Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Szomjas a föld Szállítják az őszibarackot A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben a magról vetett fűszerpaprikát a Maty-érböl öntözik Acs S. Sándor felvételei A szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben szedik az őszibarackot A növ.ények feljődésének kritikus időszakában köszöntött be a forró nyár. A közel két hete tartó csapadékszegény idő miatt szomjas a föld, népiesen szólva „furulyázik" a kukorica, és félő, hogy a gabona is kénysz°réretté válik. A zöldségfélék közül a paprika sinyli meg legjobban a vízhiányt, ezért a járás paprikatermelő gazdaságaiban, nyújtott műszakban öntöznek. A baksi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben több MA 200-as és MA 300-as öntözőgép öntözi a pritamin és a fűszerpaprikát. A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet is a közös fűszerpaprikaterületét öntözi. Itt külön érdekesség még az, hogy a magról vetett fűszerpaprika bíztatóan fejlődik. A szegedi Mó'i Fe—>nc Termelőszövetkezet a Fehértó mögötti területén ültetett fűszerpaprikát öntözi. A tűző napsütés sajnos hamar felszárítja a beöntözött területet, és nagy a párolgási veszteség. Ezért kora reggeltől késő estig működnek nyújtott műszakban a szivattyú-motorok. A szatymazi őszibaracktermelő tájkörzetben megkezdődött az őszibarack szedése. Bordánv, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Bálás ty a és Forráskút háztáji gazdaságaiból már naponta 300—400 mázsa őszibarackot " vasáról fel a Csongrád megyei MÉK szatymazi tranzittelepe. A környező téeszek közül a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz eddig már több mint 150 mázsa őszibarackot szedett le és szállított el, főleg az északi bányavárosokba és az ország több nagyvárosába. Jelenleg még a Mayflower fajta érik, de a jövő héten az Amsden és az Alexander fajták érése kezdődik. Ezzel a tranzittelep forgalma is jelentősen emelkedik majd. A most felvásárolt őszibarackot a tranzittelepről, Szeged áruellátásának biztosítása mellett Budapest, Eger, Gyöngyös, Kaposvár, Győr és Debrecen városokba szállítják. Múzeum a paprikának Sokan vallják, hogy Szegedet a paprika „tette föl" a térképre, hírét-nevét a fűszerpaprika révén ismerte meg a világ. Az is igaz, hogy Szeged az utóbbi években legalább annyit tett azért, hogy híres fűszernövényünk még híresebb legyen, mint a térképre fölkerülés időszakában. Napjainkban annyit változik a paprikatermesztés, hogy a régi módszerek maholnap csak elbeszélésekből, emlékezésekből idézhetők vissza. Régi törekvés, hogy állítsunk múzeumot a paprikának, gyűjtsük össze a termesztés még meglevő tárgyi emlékeit, fényképeket és filmeket, írjuk le azok viszszaemlákezéseit, akik kora tavasztól késő őszig sokat fáradtak és nagy szakértelemmel dolgoztak a paprikaföldeken. Két évvel ezelőtt kiállítást rendezett a mihályteleki Móricz Zsigmond művelődési ház. Ez a kiállítás ébresztette rá a hozzáértőket, hogy késében vagyunk: néhány eszköz már nem. vagy alipl szerezhető be. néhány ember már nem mondhatja el a paprikával összefonódó élete folyását. A Paprikafeldolgozó Vállalat, az Üj Élet Termelőszövetkezet, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet paprika osztály, a MONIMPEX, az Élelmiszeréilenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, dr. Nóvák István egyetemi tanár és a termelőszövetkezetek területi szövetségének támogatásával most elhatározta a művelődési ház vezetősége, hogy állandó kiállítást szervez a fűszerpaprikának. A paprikaműzeum létrehozásában társadalmi munkát vállalt a paprikafeldolgozó vállalat asztalosokból álló szocialista brigádja és a 600. sz. szakmunkásképző intézet is. A mihályteleki és alsóvárosi paprikatermelők közül sokan ajánlották már föl régi eszközeiket, és megkezdték a visszaemlékezések gyűjtését is. A művelődési ház igazgatójának, Kasza Júliának a tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló anyagból az őszi hónapokban már meg! tudják nyitni Szeged paprikamúzeumát, ahol a régi termesztési módszerek mellett a nagyüzemi gazdálkodás korszakváltó eredményeit is be tudják mutatni. Utak —• forinttal kirakva Télen tervezni kell, nyáron építeni! — hangzik a régiek bölcsessége, s szó ami szó, a meleg beköszöntével folynak is a beruházások szerte az országban, nagy-nagy lendülettel. Az útépítők se pihennek, hiszen ebben az esztendőben éppen 5 milliárd 600 millió forintot kell elkölteniük, ez az összeg pedig már önmagában is figyelemre méltó tempót diktál. Nézzük hát a télen összeállított terveket. Végre elkészül az 5-ös autóút szegedi bevezető szakasza. Az itteni munkálatok meglehetősen hosszú ideig várattak magukra, sok bosszúságot okozva a megyeközpontbelieknek, s azoknak, akik Jugoszláviába igyekeztek. Hasonló a tempó a 6-os út pécsi torkolatrészénél, ahol az idén avatják fel az új, a belső forgalmat már elkerülő nyomvonalat, tése sík terepen 50—80 ezer Miskolcon, a 3-as úton is forintba kerül, de már a erősen dolgoznak: javában legegyszerűbb felüljáró ára tart a Gömöri pályaudvar is több millió forint. E szávasúti vágányai felett át- mok ismeretében válik értverető híd építése. Felsze- hetővé az utas elismerése: szakasza. Szélesítik, javítják az 51-est Solt és Kalocsa, az 50-est Kecskemét és Solt között, jobb és biztonságosabb lesz a közlekedés a 55-ösön Szeged és Mórahalom között, a 21esen Nógrád megyében, a 36-oson Nyíregyháza és Tiszavasvári között, s hasonló okból állt munkába sok száz ember és gép a 10-es úton Dorog és Tát, a 24esen Mátraháza és Eger között. S azt is említsük meg, hogy az idén kezdték meg a szentes—csongrádi Tisza-híd építését és hozzáláttak a bajai Duna-híd, valamint a dombrádi Tiszahíd átépítéséhez. Budapesten pedig, az Erzsébet-híd után a Margit-híd pályaburkolatát építik át. De félre a térképszerű felsorolással, és vessünk ismét egy. pillantást a költségvetés e fejezetére. Egyetlen méternyi autóút épídett kövezet, földbuckák, dózerok és szkréperek fogadják az utast Sátoraljaújhelyen. Egerben, Harkányban is, mint ahogy a negyedik ötéves terv során kereken 30 milliárd forint jutott a leginkább túlterhelt útak, a veszélyessé vált vasúti átkelők, tartós útburkolatot kap Ko- a városi bevezető szakaszok maromtól az Ml-es „fél- bővítésére, átépítésére, autópálya", az 5-ös és a Mint ahogy az ötödik öt6-os főút egy-egy újabb éves terv sem adta alább: 31 milliárd áll az érdekelt vállalatok rendelkezésére. Az idén a korábbi jó tapasztalatok alapján fogalmazták meg a feladatokat, s ha nem is takarékoskodik a KPM öncélúan, de mindenképpen megfontolja: hol kél el a legsürgősebb segítség, összesen 1700 kilométernyi útra kerül új aszfaltszőnyeg, s további 1400 kilométeren szélesítik a 6 méternél keskenyebb burkolatokat. Gondoljuk meg: egv-egy településen az átvezető útszakasz korszerűsítése 15— 17 millió forintba kerül, s napjainkban egyedül a fővárosban — ahol a föld. a vasbeton, a szerkezetek szállítása külön gond és nagyobb költség — 14 helyen építik az utakat, a felül- és aluljárókat új beruházásban és 43 helyen folyik egyszerre a felújítás. És hogy még egyetlen öszszefüggés erejéig Budapesten maradjunk, mondjuk el. hogy a főváros teljes út- ' burkolata 3500 kilométer hosszú és csaknem 17 miiTó négyzetméter felületű. És a karbantartás, a felújítás idei summája pedig éppen 8 milliárd! Mintha nem is aszfalttal, hanem csengő forintosokkal burkolnák a gyorsan növekvő járműforgalom alatt útjainkat! B. I. G. Tsz-kikötő Uszályok indulnak Algyőröl a dunai államokba A szeged-tápéi Tiszatáj Tsz, az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda és a MAHART rakodóhelyet létesített a folyó szeged-algyői szakaszán. A dél-alföldi közös gazdaságok takarmánykészítő üzemeinek export termékeit eddig vasúton vitték a hazai dunai kikötőkbe és ott hajózták be. A vasúti fuvarozás tetemes A júliusi Tiszatáj Sütő Andrásnak, a romá- ciklusa (Vagyonom) alighaniai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának esszéjét közli a Tiszatáj új száma. Az Engedjétek hozzám jönni a szavakat — „műfaji meghatározása" szerint „jegyzet porban" — Sütő írásművészete szépségének, nyelvbeli kvalitásainak nem az utóbbi idők legjobb magyar versei közé tartozik. Takács Imre súlyos gondolatiságú, de oldottabb képi látásra valló versei mellett Csukás István, Szöllősi Zoltán és Zalán Tibor költeményei is olvashatók. Az Egy korty tenger című újabb bizonyítéka. Az író cikksorozatáról, Az orvos hamegőrizte az erdélyi prózai "*- " 1 stílus erényeit, nyelvének magyarságát mégsem a jellegben (az erdélyi jellegben), lála című kitűnő regényéről, a demográfiai kérdésben lezajlott szenvedélyes viták kirobbantásáról ismert Fekete hanem — Bata Imre szavai- Gyula Két ismerős című írával — az „egyetemes ma- sát találjuk a gyarságban" kereshetjük. Ez rovatban. A a mű is — miként az Anyám közéleti érdeklődés könnyű álmot ígér — a az írót, hanem szülőföld körüli barangolás nyait" is jellemzi. nemcsak interjúalahelyzetére épül. Ám a körülhatárolható táj kitágul, s a jelent át meg átszövi a múlt. A költői képekben gazdag. Sütő lírai hajlamát tanulmánya Bálint es humoros kedélyét egyaránt fölvillantó szöveg tulajdonképpen az író és az légista (Tóth Béla anyanyelvvel ismerkedő kis- lyai Magda) fr az unoka párbeszéde. Az frást Molnár Edit fotói illusztrálják. Az új Tiszatáj versanyagából kiemelendők Csorba Győző, Ágh István és Takács Imre versei. Csorba három tömör, szikár verse egy szabályt, rendet kutató lírikus nagy művészi hitelű megnyilatkozása. Ágh István lent új kötete (Álarcban) „ürügyén" Diószegi András írt tanulmányt. „A Mi, janicsárokat korunk legjobb társadalmi regényei között kell említenünk" — állapítja meg Diószegi. Az új elbeszéléskötetről szólva pedig hangsúlyozza, hogy ezzel „mai novellairodalmunk izgalmas, eredeti fejezete" nyílt meg, s Tóth Béla „a legmélyebb hagyomány felől indulva a korszerű realizmus maradandó értékét tette le asztalunkra". A Kelet-európai , Néző Hazai tükör Nemzetiségi irodalmak címszenvedélyes mel közöl összeállítást. Kiss Gy. Csaba a jugoszláviai szlovák, Kulcsár Szabó Ernő a romániai német irodalmat mutatja be, s „az öszszevetés értékes tanulságait szolgáltatja". „Elsődleges célunk a híradás; arra szeretGyörgy nénk figyelmeztetni, hogy humanizmusát emeli régiónk kulturális térképéKét egykori népi kol- hez hozzátartozik a nemzetiségek irodalma is, s létezésükkel föltétlenül számolni kell a szélesedő együttműködés. a kulturális csere során." Kritikát három prózakötetről olvashatunk. Belohorszky Pál, Vörös László és Pomogáts Béla Sőtér István, Moldova György, valamint Beke György műveit méltatja. — A Tiszatáj új számából Hézsö Ferenc új grafikáit is megismerhetjük. A kiváló publicistára, a hetven éve született Bálint Györgyre emlékezik a júliusi Tiszatáj. Szalay Károly bátor ki. és Somörökség rovatban a 30 éve alakult NÉKOSZ-ról. Az író és a történész azt a szervezetet méltatja, amely aktívan közreműködött a felszabadulás utáni nagy társadalmi változásokban, s több mint tízezer, elsősorban paraszt- és munkásszármazású tanulót nevelt föl. Tóth Béla nemrég megjeköltségbe került. Ezért merült fel a gondolat, hogy közvetlenül vizi úton továbbítsák a Csongrád és Békés megyei gazdaságok árujukat a Duna-menti államokba: Ausztriába, illetve az NSZKba. A magyar lucernalisztért és egyéb zöld takarmány ért jó árat fizetnek a tőkés piac országai. A vasúti szállítás kikapcsolásával sokkal kevesebbe kerül a fuvarköltség. Egy régi, ritkán és csak kőrakodásra használt partrészt korszerűsített a Tiszatáj Tsz. Megfelelő közvilágítással látta el, hogy éjszaka is dolgozhassanak és különböző berendezések felállításával megteremtette a gépesített rakodás technológiáját A parthoz érkező gépkocsik az árut egy nagy gyűjtő tartályba billentik. Ebből engedik a zöldtakarmányt a szállítószalagra, amely folyamatosan tölti fel az uszály rekeszeit. A kézi munka mindössze annyi, hogy felgyülemlő takarmányt elegyengetik, szétterítik. A „főpróbát" két hete tartották. A sikeres kezdés után most hozzáfogtak egy újabb uszály megtöltéséhez. Két Csongrád megyei és egy békési gazdaság hatezer mázsa áruját hajózzák be négy nap alatt. Amint ez megtörténik, útnak indul az uszály a Tisza alsó szakaszán, majd rátér a dunai vízi útra. Ezután pontos ütemezéssel érkeznek a rakodóhelyre a további uszályok és a termelőszövetkezet export termékét oda szállitó gépkocsik. T. B. Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Szabó István vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az elnökség megvizsgálta, hogyan érvényesülnek a tszek demokratikus és törvényes működésének elősegítésére korábban kiadott, a szövetkereti jogvédelemmel kapcsolatos irányelvek. Megállapították: a szakvezetők munkájában meghonosodott a jogismeret. Kedvező, hogy a közös gazdaságok minden eddiginél nagyobb számban alkalmaznak jogászokat; öszszesen 1110 jogászt foglalkoztatnak. A jogászok és a tsz-vezetők összehangolt munkája elősegítette a törvényesség megszilárdulását, a gazdaságok demokratikus és alapszabálysrerű működését, valamint a korszerű vállalati gazdálkodás és a szerződéses fegyelem erősítését. Ezen a téren azonban további előrelépésre van szükség, meri — amint az elnökség megállapította — 301 tsz vezetősége még mindig nem alkalmaz jogászt. Figyelmeztető az is, hogy nem kielégítő a jogászutánpótlás. Az elnökség foglalkozott a gazdasági bírságolással kapcsolatos tapasztalatokkal is. (MTI) Feívéfefí vizsgák Megkezdődtek az egyetemeken és a főiskolákon a szóbeli felvételi vizsgák. A matematikából, fizikából és biológiából felvételizők májusban- közös írásbeli érettségit és felvételi vizsgát tettek, más tárgyakból az írásbelik a múlt hét végén zajlottak le. Az egyetemek és főiskolák nappali, esti és levelező tagozatára az idén 67 800-an jelentkeztek. A túljelentkezés tehát 230 százalékos. 4 4