Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

4 Vasárnap; 1976. július íí: SZEGEDI Az Európa! Nemzetközi Cariesku tató Társaság kongresszusa a Bioló­giai Kutatóközpont nagytermében. XI. Dél-alföldi Tárlat a Móra Fe­renc Múzeum képtárában, július 11-ig. Kass János grafikusművész kiál­lítása a Bartók Béla Művelődési Központban, Július 25-ig. Hegyi Flórián ncpi fafaragó kiál­lítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Július 25-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Ma, vasárnap este 8 órától választják ki azokat a sta­tisztákat, akik az idei sza­badtéri játékok előadásain közreműködnek. Egyelőm Az ember tragédiájához körül­belül fél száz szereplő kell, elsősorban nők, akiknek je­lentkezését a Dóm téri szín­padon várják a rendezőasa­szisztensek. Madách drámá­jának próbál — a főbb sze­replőkkel — holnaptól kez­dődnek. Az ember tragédiája a szabadtérin Reinhardf- üzenefe 1 Történelmét a rendezések mérföldköveiből írjuk. Ma­• dách drámai költeményére, Az ember tragédiájára 1933 óta az ötödik rendező vállalkozik Szlnetár Miklós sze­ntélyében. hogy kifeszítse az ország legnagyobb színpadára, hogy megkisértese: filozofikus mélységet a szfnszerüség föl­szinére hozni, gondolatiságával stadionméreti) közönség­tömegekhez szólni, A kockázat ezúttal sem kisebb, művé­szi élménnyel betölteni a látványt. Most induló rövid soro­zatunkat (áttekintve a Tragédia bemutatóinak történetét a szabadiéri játékokon) biztatásnak szánjuk: a krónikák lap­jainak föllapozásakor választ kaptunk arra. mitől oly nagy hatású, vonzó és közönségcsalogató ma ls Madách klasz­szikus alkotása a Dóm téren. Mint a Játékok történeté­ben általában, ezúttal ls két periódust különböztetünk meg, á felszabadulás előttit és a felújított játékokét. Az 1933—37-es időszakban és az 1959-től kezdődően két-két alapvető rendezésben mutat­ták be Szegeden a Tragé­diát. 1933-ban Hont Ferenc, 1034-től gróf Dánffy Miklós, majd 1937-ben ismét Hont Ferenc felülvizsgált, újra­komponált rendezésében — mig 1960—81—62-ben Major Tamás, 1965—66—«9-ben Vá­mos László elképzelései sze­rint. , K,Vjfr Németh Antal frja le a Tragédia első szabadtéri kí­sérletét Szegeden, 1933. au­gusztus 26—27—29-én. Leho­tay Árpád (Ádám), Tókás Anna (Eva) és Táray Ferenc (Lucifer) főszereplésével, Bu­day György díszletei között rendezte meg Hont Ferenc, s a katolikus templom miatt a bizánci szöveget meg né­hány más mondatot módosí­tani kellett. „Sajnos, az anyagi eszközök korlátozott­sága és a kellő előkészüle­tek hiánya miatt csak rész­leteiben hntott. Az elgondo­lás szerint Lucifer varázsol­ta elő az álomképeket, mint­egy rendezője a látomások­nak: intésére begurul egy vászonháttér, amelyre vetí­tett absztrakt színhelyjelzé­sek érzékeltetik az egyes színtereket. A díszletvetítések nem sikerültek, és meg kel­lett elégedni ún. Versetz­ekkel. Az égi angyalkarok a templom két tornyán, fenn, a magasban jelentek meg. Felhasználták még a temp­lomkaput a római képnél, az Apostol bejövetelénél és el­vonulásánál. Állandóan lát­ható volt a bal oldali kis ol­dalszínpadra épített, ezüstre festett barlangnyílás, ahol Ádám és Eva elszunnyadtak. A bizánci Jelenetben Tank­réd 50 lovas élén, lóháton érkezett. Több száz főnyi sta­tiszta működött közre. A fő­városi sajtó nagy elismerés­sel fogadta az érdekes kísér­letet." Nemcsak a fővárost, a sze­gedi sajtó ls lelkesen foglal­kozott az üggyel, a kritikák, tudósítások szuperlatívuszai mögül szinte lehetetlen va­lamiféle higgadt, reális érté­kelést kiolvasni. Ami a sze­gedi sajtót Illeti, érthető az elragadtatás, Szeged európai fesztivál megteremtésének Ígéretét óhajtotta-látta meg a szabadtéri létrehozásában, ezen belül is a Tragédia reinkarmáclójában. Mert a Tragédiát egyszer s minden­korra a szegedi dómszínpad­ra akarták telepíteni, már­már kizárólagossági jogokkal. Pásztor József, a Délmagyar­ország akkori főszerkesztője, a szabadtéri rendező bizottsá­gának tagja, három év mo­nográfiáját készítette el A Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről (Szeged, 1939), s közli az első előadást — Voinovich Géza: Magyar Passióját (1931. június 13.) — megelőző, beharangozott szerkesztőségi vezércikket ls a Délmagyarországból. Már itt felvetik, milyen jó lenne Reinhardt rendezésében lát­ni Szegeden a Tragédiát — európai rangra emelné a Já­tékokat. A gondolatot tett követte: Paál Jób elutazott még 1931 augusztusában Reinhardthoz Salzburgba, s interjút készített a világhírű rendezővel. „Ismerem jól Az ember tragédiáját — nyilat­kozott Reinhardt , sókat foglalkoztam vele, volt idő, amikor komolyan gondoltam arra, hogy megrendezem." Ám a tpester nem szabad­térre szánta, hanem a berlini Schausspielhausba, bér kije­lentette: „szabadtéri előadás­ra kiválóan alkalmas, gyö­nyörű dolgot lehet vele csi­nálni". Végül finoman elhá­rítottaa a felkérést, nem vál­lalhatta, mert „hét szinháza ls van, és ő mégiscsak egy ember". Ideüzente viszont: ha Szeged megcsinálja, világ­hírűvé válik. Nikolényi István Korai lombhullás A budapesti Népköztársa­ság útja platánok nélkül? Elképzelhetetlen. Az öreg fák hozzánőttek ehhez az utcá­hoz, a patinás házakhoz, s — valljuk be — kicsit mind­annyiunk szívéhez. Az utat, Járdát szegélyező négy sor fa — mintegy fél ezer platán — üde színfolt, .hűsítő lomb a füstös, poros, zajos város szívében, Terme­szetes dísz, ékesség .— még ma. De holnap? A járókelők csak azt lát­ják, hogy már most, a nyár közepén hullanak a faleve­lek. A kertészek viszont tud­ják: nincs mentség. A pla­tánok évei meg vannak számlálva, pedig 60—80 évük nem Indokolja az elmúlást. A Margitszigeten a 150 éves platánmatuzsálemek is élet­erősek. Ám, azok szabadon, a természetben élnek, míg ezek a metropolis forgatagá­ban, beton közé szorítva. A főváros kertészel azon­ban nem adják fel a re­ményt, mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a platánok életét. A tanács In­tézkedésére télen és tavasz­szál megfiatalították a fákat, az elszáradt, fertőzött ága­kat lenyesték. Két-három hetenként permetezik és rendszeresen figyelik: nem mutatkozik-e Javulás? De már nevelik az utánpótlást is: 500 kis platánt, a faisko­lában. Fogalmak — közelről 15. Fogyasztás, fogyasztási szerkezet A fogyasztás az újratermelési folyamat befejező mozzanata. Egy ország évi bruttó nemzeti termelését az anyagi Javukat előállító ágazatok és a nem terme­lő ágazatok tevékenységének összesített értéke adja. Ha ebből levonjuk az állóeszközök kopásának pótlá­sát szolgáló értékcsökkenést, valamint az összes ter­melő felhasználást (a termelés során a különböző ágazatok egymás termékeit feldolgozzák, vagyis ter? melésükhöz felhasználják) akkor kapjuk a nettó nem­zeti termelést, amit végül is felhalmozásra és fogyasz-. tésra oszthatunk fel. Ez utóbbi a klasszikus értelem­ben vett fogyasztás, szemben a termelés közbeni, úgy­nevezett termelő felhasználással. A nemzeti termékből a felhalmozás levonása után maradó fogyasztási hányadot lakossági és közületi fo­gyasztásra osztjuk. E kettőből tevődik össze a fogyasz­tási alap, a nettó nemzeti termelésnek az a része, amelyet a társadalom meghatározott időszakban fo­gyasztási cikkekből, anyagi és nem anyagi szolgálta­tásokból elfogyaszt, 111. felhasznál. A lakosság fo­gyasztása a bérből és Jövedelemből történő áruvásár­lásokat. a saját termelésből történő fogyasztást, vala­mint a természetbeni juttatásokat tartalmazza. A fogyasztási szerkezet a fogyasztási alap külön­böző termékek (élelmiszerek, ruházati cikkek, tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások 6tb.) közötti száza­lékos megoszlását Jelenti. Az életszínvonal növekedé­sével párhuzamosan folyamatosan változik a fogyasz­tás szerkezete: növekszik az iparcikkek — azon belül a műszaki cikkek, a tartós fogyasztási javak — és a vásárolt szolgáltatások aránya. Készülődök Blanka Fiatal íróink rokonszenves törekvése, hogy az élet lát­szatra legmindennaplbb ese­ményeit is Igyekszenek meg­hódítani az irodalom szá­mára. A hétköznapi való­ságban keresnek témát, Jó szemmel, jó tollal, a való­ság legkisebb mozzanatát is képesek úgy megragadni, hogy abból a korra, a min­denkori társadalomra, az emberek viselkedés, és gon­dolkodásmódjára lehessen következtetni. Juhász István péntek es­te műsorra tűzött Blanka elmü tévéjátéka láttán el­sőként kínálkozó megállapí­tás: u szerző jó érzékkel is­merte fel, hogy a tóma — az eltartási szerződés, s a körülötte szövődő bonyoda­lom — rendkívüli feszültsé­get rejt magában. Mondhat­ni, érdemes kicsit megboly­gatni, felhasítani, alkalmat teremt számtalan, aktuális gondolat megszólaltatásá­ra. Csakhogy a szerzőnek látható, érezhető erőfeszíté­sébe került, hogy asszociá­cióit megzabolázza. Voltak percek, amikor csupán ta­lálgathattunk, a játék miért éppen ezt, vagy amazt a cselekményszálat, gondola­tot erősítette fel. A képer­nyőről özönlő információk, az utalások tömkelege fá­rasztóan, bénítóan hatott, s nem színesítette, inkább el. homályosította a képet. A kevesebb többet mondott volna például János és or­vos barátja, a csökönyösen ablak előtt veszekedő fiúk, a vásárlást intéző szomszéd­asszony esetében. Így meg­tudtuk ugyan, hogy egyesek szemében a drága orvosság bizalomgerjesztőbb, hogy hé­hány gyerek játék helyett a diesokvéaben, szüleik foglal­kozásának felemlítésében talál szórakozást és így to­vább. De mindezek vajmi kevés adalékot szolgáltattak Blanka néni és a hozzá ha­sonlók magányának, a la­kás reményében eltartásra vállalkozó fiatalok helyze­tének megrajzolásában, nagyrészt akár el is ma­radhattak volna. Ennek ellenére örömmel fogadtuk a Blankát a kép­ernyőn, főként hangvétele, humoros, szatirikus feldol­gozásmódja miatt. A szerző finom érzékkel védte ki a könnyfakasztó romantika csábítását, de ridegnek, szenvtelennek sem mutatko­zott. Elképzelései megvaló­sításában Karinthy Márton rendező segített, aki Ráday Mihály vezető operatőrrel mindig készen állt, hogy ér­tékesítette a történetben rejlő szatirikus vonásokat. Mindketten nagyszerűen él­tek a televízió sajátos le­hetőségeivel: arcra, kifeje­zésre, gesztusra összponto­sítottak, mozdulatokat, fin­torokat erősítettek fel, ami­kor a játék úgy kívánta. Deme Gábor dramaturgi te­vékenysége ugyanezt a célt szolgálta, s leginkább ott éreztük cselekményt-előre­lendítő, jellemfestő hatását, ahol a szöveg bőbeszédűség­től mentesen, szikáran, sza­tirikus éllel kísérte a tör­ténetet. A főszereplő Patkós Irmá­ról újra csak elmondhatjuk: angyali öregasszony volt, ön­magúban is feszültséget, hangulatot tudott teremteni. Főként Tábori Nórában ta­lált méltó partnerre, aki­nek játékát ugyancsak Jó ideje elismeréssel, élvezettel figyeljük. L. Zs. Talán azért szervezték meg a felvételire előkészítő tan­folyamokat legkorábban a természettudományi karokon, mert a közvélemény szerint a „reáliák" tudományát ne­hezebb elsajátítani. Pedig legyen a tudomány bármi­fajta, egyforma verejtékes a birkózás vele, ha valódi ér­deklődés, hajlam, rátermett­ség nem segít. Es még vala­mi, talán mindezeknél fon­tosabb: a szellem állandó, folytonos munkálkodáséra serkentő környezet. Bizonyos, hogy nagy számot kellene Ide írni, ha valami csoda­komputer közölni tudná: há­nyan vannak, akiknek éppen ez hiányzik. AFEB A mindentudó számítógép híján megszülettek a kate­góriák: hátrányos helyze­tűek, munkás-paraszt szár­mazásúak, fizikai dolgozók gyerekei. Ezután — széles társadalmi mozgalom keretei között — ki hogyan tudott, megpróbált segíteni: egyenlő eséllyel indulhassanak a felvételi bizottságok előtt. A hasznos és szükséges, de irá­nyítatlan, szervezetlen társa­dalmi akciókból mostanra kialakult a „legális", állami­lag összefogott és szervezett előkészítő tanfolyamok rend­szere. Tavaly megalakult az állami irányító szerv: a Fel­vételiket Előkészítő Bizott­ság, amely kilenc intézmény­típusban szervezi a tanfolya­mokat. Az eddigi „gazdák" (a Studium Generálék meg­teremtői), az egyetemi KISZ­bizottságok természetesen to­vábbra is aktiv szervezők, mozgósítók, a nagy felelős­séggel járó szakmai, pénz­ügyi, adminisztratív irányí­tást azonban átadhatták az oktatók közül választott fe­lelősüknek, az állami bizott­ság tagjainak. A bölcsészkari országos központ Szegedén van, dr. Nagy József egyete­mi docens az elnöke, dr. He­gyi András egyetemi adjunk­tus a titkára. Az idei nyári tanfolyam július 6-án kez­dődött, kilenc megyéből 12Q középiskolás vesz részt a foglalkozásokon. Igaz, majd­nem 200-at hívtak. Mit tud a távolmaradókról dr. Hegyi András? — Itt nincs keretszám, mindenki jöhet, akinek fizi­kai dolgozók a szülei. A Bu­dapesti Műszaki Egyetemről kaptuk a névsort. Ok küldik a kérdőíveket a középisko­lákba, a beérkezett adatok alapján számítógép segítsé­gével választják ki « tanfo­lyamok résztvevőit. Hogy azok kerüljenek ide, akik­nek valóban szükségük van a segítségre, még a gépet ts ellenőrzik. Ml közvetlenül a gyerekeknek küldjük a meg­hívókat, nehogy igazgatói íróasztalok, netán szemétko­sarak papírjait szaporítsák. Kik azok, akik mégis otthon maradtak? A kérdőívekből látjuk, sajnos, éppen a leg­elesettebbek, a valódi hátrá­nyos helyzetűek. 7 ttneti kezelés Baj van a fogalmakkal. Lám a gépet ls ellenőrizni kell, meri nem tud mérlegel­ni, mint az ember. Manap­ság gondolkozva 'lehet csak eldönteni, kl az, aki mun­kás (még. vagy már), ki a paraszt. Nem jól használja a „hátrányos helyzet" fogal­mát, aki csak rosszabb anya­gi körülményekre gondol. A bölcsészkari tanfolyam egye­temista szervezői mesélték, a tavalyi előkészítő tábor 80 résztvevője közül 30-ari autóval jöttek Szegedre. Akkor végül: kinek és mi célból a tanfolyamok, ame­lyek a résztvevőiknek In­gyenesek? Cáfolhatatlan, hogy a legjobb képességű gyerek tudása is függ attól, milyen szinvonalú a munka iskolájában. Az is tény, a jók mellett sok a kevésbé jó középiskola (és tanár) —, hogy kíméletesen fogalmaz­zunk. Méltánytalan lenne, ha növendékeik látnák kárát. Nekik is kell a tanfolyam. De szélesedik a kör, ha. azokra gondolunk, akiknek környezetében kevés a meg­felelő inger (a könyv, a szín­ház. az értelmes időtöltés példája — és hosszan foly­tathatnánk a sort). Nekik kell a tanfnivam. nehogv megtörténjen létező igazság­talanságok társadalmi újra­termelése. Valószínűleg ezért végzik olvan ambícióval és örömmel dolgukat a tábor szervezői, a foglalkozásokat vezető ok­tatók és diákok: ismerik értékét, hasznát Értelmét látják akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy csak „tü­neti kezelésről" lehet szó. Két hétre nem lehet átvál­lalni mindazt, ami a közép­iskola feladata, sem egysze­riben a fejekbe csöpögtetni, ami 17 fogékony év ' alatt nem került Oda. De eí 'léhét érni, hogy a legrátermetteb­bek egyetemekre RerülJenő­nek; egyenlő esélyekkel in­duljanak azok is. akik pilla­natnyilag kevesebbet tudnak, mint ugyanolyan képességű társaik; időben végrehajtsák a „pályamódosítást", akik máshol jobban helytállhat­nak. Ez nem kevés. Egyetemi polgárnak lenni A célokért napi hét órát dolgoznak, szombaton is. Órarend alapján, szakmailag Jól megszervezett, intenzív foglalkozásokon a három kö­zépiskolai osztály anyagát veszik át, és a sikeres fel­vételi érdekében a tanulás célravezető módszereit is megismerik. A felvételik je­lenlegi rendszere követeli, hogy a bölcsészek is sűrűn dolgozzanak feladatlapokkal. — Nemcsak nyelvekből, de immár magyarból, történe. lemből is a tesztek segítségé­vel mérjük a tudást az Írás. beli felvételiken. Tapaszta­lataink szerint a teszt egy. értelműen a tényszerű tudás megszerzésére Inspirál, né­melyik sajnos nemcsak q valóban fontos, hanem a lé­nyegtelen. elhanyagolható té­nyek ismeretét is megkíván­ja. Nem ösztönöz viszont ar­ra, hogy értsék a fogalma­kat, meglássak az összefüg­géseket. Nélkülük pedig a történelem vagy a magvar, de egyáltalán semmilyen szakon nem lehet boldogulni — mondja dr. Hegyi András. A mostani tábor résztve. vői elmondták, hogy a kö­zépiskolában vagy egyáltalán nem használnak feladatlapo­kat. vagy olyan rosszul ösz­szeállított tesztekkel dolgoz­nak, amelyek semmire sa jók, csak az időt rabolják. Örülnek, hogy az előkészítőn „kitanulhatják" a feladatla­pos feleletek ördöng5ssége't is. És persze, az egyetemista KISZ-esek jóvoltából, meg­ismerkednek a várossal, ahol egyetemi polgárnak lenni — leghőbb vágyuk. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom