Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

4 Péntek", 1976. auguszíus 20.' Strauss: A cigánybá­ró. A daljáték előadása a Dóm téren, ma este 8 órakor. Ecseri lakodalmas. Az Állami Népi Együttes előadása a Dóm téren, szombaton este 8 óra­kor. Népzenei találkozó Klskundorozsmán, a szélmalomnál, ma dél­előtt 10 órától. XVII. Szegedi Nyárt Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai Képtarában, augusztus 20-ig. Kalmár Márton szob­rászművész szabadtéri kiállítása a Bartók Bé­la Művelődési Központ udvarán, augusztus 30­ig. Fotóklubok 12. Sze­gedi Szalonja. Kiállítás a Bartók Béla Művelő­dési Központban, au­gusztus 21-lg. Joó József múgyűjte­ménye. Kiállítás a Ju­hász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-lg. Koszta Rozália fes­tőművész kiállítása a November 7. Művelődé­si Központban, augusz­tus 20-ig. Kiss Sándor szob­rászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, au­gusztus 20-ig. Íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Művészklnb­jában. szeptember 15-ig. Száz év Szeged ze­nei életéből. Kiállítás a Somogyi-könyvtár­ban, augusztus 20-lg. A Móra Ferenc Múze­um állandó Átállításai. Országos meghívásos kajak-kenu verseny a Tiszán, ma és holnap, szombaton SZEGEDI Félmillió vendég Szegeden j\mj átsüt Gyorsmérleg az ünnepi hetekről Befejezéséhez közelednek az idei ünnepi hetek, s az ilyenkor szokásos gyorsmérleget készítették el, közölték sajtótájékoztatón tegnap, a Fesztivál Intéző Bizottságának ülésén. Az értekezletet Papp Gyula városi tanácselnök, az intéző bizottság elnöke nyitotta meg és zárta be a szegedi tanácsházán. Egyebek között elmondta, több rendezvény kerek évfordulóhoz érkezett. Idén volt százéves az ipari vásár, húszesztendős a maratoni verseny és a tizedik ifjú­sági napokat ts most bonyolítottuk le. Az ünnepi hetek problematikájával ősszel foglalkozik majd a megyei és városi pártbizottság végrehajtó bizottsága, ahol mélyebb elemzés készül, mindenekelőtt a szabadtéri játékokról és az ipari vásárról. Horváth Mihály, a Feszti­vál Intéző Bizottságának titkára részletesebben szólt az egyes rendezvényekről, a szegedi nyár idegenforgalmi adatairól. A szabadtéri játé­kok öt bemutatójának tizen­hat előadását 92 ezer néző látta. A nézőtér 92,8 száza­lékos telítettsége egyedül­álló rekord, csupán 1960­ban volt közeli ennyi (90,5 százalék), s a „legjobb esz­tendőkben" is csak 84—86 százalékos. Az idet, elsöprő közönségsiker magyarázatét a vonzó programban, a kö­rültekintő és szerteágazó közönségszervezői munká­ban, a belföldi turizmus ál­talános fellendülésében, és a Játékok művészi színvona­lának stabilitásában, meg­bízhatóságában látják. Az ember tragédiájának előadá­sait jeles értékeket feltáró kísérletként méltatta Hor­váth Mihály, a fiatal fősze­replők beváltak, nem utolsó„ sorban nekik köszönhető, ha a nézőteret is jobbára fiata­lok töltötték meg. A Nabuc­co látványos, igazi szabadté­ri produkció volt, tanulsá­gosan nagy közönségsikerrel, jóllehet a kritikai fogadtatá­sa nem nevezhető egyértel­műnek. Erkel operáját, a Bánk bánt fölújításnak szán­ták tavalyról, azonban Me. lis György belépésével (Ti­borc szerepében) premier­számba ment. Az elmúlt év­ben igen sokan látták, idén kevesebben. Mindig sikerda­rabnak számított, idén sem okozott csalódást A cigány­báró, melynek színpadra tervezői elsősorban a Strouss-mű romantikáját hangsúlyozták, olykor revü­szerü pillanatokat teremtve az előadásban, A fennállásé, nak 25. évfordulóját idén ünneplő Magyar Állami Né­pi Együttes legsikeresebb produkcióját hozta vissza, az Ecseri lakodalmast. A pro­dukció méltán népszerű, jóllehet ebben a ktbóvitett formában kissé túlmérete­zettnek tűnt. Méreteiben, színvonalá­ban egyaránt fölülmúlta elő­deit a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár. Jelentősen ki­bővült a területe, a 250 ha­zai és 79 jugoszláv kiállító 7400 négyzetméteres fedett és 12 ezer négyzetméteres nyitott területen vonultatta föl eredményeit. Jelentős üzletkötéseket is lebonyolí­tottak, a látogatók számát 157 ezer II 6-ban regisztrál­ták. A múzeum állandó ki­állításai mellett az ünnepi hetek időszakára 16 kiállí­tást terveztek, amiből az építészeti elmaradt, viszont a Képcsarnok két iparművé­szeti kiállítását összevonták, s terven felül rendezték meg Joó József műgyűjte­ményének, Molnár Edit író­portréinak bemutatását, va­lamint a zsolnai porcelán­kiállítást. Vendégeink tehát 17 kiállítást kereshettek fel, melyeknek döntő többsége képzőművészeti volt, közöt­tük négy kollektív és hat egyéni tárlat. Korábban töb­ben kétségbe vonták a nyá­ri tárlat létjogosultságát, mely idén — egybehangzó vélemények szerint — meg­haladta a korábbiak színvo­nalát: kiváltképp a grafikai anyag tűnt ki. 162 rhűvész 297 alkotásából a tanács­nak, a Fesztivál Intéző Bi­zottságának és a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsának díjait Duscha­nek János festőművész, Ko­vács Péter grafikusművész és Lapis András szobrász­művész kapta. A képekből több mint 300 ww forint értékben vásároltak ls. A kiállításokat együttvéve 35 ezren tekintették meg. Vál­tozatlan népszerűségnek ör­vendtek a dóm orgonakon­certet (a hármat idén is 2500_an hallgatták), annyi újdonsággal, hogy vala­mennyi alkalommal énekes szólista vagy kórus is föl­lépett. Zsúfolt ház várta Garay Györgyöt és a Sze­gedi Kamarazenekart a ta­nácsháza Muzsikáló Udva­rán, és sokan eljöttek a Bu­dapesti Madrigálkórus est­jére is: a két koncertre ösz­szesen 700-an. A tudományos programok közül 13. alkalommal ren­dezték meg a TIT Pedagó­giai Nyári Egyetemét, 16 előadásban 360 részt vevő­vel, az iskolai értékelés té­maköréből. Az V. Művelő­déselméleti Nyári Egyete­men a munkásművelődésről volt szó, s a 270 hallgató kiegészítő programokon is részt vett. Rendkívüli jelen, tősnek Ítélhető az európai carieskutatók (fogorvosok) szegedi tanácskozása, és a nyolcadik ipari tudományos konferencia is. A szakszer­vez ti néptáncegyüttesek mi­nősítő versenyén kilenc együttes 500 táncossal és ze­nésszel vett részt. A Szegedi Ifjúsági Napokra 12 külön­vonattal és 31 autóbusszal 8700 fiatal érkezett a város­ba, akikhez itt további két­ezren csatlakoztak: négy na­pig övék volt a város. A sportversenyeken hatvan csapat, 243 külföldi és 1082 hazai versenyző vett részt. A várakozásnak megfele, lően alakult Szeged nyári idegenforgalma: körülbelül félmillióan töltöttek itt rö­videbb-hosszabb időt. A ta­valyi 116 ezerrel szemben 157 ezer 700-an éjszakáztak a városban, legtöbben a kollégiumokban (54 ezren), legkevesebben a szállodák­ban (23 ezren). Szervezett városnézésen 185 belföldi és 28 külföldi csoport vett részt. Horváth Mihály be­számolt néhány érdekes adatról is. A Szegedi Ünnepi Hetek lebonyolításában 56 szegedi intézmény, összesen pedig 450 vállalat vett részt. ' ff a rivaldán — Várady Gyula vagyok, tánckarvezető és szcenikus. Hogyan kezdődött? Hatéves koromban határoztam: épí­tész leszek. Azután sokáig csak erre készültem, tanul­tam. 1943-ban regős cserkész lettem, három év múlva be­kekerültem Muharay Elemcr népi együttesébe, onnan a Csokonai-együttesbe, amelyet Molnár István vezetett. Az első néptáncversenyt 1948­ban rendezték Gyulán, szóló­táncért kaptam díjat. Ebben az évben lettem műegyete­mista. és a MEFESZ-ben tán­coltam. Tudja mi az? Nem fontos, mert hamarosan meg­változott a neve, de azért... Szóval ez volt a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének Szövetsége. Rábai Miklós is 48-ban ke­rült Budapestre, egy év múl­va ő irányította a felkészülé­sünket a VIT-re. akkor már a DISZ együttesben. Nagy munkában voltunk, sokat próbáltunk. Esténként ültünk a Duna-lépcsőkön és ábrán­doztunk. Hogy kellene egy hivatásos együttes! Akkor aztán éjjel-nappal táncolhat­nánk ... — A Magyar Állami Népi Együttes megszervezésére 1950-ben kapott megbízást Rábai Miklós. Hamarosan megkeresett: eljönnél-e tán­cosnak? Ha igen, azonnal gyere velem, ha nem, kapsz egy nap gondolkodási időt, és holnap jössz velem. Ott­hagytam az egyetemet. Szep­tember 4-én együtt indultunk a Podmaniczky utcába, hogy kipakoljuk a szabadkőműve­sek hagyatékát. Az a palota ugyanis, amit székháznak megkaptunk, valamikor sza­badkőműves-páholy épülete volt. Először a homlokzati feliratot tüntettük el, amely így szólt: Ember, kl ide be­lépsz, gondolj a halálra. A belső falakon talált jelmon­datok közül viszont meghagy­tunk egyet: Ha csak kíván­csiságból jössz, azonnal for­dulj vissza. Huszonkilencen voltunk, ebből ötöt hamaro­san behívtak katonának. — Én táncoltam, 1968-ig egyfolytában. Aztán tánckari asszisztens voltam, a Jeles napok három táncát készítet­tem elő és tanítottam be. Közben elvégeztem a szín­művészeti főiskolát, az együt­tes szcenlkusa és ügyelője lettem. Tavaly rengeteg fia­tal került hozzánk, akiknek a betanítása sok munkával járt. Üjra tánckarvezetői fel­adatokat bíztak rám, most a hivatalos tisztem: tánckar­vezető és szcenikus. — Így jártam. Építész he­lyett: tánc, tánc, a hétéves megszakítás után most újra. Élmények? Mindig az új szá­mok bemutatói voltak a leg­szebbek. És amikor sikerült találkozni a közönséggel. Mit jelent ez? A mi együttesünk­ben mindenki tudja a szak­mát: énekelni a népdalt, tán­colni a néptáncot. Pontosak, precízek, de ez nem elég. Kell még valami, ami átsüt a rivaldán és megteremti a kapcsolatot. Ilyen pillanatok­ban számomra teljesen kö­zömbös, hogy a pásztói öt­ször hatméteres színpadon vagyok, vagy mondjuk a lon­doni Royal Hallban, Tápén vagy Valparaisoban, az él­mény ereje egyforma. Ezért érdemes volt, ez tart itt ma is. * A Magyar Állami Népi Együttes tánckarának egyet­len próbanap jutott arra, hogy „elsajátítsák" a dóm­színpadot. Hozzáidomítsanak régi és új számokat, a szín­házihoz képest széltében­hosszában nyújtottabb, ha­talmas térséghez, megjegyez­zék a kl- és bejárások he­lyét, megszokják a székso­rok emelkedő rengetegét.. J Várady Gyulának szabad perce nem akadt, instruk­cióit várta a „legénység", az együttes férfi ténckara. A monológot a bemutató nap­ján szinte lopva sikerült le­jegyezni. S. E. Nabucco Az öt bemutató Az ember tragédiája A cigánybáró Ecseri lakodalmas Strauss dallamai búcsúznak ma este a szegedi közön­ségtól. holnap, szombaton pedig a Magyar Állami Népi Együttes előadásával, az Ecseri lakodalmassal, véget érnek az idei szabadtéri játékok, öt bemutatón lehettünk részesei a dómszinpadon életre hívott varázslatnak. Opera, dráma, daljáték, népművészet; a műfajok versengésének nincs vesztese, a nézőteret megtöltő sokaság egyformán értékes élményekre emlékezhet. Képeinkkel (Ács S. Sándor felvé­telei) segíteni szeretnénk az élményidézésben. Ezért örökí­tettük meg Hegedűs Géza (Ádám) és Lukács Sándor (Luci­fer) drámai pillanatát Madách Tragédiájának bemutatóján', Sztefan Elenkovot (Zacharlás). a szófiai vendégművészt a Nabucco premierjén: Simándy József emlékezetes Bánk' ját; Komlóssy Erzsébet (Czipra) és Palcsó Sándor (Barin­kay Sándor) kettősét A cigánybáróból; a szerb tánc meny­asszonyát pedig a Magyar Állami Népi Együttes műsorá­ból. Bánk bán

Next

/
Oldalképek
Tartalom