Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAT,EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 195 szám 1976. augusztus 18., szerda Ara: 80 fillér A beruházások megvalósítására kell összpontosítani A CSOMIÉP munkája a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést gekre; a beruházások elő­tartott tegnap délelőtt Szegeden, dr. Perjést László tanács- készítésében jobb együttmű­elnök vezetésével. A testület megtárgyalta a Csongrád me- ködésre törekedjék a taná­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkáját is. Török István csókkal; tegyen lépéseket a igazgató beszámolója és a megyei tanács vb építési, köz- munkásszállítás korszerűsité­lekedési, vízügyi, illetve terv- és pénzügyi osztályainak ki­egészítő jelentése alapján. A mezőgazdaság időszerű kérdései Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes előadása Csongrádon E vállalatnak igen fontos munkafolyamatokat, ipari Baerepe van a Csongrád me- hátteret teremtsen építkezé­gyei építkezésekben, de min* seihez. Egyrészt ennek fejé­denekelőtt a tanács saját ter- ben, másrészt társadalmi el­veinek, beruházásainak raegr várásból jogosan támasztja valósításában. Fejlesztését a a vállalattal szemben azt a tanács ennek megfelelően se- követelményt, hogy a tanácsi giti és kíséri figyelemmel, beruházások megvalósítására Ma már eleterös'a vállalat- összpontosítsa erejét. A hetvenes evek elejen vesz A végrehajtó bizottság el* tesegesen gazdalkcrfott meg ismeresét fejpzte ki a v&alla. oe 1973-tol megszilárdult vezPtóinJek és minden helyzete, s terme ese dolgozójanak a vállalatfei­19,0-hez kepest 168 szazalek- lesztésben elért eredménye- lakás ép.tese szerepel. E szá­ra növekedett. Munkajanak kért ugyanakkt>r újabb el mok tükrözik a vállalat fa­min tegy fele a lakásépítési vára'soUat is megfogalmazott lelősségét. Remélhetően na­programot szolgaija, de ipa- _ neveaetesen: kapacitásfej- Kvobb lesz majd a vállalat rí, kereskedelmi, igazgatasi, ]esztéssel segítse az ötéves részvétele a tanácsi intézmé­rnűvelődési és oktatási épít- terv megei építőipari fel- nvek 'óvodák iskolák) óni. kezese, is .gen jelentősek. adatainak megoldását; a Kgyedul a felújítási es kar- - * , bantartási építési munkák- technológiai fejlesztést folv­ban szerény a részvétele — tassa, de közben legyen fi­sé érdekében; nagyobb részt vállaljon a tanácsi intézmé­nyek és lakóházak felújításá­ból és karbantartásából; Sze­geden nagyobb aktivitást fejtsen ki a várospolitikai jelentőségű építkezések elő­segítésében ; bérgazdálkodá­sában törekedjék a lehetősé­gek maximális kihasználásá­ra, a bérszínvonalbeli elma­radás pótlására. Az V. ötéves tervben a CSOMIÉP termelési terve 1 milliárd 692 millió forint. Ezen belül több mint 2 ezer nyek (óvodák, iskolák) épí­tésében és ezek karbantar­tásában, felújításában is a megyei tanács végrehajtó bi Érkeznek a szovjet berendezések Újjáépítik a komáromi Kőolaj-feldolgozót sal megteremtik a feltételeit annak, hogy a komáromi vál­lalat továbbra is megtartsa elsődleges szerepét a hazai kőolajfeldolgozó iparban. (MTI) zottságának erre is kötelező teljes termelésének mindösz. gyelemmel az építési költsé- határozatai nyomán. Bze 1 százalékát teszi ki. Az építőipar mindennapos gondjai viszont fokozottan tetten érhetők a CSOMTEP­nél. Igen nagy a munkaerő­aramlás (1975-ben a munká­sok 47.5 százalékát érintette), js ez jórészt az alacsonyabb bérszínvonallal, a munkás­szállítás és a szociális ellá­tás elmaradt színvonalával magyarázható. A gépesítés­ben is az utóbbi évek hoz­tak komolyabb változást. Mégis számos nagy munká­val iratkozott fel a CSO­MIÉP az építkezések megyei krónikájába: Csongrádon OTP lakónegyedet, áruházat. Szentesen a Klauzál téri la­kónegyedet, Hódmezővásár­helyen munkáslakásokat, ke­reskedelmi és vendéglátó szakiskolát épített, Szegeden a tömbrekonstrukciót segítet­te elő. A községek is gazda­godtak a vállalat segítségé­vel: Rúzsán és Domaszéken iskolát, Sándorfalván és Mindszenten lakásokat épí­tett, de nem dicsérik Kis­kundorozsmán és Kisteleken a lakásépítés késedelmei miatt. A CSOMIÉP az ötödik öt­éves tervben kapacitásának 40—50 százalékát a tanácsi építkezésekre szánja, me­lyeknek megvalósításához gondos előkészítésre van szükség. A várakozáshoz ké­pest azonban így is adós ma­rad, mert legalább 150 mil­lió forint értékű munkát nem tud felvállalni Szege­den, a szegedi járásban, Hódmezővásárhelyen és Szentesen. A Csongrád me­gyei tanács 34 millió fo­rint vissza nem téríten­dő fejlesztési alap támoga­tást ad a CSOMIÉP-nek, hogy fejleszthesse technoló­giáját, gépesíthessen újabb Megérkeztek a Szovjet­unióból a komáromi Kő­olaj-feldolgozó felújításához szükséges első berendezések, s ezzel az egész népgazda­ság szempontjából jelentős beruházás kezdődött meg a vállalatnál. A tervidőszak végéig több régi üzemet fel­újítanak. A nagyszabású munkát az teszi szükségessé, hogy a vállalat telepein el-' használódtak a berendezé­sek. Ilyen körülmények kö­zött már nem volt gazdasá­gos a munka néhány üzem­ben, és beszüntették a ter­melést. Leállították például a benzinreformáló, a paraffin­gyártó és a kenőolaj re­desztillációs üzemeket. A ré­gi gyárrészlegek mielőbbi' rekonstrukcióját különösen sürgeti, hogy az országban ez a vállalat rendelkezik a kőolaj-feldolgozó technológia legszélesebb vertikumával. Sokféle kiváló minőségű kő­olajfinomítványt készítenek, berendezkedtek a speciális igények kielégítésére is. Az új tervek szerint a nagyszabású rekonstrukciót két ütemben valósítják meg. Az első szakaszban, 1980-ig 1,1 milliárd forintot költenek építkezésekre, szerelésekre. Az első ütemben, az 1,1 milliárd forintos beruházás­A mezőgazdaság időszerű kérdéseinek megbeszélésére hívta Csongrádra a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az ag­ráregyesület megyei szerveze­te és a termelőszövetkezetek területi szövetsége megyénk mezőgazdasági szakembereit. A tegnap délelőtt tartott ta­nácskozáson dr. Kovács Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes tartott előadást ötödik ötéves tervünk indulásának tapasz­talatairól, az idei esztendő eredményéről és gondjairól, és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Kakuszi László, a megyei pártbizott­ság munkatársa, és Szilágyi Ernő, a megyei tanács osz­tályvezetője is. Részletezve a mezőgazda­ság különböző ágazatainak munkáját, arról beszélt elő­adása bevezetőjében a mi­niszterhelyettes, hogy meg­alapozott üzemi terveket ké­szítettek a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok, és az eddigi munka bizonyít­ja, mindent megtesznek a terv végrehajtásáért. Aggo­dalomra való okkal bőven szolgált ez az év, a kései fagy »s a szigorú aszály kárai na­gyok, de az aratás befejezé­se után újra bizakodó a han­gulat a mezőgazdaság dolgo­zói között. Gabonából több termett, mint amennyire szá­mítottunk, a hazai ellátás mellett exportkötelezettsége­inket is kiváló minőségű bú­zával tudjuk teljesíteni. Az utóbbi három hét az aszály pusztításán is enyhített, és sokat tettek a gazdaságok, hogy a veszteségeket másod­vetéssel pótolják. Változatlanul gondot okoz a kertészet, a szőlő- és gyü­mölcstermelés. A fagyok és a szárazság egyaránt ezt az ágazatot károsította legjob­ban, de tovább élnek a ko­rábbi évek problémái is. In­tézkedések sora segíti a meg­termelt zöldségfélék zavar­talan átvételét, de szükség van a felvásárló kereskede­lem szervezetének korszerű­sítésére is. A nagyüzemek támogatása nélkül a kisgazdaságok sem tudnának annyit termelni és olyan minőségű árut piacra szállítani, amennyire a nép­gazdaságnak szüksége van. A kormányzati intézkedések ab­ból az alapállásból indulnak, hogy a jelentős többletmun­kával, családi segítséggel szerzett többletjövedelem tisz­tességes bére az érte dolgo­zóknak, ez a munka elisme­rést és megbecsülést érdemel. Várható még néhány intéz­kedés, de továbbra is szük­ség van arra. hogy a közös gazdaságok céltudatosan se­gítsék a körzetükhöz tartozó kisgazdaságokat. Kérdésekre válaszolva arra is utalt a miniszterhelyettes, hogy a szarvasmarha-tenyész­tésben rövid idő alatt gazda­ságosan tenyészthető fajták­kal váltják fel a hasznot nem hozó teheneket, de megemlí­tette azt is. hogy néhány gaz­daságban tartási szakszerűt­lenségek miatt a külföldről hozott jól tejelő fajták sem oldották meg a korábbi gon­dot. A Belkereskedelmi Mi­nisztériummal és a SZŐ­VOSZ-szal együttműködve1 dolgozzák ki a felvásárló ke­reskedelem korszerűsítésének módozatait: olyan változáso­kat terveznek, amely garan­cia a központi akarat törés nélküli érvényesülésére. Több úgynevezett nehéz és félne­héz erőgépre van szüksége a mezőgazdaságnak, a hiányok pótlásáról gondoskodtak, vár­ható, hogy ezek a gépek az őszi nagy munkák idején már dolgozhatnak is. A zöld­ségtermesztés gépeinél szem előtt tartják, hogy az új gé­pekhez géppel betakarítható fajták is rendelkezésre áll­janak. A miniszterhelyettes azzal a következtetéssel zár­ta előadását, hogy a kedve­zőtlen körülmények ellenére biztosítani kell, és tudjuk is biztosítani a gazdálkodás za­vartalanságát. Az időlegesen nehéz helyzetbe került szö­vetkezetek év végéig jól szer­vezett munkával segíteni tudnak magukon, és ha kell, központi támogatásra is szá­mithatnak. Azért is szükség van erre, mert az ötéves terv célkitűzéseit csak az eredmé­nyes gazdálkodás föltételei­nek megteremtésével valósít­hatjuk meg. Befejeződött az Ifjú Gárda-szemle Kedden Kaposvárott befe- különböző vetélkedőkön vet­jeződött a hetedik országos tek réSzt és a házigazdák Ifjú Gárda-szemle háromna- jóvoltábó, sok Kép élmény­pos eseménysorozata. Az or- ...... szág valamennyi megyéjéből nyel gazdagodva térhettek idesereglett Uju gárdisták vissza szűkebb hazájukba. r]K 'jpIlwR PlHI ••ir íiiHb -; fii üüíflHEJ tpM • r*. B pMs.w SS • 'tfe tx faBraslllSBHF I§ i-S < v - ifL Jm . Mm IsPIr J JI4/ ] Pi^yal BfijrTfflm'm WtíE^BI Wv^Smm^^mm Ujabb kedvezmények a kistermelői állattarfáshoz Közműalagufat építenek a Gellérthegy gyomrában, amely összeköti a Gellért, a Rudas és a Rác fürdőket. A mun­kálatok során már sikerült két, 43 Celsius-fok hőmérsékletű hévizet adó forrást feltárni és bekapcsolni a gyógyvíz­hálózatba. További négy víznyerő hely kialakítását meg­kezdték. A szökevény források vizének „befogása" jelen­tősen javítja a gyógyvízhozamot. A csaknem egy kilométer hosszú közműalagút utolsó száz méterénél tartanak az építők A Magyar Közlöny 62. számában megjelent a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a mező­gazdasági termények, álla­tok és állati termékek fel­vásárlási áráról szóló és ed­dig érvényben levő rendelet módosításáról és kiegészíté­séről. A rendelet intézkedik a mezőgazdasági kisterme­lők hízott sertéseinek felvá­vásárlásánál a több éves szerződéses felár bevezeté­séről, és további kedvez­ményként lehetővé teszi a hízott sertések felvásárlásá­nál a mennyiségi felár kifi­zetését Több éves szerződéses fel­ár azokat a mezőgazdasági kistermelöket illeti meg, akik felvásárló vállalattal, felvá­sárlást végző mezőgazdasá­gi nagyüzemmel (állami gazdaság, tsz, mezőgazdasá­gi szakszövetkezet), AFÉSZ­szel 1977. január 1. utáni átadásra legalább 3 éves időtartamra kötnek hízott sertésre termékértékesítési szerződést. (Természetesen ennél hosszabb időtartamra is lehet szerződést kötni, miután nyilvánvaló, hogy példáuf egy ötéves szerző­dés még nagyobb biztonsá­got jelent a termelésben és az értékesítésben egyaránt.) Ez az intézkedés azt jelen­ti. hogy a felvásárló állami es szövetkezeti szervezetek a rendelet megjelenését kö­vetően azonnal hozzáláthat­nak a hízott sertések átadá­sára vonatkozó szerződések megkötéséhez. Tekintettel arra, hogy a több éves ter­mékértékesítési szerződés alapján 1977-ben az első évi teljesítés után járó felár i fizethető, az 197G.kap meg. kötésre kerülő több éves szerződésekben úgy helyes megállapodni, hogy a hízott sertés átadásának kezdő időpontja 1977. január 1-ét követő időben legyen esedé­kes. Természetesen 1977­ben is köthető több éves termékértékesítési szerződés, azzal a kikötéssel, hogy a kistermelő által az első év­re vállalt teljesítés 1977. december 31-ig megtörténik. A több éves szerződéses felár összege az első évi tel­jesítésnél kilónként 0,50 fo­rint, a második évinél egy forint, a harmadik évi tel­jesítésnél és a három évnél hosszabb időtartamra kötött szerződés alapján, valamint a szerződés lejártát követő évtől folyamatos teljesítésre kötött szerződés alapján minden további évi teljesí­tésnél kilónként 1,50 forint. (A kistermelőt tehát az el­ső kettőt követő években a több éves termékértékesítési szerződés alapján folyama­tosan átadott hízott sertés minden kilogrammja után 1,50 forintos szerződéses felár illeti meg.) A rendelet általánosság­ban valamennyi mezőgazda­sági termékre, állatra, és állati termékre kötött több éves termékértékesítési szer­ződésről kimondja: ha a ter melő a több éves szerződési ben vállalt kötelezettségé­nek valamelyik évben nem tesz eleget, úgy abban az évben a szerződéses felár nem illeti meg A rendelet mennyiségi fel­ár kifizetését is lehetővé tette. Ennek összege kilón­ként egy forint,, ez az ösz­szeg a felvásárlási alap­áron felül jar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom