Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

2 Péntek, 1976. augusztus 27. —annmiaT • - •• • A szov;e! gazdaság haszna az űrulazsslEQl Volinov és Zsolobov Bajkonurban # Moszkva (TASZSZ) természeti viszonyok alapos Elkészült az Interkozmosz—16 Borisz Volinov és Vitalij felmérése alapján tervezzék Zsolobov, a Szaljut—5 űr- meg az országutak és vasúti állomás fedélzetéről vissza- pályák útvonalát. a vízi tért két szovjet űrhajóspilóta erőművek, ipari üzemek és szerda este óta Bajkonurban, városok helyét a kazahsztáni ü repülőtéren . , .„ , ...... piheni ki a közel 50 napos űrállomás fedelzeten \ kozmikus műszak fáradal- Vo!mm> ** Zsolobov nagy mait szamu technolog.ai kiserle­A'csütörtöki moszkvai la- J? ™gzett a súlytalanság pok felteszik a kérdést: mi k*r"!me"vV * leg~ töitötte ki Volinov és Zsolo- ^abb értékelesek szerint az bov csaknem 1200 munka- * ^yagok, például knstá­óráját a világűrben, s fő- lg°k ''J^SSESSm ^ősz­ként - milyen haszAot haj- ban ""J6 el™U<tfs? műi2»" tott ez a maratoni kísérlet £ Iaf. * tT t° ,Z a tudomány, a népgazdaság, kími ^Hkony J^f.^ííf, az űrkutatás szempontjából? 3 A Szaljut—5 űrlaboratóri- 5° ™llla:d ebeiig terjedő um fedélzetén végzett kuta- effektív hasznot haj majd konkrét ásvány­a szovjet gazdaságnak. Csütörtökön a Szovjetunió­térségek ban Föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz—850 jelzésű mesterséges holdat A szputnyik fedélzetén tu­hydrotechnikai létesítmények dományos berendezéseket helyének megválasztása stb. helyeztek el a kozmikus tér­A világűrből hozott fénykép- ség kutatásának folytatása felvételek feldolgozása lehe- céljából. A berendezések tővé teszi, hogy ésszerűen, a normálisan működnek. tásoknak teljesen céljaik voltak: az kincsekben gazdag felderítése, a szeizmikus ak ttvitás kutatása, a hegyomlál sok veszélyének értékelése, a A Pinochet-jonta gazteltei # Budapest (MTI) on felüli az eltűntek száma. Ez év januárjától július E megdöbbentő adatok a végéig a chilei fasiszta jun- DÍVSZ székházában csütör­ta további 350 embert letar- tökön megtartott sajtókon. tóztatott és bebörtönzött, ferencián hangzottak el. A Három évvel ezelőtti hata- nemzetközi szolidaritási lomra jutása óta több mint kampány keretében, a De­2300 embert ítéltek el. 900 mokratikus Ifjúsági Világ­további állampolgárt bírósá- szövetség szervezésében gi ítélet nélkül tartanak fog- nemzetközi ifjúsági küldött­va, csaknem négyszázat a ség járt Chilében, és a hely­szükségállapot következté- színen tanulmányozta a Pi_ ben börtönöztefc be, és 800- nochet-junta gaztetteit. Budapesten Tanácskoznak a KGSí-iagországok szövetkezeti szervei Budapest (MTI) K KGST-tagországok köz­maguban foglalják az egyes ágazatok és termelési ágak közös tervezését, amit a tu­punti szövetkezeti szövetsé- dományos prognosztika alap­gei és tanácsai most elsőíz-l | oen tartják hazánkban tudo­i mányos-műszaki információ­cserével foglalkozó munka­csoportjuk tanácskozását. A három napra tervezett tár­gyolássorozat bolgár, cseh­• szlovák, lengyel, NDK-beli, héT^muTkacsopoX egyiké szovjet és magyar delega- ngk tudományos-műszaki ciók részvételével csutorto­Elkészült a szocialista országok távközlési mesterséges mű­holdja, az Interkozmosz—16. A képen: utolsó simítások a szovjet technikai központban a fellövés előtt (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Egy héttel meghosszabbítják a genfi leszerelési bizottság nyári ülésszakát Genf (MTI) pasztalatnak birtokában, ame­Dr. Domokos Mátyás nagy- ^ Olaszország a Sevesói követ, hazánk állandó genfi Tf *""íbeköv8tkesíftt - —„„,,„. fejleményeknél szerzett. Sur­kepviselője, a magyar dele- ,, h , t gáció vezetője elnökölt teg- Kftte az előrehaladást a fold nap a genfi leszerelési bízott- alat" atomfegyver-kísérletek ság hivatalos ülésén. Ezúttal beU1ttósar! 1Fanyul6„ táFgy!" is a Nemzetek Palotájának ,ásfok°n„zA" S; ,Clark,"agyk?­konferenciatermében, zárt aj- ^lalS^ ííeSg, £ 30 BÁTYAI JENŐ: •z FKP fokozza harcát a reakció erői ellen • Párizs (MTI) gozó réteg oldalán folytatja Az FKP Politikai blzottsá- harcát Határozott erőfeszíté­ga szerdán este nyilatkozatot seket tesz a jövőben is an­hozott nyilvánosságra a kor- nak érdekében, hogy meg­mányváltozásról. nyissa a válságból kivezető A miniszterelnök lemondá- egyedüli utat: a baloldal kő­sa és az új kormány kijelö- ZÖ8 programjának végrehaj­lése a köztársasági elnök ré- tását a baloldali pártok egy­széről azokat a növekvő ne- ségkormánya révén — szö­hézségeket tükrözi, amelyek- gezi le többek között az be a hatalom a dolgozók és p^P PB nyilatkozata, a nemzet érdekei ellen irá­nyuló nagytőkés politikai , megvalósítása során ütközik, — szögezi le a nyilatkozat. Ez a politika, amelyet Giscard d'Estaing, Chirac és Leca­nuet (a kormányban részt vevő reformisták vezetője) közösen irányított, az ország problémáinak súlyosbodásá­ra vezetett. A francia kommunisták ál­lásfoglalása rámutat, hogy a hatalomnak ilyen körülmé­nyek között nem sikerült ki­szélesítenie befolyását, nem tudta kétségessé tenni a bal­oldal egységét, vagy meg­gyengíteni a Francia Kom­munista Pártot A nagytőke és a reakció erői azonban nem csupán folytatni kívánják a nadrág­szijmeghúzó politikát, de még súlyosbítani is akarják. Külpolitikai téren arra tö­rekszenek, hogy meggyorsít­sák országunk beolvasztását egy nyugat-európai és atlanti tömbbe, amelyben az Egye­sült Államok és Nyugat-Né­metország játssza a vezető szerepet Franciaország szu­verenitásónak és független­ségének rovására. Ezeket a célokat illetően semmiféle különbség nincs a független köztársasági, UDR, vagy centrista vezetők között, eb ben egyetértenek — hang­súlyozza az FKP PB nyilat­kozata. Ebben a helyzetben, szö­gezi le az FKP PB —, a Francia Kommunista Párt a nadrágszíjmeghúzó politika el­len és követeléseik teljesíté tók mögött tanácskozott ** . ., , „ . . ország küldöttsége. ™ulyif * gálatával osszefuggesben ér­A magyar nagykövet meg- lékelte a bizottság nyári ülés­nyitója után elsőnek Alfonso szakának tevékenységét. Garcia Robles mexikói kül- Ezután a leszerelési bizott­úgyminiszter szólalt fel. Is- ság elhatározta, hogy nyári mertette kormányának állás- ülésszakát egy héttel meg­pontját a leszerelési bízott- hosszabbítja, és a soron kö­ság napirendjén levő kérdé- vetkező hivatalos tanácsko­sekről. Beszédében sürgette a • zást keddre tűzte ki. Erről a leszerelési tárgyaiásók előre- döntésről konferenciakörök­haladásának meggyorsítását, ben úgy vélekedtek: a meg­George A. Maciéi nagykövet, hosszabbításban a leszerelési a brazil küldöttség vezetője bizottság nagy többségének kiemelte, a környezeti hadvi- olyan erőfeszítése jutott ki­selést eltiltó konvencióterve- fejezésre, amely elősegíti a zet nagy jelentőségét, és ki- környezeti hadviselés eltiltá­fejtette Barzília készségét a sóról szóló konvenciótervezet szerződés elfogadására. végleges szövegének elkészí­Nicolo di Bernardo nagy- tését. Ezzel lehetővé válna, követ, az olasz delegáció ve- hogy az új leszerelési doku­zetője hasonlóképpen méltat- mentumot benyújtsák az ta a konvenció elfogadásá- ENSZ őszi közgyűlésére. nak szükségességét Pozití- A 724. hivatalos ülést kö­van értékelte a leszerelési bi- vetően délután tanácskozott zottság idei rendkívül aktív az a munkacsoport, amely a tevékenységét. Részletesen környezeti hadviselés betiltá­foglalkozott a vegyi hadvise- sáról 6zóló konvenciótervezet lés betiltásának szükségessé- szövegének a szerkesztését gével annak a fájdalmas ta- végzi. ján az 1990-ig terjedő hosz szú távú gazdasági modell kidolgozása követ. A KGST integrációs prog­ramjának megvalósításában való szövetkezeti részvétel kiszélesítésére életre hívott információcsere kön kezdődött meg az OKISZ témafelelőse Szabadság-hegyi üdülőjében. K munkacso­há­A delegációk - így a ma- ágazatorkcpviseir^^zTgoi gyar küldöttség is - az érin- szövetkezeti Tanács lett. A tett országokban teyékenyke- megkezdődött tanács­dő valamennyi szóvetkezeti kozá 1 Bartolák ágazatot képviselik. A szo- Mihál ak a gZÖVOSZ el­vetkezeti mozgalmak között nökheíyett;s6nek űdvözl6 eddig is voltak ínformacios Vezettek be, az érin­tett országok delegációi kapcsolatok, de ezek folya­matszerű rendszeressége üu munkálkodnak az most teremtődött meg. Ezt „ szükségessé teszi a KGST- « évi íeladat- a k°lcsonbs tagországok szövetkezeti információcsere tartalmának, szerveinek már összehangolt, legmegfelelőbb formáinak és 1976—80. évi terveinek sike- a feladatok határidejének res megvalósítása, amelyek egységesítésén. Á spanyol kormány nem ad útlevelet az SKP két vezetőjének 0 Madrid (UPI) Az Európa Press és a Cifra spanyol hírügynöksé­gek szerdán közölte: a mad­ridi kormány úgy határozott, hogy nem adja meg a be­utazási engedélyt és az útle­velet' a Spanyol Kommunista Párt száműzetésben élő két vezetőjének, Santiago Carril­lo főtitkárnak és Dolores Ibarruri elnöknek. Hírügynökségek az útlevél megadásának visszautasítá­sát a két pártvezető polgár­háborús tevékenységével hoz­zák kapcsolatba. Suarez kormányfő egy francia lapnak adott nyilat­kozatában azzal indokolta a két kommunista vezető visz­szatérésének megakadályo­zását, hogy az „jelentős biz­tonsági problémákat" vetne fel. Magyar-spanyol egyezmény # Budapest (MTI) A Spanyol Külügyminisz­térium politikai főigazgatója néhány napot Budapesten töltött. Eszmecserét folytatott Nagy János külügyminisz­ter-helyettessel az időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tokról. Nagy János és Aguierre de Carcer magyar—spanyol nő­vényegészségügyi egyezményt irt alá. A főigazgatót fogadta Pú­ja Frigyes külügyminiszter is. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 163. A gyógyszerészi kémia elismert tudósa, dr. Kőszegi Dénes Nagylakon született 1888-ban. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a ko­lozsvári egyetemre iratkozott be, és ott szerzett oklevelet, valamint doktori címet, 1914-ben. Ez­után az egyetem kötelékében maradt, majd az első világháború befejeződése után néhány évig a budapesti tudományegyetemen dolgozott. A szegedi egyetem vegytani intézetébe 1921-ben került, és magántanári minősítést a gyógyszeré­szeti analitika tárgyköréből 1933-ban szerzett. Intézeti tanárrá 1938-ban, címzetes egyetemi ta­nárrá 1946-ban, rendkívüli tanárrá 1950-ben és tanszékvezető egyetemi tanárrá 1951-ben nevez­ték ki. Kutatói munkássága a klasszikus analiti­kai kémia, a gyógyszervizsgálatok egyes terüle­teire terjedt ki. Főként a hazai édes cirok fel­tárására munkatársaival végzett kísérletei a cel­lulózgyártást hasznosan szolgálják. Erre tech­nológiai eljárást is kidolgoztak. Az aktív mun­kától 1963-ban vonult vissza. Szegeden halt meg, 1970-ben. Dr. Burger Károly szülész és nőgyógyász Bu­dapesten született, 1893-ban. Egyetemi tanulmá­nyait a budapesti egyetemen végezte, és orvos­doktorrá 1918-ban avatták. A szegedi Szülésze­ti és Nőgyógyászati Klinikára 1921-ben került, és itt szerzett egyetemi magántanári minősítést a szülészeti műtéttan tárgyköréből, 1927-ben. Szegedről 1932-ben távozott, és Budapesten a bábaképző intézetnek volt tanára, majd 1936­ban a fővárosi orvostudományi egyetemre ne­vezték ki professzorrá. Kutatási területe szúlé­• | szeti és nőgyógyászati kérdésekre terjedt ki. séért küzdő valamennyi dol-1 Foglalkozott az Ínszalag közötti daganatok és a méhnyaki myomák műtéti kérdéseivel ls. Tu­dományos munkásságát több, mint kettőszáz szakdolgozat reprezentálja. Pályafutását a wúrzburgi egyetemen folytatta, amelynek 1946 és 1962 között volt egyetemi tanára. Az NSZK­beli Konstanzban halt meg, 1962-ben. Dr. Kuncz Andor Aradon született, 1887-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, és ugyanott avatták orvosdoktorrá 1911-ben. A szegedi egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára 1921-ben került, és magántanári minősítést a nőgyógyászati vizsgáló módszerek tárgyköréből 1926-ban nyert. Címzetes egyetemi tanári kinevezést 1930-ban kapott. Ezt követően Miskolcra távozott, és ott a városi Közkórház főorvosa lett Dr. Méhes Gyula gyógyszertan professzor Krasznán született, 1897-ben. Egyetemi tanul­mányait Kolozsvárott kezdte, majd a szegedi egyetemen fejezte be. Itt avatták orvosdoktorrá 1923-ban. Ezután a Gyógyszertani Intézetben dolgozott, és itt szerzett magántanári minősí­tést a gyógyszerhatástani gyakorlatok tárgykö­réből. Szegedről 1927-ben távozott, amikor a tihanyi Biológiai Kutatóintézet ügyvezető igaz­gatójává nevezték ki. Egyel emi katedrát Ko­lozsvárott kapott, 1940-ben, majd 1946-tól a pécsi egyetem Gyógyszertani Intézetének volt tanszékvezető professzora. Több tartalmas ta­nulmányútat tett a bécsi és a londoni egyete­mek gyógyszertani intézeteiben, a húszas évek­ben. Kutatási területe a központi idegrendszer­re, illetve az izomzatra ható gyógyszerek, vala­mint a B(-vitamin és a vesét károsító anyagok hatásmódjának vizsgálatára terjedt ki. E terü­letekről számos publikációt jelentetett meg. Budapesten halt meg, 1970-ben. Dr. Hainiss Elemér Budapesten született, 1890-ben. Egyetemi tanulmányait a fővárosban végezte, és ott nyerte el orvosi oklevelét 1913­ban. A szegedi egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájára 1921-ben került, és magántanári minősítést 1922-ben szerzett. Egyetemi tanárrá 1924-ben nevezték ki, majd hat év múlva a budapesti orvostudományi egyetem Gyermek­gyógyászati Klinikájának vezetésére kapott megbízást. Kutatási területe a csecsemő- és gyermekkori gyógyítás gyógyszeres kezelésére, a csecsemőkori fertőző betegségek gyógyítási módjaira terjedt ki. A belgyógyászat kiemelkedő tudósa, dr. id. Jancsó Miklós Kolozsvárott született, 1868. ok­tóber 14-én. Gimnáziumi tanulmányainak be­fejeztével szülővárosa orvostudományi egyete­temére iratkozott be, és ott avatták orvosdok­torrá 1892-ben. Ezután az egyetem belgyógyá­szati intézetében maradt, ott kapott tanársegédi, majd adjunktusi kinevezést. Magántanári ké­pesítését 1901-ben szerezte meg. A Belgyógyá­szati Klinika vezető professzorává 1911-ben nevezték ki, és ebben a minőségben jött át Kolozsvárról az egyetemre Szegedre. Jelentő­sebbsebb tanulmányútat tett a berlini Koch­Intézetben és a breslaul egyetemen. Kutatási területe a váltólázra, a saválló baktériumokra, az arzenobenzol biológiai hatásaira, valamint a gümőkórbacillusok virulenciájának vizsgálatá­ra terjedt ki, és e szakterüle'ékről több. mint ötven jelentősebb szakmai cikket jelentetett meg hazai és kül'öldi folyóiratokban. Szegelen halt meg, 1930 július 19-én. 62 éves korában. Dr. Kubinyi Pál szülész és nőgyóg-'ász pro­fesszor Nádasdon szüle'ett, 1870-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, maid 1893­tól ugyanazon egye'em szülés'eti klinikáján működött. A kolozsvári egyetemre professzor­nak 1918-ban nevezték ki, és e minőségben ke­rült Szegedre 1921-ben. (Folytatjuk.) t t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom