÁSZ szegedi dolgozója, - akinek kellemes meglepetést okozott a vásárigazgatóság kedvessége az ajándékkosárral. A látogatottság ezzel túlszárnyalta a legutóbbi vásárét, amikor százezer ember volt kíváncsi a kiállított termékekre, s a különböző bemutatókra. Az előjelek szerint az utolsó három nyitvatartási napon sem csökken majd a vásár iránti érdeklődés. Tegnap folytatódtak a szakmai tárgyalások. A HÓDGÉP a Sajtóházban tájékoztatta az újságírókat a vállalat tevékenységéről, és a vásárban kiállított gépekről. A sajtótájékoztatón megjelent Kangyalka Antal országgyűlési képviselő és dr. Forgó István, Makó város tanácselnöke is. Csongrád megye rangos nagyvállalata az idén is tetszetős bemutatót rendezett a centenáriumi vásár főterén. Bemutatták főbb termékeiket, s mivel a BMG makói gyárával bővült vállalatuk, ezért kiállították a zöldségbetakarító gépeket is. Kozári József műszaki igazgatóhelyettes-elmondta: ha szükséges, a korábbi konstrukciójukon is változtatnak, a mezőgazdasági szakemberek Az esőbeállóval kombinált kilátó javaslatára. Tervük, hogy a zöldségbetakarító gépeket is továbbfejlesztik, és hamarosan gyártani kezdik a fűszer-, az étkezési paprika és gyökérzöldség betakarító gépeket, valamint a burgonyabetakarító gépekhez szükséges adaptereket. Ezzel a jelenleg gyártott paradicsom, zöldborsó, zöldbab és hagymabetakarító gép mellett a többi zöldségféle betakarítógépe is szerepelni fog gyártmányaik között. Üzemi kultúrosok részvételével tó el, a belépések és kíséreugyancsak kitűnő Radnay tek precízebb figyelme, mert Gyöfgy nereplormálása az maradéktalanul csak a fúvósokat dicsérhetnénk ezúttal. Az ünnepietlen ízek íölelevenítésével nincs szándékunkban alábecsülni a Bánk bán máskülönben begyakoroltán, olajozottan működő előadó aparátusát, mindöszsze jelezni szeretnénk, ha valami nincs rendjén. Mindágrólszakadt, útszéli pórgörnyedtségének jellembélyegét sütötte az emlékezetbe, Melis Tiborc másik arcát fürkészi. Radnay térdre rogyott Bánk előtt, Melis György térde ereszkedik. Görnyedten jár ő is persze, esett végtagokkal, fáradtan, de szólamvezetésében valami Befejeződött a művelődéselméleti nyári egyetem össze jelezni, hiszen úgy . . , , érezzük, a szerda esti elő- utánozhatatlan fenség, filoértelem parázslik. magatartása a jobadás több szempontból még fölül is emelkedett a mélEgész tán nagy sikerű tavalyinak. básylét rongyai mögül magasítja föl az embert, az Vámos Lászlónak (azóta a emberből kitéphetetlen mélBánk televíziós változatában tóságot Második feiVonásbeis megerősített) rendezői el- u kett6sükr61 valószínűleg képzeléseit mintha értőbben. sokáig beszélünk rugalmasabban valósítaná meg a stáb. Célszerűbbek a Lényegében a tőle megmozgások, s úgy gazdáikod- szokott, finom asszonyos línak a tér adta' lehetőségek- r^®1 megfestett Melindát kel, hogy a távolságok mér- mutatta be Moldován Steíátéke, a szereplők egymáshoz nia, a kezdeti bizonytalanviszonyított járása, gesztus- sága (minapi betegségéből készlete rendre kifejez vala- átmaradtak miatti visszafomit, elvétve esetleges. Oka gottsága) után fölmelegedlehet ennek a puszta tény, ve, az intonációit is kitiszhogy tavaly óta tovább érett titotta. Komlóssy Erzsébet az előadás, de feltétlenül Gertrudisza tartásos, erőtelVámos nyilvánvaló szándé- jes és szuggesztív ellenfele ka a cselekményszálak össze- Bánknak. bársonyszövetű tartozásának, ok-okozati ösz- hangjának intenzitásával feszefüggéseinek kitapintására, szült pillanatokat teremt, - történések egyidejűségét csupán a mélyebb regiszteés egyszinhelyűségét láttatva, rekben forszíroz olykor föMindehhez különlegesen ala- löslegesen. A békétlenek kítható, formálható színpa- hangadója Sólyom Nagy dot kínál a szegedi szabad- Sándor Petúrja, masszívbatéri, ahol könnyen gördülő, ntonjával élvezetes, és a legyezőszerűen harmonikus blres hordáit elsőrangúan mozgású díszlettömbjeivel dalolja. Tekintélyt paranVámos már a tavalyi bemu- csoló Endre \úrá\y Szalma tatón igazolta kivételes ké- Ferenc> s a tavalyi meglepetésszerű Ottója után sem pességét az itt oly fontos térgondolkodásban. lehet kif0gásunk Kovács Jó. A szerdai előadás igazán zseflel szemben, legföljebb nagy élménye néhány köz- annyi megjegyzésünk, hasoremüködónek köszönhető, káig csak kacérkodik a A munkásművelődést központi témául választó idei nyári egyetemi előadások közül az utolsó három a munkásábrázolás kérdéseivel foglalkozott. Siklós Olga dramaturg a színházművészet, Kiss Lajos egyetemi tanár, kritikus a felszabadulás utáni magyar próza fejlődési állomásait tekintette át, ebből a nézőpontból. Tegnap pedig Tarján Tamás, a Látóhatár szerkesztője adott esztétikai értékelést az 1945 utáni költészet munkástémájú verseiről. Az V. Művelődéselméleti Nyári Egyetemnek ez volt az utolsó előadása. A kurzus számokban kifejezhető mérlege: a tíz nap alatt 14 előadás, amelyeket 270-en hallgatnak meg, művelődési házak, tanácsok, módszertani központok irányítói és munkatársai. A téma, érthetően, vonzotta a gyárak, üzemek kultúrosait, munkásművelödési előadóit is: több mint harmincan jöttek Szegedre az ország különböző nagyvállalataitól (Ganz MÁVAG, Ikarusz. Egyesült Izzó stb.), de a hallgatók között voltak több szegedi üzem (konzervgyár, textilművek, kendergyár, ruha- éS gumigyár) képviselői is. A számokkal nem mérhető haszonról, azokról az értékekről, amelyekkel az előadássorozat hallgatói gazdagabbak lettek, dr. Veczkó József egyetemi docens, a nyári egyetem igazgatója a következőket mondta el: — A világon mindenütt érvényesül a jelenség: amelyik intézmény időről időre nem vizsgálja fölül saját munkáját, nem újítja meg rendszeresen önmagát, egyre nehezebb problémákkal kényszerűi szembenézni, egyre súlyosabb gondok tornyosulnak előtte. A szervezeti és tartalmi megújításhoz próbáltuk hozzásegíteni a nyári egyetem megrendezésével a közművelődés irányítóit és a napi közművelődési feladatok végrehajtóit. Azt hiszem, az elméleti és gyakorlati problémákat felvető előadássorozat indítást adott a hallgatóknak, hogy újraértékeljék eddigi munkájukat és új gondolatokkal, tervekkel felvértezve lássanak a folytatáshoz. Az előadásokat kiegészítő sokrétű kulturális program, a szabadtéri előadások, tárlatok megtekintése, a zenei eseményeken való részvétel, a kirándulások élményei pedig pihentető, regeneráló, harmónia-teremtő hatásukkal minden magyarázatnál világosabban, a gyakorlatban segítették bizonyítani: a népművelő első és legfőbb célja indítást adni az embernek, hogy egyre sokoldalúbban kibontakoztathassa önmagát. — Ügy véli tehát, hogy a nyári egyetem szervezése, programja önmagában is iránymutató élő példa volt a népművelőknek saját törekvéseik realizálásához. De milyen segítséget adott a sajátos témakör, a munkásmüvelödés kérdéseinek kifejtése a mindennapi gyakorlathoz? — Újra szeretném hangsúlyozni : minthogy olyan elkötelezett népművelői küldetésről van szó, mint a munkásmüvelődés irányítása, szervezése, gyakorlata, végzetes lehet, ha ezek az emberek elvesznek a napi részfeladatokban, elfáradnak a programok végrehajtásában. Sohasem szabadna szem elől téveszteniük a végső célt, amely nem más, mint az ember önmegvalósítása. De az előadások témái, például a munkásosztály értelmezése, társadalmi helyzete, művelődésének gyökerei és a jelenlegi művelődési problémák, a munkásábrázolás kérdései, összességükben segítették a gyakorlati feladatok újragondolását és továbbvitelét. Elsősorban azzal. hogy őszinte, helyzetelemző, reális képet mutattak a munkásosztály egyes rétegeinek gondjairól, életmódjáról, és a munkásművelődés jellemzőit összes belső konfliktusával, buktatójával együtt ismertették. A hallgatók nagyjából ugyanazt a képet kapták, amely nap mint nap megelevenedik előttük munka közben, de pontos jellemzésére, a belőle következő feladatok tudatosítására nincs mindig módjuk, igényük vagy képességük. A munkásművelődés problematikájának tárgyalását most megelőzte az elméleti megalapozás, a politikai, ideológiai ismeretek felelevenítése is, elsősorban Jakab Sándornak, az MSZMP KB PTO osztályvezetőjének, Blaskovits Jánosnak, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanárának, dr. Vonsik Gyulának, a TIT főtitkárának, dr. Koncz Jánosnak, a Csongrád megyei pártbizottság titkárának előadásaiban. Ezek a referátumok azért teremtettek jó alapokat a további témákhoz, mert nem az osztályról szóltak általában, hanem naponként termelődő ellentmondásaival ábrázolták a valóságos, rétegzett, hús-vér emberekből álló mai munkásosztályt. _ E. A Szegedi Centenáriumi Ipari Vásár és Kiállítás keretében a Technika Házában a szabadkai AUTOOPREMA export-import vállalata rendezett műszaki bemutatót az építőipari szakembereknek. A „GRMEC" Zemun-i Építőipari Vállalat különböző szigetelési anyagok felhasználási módjairól tartott tájékoztatót. A FIM Alföldi Porcelángyára is folytatta szakmai tárgyalását tegnap, a D-pavilonban. Másodszor rendezett bemutatót a kecskeméti Alföldi TÜZÉP Vállalat is. A látogatók egyik legkedveltebb bemutatója lett a vásári nagydíjas Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pavilonja. Már mesz- , sziről felkelti az érdeklődést az esőbeállóval összekombinált kilátó, amelyet alföldi kirándulóhelyekre terveztek. Közutak mellé helyezhető pihenőbútorokat — fatörzsasztalokat és székeket — is bemutattak a kiállításon. Az erdei pihenőhelyek új építménye lehet a tetőfedővel ellátott, úgynevezett erdei iskola is; az ásotthalmi erdőben már van ilyen. Népgazdasági jelentőségű egy másik termékük, a konténerlemez. Az Óbudai Hajógyár európai használatra gyárt konténereket és a DEFAG-gyártmányú lemezt itt használják fel eredményesen. Eddig Japánból és Finnországból importálták az ilyen lemezeket az óbudaiak. A bükk-nyár kombinációval készített konténerlemez olcsóbb, minőségben pedig túlszárnyalja a külföldit. A Somogyi Fafeldolgozó Vállalat is helyet kapott a DEFAG pavilonjában. A szalagparketta-bemutatójuk sok érdeklődőt vonz. A különféle színű és nagyon tetszetős parketta előnye, hogy könnyen lerakható, élettartama pedig 20—25 év. Az erdészetben is egyre kevesebb a munkaerő, ezért a gépesítés itt is elsődleges feladat. A DEFAG-nál új erdőtelepítési géprendszert dolgoztak ki. melyet saját maguk készítettek el. Ma, pénteken tovább folytatódnak a szegedi vásáron a szakmai rendezvények és az üzleti tárgyalások. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) szakemberei a kereskedelmi képviselőket, a háztájiban alkalmazható kisgépekről és növényvédő szerekről tájékoztatják. A PapíriDarí Vállalat és a Pl ÉRT Kereskedelmi Vállalat, valamint az Üvegipari Müvek gyárai a D-pavilonban rendezik szakmai bemutatójukat. R. F.