Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Szomjas a föld Szállítják az őszibarackot A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben a magról ve­tett fűszerpaprikát a Maty-érböl öntözik Acs S. Sándor felvételei A szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetke­zetben szedik az őszibarackot A növ.ények feljődésének kritikus időszakában köszön­tött be a forró nyár. A kö­zel két hete tartó csapadék­szegény idő miatt szomjas a föld, népiesen szólva „furu­lyázik" a kukorica, és félő, hogy a gabona is kénysz°r­éretté válik. A zöldségfélék közül a paprika sinyli meg legjobban a vízhiányt, ezért a járás paprikatermelő gaz­daságaiban, nyújtott műszak­ban öntöznek. A baksi Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezetben több MA 200-as és MA 300-as öntöző­gép öntözi a pritamin és a fűszerpaprikát. A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet is a közös fűszerpaprikaterüle­tét öntözi. Itt külön érde­kesség még az, hogy a mag­ról vetett fűszerpaprika bíz­tatóan fejlődik. A szegedi Mó'i Fe—>nc Termelőszövet­kezet a Fehértó mögötti te­rületén ültetett fűszerpapri­kát öntözi. A tűző napsütés sajnos hamar felszárítja a beöntözött területet, és nagy a párolgási veszteség. Ezért kora reggeltől késő estig működnek nyújtott műszak­ban a szivattyú-motorok. A szatymazi őszibarack­termelő tájkörzetben meg­kezdődött az őszibarack sze­dése. Bordánv, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Bá­lás ty a és Forráskút háztáji gazdaságaiból már naponta 300—400 mázsa őszibarackot " vasáról fel a Csongrád me­gyei MÉK szatymazi tranzit­telepe. A környező téeszek közül a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz eddig már több mint 150 mázsa őszibarackot szedett le és szállított el, főleg az északi bányavárosokba és az ország több nagyvárosába. Jelenleg még a Mayflower fajta érik, de a jövő héten az Amsden és az Alexander fajták éré­se kezdődik. Ezzel a tranzit­telep forgalma is jelentősen emelkedik majd. A most fel­vásárolt őszibarackot a tran­zittelepről, Szeged áruellá­tásának biztosítása mellett Budapest, Eger, Gyöngyös, Kaposvár, Győr és Debrecen városokba szállítják. Múzeum a paprikának Sokan vallják, hogy Sze­gedet a paprika „tette föl" a térképre, hírét-nevét a fű­szerpaprika révén ismerte meg a világ. Az is igaz, hogy Szeged az utóbbi években legalább annyit tett azért, hogy híres fűszernövényünk még híresebb legyen, mint a térképre fölkerülés időszaká­ban. Napjainkban annyit változik a paprikatermesztés, hogy a régi módszerek ma­holnap csak elbeszélésekből, emlékezésekből idézhetők vissza. Régi törekvés, hogy állítsunk múzeumot a pap­rikának, gyűjtsük össze a termesztés még meglevő tár­gyi emlékeit, fényképeket és filmeket, írjuk le azok visz­szaemlákezéseit, akik kora tavasztól késő őszig sokat fá­radtak és nagy szakértelem­mel dolgoztak a paprikaföl­deken. Két évvel ezelőtt kiállítást rendezett a mihályteleki Mó­ricz Zsigmond művelődési ház. Ez a kiállítás ébresztet­te rá a hozzáértőket, hogy késében vagyunk: néhány eszköz már nem. vagy alipl szerezhető be. néhány ember már nem mondhatja el a paprikával összefonódó élete folyását. A Paprikafeldolgo­zó Vállalat, az Üj Élet Ter­melőszövetkezet, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet paprika osztály, a MONIM­PEX, az Élelmiszeréilenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, dr. Nóvák István egyetemi tanár és a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségének támoga­tásával most elhatározta a művelődési ház vezetősége, hogy állandó kiállítást szer­vez a fűszerpaprikának. A paprikaműzeum létrehozásá­ban társadalmi munkát vál­lalt a paprikafeldolgozó vál­lalat asztalosokból álló szo­cialista brigádja és a 600. sz. szakmunkásképző intézet is. A mihályteleki és alsóvárosi paprikatermelők közül sokan ajánlották már föl régi esz­közeiket, és megkezdték a visszaemlékezések gyűjtését is. A művelődési ház igazga­tójának, Kasza Júliának a tájékoztatása szerint a ren­delkezésre álló anyagból az őszi hónapokban már meg! tudják nyitni Szeged papri­kamúzeumát, ahol a régi ter­mesztési módszerek mellett a nagyüzemi gazdálkodás korszakváltó eredményeit is be tudják mutatni. Utak —• forinttal kirakva Télen tervezni kell, nyá­ron építeni! — hangzik a régiek bölcsessége, s szó ami szó, a meleg beköszön­tével folynak is a beruhá­zások szerte az országban, nagy-nagy lendülettel. Az útépítők se pihennek, hiszen ebben az esztendő­ben éppen 5 milliárd 600 millió forintot kell elkölte­niük, ez az összeg pedig már önmagában is figye­lemre méltó tempót diktál. Nézzük hát a télen össze­állított terveket. Végre el­készül az 5-ös autóút sze­gedi bevezető szakasza. Az itteni munkálatok megle­hetősen hosszú ideig várat­tak magukra, sok bosszúsá­got okozva a megyeköz­pontbelieknek, s azoknak, akik Jugoszláviába igye­keztek. Hasonló a tempó a 6-os út pécsi torkolatrészé­nél, ahol az idén avatják fel az új, a belső forgalmat már elkerülő nyomvonalat, tése sík terepen 50—80 ezer Miskolcon, a 3-as úton is forintba kerül, de már a erősen dolgoznak: javában legegyszerűbb felüljáró ára tart a Gömöri pályaudvar is több millió forint. E szá­vasúti vágányai felett át- mok ismeretében válik ért­verető híd építése. Felsze- hetővé az utas elismerése: szakasza. Szélesítik, javít­ják az 51-est Solt és Kalo­csa, az 50-est Kecskemét és Solt között, jobb és biz­tonságosabb lesz a közleke­dés a 55-ösön Szeged és Mórahalom között, a 21­esen Nógrád megyében, a 36-oson Nyíregyháza és Ti­szavasvári között, s hason­ló okból állt munkába sok száz ember és gép a 10-es úton Dorog és Tát, a 24­esen Mátraháza és Eger között. S azt is említsük meg, hogy az idén kezdték meg a szentes—csongrádi Tisza-híd építését és hoz­záláttak a bajai Duna-híd, valamint a dombrádi Tisza­híd átépítéséhez. Budapes­ten pedig, az Erzsébet-híd után a Margit-híd pálya­burkolatát építik át. De félre a térképszerű felsorolással, és vessünk ismét egy. pillantást a költ­ségvetés e fejezetére. Egyet­len méternyi autóút épí­dett kövezet, földbuckák, dózerok és szkréperek fo­gadják az utast Sátoralja­újhelyen. Egerben, Har­kányban is, mint ahogy a negyedik ötéves terv so­rán kereken 30 milliárd forint jutott a leginkább túlterhelt útak, a veszé­lyessé vált vasúti átkelők, tartós útburkolatot kap Ko- a városi bevezető szakaszok maromtól az Ml-es „fél- bővítésére, átépítésére, autópálya", az 5-ös és a Mint ahogy az ötödik öt­6-os főút egy-egy újabb éves terv sem adta alább: 31 milliárd áll az érdekelt vállalatok rendelkezésére. Az idén a korábbi jó ta­pasztalatok alapján fogal­mazták meg a feladatokat, s ha nem is takarékosko­dik a KPM öncélúan, de mindenképpen megfontol­ja: hol kél el a legsürgő­sebb segítség, összesen 1700 kilométernyi útra kerül új aszfaltszőnyeg, s további 1400 kilométeren szélesítik a 6 méternél keskenyebb burkolatokat. Gondoljuk meg: egv-egy településen az átvezető út­szakasz korszerűsítése 15— 17 millió forintba kerül, s napjainkban egyedül a fő­városban — ahol a föld. a vasbeton, a szerkezetek szállítása külön gond és nagyobb költség — 14 he­lyen építik az utakat, a felül- és aluljárókat új beruházásban és 43 helyen folyik egyszerre a felújítás. És hogy még egyetlen ösz­szefüggés erejéig Budapes­ten maradjunk, mondjuk el. hogy a főváros teljes út- ' burkolata 3500 kilométer hosszú és csaknem 17 mii­Tó négyzetméter felületű. És a karbantartás, a fel­újítás idei summája pedig éppen 8 milliárd! Mintha nem is aszfalttal, hanem csengő forintosokkal burkolnák a gyorsan nö­vekvő járműforgalom alatt útjainkat! B. I. G. Tsz-kikötő Uszályok indulnak Algyőröl a dunai államokba A szeged-tápéi Tiszatáj Tsz, az AGRIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat, a Ter­melőszövetkezetek Áruérté­kesítését Szervező Iroda és a MAHART rakodóhelyet lé­tesített a folyó szeged-algyői szakaszán. A dél-alföldi kö­zös gazdaságok takarmány­készítő üzemeinek export termékeit eddig vasúton vit­ték a hazai dunai kikötők­be és ott hajózták be. A vasúti fuvarozás tetemes A júliusi Tiszatáj Sütő Andrásnak, a romá- ciklusa (Vagyonom) aligha­niai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának esszéjét közli a Tiszatáj új száma. Az Engedjétek hoz­zám jönni a szavakat — „műfaji meghatározása" sze­rint „jegyzet porban" — Sü­tő írásművészete szépségé­nek, nyelvbeli kvalitásainak nem az utóbbi idők legjobb magyar versei közé tartozik. Takács Imre súlyos gondola­tiságú, de oldottabb képi lá­tásra valló versei mellett Csukás István, Szöllősi Zol­tán és Zalán Tibor költemé­nyei is olvashatók. Az Egy korty tenger című újabb bizonyítéka. Az író cikksorozatáról, Az orvos ha­megőrizte az erdélyi prózai "*- " 1 stílus erényeit, nyelvének magyarságát mégsem a jel­legben (az erdélyi jellegben), lála című kitűnő regényéről, a demográfiai kérdésben le­zajlott szenvedélyes viták ki­robbantásáról ismert Fekete hanem — Bata Imre szavai- Gyula Két ismerős című írá­val — az „egyetemes ma- sát találjuk a gyarságban" kereshetjük. Ez rovatban. A a mű is — miként az Anyám közéleti érdeklődés könnyű álmot ígér — a az írót, hanem szülőföld körüli barangolás nyait" is jellemzi. nemcsak interjúala­helyzetére épül. Ám a körül­határolható táj kitágul, s a jelent át meg átszövi a múlt. A költői képekben gazdag. Sütő lírai hajlamát tanulmánya Bálint es humoros kedélyét egy­aránt fölvillantó szöveg tu­lajdonképpen az író és az légista (Tóth Béla anyanyelvvel ismerkedő kis- lyai Magda) fr az unoka párbeszéde. Az frást Molnár Edit fotói illusztrál­ják. Az új Tiszatáj versanyagá­ból kiemelendők Csorba Győző, Ágh István és Ta­kács Imre versei. Csorba há­rom tömör, szikár verse egy szabályt, rendet kutató lí­rikus nagy művészi hitelű megnyilatkozása. Ágh István lent új kötete (Álarcban) „ürügyén" Diószegi András írt tanulmányt. „A Mi, ja­nicsárokat korunk legjobb társadalmi regényei között kell említenünk" — állapítja meg Diószegi. Az új elbeszé­léskötetről szólva pedig hangsúlyozza, hogy ezzel „mai novellairodalmunk iz­galmas, eredeti fejezete" nyílt meg, s Tóth Béla „a legmélyebb hagyomány fe­lől indulva a korszerű rea­lizmus maradandó értékét tette le asztalunkra". A Kelet-európai , Néző Hazai tükör Nemzetiségi irodalmak cím­szenvedélyes mel közöl összeállítást. Kiss Gy. Csaba a jugoszláviai szlovák, Kulcsár Szabó Er­nő a romániai német irodal­mat mutatja be, s „az ösz­szevetés értékes tanulságait szolgáltatja". „Elsődleges cé­lunk a híradás; arra szeret­György nénk figyelmeztetni, hogy humanizmusát emeli régiónk kulturális térképé­Két egykori népi kol- hez hozzátartozik a nemzeti­ségek irodalma is, s létezé­sükkel föltétlenül számolni kell a szélesedő együttműkö­dés. a kulturális csere so­rán." Kritikát három prózakö­tetről olvashatunk. Belo­horszky Pál, Vörös László és Pomogáts Béla Sőtér István, Moldova György, valamint Beke György műveit mél­tatja. — A Tiszatáj új szá­mából Hézsö Ferenc új gra­fikáit is megismerhetjük. A kiváló publicistára, a hetven éve született Bálint Györgyre emlékezik a júliu­si Tiszatáj. Szalay Károly bátor ki. és Som­örökség rovatban a 30 éve alakult NÉKOSZ-ról. Az író és a történész azt a szervezetet méltatja, amely aktívan köz­reműködött a felszabadulás utáni nagy társadalmi válto­zásokban, s több mint tíz­ezer, elsősorban paraszt- és munkásszármazású tanulót nevelt föl. Tóth Béla nemrég megje­költségbe került. Ezért me­rült fel a gondolat, hogy közvetlenül vizi úton továb­bítsák a Csongrád és Békés megyei gazdaságok árujukat a Duna-menti államokba: Ausztriába, illetve az NSZK­ba. A magyar lucernalisztért és egyéb zöld takarmány ért jó árat fizetnek a tőkés piac országai. A vasúti szállítás kikapcsolásával sokkal ke­vesebbe kerül a fuvarkölt­ség. Egy régi, ritkán és csak kőrakodásra használt part­részt korszerűsített a Tisza­táj Tsz. Megfelelő közvilá­gítással látta el, hogy éj­szaka is dolgozhassanak és különböző berendezések fel­állításával megteremtette a gépesített rakodás technoló­giáját A parthoz érkező gépkocsik az árut egy nagy gyűjtő tartályba billentik. Ebből engedik a zöldtakar­mányt a szállítószalagra, amely folyamatosan tölti fel az uszály rekeszeit. A kézi munka mindössze annyi, hogy felgyülemlő takarmányt elegyengetik, szétterítik. A „főpróbát" két hete tartották. A sikeres kezdés után most hozzáfogtak egy újabb uszály megtöltéséhez. Két Csong­rád megyei és egy békési gazdaság hatezer mázsa áru­ját hajózzák be négy nap alatt. Amint ez megtörténik, útnak indul az uszály a Ti­sza alsó szakaszán, majd rá­tér a dunai vízi útra. Ezután pontos ütemezéssel érkez­nek a rakodóhelyre a to­vábbi uszályok és a terme­lőszövetkezet export termé­két oda szállitó gépkocsik. T. B. Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Szabó István ve­zetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége. Az elnökség megvizsgálta, hogyan érvényesülnek a tsz­ek demokratikus és törvé­nyes működésének elősegíté­sére korábban kiadott, a szövetkereti jogvédelemmel kapcsolatos irányelvek. Meg­állapították: a szakvezetők munkájában meghonosodott a jogismeret. Kedvező, hogy a közös gazdaságok minden eddiginél nagyobb számban alkalmaznak jogászokat; ösz­szesen 1110 jogászt foglal­koztatnak. A jogászok és a tsz-vezetők összehangolt munkája elősegítette a tör­vényesség megszilárdulását, a gazdaságok demokratikus és alapszabálysrerű működé­sét, valamint a korszerű vál­lalati gazdálkodás és a szer­ződéses fegyelem erősítését. Ezen a téren azonban továb­bi előrelépésre van szükség, meri — amint az elnökség megállapította — 301 tsz vezetősége még mindig nem alkalmaz jogászt. Figyelmez­tető az is, hogy nem kielégí­tő a jogászutánpótlás. Az elnökség foglalkozott a gazdasági bírságolással kap­csolatos tapasztalatokkal is. (MTI) Feívéfefí vizsgák Megkezdődtek az egyete­meken és a főiskolákon a szóbeli felvételi vizsgák. A matematikából, fizikából és biológiából felvételizők má­jusban- közös írásbeli érett­ségit és felvételi vizsgát tet­tek, más tárgyakból az írás­belik a múlt hét végén zaj­lottak le. Az egyetemek és főiskolák nappali, esti és le­velező tagozatára az idén 67 800-an jelentkeztek. A túljelentkezés tehát 230 szá­zalékos. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom