Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

84 Csütörtök, 1976. július 22: Brezsnyev—Gierek találkozó • Moszkva (TASZSZ) ban ismét kifejezték megLeonyid Brezsnyev, az győződésüket, hogy a taSZKP Központi Bizottsága- nácskozás eredményei, ame. nak főtitkára és Edward lyek a népek teljes egyetérGierek, a LEMP Központi Jésére és támogatására találr,- x , , * , • tak, a jo iranyu donto valBizottsaganak első titkara tozást szolgálhatják, és kell szerdán a Krímben baráti ls szolgáinluk a nemzetközi találkozót tartott. kapcsolatokban Európában, A két testvérpárt vezetői sőt nemcsak ezen a földrékifejezték elégedettségüket a szen. A Helsinkiben legfelszovjet—lengyel kapcsolatok sőbb szinten elért megállaeredményes fejlődésével, és podások következetes meghangsúlyozták készségüket valósítása ösztönzi az enyarra, hogy tovább bővítsék hülés előmozdítására és a es mélyítsék ezeket a kap- politikai légkör javítására csolatokat politikai, gazdasá- irányuló további erőfeszítégi, tudományos és kulturális seket Európában és az egész területen. Leonyid Brezs- világon. Ezen az úton mányev és Edward Gierek tá- sik nagy jelentőségű lépés jékoztatták egymást orszá- volt az európai kommunisguk társadalmi-politikai ták berlini értekezlete, életének kulcsproblémáiról, amely meghatározta az eués véleménycserét folytattak több Időszerű nemzetközi kérdésrőL Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet rópai béke és biztonság erősítéséért vívott közös harc fő irányait. A találkozót a barátság, a szívélyesség és a teljes kölzárószakaszának közelgő el- csönös megértés légköre jel. BŐ évfordulójával kapcsolat- lemezte. Repülőszerencsétlenség Csehszlovákiában # Pozsony (MTI) A Pozsonynál történt repülőszerencsétlenséggel összefüggésben a CTK szerda este hat órakor az alábbi hírt adta kl: „Ma reggel 9 óra után a Bratislava—Ivanka repülőtér közelében lezuhant a Prága—Bratislava között közlekedő csehszlovák utasszállító repülőgép. A gép fedélzetén 69 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. A szerencsétlenség oka eddig nem Ismeretes. A mentési munkálatokat azonnal megkezdték a tűzoltók és a hadsereg egységei részvételével. A baleset színhelyére érkezett Vladimír Blazek, a CSSZK közlekedésügyi minisztere. A szerencsétlenség okainak kivizsgálására bizottságot neveztek ki. A bizottság Jaroslav Podzimek közlekedésügyi miniszterhelyettes vezetésével haladéktalanul megkezdte munkáját. A repülőgéproncsok közül eddig kiszabadított személyek közül hatot kórházba szállítottak". A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZK kormánya az áldozatok hozzátartozóinak mély részvétét fejezte ki, a hátramaradottak anyagi megsegítésére és a szerencsétlenségből adódó problémák megoldására megteszik a szükséges intézkedéseket Földrengés Kínában 0 Peking. Golden. Hongkong (AFP, Reuter, MTI) Földrengés sújtotta szerdán, a hajnali órákban a Kínai Népköztársaságot — jelentette a világ több szeizmológiai intézete. A kínai külügyminisztérium szóvivője az AFP és a Reuter pekingi tudósítójának érdeklődésére közölte, hogy a földrengés a Richterskála szerint 7.3-as erősségű, s földfelszíni központja Pekingtől 150 kilométerrel délkeletre, Tiencsin közelében volt Ezzel szemben a coloradói OJSA) Golden földrengésjelző intézet tájékoztatása szerint a természeti csapás erőssége a Richeter-skála szerint 8.2, epicentruma pedig a kínai fővárostól mintegy 160 kilométerrel délnyugatra volt. A hongkongi obszervatórium i6 ez utóbbi adatokat erősítette meg. A földrengés okozta kórokról eddig nem érkeztek jelentések. Pekingben élő külföldiek arról számoltak be, hogy a nyolcmilliós kínai főváros lakosai az első rengések észlelésekor pánikszerűen az utcákra menekültek. Nyugati hírügynökségek tudósításai szerint a kínai főváros egyes épületeinek falai megrepedeztek, ablakok törtek be. Tiencsinnel megszakadt minden köttette. 1975 februárja óta ez volt a Kínát sújtó harmadik földrengés. RÁDIÚTHEX A VDK BUDAPESTI NAGYKÖVETÉNEK BŰCSŰLATOGATASA Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete végleg elutazott hazánkból. A nagykövetet elutazása előtt búcsúlátogatáson fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losoczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke. FIGYELIK A KRISTÁLYOKAT A Szaljut—5 orbitális állomás repülésének huszadik és huszonegyedik munkanapján a személyzet két tagja technológiai kísérleteket végzett. Sikeresen folytatódik a július 14-én elkezdett, úgynevzett kristálynövesztési kísérlet. Mint az űrhajósok jelentették, állandóan figyelik' a kristályok képződését és növekedését. MEGBESZÉLÉS Kedden este, röviddel azt követően, hogy Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, az államtanács elnökének meghívására Várnába érkezett, megkezdődtek a két vezető tárgyalásai. Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov kölcsönösen tájékoztatta egymást a két párt tevékenységéről, és áttekintették országaik kapcsolatainak fejlődését. Kifejezésre juttatták közös óhajukat, hogy tovább erősítik Bulgária és Románia együttműködését. KRÁTEREK A FÉNYKÉPEKEN Á Viking—1 amerikai űrszonda tovább folytatja a Maris kutatását. Az űrhajónak az a része, amely továbbra Í6 a bolygó körül kering, kedden fényképfelvételeket készített a Mars Phobos nevű holdjáról, és ezeket továbbította a pasadenai űrkutatási központba. A felvételek tanulmányozása után az amerikai tudósok arról számoltak be, hogy a fényképeken egy kisebb-nagyobb kráterekkel sűrűn borított, eddig ismeretlen terület volt látható. II kollektív biztonság diplomatája Száz éve született Lltvlnov A bolsevik párt lenini gárdájában a századforduló legendás hírű orosz forradalmár nemzedékével együtt harcolt, s az európai biztonság megteremtéséért folyó diplomáciai küzdelmek tették emlékezetessé Makszim Makszimovics Litvinov nevét, aki száz éve, 1876. július 29-én született hivatalnok családban. Életútja már szemben hitelesen mutassa be a szocialista forradalmat. Az angliai megbízatást követően 1921-ben kinevezték a külügyi népbiztos — Csicserin — helyettesévé, s ebben a minőségben a szovjet diplomácia más kiválóságaival együtt a géhuai és hágai konferencián megakadályozta a szovjetköztársaságok gazdasági leigázására irányuló fiatal korában elkanyarodott imperialista politika érvényea polgári családok gyermekeinek hagyományos életpályájától. 1898-ban belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba, s hamarosan a kijevi bizottság tagja lett. 1903-ban, az emigrációban ismerkedett meg Leninnel, s az OSZDMP II. kongresszusán a bolsevikokhoz csatlakozott. Sikeresen szervezte meg a cári birodalom északnyugati határán keresztül a marxista újságok, irodalom, fegyverek és emberek bejuttatását Oroszországba. sítését. A húszas évek végén ismét magas tisztséget töltött be, ő vezette a genfi leszerelési konferencia előkészítő bizottságában a szovjet delegációt. Nevét nemzetközi méretekben igazán mégis akkor ismerték meg. amikor 1930ban megbízták a külügyi népbiztosi teendők ellátásával. Külügyi népbiztosi munkája szorosan egybefonódott az európai biztonságért, az új háború elhárításáért, a fasizmus megsemmisítéséért , x t , - folytatott küzdelemmel. Az 190i-tol a^ londoni bolsevik szKP Központi Bizottsága által kidolgozott kollektív biztonsági politika abból indult ki, hogy az új körülmények között a Szovjetcsoport titkáraként tevékenysége egyre inkább egybefonódott a nemzetközi munkásmozgalom eseményeivel. Egyike azoknak, akik fáradtságot nem ismerve népsze- tikus ánamokkal közösen lerusitettek az angol munka- het és kell visszavernie az javaslatot, s írtak alá erről nemzetközi szerződést. A Szovjetunió 1934 szeptemberében belépett a Népszövetségbe. Litvinov bemutatkozó beszédében kifejtette a szovjet kormány célkitűzéseit, amelyek az agresszív fasiszta politika elleni harcra, a hatékony kollektív biztonság megteremtésére irányultak, s rámutatott, hogy a béliét és biztonságot nern lehet hangzatos ígéretekkel megvalósítani, hanem hathatós nemzetközi cselekvésre van szükség. Ebben az időszakban kötötték meg a francia—szovjet és a szovjet— cseh kölcsönös segítségnyújtási egyezményeket. A Népszövetségben végzett eredményes tevékenysége mellett Litvinov az elsők között szervezte a spanyol népfrontkormánynak nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást, s leleplezte a be nem avatkozást politika kétszínűségét. 1939 májusában leváltották népbiztosi tisztségéből, de a német fasiszták támadását követően a tapasztalt, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő diplomatát külügyi népbiztoshelyettessé, wasok soraiban a bolsevikok következetes forradalmi álláspontját. Az OSZDMP megbízásából részt vett a II. Internacionálé végrehajtó szervének, a Nemzetközi Szocialista Irodának a munkájában is. Az első világháború vérzivataros éveiben következetesen küzdött a szociálsovinizmus minden megnyilvánulása ellen, s szerepe volt az antantországok szocialistái által 1915-ben Londonban rendezett konferencián is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követően diplomáciai feladatokat kapott, s haláláig ezen a poszton küzdött állhatatosan a szocialista rend érdekében. lőször Szovjet—Oroszország teljhatalmú nagy-britanniai megbízottja — mai fogalommal nagykövete — lett. A széles nyelvismerettel, s kitűnő kapcsolatokkal rendelkező Litvinov 1918-ban brossurát jelentetett meg „A bolsevik forradalom győzelme és jelentősége" címmel, hogy a burzsoá propaganda hamisításaival, rágalmaival uniónak a polgári demokra- shingtoni, majd kubai követté nevezik ki. Litvinov hatalmas energiával fogott munkába, s fáradhatatlanul munkálkodott a szovjet— amerikai kapcsolatok erősítésén. Jelentős személyes szerepe volt a szovjet—amerikai szövetségesi együttműködés kiépítésében. A külügyi népbiztos helyettes tisztségét 1946-ig töltötte be. 1951. december 31én hunyt el. agresszív fasiszta hatalmak, Németország és Olaszország háborús lépéseit. Ennek a politikának a keretében javasolta első lépésként 1933 tavaszán Litvinov az agreszszor meghatározását, s erről a béke megszilárdítása érdekében szerződés kötését. A nemzetközi életben ekkor fogadták el első alkalommal tárgyalás alapjául a szovjet S. J. Magyar-mexikói parlamenti tárgyalások • Budapest (MTI) tájékoztatták egymást a két Szerdán, tegnap az Or- ország törvényhozó testüleszágház gobelintermében tének tevékenységéről, s véhivatalos tárgyalást folyta- leményt cseréltek a. nem. tott a magyar országgyűlés zetközi helyzet néhány időInokai János alelnök vezet- szerű kérdéséről, te küldöttsége, és a mexikói Ezt követően Apró Antal, parlamenti delegáció, amely az országgyűlés elnöke hiLuis Danton Rodriguez vatalában fogadta a mexikói Jaime, a képviselőház el- parlamenti küldöttséget, nökhelyettese vezetésével majd ebédet adott tiszteletartózkodik hazánkban. tére az Országház vadászA tárgyaláson kölcsönösen termében. BÁTYAI JENŐ: Lanok a szened! ti udo mán IVi és technikatörténetből 140. A szegedi egyetem Általános Állattani és összehasonlító Boncolástani Intézetének volt munkatársa több mint egy negyedszázadon át dr. Mátyás Jenő, aki Kolozsvárott született, 1885-ben. Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. A szegedi egyetemen magántanári képesítést 1929-ben nyert, majd intézeti tanárrá nevezték ki. Kutatási területén, a csöves csontok mikroszkópos vizsgálatával jelentős eredményeket ért el. Munkásságának elismeréseképpen, 1952-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot. A budapesti orvosegyetem Anatómiai Intézetében helyezkedett el 1950-ben, akadémiai kutatóként. A növényföldrajz egyik jeles kutatója, dr. Gáycr Gyula Celldömölkön született, 1883-ban. Egyetemi tanulmányait mint latin szakos hallgató kezdte Budapesten, majd három félév után átment Kolozsvárra, hogy jogi tanulmányokat kezdjen. Ezt követően ugyanott természettudományi tanulmányokat folytatott, és ebből is loktorátust szerzett. Előbb ügyvédjelölt, majd oggyakornok, jegyző, végül 1913-ban bíró, itoljára Szombathelyen törvényszéki tanácselnök, de működött közben Komáromban és Pozsonyban is. A szegedi tudományegyetemen 1925-ben magántanárrá, 1932-ben címzetes professzorrá nevezték kl. Gáyer elsősorban igen jó érzékű rendszertanos volt, aki megírta a sisakvirágok' monográfiáját, később • feldolgozta Pozsony, majd az egész ország szederfajait. Sokat foglalkozott az ibolyákkal és más nemzetségekkel. Igen jó szemű botanikus lévén, gyűjtőútjairól mindig gazdagon tért haza, és így dolgozta fel Komárom, Pozsony és Vas megyék nöpenyzetet. ű ismerte fal elsőitek; a keletatped flóra hazai szerepét. Állást foglalt a szelidgesztenye máig is vitatott hazai őshonossága mellett. Alkotó munkásságát több mint százötven kertészeti, növényföldrajzi, Irodalmi és politikai cikke foglalja össze. Nevét 15 növény viseli. Növánytani gyűjteményének nagyobbik felét a szegedi egyetemnek adományozta. Szombathelyen, 1932-ben halt meg. Szombathely városa emlékszobát rendezett be tiszteletére. Dr. Zombory László vegyészmérnök, a szegedi egyetem „őskorában", 1927-ben került a II. sz. Vegytani Intézetbe. Sárospatakon született 1901-ben. Szülővárosában vegzett középiskolai tanulmányait követően a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. Egyetemi évei alatt a Kiss Árpád által alapított reakciókinetikai iskolához tartozott, de a korai korróziós kutatásokba is bekapcsolódott. Később a Fémipari Kutatóintézethez került, és onnan vonult nyugalomba 1967-ben. A szegedi tudományegyetemen 1965-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést nyert. Tudományos munkássága a szervetlen analitika és a metallurgia területére terjed ki. A timföld-alumíniumipar elemzési eljárásait tekintélyes kötetben adta ki. A tudományok doktora fokozatot 1957-ben nyerte el. A kiváló matematikus, a Riesz—Haar hagyományok méltó folytatója, dr. Kalmár László akadémikus a Somogy megyei Edde község határában levő Alsóbogátpusztán született, 1905. március 27-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és 1927-ben szerzett oklevelet. Ezután mindjárt a szegedi tudományegyetemre került, ahol különböző beosztások után, 1947-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá. A Magyar (Tudományos Akadémia 1949-ben leve; lező, 1961-ben rendes tagjává választotta. A különböző akadémiai kutatócsoportokat 1957-től vezeti, de ő irányítja az egyetem kibernetikai laboratóriumának munkáját is. Számos hazai és külföldi tudományos folyóirat szerkesztőségének, valamint a tudományos élet szervezését és irányítását szolgáló magyar és külföldi bizottságnak tagja. Eddig közel száz nagy jelentőségű dolgozatot publikált. A szegedi bölcsőben, 1947. június 21-én született, Bolyai János Matematikai Társulatnak ő volt az első főtitkára, és országos hatókörrel fogta össze társadalmi munkán alapulp tevékenységgel a matematikusokat. A matematika alapjainak kutatásában elért eredményei egyenrangúan csatlakoznak a tudományág nagy felfedezéseihez. Ezeknek az egzakt matematikai vizsgálatoknak és bizonyításoknak filozófiai szempontból is nagy a jelentőségük, de a matematika más ágaiban is előrevitték a tudományos kutatásokat. A számológépek elméletében Kalmár László érte el az első hazai eredményeket. Kidolgozta a világon első univerzális formula vezérelte számológép elvét, amelynek alapján a gépet a Szovjetunióban megszerkesztették. Sok automataelméleti, információelméleti. kibernetikai dolgozata is megjelent, elsőként kezdett dolgozni a számítástechnika és a kibernetika hazai bevezetéséért. Ennek egyik eredménye, hogy ma már Szegeden képeznek programozó matematikusokat. E képzés feltételeit megteremtve, lehetővé tette, hogy jól képzett szakemberek dolgozhatnak a népgazdaság különböző területein alkalmazott elektronikus számítógépek mellett. Kalmár László rendkívüli oktató-nevelő egyéniség. Tanítványai kiváló hazai matematikusok, de az ország határain tülról is sokan vallják magukat tanítványainak. Vendégelőadóként többször járt külföldi egyetemeken, így Kínában, Franciaországban, Angliában és Kanadában. Több tudományos és állami kitüntetése fölé az 1950-ben kapott Kossuth-díj és az 1975-ben kapott Állami Díj I. fokozata emelkedik. ígolytatjukj