Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

M P VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* DÉLMAGYAR MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 155. szám 1976. július 2.i péntek Ára: 80 fillér • - ; - , A berlini útmutatás K

ét napon át nagy figyelemmel tekintett a világ a német munkás-paraszt állam fővárosára, Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői tanácskoztak. Ahogy a tanácskozás minden mozzanatát a tévéképernyőről figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapvetőbb vonása világunk realitásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte: „Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közös céljaink eléréséért folyó harc terén." Vagyis: a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fejlődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedékek élnek már, amelyek nem ismerik a forró, sőt a hidegháborút sem. Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzetben végbement alapvető pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk „a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára" tért át, együtt említette a változásokat segítő folyamatok között a szocialista országok eredményeiből sugárzó tekintélyt, a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osztályharcával. J

ó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Helsinki neve a berlini konferencián. Az. európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára törvény, és földrészünk szocialista felé azt várja a tőkés országoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politikája valamennyi nép érdekeivel, az emberiség haladásának ügyével teljes összhangban van és egyúttal megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának további kibontakoztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum megmutatta Európának és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalatcsere teljességével küzdenek Európa és az egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista építés közös törvényszerűségei és a legkülönbözőbb* feltételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és általánosítást követelnek. „Minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak" — indokolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidaritás fontosságát hangsúlyozza, „szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát". Kádár János, amikor ennek a témakörnek elemzésére tért rá, azt mondta: „Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése." S

zó esett Berlinben arról is, hogy lehetnek, voltak, vannak és lesznek is véleményeltérések és viták egyes kérdésekben a kommunista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előre visz a béke és a biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás érvényesülése felé. A berlini tanácskozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval a békés egymás mellett élés politikájának történelmi korszakot nyitó győzelméről, hogy azt sem hallgatta el: ez nem változtatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A berlini konferencia dokumentuma a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyokról szól. Minden felszólaló elmondotta: ezeknek az erőviszonyoknak az állandósításáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. Kádár Ionos vezetésével Hazaérkezett a magyar A Magyar Szocialista Mun- mint az NESZP PB más tag- A pártküldöttséget a Ferikáspártnak az európai kom- jai. hegyi repülőtéren Biszku Bémunista és munkáspártok Kádár Jánosnak, a Ma- la, Németh Károly, Övári berlini értekezletén részt ve- gyar Szocialista Munkáspárt Miklós, a Politikai Bizottság vő küldöttsége, élén Kádár Központi Bizottsága első tit- tagjai, a KB titkárai, Győri Jánossal, a Központi Bizott- kárának vezetésével csütör- Imre, Pullai Árpád, a Közság első titkárával csütörtö- tökön hazaérkezett Berlinből ponti Bizottság titkára, Arukon délelőtt hazaindult Bu- 02 MSZMP küldöttsége, tyó János, a Központi Ellenamely részt vett az európai őrző Bizottság elnöke és Varkommunista és munkáspár- ga István, a KB külügyi osztok konferenciáján. A kül- tályának helyettes vezetője döttség tagjai voltak: Gye- fogadta. nes András, a KB titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB osztályvezető- társaság budapesti nagykő helyettese. vete. dapestre. Búcsúztatására a schönefeldi repülőtéren megjelent Erich Honecker, az NESZP főtitkára, Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke, Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke, valaJelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus KözÁ célkitűzés - Két fe@% aicatf learatni a búzát Újjáalakult a megyei betakarítási operatív bízottság Tegnap délután a megyei tanács vb-termében megtartotta újjáalakuló ülését a betakarítási operatív bizottság. A testület a megyei párt és tanácsi vezetőkön kívül a termelőszövetkezetek szövetségének, az állami gazdaságok területi főosztályának képviselőiből, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos vállalatok vezetőiből áll. Az a hivatása, hogy időnként — a tényleges szükség szerint — felmérje a betakarítás helyzetét, azonnali intézkedéseket tegyen az idénymunka akadályainak az elhárítására és koordinálja a gazdaságok betakarítási együttműködését. A tegnapi újjáalakuló ülést — a tanácskozás elnökeként — dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, köszöntve a testület munkájában részt vevő Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titkárát. Bevezetőjében arról szólt, hogy rendkívül fontos időszak előtt áílnak most aa agrárüzémek, mert nem csupán a megtermett gabonát kell a lehető legkevesebb veszteséggel betakarítaniok, hanem a vezetés is gyakorlati vizsgát tesz: mennyiben vár a mezőgazdasági nagyüzemekre, amelyhez 660 kombájn áll rendelkezésre. Sajnos, gazdaságonként igen eltérő a kombájnellátottság, mert a nagyüzemek egyharmada 10—12 nap alatt befejezheti az aratást, de öszszességében a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak mintegy 14 napra lesz szükségük a gabona levágásához. Milyen körülményekkel kell számolniok a gazdaságoknak a közeli hetekben, s milyen feladatok állnak előtérben?— merült fel a két munkások ellátásáról, sót a megyei betakarítási idényverseny eredményeinek rendszeres értékeléséről, azök népszerűsítéséről. Ezt hangsúlyozta hozzászólásában Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is, kiegészítvén, hogy a maga munkaterületén mindenki felelős a betakarítás sikeréért. A párt-, valamint a tanácsi szervek szigorúan ellenőrzik a következő hetekben a mezőgazdasági nagyüzemekben az aratás menetét, s ahol hibát, mulasztást észlelnek valamilyen téren, ott a felelősségrevonás eszközéhez nyúlnak. áll hivatása magaslatán egy- legfontosabb kérdés a testüegy termelési feladat elő- let tanácskozásán. Először is, készítésében, a gazdálkodási célkitűzések végrehajtásában, s végeredményben milyen átlagterméssel kezdi megyénk mezőgazdasága az új tervidőszak első esztendejét Pillanatnyilag a tsz-ekben 34,2, az állami gazdaságokban 40,4 mázsa hektáronkénti búza ígérkezik. A betakarítási gépszemlék tapasztalatairól, az üzemek. ahol 220—250 hektár aratni való jut egy kombájnra, ott mielőbb vásároljanak új gépet, s készítsék fel azt az aratásra. Az AGROKER-nél 24 kombájn vár vevőre és a cég a vételi szándék bejelentése után azonnal átadja a kombájnt. A banknál sincs pénzügyi akadálya a gépvásárlási hitéi folyósításának. Igen nagy a jelentősége a vállalatok felkészüléséről szövetkezetek, állami gazdaSzilágyi Ernő, a megyei ta- ságok aratási együttműködénács mezőgazdasági és élei- sének, egymás gépi kisegítémezésügyi osztályának vezetője adott áttekintést. Elmondotta, hogy 101 ezer hektár termőterület learatása sének. Kiemelten kell gondoskodni a forró nyárban dolgozó kombájnisták, bálázó gépkezelők, szállítók, szérűHatáridő eíőtt: Termel a hullámpapírgyár A Dunaújvárosi Hullámpapírgyár nagyberuházás első termelőegysége, a hullámpapír gépsor, csütörtökön megkezdte az üzemsze* rű termelést, A beruházás gyorsítási programjának megfelelően három hónappal a határidő előtt üzembe helyezték, így az idén összesen 38 ezer tonna hullám-alappapírt gyártanak. Az ' első dunaújvárosi papírtekercseket a Csepeli Papírgyárba szállítják, ahol feldolgozzák a fontos csomagolóanyagot. Az új üzem folyamatos, három műszakban naponta 250 tonna alappapírt készít, ezt a teljesítményt az év végéig fokozatosan napi 350 tonnára emelik. A 4,3 milliárd forint őszszegű beruházás kivitelezése jól halad, hiszen a félcellulóz üzem és a hullámemez gyártó gépsor próbaüzeme az idén év végéig megkezdődik, a dobozgyártó üzem pedig 1977 első negyedévében kezdi a próbatermelést, A Dunaújvárosi Hullámpapírgyár évi termelése 109 ezer tonna hullám-alappapír leáz, amelyből ötvenezer tonna hullámlemezt és ötvenezer tonna hullámdobozt készítenek. A dunaújvárosi nagyberuházás végleges átadási határideje 1977. szeptember 30., a háromhónapos gyorsítás több millió dollár import-megtakarítást eredményez a népgazdaságnak.1 (MTI) Több alumínium Kooperáció Sárosi Sándorné miniszterhelyettes vezetésével nemrégiben könnyűipari tárgyalások voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, Eredményeként tovább bővültek a magyar— jugoszláv bérmunka-konstrukciók, s a jövőre nézve különös figyelmet érdemel a bútoriparban kialakulóban levő gyártási kooperáció, Egészségügy, társadalombiztosítás Tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában ülést tartott a Csongrád megyei szakszervezeti akcióbizottság. Ezen részt vett és felszólalt dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága egészségügyi főosztályának vezetője. A SZOT-titkárság és as Egészségügyi Minisztérium közös határozatát, amely aa újjászervezett akcióbizottságok működéséről szólt, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára ismertette. Az akcióbizottság fő feladatai közé tartozik többek között az állami egészségügyi szolgálat és a társadalombiztosítás helyi szervei működésének összehangolása, az üzem- és munka-egészségügy fejlesztésének támogatása. Ismertették a második félévi munkatervet, Az újjáválasztott akcióbizottság tagjainak — tizenhat főnek — ezen az ülésen nyújtották át a megbízóleveleket. Az akcióbizottság elnöke dr. Rózsa József, a Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője és Dobóczky Korályné, az SZMT titkára. A titkári teendők ellátásával dr. Bóka Ferenc főorvost bízták meg, (MTI fotó KS) A Székesfehérvári Könnyűfémműben befejeződött a szélesszalag-hengermű bővítésének második és a présmü fejlesztésének első üteme. Mintegy egymilliárd forintot fordítottak az új présműcsarnok építésére és számos korszerű, nagy teljesítményű gépsor megvásárlására. Ezzel erősen^ emelkedik a gyár termelése, a termékválaszték is bővül. Képünkön az új présmü nagycsarnoka.