Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

4 Vasárnap; 1976. július íí: SZEGEDI Az Európa! Nemzetközi Cariesku tató Társaság kongresszusa a Biológiai Kutatóközpont nagytermében. XI. Dél-alföldi Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, július 11-ig. Kass János grafikusművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, Július 25-ig. Hegyi Flórián ncpi fafaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Július 25-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Ma, vasárnap este 8 órától választják ki azokat a statisztákat, akik az idei szabadtéri játékok előadásain közreműködnek. Egyelőm Az ember tragédiájához körülbelül fél száz szereplő kell, elsősorban nők, akiknek jelentkezését a Dóm téri színpadon várják a rendezőasaszisztensek. Madách drámájának próbál — a főbb szereplőkkel — holnaptól kezdődnek. Az ember tragédiája a szabadtérin Reinhardf- üzenefe 1

Történelmét a rendezések mérföldköveiből írjuk. Ma• dách drámai költeményére, Az ember tragédiájára 1933 óta az ötödik rendező vállalkozik Szlnetár Miklós szentélyében. hogy kifeszítse az ország legnagyobb színpadára, hogy megkisértese: filozofikus mélységet a szfnszerüség fölszinére hozni, gondolatiságával stadionméreti) közönségtömegekhez szólni, A kockázat ezúttal sem kisebb, művészi élménnyel betölteni a látványt. Most induló rövid sorozatunkat (áttekintve a Tragédia bemutatóinak történetét a szabadiéri játékokon) biztatásnak szánjuk: a krónikák lapjainak föllapozásakor választ kaptunk arra. mitől oly nagy hatású, vonzó és közönségcsalogató ma ls Madách klaszszikus alkotása a Dóm téren. Mint a Játékok történetében általában, ezúttal ls két periódust különböztetünk meg, á felszabadulás előttit és a felújított játékokét. Az 1933—37-es időszakban és az 1959-től kezdődően két-két alapvető rendezésben mutatták be Szegeden a Tragédiát. 1933-ban Hont Ferenc, 1034-től gróf Dánffy Miklós, majd 1937-ben ismét Hont Ferenc felülvizsgált, újrakomponált rendezésében — mig 1960—81—62-ben Major Tamás, 1965—66—«9-ben Vámos László elképzelései szerint. , K,Vjfr Németh Antal frja le a Tragédia első szabadtéri kísérletét Szegeden, 1933. augusztus 26—27—29-én. Lehotay Árpád (Ádám), Tókás Anna (Eva) és Táray Ferenc (Lucifer) főszereplésével, Buday György díszletei között rendezte meg Hont Ferenc, s a katolikus templom miatt a bizánci szöveget meg néhány más mondatot módosítani kellett. „Sajnos, az anyagi eszközök korlátozottsága és a kellő előkészületek hiánya miatt csak részleteiben hntott. Az elgondolás szerint Lucifer varázsolta elő az álomképeket, mintegy rendezője a látomásoknak: intésére begurul egy vászonháttér, amelyre vetített absztrakt színhelyjelzések érzékeltetik az egyes színtereket. A díszletvetítések nem sikerültek, és meg kellett elégedni ún. Versetzekkel. Az égi angyalkarok a templom két tornyán, fenn, a magasban jelentek meg. Felhasználták még a templomkaput a római képnél, az Apostol bejövetelénél és elvonulásánál. Állandóan látható volt a bal oldali kis oldalszínpadra épített, ezüstre festett barlangnyílás, ahol Ádám és Eva elszunnyadtak. A bizánci Jelenetben Tankréd 50 lovas élén, lóháton érkezett. Több száz főnyi statiszta működött közre. A fővárosi sajtó nagy elismeréssel fogadta az érdekes kísérletet." Nemcsak a fővárost, a szegedi sajtó ls lelkesen foglalkozott az üggyel, a kritikák, tudósítások szuperlatívuszai mögül szinte lehetetlen valamiféle higgadt, reális értékelést kiolvasni. Ami a szegedi sajtót Illeti, érthető az elragadtatás, Szeged európai fesztivál megteremtésének Ígéretét óhajtotta-látta meg a szabadtéri létrehozásában, ezen belül is a Tragédia reinkarmáclójában. Mert a Tragédiát egyszer s mindenkorra a szegedi dómszínpadra akarták telepíteni, mármár kizárólagossági jogokkal. Pásztor József, a Délmagyarország akkori főszerkesztője, a szabadtéri rendező bizottságának tagja, három év monográfiáját készítette el A Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről (Szeged, 1939), s közli az első előadást — Voinovich Géza: Magyar Passióját (1931. június 13.) — megelőző, beharangozott szerkesztőségi vezércikket ls a Délmagyarországból. Már itt felvetik, milyen jó lenne Reinhardt rendezésében látni Szegeden a Tragédiát — európai rangra emelné a Játékokat. A gondolatot tett követte: Paál Jób elutazott még 1931 augusztusában Reinhardthoz Salzburgba, s interjút készített a világhírű rendezővel. „Ismerem jól Az ember tragédiáját — nyilatkozott Reinhardt , sókat foglalkoztam vele, volt idő, amikor komolyan gondoltam arra, hogy megrendezem." Ám a tpester nem szabadtérre szánta, hanem a berlini Schausspielhausba, bér kijelentette: „szabadtéri előadásra kiválóan alkalmas, gyönyörű dolgot lehet vele csinálni". Végül finoman elhárítottaa a felkérést, nem vállalhatta, mert „hét szinháza ls van, és ő mégiscsak egy ember". Ideüzente viszont: ha Szeged megcsinálja, világhírűvé válik. Nikolényi István Korai lombhullás A budapesti Népköztársaság útja platánok nélkül? Elképzelhetetlen. Az öreg fák hozzánőttek ehhez az utcához, a patinás házakhoz, s — valljuk be — kicsit mindannyiunk szívéhez. Az utat, Járdát szegélyező négy sor fa — mintegy fél ezer platán — üde színfolt, .hűsítő lomb a füstös, poros, zajos város szívében, Termeszetes dísz, ékesség .— még ma. De holnap? A járókelők csak azt látják, hogy már most, a nyár közepén hullanak a falevelek. A kertészek viszont tudják: nincs mentség. A platánok évei meg vannak számlálva, pedig 60—80 évük nem Indokolja az elmúlást. A Margitszigeten a 150 éves platánmatuzsálemek is életerősek. Ám, azok szabadon, a természetben élnek, míg ezek a metropolis forgatagában, beton közé szorítva. A főváros kertészel azonban nem adják fel a reményt, mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a platánok életét. A tanács Intézkedésére télen és tavaszszál megfiatalították a fákat, az elszáradt, fertőzött ágakat lenyesték. Két-három hetenként permetezik és rendszeresen figyelik: nem mutatkozik-e Javulás? De már nevelik az utánpótlást is: 500 kis platánt, a faiskolában. Fogalmak — közelről 15. Fogyasztás, fogyasztási szerkezet A fogyasztás az újratermelési folyamat befejező mozzanata. Egy ország évi bruttó nemzeti termelését az anyagi Javukat előállító ágazatok és a nem termelő ágazatok tevékenységének összesített értéke adja. Ha ebből levonjuk az állóeszközök kopásának pótlását szolgáló értékcsökkenést, valamint az összes termelő felhasználást (a termelés során a különböző ágazatok egymás termékeit feldolgozzák, vagyis ter? melésükhöz felhasználják) akkor kapjuk a nettó nemzeti termelést, amit végül is felhalmozásra és fogyasz-. tésra oszthatunk fel. Ez utóbbi a klasszikus értelemben vett fogyasztás, szemben a termelés közbeni, úgynevezett termelő felhasználással. A nemzeti termékből a felhalmozás levonása után maradó fogyasztási hányadot lakossági és közületi fogyasztásra osztjuk. E kettőből tevődik össze a fogyasztási alap, a nettó nemzeti termelésnek az a része, amelyet a társadalom meghatározott időszakban fogyasztási cikkekből, anyagi és nem anyagi szolgáltatásokból elfogyaszt, 111. felhasznál. A lakosság fogyasztása a bérből és Jövedelemből történő áruvásárlásokat. a saját termelésből történő fogyasztást, valamint a természetbeni juttatásokat tartalmazza. A fogyasztási szerkezet a fogyasztási alap különböző termékek (élelmiszerek, ruházati cikkek, tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások 6tb.) közötti százalékos megoszlását Jelenti. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan folyamatosan változik a fogyasztás szerkezete: növekszik az iparcikkek — azon belül a műszaki cikkek, a tartós fogyasztási javak — és a vásárolt szolgáltatások aránya. Készülődök Blanka Fiatal íróink rokonszenves törekvése, hogy az élet látszatra legmindennaplbb eseményeit is Igyekszenek meghódítani az irodalom számára. A hétköznapi valóságban keresnek témát, Jó szemmel, jó tollal, a valóság legkisebb mozzanatát is képesek úgy megragadni, hogy abból a korra, a mindenkori társadalomra, az emberek viselkedés, és gondolkodásmódjára lehessen következtetni. Juhász István péntek este műsorra tűzött Blanka elmü tévéjátéka láttán elsőként kínálkozó megállapítás: u szerző jó érzékkel ismerte fel, hogy a tóma — az eltartási szerződés, s a körülötte szövődő bonyodalom — rendkívüli feszültséget rejt magában. Mondhatni, érdemes kicsit megbolygatni, felhasítani, alkalmat teremt számtalan, aktuális gondolat megszólaltatására. Csakhogy a szerzőnek látható, érezhető erőfeszítésébe került, hogy asszociációit megzabolázza. Voltak percek, amikor csupán találgathattunk, a játék miért éppen ezt, vagy amazt a cselekményszálat, gondolatot erősítette fel. A képernyőről özönlő információk, az utalások tömkelege fárasztóan, bénítóan hatott, s nem színesítette, inkább el. homályosította a képet. A kevesebb többet mondott volna például János és orvos barátja, a csökönyösen ablak előtt veszekedő fiúk, a vásárlást intéző szomszédasszony esetében. Így megtudtuk ugyan, hogy egyesek szemében a drága orvosság bizalomgerjesztőbb, hogy héhány gyerek játék helyett a diesokvéaben, szüleik foglalkozásának felemlítésében talál szórakozást és így tovább. De mindezek vajmi kevés adalékot szolgáltattak Blanka néni és a hozzá hasonlók magányának, a lakás reményében eltartásra vállalkozó fiatalok helyzetének megrajzolásában, nagyrészt akár el is maradhattak volna. Ennek ellenére örömmel fogadtuk a Blankát a képernyőn, főként hangvétele, humoros, szatirikus feldolgozásmódja miatt. A szerző finom érzékkel védte ki a könnyfakasztó romantika csábítását, de ridegnek, szenvtelennek sem mutatkozott. Elképzelései megvalósításában Karinthy Márton rendező segített, aki Ráday Mihály vezető operatőrrel mindig készen állt, hogy értékesítette a történetben rejlő szatirikus vonásokat. Mindketten nagyszerűen éltek a televízió sajátos lehetőségeivel: arcra, kifejezésre, gesztusra összpontosítottak, mozdulatokat, fintorokat erősítettek fel, amikor a játék úgy kívánta. Deme Gábor dramaturgi tevékenysége ugyanezt a célt szolgálta, s leginkább ott éreztük cselekményt-előrelendítő, jellemfestő hatását, ahol a szöveg bőbeszédűségtől mentesen, szikáran, szatirikus éllel kísérte a történetet. A főszereplő Patkós Irmáról újra csak elmondhatjuk: angyali öregasszony volt, önmagúban is feszültséget, hangulatot tudott teremteni. Főként Tábori Nórában talált méltó partnerre, akinek játékát ugyancsak Jó ideje elismeréssel, élvezettel figyeljük. L. Zs. Talán azért szervezték meg a felvételire előkészítő tanfolyamokat legkorábban a természettudományi karokon, mert a közvélemény szerint a „reáliák" tudományát nehezebb elsajátítani. Pedig legyen a tudomány bármifajta, egyforma verejtékes a birkózás vele, ha valódi érdeklődés, hajlam, rátermettség nem segít. Es még valami, talán mindezeknél fontosabb: a szellem állandó, folytonos munkálkodáséra serkentő környezet. Bizonyos, hogy nagy számot kellene Ide írni, ha valami csodakomputer közölni tudná: hányan vannak, akiknek éppen ez hiányzik. AFEB A mindentudó számítógép híján megszülettek a kategóriák: hátrányos helyzetűek, munkás-paraszt származásúak, fizikai dolgozók gyerekei. Ezután — széles társadalmi mozgalom keretei között — ki hogyan tudott, megpróbált segíteni: egyenlő eséllyel indulhassanak a felvételi bizottságok előtt. A hasznos és szükséges, de irányítatlan, szervezetlen társadalmi akciókból mostanra kialakult a „legális", államilag összefogott és szervezett előkészítő tanfolyamok rendszere. Tavaly megalakult az állami irányító szerv: a Felvételiket Előkészítő Bizottság, amely kilenc intézménytípusban szervezi a tanfolyamokat. Az eddigi „gazdák" (a Studium Generálék megteremtői), az egyetemi KISZbizottságok természetesen továbbra is aktiv szervezők, mozgósítók, a nagy felelősséggel járó szakmai, pénzügyi, adminisztratív irányítást azonban átadhatták az oktatók közül választott felelősüknek, az állami bizottság tagjainak. A bölcsészkari országos központ Szegedén van, dr. Nagy József egyetemi docens az elnöke, dr. Hegyi András egyetemi adjunktus a titkára. Az idei nyári tanfolyam július 6-án kezdődött, kilenc megyéből 12Q középiskolás vesz részt a foglalkozásokon. Igaz, majdnem 200-at hívtak. Mit tud a távolmaradókról dr. Hegyi András? — Itt nincs keretszám, mindenki jöhet, akinek fizikai dolgozók a szülei. A Budapesti Műszaki Egyetemről kaptuk a névsort. Ok küldik a kérdőíveket a középiskolákba, a beérkezett adatok alapján számítógép segítségével választják ki « tanfolyamok résztvevőit. Hogy azok kerüljenek ide, akiknek valóban szükségük van a segítségre, még a gépet ts ellenőrzik. Ml közvetlenül a gyerekeknek küldjük a meghívókat, nehogy igazgatói íróasztalok, netán szemétkosarak papírjait szaporítsák. Kik azok, akik mégis otthon maradtak? A kérdőívekből látjuk, sajnos, éppen a legelesettebbek, a valódi hátrányos helyzetűek. 7 ttneti kezelés Baj van a fogalmakkal. Lám a gépet ls ellenőrizni kell, meri nem tud mérlegelni, mint az ember. Manapság gondolkozva 'lehet csak eldönteni, kl az, aki munkás (még. vagy már), ki a paraszt. Nem jól használja a „hátrányos helyzet" fogalmát, aki csak rosszabb anyagi körülményekre gondol. A bölcsészkari tanfolyam egyetemista szervezői mesélték, a tavalyi előkészítő tábor 80 résztvevője közül 30-ari autóval jöttek Szegedre. Akkor végül: kinek és mi célból a tanfolyamok, amelyek a résztvevőiknek Ingyenesek? Cáfolhatatlan, hogy a legjobb képességű gyerek tudása is függ attól, milyen szinvonalú a munka iskolájában. Az is tény, a jók mellett sok a kevésbé jó középiskola (és tanár) —, hogy kíméletesen fogalmazzunk. Méltánytalan lenne, ha növendékeik látnák kárát. Nekik is kell a tanfolyam. De szélesedik a kör, ha. azokra gondolunk, akiknek környezetében kevés a megfelelő inger (a könyv, a színház. az értelmes időtöltés példája — és hosszan folytathatnánk a sort). Nekik kell a tanfnivam. nehogv megtörténjen létező igazságtalanságok társadalmi újratermelése. Valószínűleg ezért végzik olvan ambícióval és örömmel dolgukat a tábor szervezői, a foglalkozásokat vezető oktatók és diákok: ismerik értékét, hasznát Értelmét látják akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy csak „tüneti kezelésről" lehet szó. Két hétre nem lehet átvállalni mindazt, ami a középiskola feladata, sem egyszeriben a fejekbe csöpögtetni, ami 17 fogékony év ' alatt nem került Oda. De eí 'léhét érni, hogy a legrátermettebbek egyetemekre RerülJenőnek; egyenlő esélyekkel induljanak azok is. akik pillanatnyilag kevesebbet tudnak, mint ugyanolyan képességű társaik; időben végrehajtsák a „pályamódosítást", akik máshol jobban helytállhatnak. Ez nem kevés. Egyetemi polgárnak lenni A célokért napi hét órát dolgoznak, szombaton is. Órarend alapján, szakmailag Jól megszervezett, intenzív foglalkozásokon a három középiskolai osztály anyagát veszik át, és a sikeres felvételi érdekében a tanulás célravezető módszereit is megismerik. A felvételik jelenlegi rendszere követeli, hogy a bölcsészek is sűrűn dolgozzanak feladatlapokkal. — Nemcsak nyelvekből, de immár magyarból, történe. lemből is a tesztek segítségével mérjük a tudást az Írás. beli felvételiken. Tapasztalataink szerint a teszt egy. értelműen a tényszerű tudás megszerzésére Inspirál, némelyik sajnos nemcsak q valóban fontos, hanem a lényegtelen. elhanyagolható tények ismeretét is megkívánja. Nem ösztönöz viszont arra, hogy értsék a fogalmakat, meglássak az összefüggéseket. Nélkülük pedig a történelem vagy a magvar, de egyáltalán semmilyen szakon nem lehet boldogulni — mondja dr. Hegyi András. A mostani tábor résztve. vői elmondták, hogy a középiskolában vagy egyáltalán nem használnak feladatlapokat. vagy olyan rosszul öszszeállított tesztekkel dolgoznak, amelyek semmire sa jók, csak az időt rabolják. Örülnek, hogy az előkészítőn „kitanulhatják" a feladatlapos feleletek ördöng5ssége't is. És persze, az egyetemista KISZ-esek jóvoltából, megismerkednek a várossal, ahol egyetemi polgárnak lenni — leghőbb vágyuk. Sulyok Erzsébet