Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

20 Péntek', 1976. augusztus 29: BTi fc i ÍTTTW1 A jövő hét a múltban AUGUSZTUS Az 1900—1975. között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átlagosnak. Középhömérséklct 20,4 20,5 20,9 20.9 20,9 20.5 20,4 C° Atl. maximum 25,8 26,1 26.4 26,6 26,7 26.0 26,1 C° Atl. minimum 15,0 14,8 15,3 15,2 15,1 14,9 14,7 C° Legmagasabb 37.2 34.6 36.4 35.6 37.3 38.2 36,6 C° hőmérséklet 1943 1918 1943 1950 1950 1950 1950 Legalacsonyabb 9.6 9.0 8,6 9,0 7.2 7.8 9,0 C° hőmérséklet 1940 1940 1922 1919 1972 1972 1965 Kerámia a lakásban Alkotmány 1TgSíK-TffWBI TEREFERE Kádár János elvtárs szavait idézzük az alkotmányról: Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt folyt, a vízszintes 1„ függőleges 7. és függőleges 33. számú sorokban. VÍZSZINTES: I. Az Idézet első része. (Zárt betűk: T, A, A, F, L.) 13. Nem központi. 14. Keresztüldöf. 15. Jelt ad. 16. Pusztító forgószél. 19. Valamit tisztán hall. 20. Ellentétes kötőszó. 21. Emlékét elhalványítja. 23. Csecsemő6Írás hangjai. 24. Fával benőtt nagyobb terület, ford. 26. Közismert Júté-kkereskedelmi Vállalat. 27. Szláv családnevek gyakori végződése. 29. Máshová, két szó. 31. Középen megdől. 32. Az egyik világrész. 34. Késő tavaszi, vagy kora nyári árvíz jelzője. 36. Inni ad. 37. Állatkert közismert idegen neve. 38. Keresett, kelendő cikkre, árura mondjuk. 39. Középen rátör. 40. Nagyon franciául (TRES). 42. Vékony átlátszó szövet. 44. Párnázott karosszék. 46. CÖM. 48. Hirtelen támadt gondolat, ford. 50. Lop, régies formában. 51. Forgácsoló szerszámok éléül hasznalatos keményfém. 53. Szólista páratlan betűi. 54. Germánium vegyjele. 55. Olyan gondolat, amelyre valamely műalkotas épül. 58. Birói Testület. 59. összevissza jön. 61. Nagyon gyenge, lankadt. 62. Ipari növény. 64. Szárítással tartósított gyümölcs, zöldség. 66. Ütteti. FÜGGŐLEGES: 1. Amikor. 2. Zeneiskola fégi neve. 3. A legmélyebb női énekhang 4. Azonos mássalhangzók. 5. EF,! 6. Hibáztatott. 7. Az idézet második része (Zárt betúk: I, ö, K, T.) 8. Tű németül. 9. ... og, ügyetlen apró lépésekkel jön-megy, fordítva (—'). 10. Belga és svéd gépkocsik jelzése. 11. Az itt levő szemelyé. 12. Szlovákia északi részéről való. 17. Hdyhatarozorag kettőzve. 18. Odanyújt. 21. Edények tartozéka. 22. .. lag, erdei kúszónövény. 25. Zöldséges és húsos párolt rizs. 28. Gazdasági épület. 30. Vevőre talál. 32. Jól megsüt. 33. Az idézet harmadik része (Zárt betűk: E, T. T, J, ö. V.) 35. Nagyon bőséges. 36. Mint a vízszintes 15. számú sor. 41. Az iráni sah egyik neve. 43. Ezt lefújja a játékvezető. 45. Észak-Spanyol tartomány hasonló nevű székhellyel. 46. Lábbeli. 47. ... a, ma romokban látható régi szentváros Mexikóban (MITI,). 49. Kína egyik tartományába való. 51. őrség, őrhely (+'). 52. A létező. 56. Találja. 57. Az Újpesti Dózsa sokszoros válogatott csatára, ford. 60. Köszön páros betűi. 62. Ugyanaz, mint a vízszintes 62. számú. 63. Jugoszláviai város. 65. Szovjet repülőgép típus. 67. Helyhatározórag. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., függőleges 7. és 33. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Vándor Sándor tanítványainak énekkara — Aktív politikai munkát. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utcai, ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Cserkúti Ferenc, Szeged II. ker. 107/B; Dalmády Éva, Szeged, Püspök u. 11/A; Perlaki István, Szeged, Háló u. 11., dr. Bodó Mihályné, Szeged, Csöndes u. 14., Bódi Sándor, Szeged, Tolbuhin sgt. 22. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő, a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. Láttam, egy kisbabát és nem tudok róla hallgatni. Nem lehet róla nem beszélni. Kis kopaszka, kerek pofija, párnás kis keze van. Ha odahajolsz, szemedbe néz és kapkod kezed után. A ruháján — amely éppen olyan, mint társaié — az intézet vegytintás pecsétje. Kis ágya, mint mindenkié. Mozdulatai, mint minden kicsi babáé. Forog az ágyban, mackója után kapkod, gögicsél neki. Nem tudja, hogy a játék sem az övé. Az államé. Mint az intézet. És mint ő maga. Sorsa már van. És sorsa még lesz. Eddig: gimnazista anyuka, lelketlen nagyszülők, kedves, mosolygós gondozónénik az intézetben. Már senkié. És mindenkié. Mindenkié lehet, aki éppen egy ilyen puha, meleg kis mosolygós babára vágyik. S akitől a sorsa, egészsége megtagadta, ö még mindenkié lehet: az lesz az anyja, az édes, aki szereti. Aki magához szorítja, s aki karjaiból csak azért engedi ki, hogy megtanítsa járni, enni, beszélni. Láttam egy kisbabát. Nem is tudom, miért éppen öt láttam meg, mellette szöszik, barnák, feketék. ö rámnevetett. ö mindenkire ránevet. Még nem tudja, hogy az a boldog, aki csak egy, az egyetlen anyukára nevethet. Sok kisgyermek vár arra az egyetlen anyukára, kicsik és nagyok, szépek és okosak. , Miért nem jut nekik is? Vegyétek magatokhoz az anyára, apára váró kicsiket! A kerámia nagy mestere, a tréfás kedvű Gorka Géza mesélte, hogy a kerámia mestersége Adám—Éváig vezethető vissza. Amikor ugyanis a bibliai úristen a világ teremtése után hozzáfogott az ember megformálásához, Adám olyan tökéletesre sikerült, hogy kénytelen volt újból hozzáfogni az ember teremtéséhez. Meggyúrta agyagból, és ezzel gyanútlanul megteremtette Évát. Ez az alkotása már kedvére sikerült, mert Ádám képére és hasonlatosságóra gyúrta Évát a „képlékeny" agyagból. Gorka Géza anekdotája arra figyelmeztet, hogy a kerámia múltja végtelen, egyidős az emberrel, és az agyag művészete mindenre képes, még arra is, hogy emberivé tegye az anyagot. Arról már nem szól, de tudjuk, hogy az agyagedényeket az ember letelepedésének idején, az újabb kőkorszakban, a nők készítették. A fazekasmesterség később a férfiak birtoka lett, a család nőtagjai legfeljebb írókáztak, vagyis kis csőrös edénykével rajzolták, írták fel a díszítést. Ma szinte és ismét többségben vannak női keramikusok. És máig készitünk úgy agyagformákat, edényeket, dísztárgyakat, mint őseink: agyaghurkákból, agyaglapocskákból felrakva. Régen a vesszőből, háncsból, tökből, bőrből készült formákat tapasztották körül agyaggal, s miután elégették a könnyen égő törzset, megmaradt az agyagból való forma, a kerámia. A korongon készült edény későbbi, talán a kelták öröksége. Mai kerámiánk az alakítás, égetés, színezés minden módszerével él. Lakásunkban a kerámia kedvelt anyag, és gyakran a hasznos tárgyak is díszítő szerepet töltenek be. Vázákat, a padlón, tálakat a falon úgy becsülünk meg, mintha szobrok lennének. Plasztika a szobor, s kétségtelenül plasztika a váza is. Annyi különbséggel, hogy tárgyaink elvontabb művészi nyelven szólnak hozzánk. A népi kerámia madara, virága, valamikor jelképével elevenen benne élt a népi kultúra egészében, a mi számunkra csak madár, csak virág, díszítmény csupán, melynek jelképes értelmét nem ismerjük. De ugyanúgy vonzhat egy sima kék tál, s hogy végső, de eléggé elterjedt példával éljünk, szép lehet egy csupasz, mázatlan. vörösre-sárgára égetett, egyszerű tyúkitató is. A kerámia művészi megformálása végtelen, az emberek ízlése változó, s nincs két egyforma lakás. Ki mit szeressen, abban tanácsot adni lehetetlen. Aki Szombathelyen jár, emlékül talán egy tenyerünkben is elférő, római kori mécses-másolatot hoz magával, s ez a parányi terrakotta edényke becsesebb lehet bármely óriás padlóvázánál. Miért? Mert minden íze, része az emberi szükségletből nőtt ki, az emberhez igazodik. Elmondhatjuk ugyanezt a bokályokról, korsókról, vagy akár a mai gyári, városlődi edényekről éppen így. Az agyag, a kerámia varázsa abban van, hogy nemcsak szolgálja az embert, de ki is fejezi. Nem véletlenül mintáznak a szobrászok agyagból, nem véletlen, hogy a gyermek agyagból gyúrja első, önmagát kifejező, kicsi figuráit. S mert ma olyan elterjedtté vált a kerámia, bizonyosan az is indokolja, hogy: az embert érezzük benne, magunkat, múltunkat, s újból és újból kísérletek nagyszerű lehetőségeit. KOCZOGH ÁKOS SZ. M. Kovács Margit Kiűzetés című alkotása