Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

10 Vasarnap, 1976. augusztus 29"; Fonalak szövéshez A szövéshez szükséges láncfonalak előkészítésének egyik legnehezebb, legtöbb figyelmet igénylő művelete a befűzés. A lánchenger fonalait nyüstökön és bordán vezetik keresztül a lányok és az asszonyok, majd az így előkészített alkatrészesoportot átadják a hengerszerelőknek. Utóbbiak kocsival tolják a hengert a szomszédos szövődébe, ahol az üres gépeken elvégzik a szükséges szerelést. Képünk a Szegedi Textilművek befűzőtermében készült Lassan fejlődik az építőipari lakossági szolgáltatás Csak az tudja igazán, hogy mennyire fontos az építőipari szolgáltatás, akinek gyorsan kellene megjavítani vízvezetékét, lakását és nem talál szakembert Végső kétségbeesésében maga kezd a munkához, vagy bosszankodik és napokig várja a mestert Régóta ismert és tudott az építőipari lakossági szolgáltatás nem elegendő, nem megfelelő. A kormány "hét évvel ezelőtt az 1038-as határozatában megjelölte azokat a feladatokat amelyeket a javítást, szolgáltatást lakáskarbantartást végző vállalatoknak végre kell hajtaniuk. A végrehajtást kísérte figyelemmel a NEB, amikor korábban a háztartási gépek es gépjárművek javításának helyzetét vizsgálta. Legutóbb pedig a szegedi népi ellenőrök arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az építőipari szolgáltatás helyzete, és hogyan fejlődik az. Ezért felkeresték a Szegedi Magasés Mélyépítő Vállalat a szegedi és szegedi járási építő szövetkezeteket az ingatlankezelő vállalatot A Szegedi Építőipari Szövetkezet 1971 óta különböző feltételekhez kötve 16,6 millió forint juttatást kapott, hogy a lakosság részére a Szolgáltatást növelje. Például .4 millió forintos állami támogatás fejében az 1970-es 54 millió termelési értéket 1975-re 80 millióra növeli, elsősorban a szakipari és gázkészülék-szerelő munkákkal. Az millió forintos tanácsi juttatás • feltételeként — ugvancsak 1975-re — 12 millió forintos lakossági szolgáltatást kellett produkálni. A szövetkezet eleget tett az előírt követelményeknek. Tavaly a Bajcsy-Zsilinszky utcában szolgáltató részleget hozott létre, amely újszerű formában működik, a dolgozók maguk vállalnak munkát és maguk számláznak. A szövetkezet azt tervezi, hogy Tarjánban is ilyen részleget nyit majd. A lakosság és az IKV részere veg.zett szolgáltatások a szövetkezet árbevételének 53 százalékát teszik ki. Természetesen az ingatlankezelő vállalat is rendelkezik kivitelező-, javító brigádokkal. Szükség is van munkájukra, hiszen közel 18 ezer lakást kell gondozniok. A vállalat gyorsjavító részleget hozott létre 1972-ben. Ez a kezdeményezés jól bevált, néhány kivételtől eltekintve a lakossági hibabejelentéseket rövid időn belül orvosolják. A népi ellenőrök megvizsgálták a javítások minőségét is, és megállapították, hogy a műszaki ellenőrzés színvonalát emelni kell. A szegedi járási építő szövetkezetnél pedig azt javasolták, hogy a gépesítettség és más adottságoknak megfelelően többet kell foglal kozniok a lakáskarbantartással és -javítással. A kisiparosok sem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Például egy jól ismert kőműves egy évre. egy víz-, gázszerelő 3 hónapra, egy szobafestő 6—8 hétre előre el van látva munkával. A 229 szegedi építőipari kisiparos között csak nyolc ács, egy épületburkoló és tetőfedő, 5 központifűtés-szerelő működik. Néhány szakmában a kontárok nagy konjuklúrának örvendenek. Becslések szerint kétszer annyi a kontár, mint a kisiparos. Ez is jelzi, hogy az építőipari szolgáltatás elmarad a lakosság igényeitől. Ugyanakkor az 1033-as kormányhatározat lakáskarbantartásra vónatkozó élőírásai is nagyon lassan érvényesülnek. Külön gond, hogy az építőipari javításoknak nincs gazdája Szegeden. A vállalatok és szövetkezetek nem érdekelték a főleg kézi munkát igénylő karbantartásban. Szinte minden szektorban gondot jelent az utánpótlás, különösen a kevéssé divatos szakmákban. A kapacitáshiány miatt gyakori a rossz minőségű, lelkiismeretlen munka. Az> építőipari szolgáltatás gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében a szegedi és szegedi járási népi ellenőrzési bizottság több javaslatot tett a vizsgált vállalatok és szövetkezetek vezetőségének. Reméljük a szegediek hamar hasznukat látják. H. M. Vizsgálják a munkaerőgazdálkodást A munkaerőhelyzettel, a termelőmunkával kapcsolatos vizsgálatok már korábban megállapították, hogy vallalatainknal a népgazdaság minden területén található kihasználatlan munkaerő-kapacitás. A tapasztalatok szerint átlagosan a munkaidő 15—20 százaléka vész kárba. Ezért fogalmazta meg a párt XI. kongresszusa, hogy a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának emelése — a rendelkezésre álló munkaidő jobb kihasználával — az V. ötéves tervben előirányzott feladataink teljesítésének egyik leglényegesebb előfeltétele. A kormány munkaprogramja — a. kongresszusi határozatok megvalósítására — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is számos ellenőrzési feladatot írt elő a munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében. Ennek megfelelően ez év októberében országos vizsgálatot kezdenek annak megállapítására, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési feladataikkal összhangban, tervszerűen és szervezetten foglalkoztatják-e. A népi ellenőrök a fővárosban és kilenc megyében vizsgálják felül a jelenlegi gyakorlatot, s ezzel segítséget adnak a munkaerőgazdálkodás tartalékainak feltárásához, az élőmunka jobb hasznosításához. Kiterjesztik a vizsgálatot a hagyományosan nem normázott tevékenységekre is, amelyeknél a munkaidő, illetőleg a munkaerő-szükséglet tervezése, a teljesítménykövetelmények meghatározása általában messze elmarad a normázott termelőmunka színvonalától. Gyakran tapasztalható, hogy a különböző magas szintű határozatok végrehajtása valahol megreked: vizsgalatuk során ezért figyelmet fordítanak a munkanormákkal és más teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos vállalati gyakorlat fejlesztésének kérdéseiről 1974-ben kiadott minisztertanácsi határozat valóra váltásának helyzetére is. Népfrontkonoresszus előtt Beszélgetés Molnár Sándorral, a HNF Csongrád megyei Bizottságának titkárával Belpolitikai életünk jeles eseményének ígérkezik a Hazafias Népfront VI. kongresszusa, amely szeptember 18—19-én tanácskozik, hogy megvonja az elmúlt négy esztendő munkájának mérlegét, egyben meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a politikai tömegmozgalomra hárulnak a nemzeti egység erősítésében, a szocialista építő munkában, a fejlett szocialista társadalom építésében. A kongresszus előkészületei során számvetést tartottak a megyénkben tevékenykedő népfronttestületek is. Beszámoltak a végzett munkáról, újjáválasztották a különböző szinten tevékenykedő népfrontbizottságok tagjait és tisztségviselőit, valamint azokat a küldötteket, akik a VI. kongresszuson képviselik majd megyénk népfrontmozgalmát. Aztán megkezdődött újra a „hétköznapi" munka. Az élet támasztotta követelményeknek megfelelően, egyben a legfelsőbb szintű tanácskozásra való készülődés jegyében. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Molnár Sándorral, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának titkárával, elsőként az iránt érdeklődve tőle: — Milyen tapasztalatokkal zárult Csongrád megyében a népfront-tlsztújítások eseménysorozata? — A mérleg igen kedvező. Ez elsősorban annak következménye, hogy a tanácskozásokon eredményes népfronttevékenység került mérlegre. Mozgalmunk aktivistái becsületes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Csongrád megyében sikeresen megvalósuljanak a IV. ötéves terv célkitűzései. A népfrontszervek és -munkások önzetlen áldozatvállalása, társadalmi munkája is segített abban, hogy — például — több óvodai, bölcsődei, szociális otthoni férőhely, több út és járda, park és sportpálya készülhetett el a tervezettnél; hogy a korábbinál komfortosabbá válhatott az itt lakók élete; hogy tehát mind többen kapcsolódtak be a közéletbe, az aktív politizálásba.' A tanácskozásokon azonban nemcsak az eredmények, hanem a problémák, a megoldásra váró gondok is terítékre kerültek. Szóvá tették a mozgalmi munka néholi és olykori fogyatékosságait. Javasolták: a népfront foglalkozzék még tudatosabban és még rendszeresebben a helyi fejlesztési problémákkal. Ajánlották a jó kezdeményezések minél szélesebb körben való elterjesztését. (Itt konkrétan a szegedi, úgynevezett tanácskozási körzetekre gondoltak, amelyek tényleg kitűnően megfelelnek hivatásuknak — és több mint húsz működik belőlük a városban.) Kérték, a szegedi szellemi kapacitást igyekezzünk jobban gyümölcsöztetni: az egész megye fejlődése érdekében is. Mások arra hívták fel a figyelmet: az egyetemistákat, főiskolásokat is jobban be lehetne vonni a népfrontmunkába. A város- és községfejlesztés kapcsán is sok minden elhangzott e tanácskozásokon S ami igen örvendetes: szinte teljesen háttérbe szorultak az indokolatlan követelődzések, nem kerültek napirendre irreális „kívánságlisták". A felszólalók — képletesen mondva —, tudták, érezték, meddig ér az a bizonyos takaró, meddig lehet tehát nyújtózkodni. Sőt! Nemcsak kértek! Felajánlásokat is tettek — konkrétan, arra vonatkozóan, ők maguk mivel, hogyan kívánják segíteni azt, aminek megvalósítását szorgalmazzák. Engedjék meg, hogy néhány példát is elmondhassak. Szegeden a hattvastelepiek a körzet zöldövezetének kialakításához ígértek segítséget. A tápéiak vállalták, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák a hősök terét, valamint ifjúsági parkot létesítenek. A rókusiak fölajanlásában játszótér-, járdaépítés szerepel. A szóregiek pedig sportpályaépítésre tettek ígéretet. Es sorolhatnám tovább! Az egyik szentesi népfronttanácskozáson 300 óra társadalmi munkát ajánlottak fel: az óvodépítés segítésére, sportpálya létesítésére. A mindszentiek a tornacsarnok, a derekegyháziak a tornaterem felépítésében segédkeznek. A nagylakiak pedig védnökséget vállaltak a községben működő szociális létesítmények felett. Hogy kik tették e felajánlásokat? Elsősorban üzemi kollektívák, szocialista brigádok, KISZ-tagok. Az elmondottak együttes hatásának köszönhető, hogy a tisztújítások rendezvényei tényleg politikai fórummá alakultak, amelyeken tízezrek váltak az aktív politizálás, a tevékeny közéletiség részeseivé. A 140 rendezvényen 1300-an szólaltak fel, 3663 népfrontbizottsági tagot választottak, akik a megyei, öt városi, 51 városkörzeti, 3 városkerületi, 16 községi és 24 tanyai bizottság valamelyikében tevékenykednek. Jelentősen nőtt a testületekben tevékenykedő munkások, nők és fiatalok aránya. — Azóta már munkához láttak az újjáválasztott testületek. Milyen eredménnyel tevékenykednek? — Munkájuk iránt érthetően nagy várakozás nyilvánul meg. Ügy érezzük, ennek igyekeztek jól megfelelni. Az új aktivisták is egyre jobban belelendülnek. Kérik, igénylik a megbízatásokat, szerzik a mozgalmi tapasztalatokat. Igen eredményesen zárult a májusi béke- és barátsági hónap. Néhány adat ennek dokumentálására. A tíz kiemelt rendezvénynek 3 ezer résztvevője volt. Az európai biztonsági és leszerelési hét 168 rendezvénye összesen mintegy 11 ezer érdeklődő előtt került sorra. Az új stockholmi felhívás 187 tanácskozáson szerepelt napirenden — itt összesen 9 ezer volt a résztvevők száma... E hónap során öszszesen 517 rendezvényre került sor, 46 ezer Csongrád megyei lakos jelenlétében. A tanácsok időközben jóváhagyták az V. ötéves terv időszakára vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Ismertetésükben, a lakosság körében való propagálásukban részt vett természetesen a népfront is — eközben egyre azt szorgalmazva, hol, milyen társadalmi munka szervezésével, végzésével tudnánk elősegíteni a gyorsabb megvalósítást. (Itt említem meg, hogy a tisztújítások során fölvetődött közérdekű javaslatokat összegyűjtöttük, rendszereztük, és időközben már el is juttattuk az illetékes szervekhez.) Megalakultak és munkához láttak a népfront mellett működő társadalmi — várospolitikai, környezetvédelmi, pedagógiai és más jellegű, feladatkörű — bizottságok is. Rövidesen kezdődik az iskolaév. Pedagógiai bizottságaink igyekeznek majd megadni minden segítséget az új szülői munkaközösségek működéséhez, eredményes tevékenységéhez. Készülünk az őszi mozgalmi évad legnagyobb megyei rendezvényére, a szeptember 1-től november 7-ig tartó őszi szolidaritási akcióra is, melynek keretében gazdag programú magyar—szovjet barátsági hétre is sor kerüL A törvényelőkészítő munkában való részvételünk fontos eseménye lesz szeptember végén a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, valamint a panaszügyek intézéséről szóló törvénytervezet vitájában való részvétel — ennek kapcsán több tanácskozást, megbeszélést tervezünk.... — Harminchárom küldött képviseli majd megyénket a népfrontkongresszuson. Aki szót kap közülük, miről számolhat be: milyen kérdések, problémák foglalkoztatják napjainkban a megye népfrontmunkásait? — Sok minden, persze. De hadd ragadjak ki közülük néhány speciális jellegzetességet, amiről a népfrontmunkások is sokszor váltanak szót, keresik a megoldáshoz vezető helyes módszereket. Itt van például a várospolitikai tevékenység. Tudjuk, milyen nagy különbségek vannak egy település különböző részel — belváros, külváros, új városrész, külterület, vonzáskörzeti rész — között. Arra törekszünk, hogy mindenütt az adottságoknak megfelelően dolgozzunk, foglalkozzunk a helyi problémákkal. Tanyavilág: ma is nagy még Csongrád megyében. A tanyai népfrontbizottságok a ma is aktív tanyatelepüléseken alakultak újjá. Nagyon nagy feladat hárul rájuk. Szerepük rendkívül fontos a politizálásban csakúgy, mint az ismeretterjesztésben, a tájékoztatásban, a kulturális élet megpezsdítésében. Valamint: a magányosan élő emberek fölkeresésében, segítésében, gondjaik meghallgatásában ... Aztán: közismerten eléggé magas átlagéletkorú megye vagyunk. Az idős korúak egy része aktív. A népfrontnak is keresnie kell az alkalmat, hogy újra bekapcsolja ezeket az embereket a közéletbe, munkaakcióiban tevékenységi lehetőséget teremtsen számukra... És természetesen a magunk eszközeivel és lehetőségeivel nekünk is segítenünk kell az idős korúak szociális gondjainak leküzdésében, abban, hogy eljusson hozzájuk a magányba a közösség melege, szeretete, gondoskodása ... Nemzetiségiek is élnek megyénkben. A nemzeti egység erősítésén munkálkodva, a népfrontnak is segítenie kell abban, hogy minél jobban bekapcsolódjanak a közéletbe, és mentől kedvezőbb körülmények között ápolhassák hagyományaikat fejleszthessék kultúrájukat. Gondot kell fordítanunk például arra is, hogy az olyan életre való kezdeményezések, mint amilyen a deszki nemzetiségi klub, másutt is meghonosodjanak. — Mit vár megyénk népfront mozgalma a VI. kongresszustól? — Segítséget, ösztönzést, útmutatást a további sikeres munkához. Az eredmények szintézisét és olyan feladatokat, amelyek munkára serkentenek itt, Csongrád megyében is minden alkotó kezdeményezést — mondotta befejezésül Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára. Papp Zoltán