Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 17.' Canz-MÁVAG Szakmunkásképzés Átalakították a lakatos tanműhelyt — megkezdődött a forgácsoló szakmunkások tömeges képzése a GanzMÁVAG zalaegerszegi gyárában. Az ok: az anyavállalat kétezer négyzetméteres í'orgácsolócsarnokot épít Zalaegerszegre. Az új üzemrészben a modern gépeknek jövőre már termelniük kell. Tanyai fiatalok országos találkozója Jelenleg 150—200 ezer KISZkorú fiatal él és dolgozik tanyán. Képviselőik augusztus 18-tól négy napon át tanácskoznak sajátos gondjaikról, feladataikról a tanyai fiatalok III. országos találkozóján. Szerdán a gyulai várban Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára megnyitja a hét „tanyás" megyéből érkező 120 fiatal részvételével zajló találkozót. Megvitatják a KISZ IX. kongresszusa határozataiból és az akcióprogram végrehajtásából adódó időszerű feladataikat. Szó lesz arról is, milyen tennivalók várnak a tanyai KISZszervezetekre a szervezeti élet továbbfejlesztésében, a közművelődési és sporttevékenység fellendítésében. Kedvet razas „Visszafelé nem léphetlink" Fonócsaládok — Tapasztalatok a textilművekből A legtöbb üzemben jól eddig is besegítettek egy- csoportvezetőnek jutott, bérXieghatározhatóan elkülönül tnásnak olykor. Az viszont feszültség keletkezett, máscgymástói a szak-, a betaní- kétségtelen, hogy az idősebb részt az utóbbi hónapokban tott és a segédmunka. En- fonónók nehezebben tanul- kevesebb leszedés jutott egy nek megfelelően Külön-kü- nak, s szívesen lemondtak műszakra. Tehát akkor is lön pótolják — amennyire volr.a erről a változásról. változtatni kellett volna a tudják — az egyes csopor_ ^ bérezési formán, ha nem tokból más munkahelyre alakítják meg a fonócsalátávozott, vagy nyugdíjba vo- Kísérletképpen tavaly dókat. nult dolgozókat. De nem szeptemberben alakítottak A többi megkérdezetthez vonatkozik mindez például a meg műszakonként két fo- hasonlóan Török Ferencné is Szegedi Textilművek fono- nócsaládot, majd idén, áp- az elvégzendő feladatok gya_ dájára, amelyben a gyártási rilis elején fejlesztették to- rapodása miatt panaszkodik" eljárásból eredően közel ke- vább e rendszert. Eddig a elsőeorban a társai nevében, rült egymáshoz a szakmun- gyúrűsfonoda dolgozóinak, A családban, amelynek vekát képező fonás és a beta- illetve gépeinek kétharmad zetóje, tapasztalt, jó fonónók nított munka, a megtelt csé- részét vonták be az új mun_ ' dolgoznak, de nekik is sok vék leszedése. Abban is kü- kaszervezési formába. Az el- voit aZ elmúlt hónapok lönbözik ez az üzem a töb- telt hónapokban sok érde- munkája. Tudják azonban, bitcl, hogy az utánpótlás- kes és értékes tapasztalatot hogy mindebben szerepet nak jóformán egyetlen for- nyertek a vezetők. Mindé- játrzik a gyenge minőségű rása létezik: a gyári szak- nekelőtt azt, hogy a kísérlet alapanyag, így bizakodnak: munkásképzés. Az „utcáról" a termelés oldaláról megkö- majd csak javul az előfocsak nagyon ritkán vehetnek zelítve sikeres volt. A veze- nai s föllélegezhetnek. Bár föl egy-egy dolgozót. Érthe- tők egy fonónőtól óránként a lonócsaládok megalakítátő tehát, hogy a textilmű- 255 kilométer hosszú fonal sában egyelőre nem sok vek vezetői — az idősebb elkészítését várták, s ehe- fantáziát látnak, nem is elmunkások megbecsülése tyett az első félévi ered- lenségei a fejlődésnek. Tömeliett — a fiatalok megtar- mény: több mint 277 kilo- rökné azt mondta: „tudjuk, tására fordítják a legna- méter, egy óra alatt. A mun- hogy visszafelé nem léphegyobb gondot. ha tehát lényegesen terme- tünk". lékenyebbé vált, s kétségte- # len, ez a legfontosabb. KüAzt irtuk, hogy a fonodá- lörösen most, amikor a ha- Biztatásnak jó az előbbi tan közel került egymáshoz tékonyság fokozása létkér- véiemény, a fonoda vezetői a szak- és a betanított dés a magyar népgazdaság- számára. Ennél többet nem munka. Annyira azonban nak. Érdemes azonban meg- js reméltek az első hónapok mégsem fonódott össze, hogy vizsgálni azt is, hogy a több- után. Később aztán csak a leszedőként alkalmazott lettermelés milyen mértékű könnyebb lesz a munka vaíiatai szakmunkások elége- többletmunka eredménye, lamelyest, hiszen megszok detfek legyenek. Tudják ezt Egyáltalán kinek, milyen ják a fonónők a megváltói a vezetők is; véleményük: változást hozott a fonócsalá- zott körülményeket, más„A leszedői beosztásban fog- °ok megalakítása. részt pedig lehet még finolalkoztatás nem nyújt meg- A fonócsalád nyilván azok mitani a fonócsaládrend•telelő anyagi és erkölcsi számára a legrokonszenve- szert. Majdnem bizonyos, megbecsülést a fonónőknek." sebb. akik korábban, mint hogy módosítják például a Elhatározták hát, hogy olyan szakmunkások, leszedőként bérezést. Jelenleg eg" gépinun kaszervezési formát va_ dolgoztak, ök képviselik a csoporton egymást váltó háiósíianak meg, a fonodá- többséget. Most végre igazi rom fonócsalád tagjai az ban, amely nem tesz kü- fonónók, s a korábbinál jó- együttes termelés alapján lönbséget a két beosztás kö- val többet keresnek. Kedve- kapják meg fizetésüket, esőzött, vagyis a megalakított zorienebb viszont az a kép, portbérezés formájában. Mi csoportok tagjai mindegyik amely az idősebbekkel, va- vei azonban a családok nem munkaműveletből kiveszik a 'amint a volt leszedőcsoport, azonos képességűek, s nem részüket. E csoportok: a vezetőkkel való beszélgetés- egvormán szorgosak, az ilyen fonócsaládok. kor rajzolódik ki. Martono- díjazás sem egészen igazsáTermészetesen nem csu- Si ,Istvánné- aki negyedszá- gos. Éppen ezért tervezik a pán a fiatal szakmunkások e^ultí,?onónö'..vi- vezetők, hogy a három műmegbecsülése miatt szüksége; a fonócsaládok létrehozása. Indokolja ezt az intézkedést a fonoda eredményének visszaesése, s a jelentkezett jó néhány műszakitechnológiai nehézség. Mindezen túl a fejlődés megkívánja, hogy az üzemekben a olyan optimális létszámú csoportokat alakítsanak, _ , , . , , , amelyek pontosan megfelel- renpne> akl "et eve szerzett gaíni, módosítani. Ügy, hogy szont így beszélt a váltó- szak fonócsaládjainak munZc'írol: ..Mondták, hogy fo- káját külön-külön ítélik nocsaladban kell dolgoznom, meg, s a végzett munka e en vállaltam. A fizetésem alapján fizetik őket. vfarnnf'löhhU'l.H Jónak bizonyult az alapévem van a „vL° 5 gondolat, a fonócsaládok ríW ia^ l * "yugd.pg ad- mtgaiakítása. akkor is. ha t-If 2 °m' CS3k a,z ~ mint korábban írtuk _ a baj. hogy nem vagyok , ' elég gyors és ügyes." Töb- nem egyertelmu a rokonbet kesereg viszont Ster Fe- szenv iránta. Lehet csiszolnék egy-egy feladatkör ellál g^^"nkás-kizorfítvanyt a a termelési eredmények to. tásara. Egy-egy fonócsaládban i:zen-tizenhárman dolgoznak, a csoportvezető irányításával. Egy munkásnőnek kevesebb gépet kell kigyárban, s tavaly még az egyik leszedöcsoport vezető- vabbra is kedvezőek maradjeként dolgozott. Nála a íanak, de a fonónők is elétöbbletmunka a korábbinál gedettek legyenek, lényegesen alacsonyabb fiV

olt egy időszak, amikor az új munkahelyet keresők a feltételekről érdeklődve szinte kivétel nélkül megkérdezték: és mi lesz a túlórákkal? A munkaügyisek, a jövendő főnökök fölkészülten várták, mikor bújik ki a szög a zsákból, buzgón és megnyugtatóan bólogattak, hogy nincs mitől tartani, lesz túlóra is bőven. Ez az érv többnyire döntőnek bizonyult, a kérdező osztott, szorzott, sebtében kiszámította, mennyire kerekedik majd a fizetés az ily módon hivatalosan is „garantált" túlórákkal, és létrejött az egyezség. Ugyanezek a munkaügyisek és főnökök akkor élték át az újabb nehéz perceket, amikor más alkalommal saját feletteseiknek éppen az ellenkezőjét kellett bizonyítaniuk, mint amivel a belépőket biztatták. Be kellett számolniuk, mit tettek a túlórák csökkentése érdekében, kimutatásokkal kellett igazolniuk, hogy az engedélyezett kereteken belül maradtak. Hogy a valóság gyakran ellentmondott a kimutatásoknak? Okosabbnak tartották, ha hallgatnak a „fekete" túlórákról. Az iparágankénti és népgazdasági öszszesítés még így is riasztóan festett. A túlórák tömege nem egy vállalatnál már önmagában veszélyeztette a termelés gazdaságosságát. Népgazdasági méretekben pedjg arra is felhívta a figyelmet; hogy alapvető bajok lehetnek a belső szervezettségben, a munkaidő kihasználásában, ha az eredetileg tervezett idő helyett rendszeresen ilyen nagy mennyiségű „ráadásra" van szükség. A jobb munkaszervezésre, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző határozatokat, rendeleteket természetesen nem csupán a túlórák váltották ki. De ezek is szerepet játszottak benne, mint irányjelző táblák az útelágazásoknál mutatták, merre lehet továbbmenni, hol kerülünk le a főútvonalról, a zsákutcáról nem is beszélve. A szigorú szabályok azóta megtették a maguk hatását — legalábbis a túlórák tekintetében. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a csökkentésükre hozott intézkedések hatását egyéb tényezők is fokozzák'. A rendeletek a közepébe találtak egy törvényszerű folyamatnak, akkor születtek meg, amikor az embereknek maguknak sem tetszett már a mértéktelen túlmunka. Megengedhették maguknak, hogy beleunjanak ... Az iparban korábban sem volt titok, hogy az állami vállalatok túlóratúltengését nem utolsósorban az állami ipar bérszínvonalának viszonylagos elmaradottsága okozza. A szorongató létszámhelyzetben a gyárak a fizetést kipótló túlórákat tartották az egyik lehetséges vonzerőnek, ezért tettek kecsegtető ígéreteket, s ezért is váltották be. A nagyüzemi munkások központi béremelése azonban gyökeres fordulatot hozott. Kiegyenlítődtek a különbségek, több lett a fizetés, a korábbi lelkes túlórázók is gondolkozni kezdtek, megéri-e tovább tartani a tempót. Miért legyenek önmaguk ellenségei, miért ne pihenjenek, szórakozzanak szabad idejükben, mint mások? Valóban: miért ne tehetnék? A munkaügyisek ma már akkor sem igen mernek előhozakodni a túlóraigényekkel, ha tudva tudják, hogy egyes helyeken mennyire szükség van rájuk. Amilyen szívesen, magától értetődően végeznek társadalmi munkát az emberek, olyan kedvetlenül túlóráznak. Persze, ha társadalmi üggyé lesz egy-egy vállalkozás, a helytállásra, a munkásbecsületre hivatkozva, mégiscsak megszervezik a nyújtott, vagy külön műszakokat. Idősebbek és fiatalabbak között ez gyakran ellentétet is okoz. A fiatalok nyíltan kimondják, hogy szükségük van a szabad idejükre, nincs az a pénz, amiért túlóráznának, az idősebbek pedig, akik, ha fáradtan és kedvetlenül is, de mégis bentmaradnak. Ilyenkor joggal úgy érzik, egyedül az ő vállukra nehezedik a tervek teljesítésének felelőssége. A

z sem ritka, hogy a rendszeres túlórák széles körben vitatott kérdéssé válnak. Indokoltan teszik' szóvá, különösen a nőket foglalkoztató munkahelyeken: hogyan juthat érvényre így a munkaidő-csökkentés, a családvédelmi törvény? Ezek a kedvetlen túlórák kétségkívül kedvezőbb jelek, mint a korábbiak. De ugyanolyan figyelmeztetőek, és ugyanarra figyelmeztetnek: a szervezettség hiányosságaira, a pontatlanságokra, lazaságokra. Csak éppen a másik oldalról. Viczián Erzsébet Elhunyt Mócsy János szolgálnia, mint korabban, parosu1' lgy részben három! erthetó, hogy nem lelkese—....ex 1C RC11 dlk' Am a teljesség kedvémegtelt csévéket. ^..meg kel'. jegyezni, hogy amikor a regi munkaköréSzirák József A magyar és a nemzetközi tudományos életet súlyos veszteség érte: Mócsy János, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az állatorvostudományi egyetem Kossuth- és Állami-díjas nyugalmazott tanszékvezető tanára, több más magas kitüntetés tulajdonosa, az állatorvostudományi és a Humboldt egyetem tiszteletbeli doktora hétfőn 81 éves korában váratlanul elhunyt. Mócsy akadémikus, aki az állatorvosi belgyógyászat világszerte elismert művelője és a mai állatorvosi nemzedék egyik legnagyobb tanítómestere volt, szaktudományának számos ágában maradandót alkotott: a pathológia, a gyógyszertan, a diagnosztika, az állathigiénia területén végzett kutatásai a magyar és a nemzetközi orvostudomány számára egyaránt felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Szakkönyveit számos külföldi nyelvre fordították le, amelyekből a világ állatorvosainak jelentős része sajátította el a szakmája gyakorlásához szükséges ismereteket. A magyar állatorvostudomány utolsó klasszikus képviselője egyetemi oktató-nevelő munkája mellett tevékenyen vette ki részét az állatorvostudományi oktatáskutatás szervezéséből és irányításából is: több mint fél évtizedig irányította az agrártudományok osztályát. Mócsy akadémikus élete utolsó pillanatáig szakadatlanul dolgozott: az állatorvostudományi bizottság munkájában elnökként fejtett ki tevékenységet, s az Akadémia külföldi nyelven megjelenő állatorvosi szakfolyóiratának főszerkesztői tisztét is ellátta. A magyar állatorvos nemzedék kimagasló érdemű nevelőjének temetése augusztus 25-én 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kitüntetés Ruzicskay György, Munkácsy-díjas festőművésznek — 80. születésnapja alkalmából, több évtizedes művészi munkássága elismeréséül — a Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet adományozta. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök* helyettes hétfőn, tegnap adta ót. (MTI) Több „Szerencsi" Az elmúlt év végén fejezték be a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukcióját. Üj épületeket emeltek és új gépsorokat állítottak be. Ezzel jelentősen bővítették a gyár kapacitását. Az idén huszonötezer tonna édességet gyártanak. Képünkön: Bészlet az üzemből. (MTI-fotó) de műszakonként három, négy alkalommal le kell szedni a A régen fonónőként dolgo- ü*'"""J ,a T®1 munKakore' zóknak tehát meg kell ta. f" józott, gyakran hi. nulni a leszedés műveletét, v,alaki a három bea volt leszedőknek pedig oszlott'a kozul- A bért négytermészetesen a fonást. A taSÚ csoportra állapították lányok és asszonyok többsé- mp§ tehát a dolgozók elvégének ez nem okoz gondot, gezték a távollevő munkáhiszen tanulóidejük alatt iat> s háromfelé osztották a mindkét tevékenységgel négy embernek járó fizetést, megismerkedtek,', másrészt Mivel legtöbb pluszpénz a Üzem — határidő előtt Százhalombattán, a gyorsított beruházási programmal épülő Dunai Kőolajipari Vállalatnál hétfőn megkezdték az évente 1,5 millió tonna nyersolajat feldolgozó atmoszférikus, vákuumdesztillációs üzem próbáját. Az újabb atmoszférikus-vákuumdesztillációs üzem tornyát a Szovjetunióban gyártották. Munkába állítását eredetileg szeptember végére tervezték, de az átadás határidejét egy hónappal megrövidítették'. Elkészültével 9 millió tonnára növekszik az olajváros feldolgozó-kapacitása.