Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

5 Csütörtök; 1976. augusztus 5. SZEGEDI A közönségsiker tovább tart Háztartási gépek a vásárban — Szakmai napok és bemutatók Szobrok, festmények, fényképek ÜNNEPI HETEK A« V. Művelödéselmélcti Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpont­ban, délelőtt 9 órától. XVII. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában, augusztus 20-ig. Kalmár Márton szobrász­művész szabadtéri kiállítá­sa a Bartók Bcla Művelő­dési Központ udvarán, augusztus 30-ig. Fotóklubok 12- Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, augusztus 21-ig. Joó József műgyűjtemé­nye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődést Központ­ban, augusztus 20-ig. Koszta Rozália festőmű­vész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-lg. Kiss Sándor szobrászmű­vész kiállítása a Móra Fe­renc Múzeum kupolacsar­nokában, augusztus 20-lg. íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Művészklubjában, szeptem­ber 15-ig. Könyvkiállítás a Techni­ka Házában, augusztus 8-ig. Művészet és otthon 1976. Kiállitás a Gulácsy Lajos­teremben, augusztus 19-ig. Szác ér Szeged zenei éle­téből. Kiállitás a Somogyi­könyvtárban, augusztus 20­>8­Numizmatikai kiállitás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 8­ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Centenáriumi Ipari Vá­sár és Kiállítás a Marx té­ren, augusztus 8-ig. IV. Nemzetközi Ökölvívó Kupa a Sportcsarnokban, délután 5 órától. A Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár nyitvatartása lassan a végefelé közeledik, de a közönség érdeklődése nem mérséklődött Iránta. A kiállítók is e napokban ér­tek ei tárgyalásaik, meg­egyezéseik csúcsára. Szakmai napot és tájékoztatót rende­zett szerdán az Alföldi Por­celángyár, a TÜZÉP Válla­lat, valamint a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok és a Békés—Csongrád me­gyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása. A szakemberek találkozói hasznosnak bizonyultak, több kooperációs megegye­zésre is sor került. A szegedi ipari vásárban jelentős szerepet játszanak a tartós fogyasztási cikkek, sőt I mondhatni azt is, hogy ez volna a fő jellemzője a vá­sárnak. A textíliák, konfek­ciók mellett a háztartási gé­pek, berendezések és fölsze­relések iránt nagy az érdek­lődés a látogatók körében. A Jászberényi Hűtőgépgyár termékeit sokan megcsodál­ják, különösen az új típusú hűtőszekrények iránt érdek­lődnek. A kereskedelmi és vendéglátóipari cégek is tárgyalásokat kezdtek a gyárral klímakészülékek, söröshordók, valamint zárt­és mélyhűtő pultok vásárlá­sára. A Hajdúsági Iparmű­vek háztartási készülékei: automata és keverőtárcsás mosógépek, centrifugák, forróvíz-tárolók, porszívók, lapradiátorok és villamos ruhaszárítók — keltették föl a látogatók és a szakembe­rek érdeklődését. Az Egyesült Vegyimüvek bemutatója Az Alumíniumáru-gyár bőséges áruválasztéka Muzsikáló uávar Akár szemléltethetnénk a barokk és klasszikus muzsika népszerűségéhez a Sze­gedi Kamarazenekar kedd esti hangverse­nyét. Kifürkészni titkát persze nehéz a példátlan érdeklődésnek, mitől is telt meg zsúfolásig a városi tanácsház udvara: Ga­ray György vendégjátékának híre éppoly vonzó lehetett, mint maga a program. An­tonio Vivaldi 446 concertójából éppen az a négy. amihez az évszakok nevét illeszti a zenetörténet, s ami fölhangzott bár nem egyszer filharmóniai műsorainkon, hang­versenyeinken, mégsem hallgathatjuk ele­get, képtelen vele betelni az ember. Eh­hez jött szünet után Mozart három di­vertimentója, a meglehetősen közismert D-dúr (K. 136) mellé a sorozatszámban következő B-dúr és F-dúr: egyszóval pa­rádés kínálat, elgyönyörködtető nyáresti program. Bizonyos, a Szegedi Kamarazenekar lát­ványosan megszolgálta a publikum kitün­tető bizalmát. A szegedi szimfonikusoknak azon muzsikusaiból alakult az együttes, akikben a megnyilatkozás többletének in­gere kellő vállalkozókedvvel párosult a minőségibb feladatokat támasztó kamara­zenéléshez, következésképpen látható él­vezettel játszanak, ami átsüt a nézőtérre is, fölkeltvén a néhai házikoncertek meg­hitt, bizalmas légkóréi.. Valójában az est élményét az a kölcsönös inspiráció adta, ahogyan Garay jelenléte — rendkívül ki­munkált, elasztikus, a muzsika intimita­karnisokat é« olyan kis kom- mellékelnék, mint a vásár­_ . . . . binált gurulóasztalkát, amely ban teszik a VlDIA eladó­ook aprosaggai is jelent. fflúra8ztalnak, tévének, vagy helyén. A kiskunhalasi szö­v tagvállalatok tejefonasztalának is hasz- vetkezet nagyobb terméke a es KeresKedeimi cegek. Or- náIható A szövetkezet veze- tárgyaló-, vagy tartózkodó­vendetee, hogy néhány ipari tő)e elmondta,.-hogyne sze- kocsi, amely 8,5 méter hosz­szóyetkezetvalóban a lakos- gedi vásárnak sikerült" töb'b szú és T,5z"ihéter Széles. A sági szolgáltatást tekintt el- hasznos együttműködési kocsiterem különösen alkal­sőrendű faladatának,, es --a megáuapodást-kötniük ölyart mas ' olyan vállalatoknál, szegedi. vasárban is bemu- partnerekkel, áRiket" hoSszú ahol a^Urepen tartózkodnak « A Mű é * budapes- ideje üresnek, de eddig a szakemberek. A szegedi ti AUTOFEM Szövetkezet 2—4 eredménytelenül jártak. olajmedence részére már vá­—6 duplát ado es újszerű sároltak is egyet, de érdek. kavefozoit es nagyon tetsze- A Kiskunhalasi Fa- és lődik a kocsi iránt a geodé­tŐ6 szamovórjait keresik. Építőipari Szövetkezet „fii- ziaj vállalat, a hortobágyi Kár, hogy a két évvel ez- léres" cikke, egy kis fakapa- halgazdaság,' a posta mii­előtt, éppen a szegedi vásá- ró igen kapós, hiszen arra SZaki osztálya, továbbá út­ron bemutatott szamovár szolgál, hogy a teflonbevo- fenntartó vállalatok és ter­még mindig nem kapható natú edényekhez használják, melőszövetkezetek "TZf 3 *önAnyei\ í^ A C pavilonban' alighanem tudnak megegyezni a termek sérti a bevonatot. A szóvet- legnagy£bb sikere az Alumí_ árában. kezet Angliába exportalja a „„„ A Sok hasznos cikket mutat spatulát, félmilliós darab- * „^íl'i.t 7nn be a Meteor Szövetkezet, va- számban. Jó volna, ha a ha- ^ Sff',nf órtlkh^ salódeszkákat, állványokat, zai üzletekben is árulnák, ^tertási^énvekets előszobaialakat, fogasokat, vagy a teflonedényekhez ^xp^Sfja Ír! mékeit. Egyedül ez a válla­lat állít elő alumínium géz­palackot, mely könnyű és igen gazdaságos. Kedvelt gyártmányuk a sípoló tejfor­raló és teafőző. Siklós Imre, a vállalat marketingvezetője elmondta, hogy első ízben vesznek részt a szegedi ipa­ri vásáron, és kitűnőnek tartják a kiállítást, jó piac­kutatási lehetőséget és ter­mészetesen üzletkötési fóru­mot is jelent számukra, de egyben felkészülést az őszi budapesti nemzetközi vásár­ra. A kiállítási helyükön ál­landóan sokan vendégesked­nek, aminek egyik magya­rázata, hogy Juhász László főszakács irányításával na­ponta 10 ezer darab pala­csintát sütnek teflonedény­ben. és a látogatók ingyenes kóstolóban részesülnek. Se­gíti őket ebben a propa­gandamunkában a szegedi tejipar, a VÍDIA, a Delta vállalat, és a FÜSZÉRT. A háztartásokban nélkü­lözhetetlen a mosószer és tisztítószer. Az Egyesült Ve­gyiművek, mint a szegedi ipari vásár legrégebbi kiál­lítója, ezúttal új termékkel ugyan nem jelentkezett, de bemutatja a közkedvelt Ult­ra-családot, kéztisztító sze­reit és más tisztítószereket. A háztartást segíti, korsze­rűsíti a Tisza Bútoripari Vállalat áltai kiállított prak­tikus konyhaberendezések egész sora. sait megsúgó, behízelgő hegedűjátéka — hatott az együttesre, általa pedig a ze­nekar a közönségre. A négy évszakot nem­csak tőlük hallottuk már az utóbbi idő­ben (akkoron Várnagy Lajos szólójával), de a Rudolf Barsaj vezette fiataloktól, a nagyszerű Moszkvai Kamarazenekartól is. A keddi koncert megsem ébresztett nosz­talgiákat, hiszen maradéktalanul érvénye­sültek a mű látványos kontrasztjai, eleven lüktető természeti képei, ugyanakkor a concerto grossók romantikusan lobogó szenvedélyességéből Vivaldi szemérmes lí­rája, poézise sem hiányzott. Hangulatában­hangvételében szerencsés választás volt Mozart divertimentóival folytatni a kon­certet. Ez a zenei forma, a divertimento, Mozart fantáziájában a szó ősi jelentés­tartalmát idézi föl, amolyan gondűző szó­rakozást, örömhozó házizenét. S ha egyik­másik tételből a játék mámora nem is szakad föl azzal a természetességgel, bril­liáns kifejezőkedvvel, ahogyan például a D-dur divertimentóban valósággal kacér­kodtak a közönséggel, azért a hangzáskép mindvégig feszes, .meggyőző, áttetszően tiszta maradt. A vezénylő Pál Tamás pedig újabb hit­vallást tett a klasszikus muzsika mellett: bizonyára állandó közönségének is tanul­ságos „utazást", holnapi koncertélménye­ket ígér, ha zenészeivel ennek kamatai­ból gazdálkodnak majd... N. L KALMÁR MARTON SZOB­RAI évek óta a szegedi szobrászat meghatározó al­kotásai közé tartoznak. Tisz­teletre és szeretetre méltó, szelíden-szép szobrokat ké­szít Kalmár Márton, alkotá­sain nincs semmi a ma, kü­lönösen a fiatal szobrászok között oly divatos rafinériá­ból, plasztikai bravúrból, hiányzik az erőszakolt kísér­letezés, a szándékolt meg­hökkentés. A plasztika más útját járja Kalmár, a klasz­szikusabb, az eredendőbb, az ősibb utat. Alkotásaiban a szépséget mutatja föl a fáj­dalom, a feszültség, a gyöt­relem ellen. Az embert áb­rázolja, a föld legcsodálato­sabb teremtményét. Évek óta bizonyítja, hogy csak megélt élményekből képes szobrot készíteni. Élményei­nek máig legerősebbike a közvetlen emberi kapcsola­tokhoz kötődik: szobrainak témája elsősorban a szere­lem, a család. Mostani tárlatán túlnyomó többségében kőszobrokat lát­hatunk. 1974-ben megrende­zett első önálló kiállításán Kalmár Márton főként pará­nyi ólomszobrokat állított ki, néhány remekbe faragott karakteres portré és rajz kí­séretében. Az azóta eltelt két esztendő alkotói termé­se — minden valószínűség szerint egy megtisztelő meg­bízás inspirációjára — jó­részt kőbe faragott szobor. Férfi és nő, kislányalak, női akt, anya és gyermeke, gye­rekportrék, a kőtömbből ép­pen kibontött figurák, ar­cok, kezek. S mellettük tu­catnyi parányi szobor: a já­ték, az öröm ólomba öntött „karcolatai". A tárlat együtt, egészében az emberi szép­ségnek. a szerelem, a csa­lód erejének, az élet szép­ségének és folytonosságának vallomásértékű és -erejű művészi ars poeticája. A kiállítást, a Szegedi. Ünnepi Hetek egyik szép .képzőmű­vészeti rendezvényét a. Bar,­tók Béla Művelődisi Köz­pont udvarán rendezték meg. Azt hiszem, nem tévedek, ha megkockáztatom: új, nagy­szerű kiállítóhellyel gazda­godtunk. A zárt belső udvar arányai, a néhány fa vibráló lombkoronája, a szalagnyi zöld pázsit és néhány bokor nagyszerű környezet szabad­téri szoborkiállításoknak: egyszerre emberi léptékkel mérhető intim tér, emberal­kotta építészeti együttes és természeti közeg. JOÓ JÓZSEF MÜGYÜJ­TEMÉNYE egy olyan soro­zat örömmel és tisztelettel üdvözlendő láncszeme, mély jó néhány évvel ezelőtt ép­pen Szegeden, éppen az ün­nepi hetek keretében kezdő­dött. el. Az tudniillik, hogy a vidéki magángyűjtemények közül elsőnek a szegediek kerültek nyilvános bemuta­tásra, éppen a nyári feszti­vál kiállításainak sokszínű forgatagában. Az első sike­rek után két esztendeig hiányzott a programból a gyűjtemények nyilvánossáe­ra bocsátása. Jó néhány mende-monda, hír és álhír kapott szárnyra, ám a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban most megrendezett kiállítás, mely Joó József műgyűjteményének legszebb darabjait tárja közönség elé, bizonyítja, hogy csak átme­neti pauzáról volt szó. Joó József — a bemutatott anyag példa ró — következetes gyűjtő és szigorú szemű mű­pórtoló. A bemutatott ötven alkotás, döntő többségében festmény, azt látszik bizo­nyítani, hogy elsősorban en­nek a tájnak immár klasz­szikus képzőművészeinek al­kotásai érdeklik. Főleg sze­gedi és hódmezővásárhelyi festők képeit mutatja be, többek között Endre Béla, Tornyal János, Csizmadia Kálmán, Dinnyés Ferenc, Do­rogi Imre, Erdélyi Mihály, Kohón György, Nyilasy Sán­dor, Tápay Lajos, Károlyi Lajos alkotásait A fiatalabb, kortárs művészeket Fejér Csaba, Csikós András és Koszta Rozália képviseli. Mellettük olyan figyelemre­méltó alkotások is sorakoz­nak, mint Molnár C. Pál öt olajképe, Csáky-Maronyók József tájábrázolásai, Imre István nagyszerű vízíestmé­nye és Szabó Vladimír nagy­méretű vászna. Joó József anyagának bemutatásával megosztotta velünk, érdeklő­dők százaival „a műalkotá­sok által keltett örömét". MOLNÁR EDIT ÍRÓ­PORTRÉI sorakoznak a Saj­tóház Művészklubjának .fa­lain. A két évvel ezelőtti, budapesti kiállítás megnyi­tójában Juhász Ferenc „a Halandóság Törékeny Arcai­nak és „a Maradandóság Törhetetlen Arcai"-nak ne­vezte a Balázs Béla-díjas fo­tóriporter írókról, költőkről készített fényképeit. A XX. századi magyar irodalomnak a pillanat művészete által megörökített szép pantheon­ja ez a kiállítás. Több mint egy évtized 'szüeíú*. követ­kezetes, sok ismeretet ék nyíltságot igénylő munkájá­nak eredménye ez a nagy­szerű gyűjtemény. Hatvany Lajos, Füst Milán; Dutka Ákos, Áprily Lajos, Veres Péter, Szabó Pál, Kassák Lajos, Tersánszky Józsi Je­nő, Németh László, Lengyel József, Simon István, Lukács György — mind-mind már csak ezekről a képekről nézhetnek ránk. De itt van­nak az élők is, az élő klasszikusok, Déry Tibor és Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László és a többiek. Nem a hagyományos érte­lemben vett portrék ezek a képek. Olyan pillanatokat örökítenek meg, melyek ma­gukba sűrítenek jellemet és életművet, s melyeknek se­gítségével az írók és költők személyes ismerősünkké vál­nak, akiknek könyveit ez­után másképpen vesszük a kezünkbe, s akikről ez az arc marad meg bennünk az egyetlen, hiteles, személyes élménynek. Tandi Lajos Knimáy Márton szobrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom