Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

Szerda, 1976. júBos 28. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A« Művelődéselméleti Nyári Egyetem előadásai • Biológiai Katatóközpontban délelőtt 9 órától. XVTI. Szegedi Nyárt Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ntcai Kép­tárában, augusztus 20-ig. Koszta Rozália festőmű­vész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augosztns 20-ig. Művészet és otthon 1976. Kiállítás a Gnlácsy Lajos­teremben, augusztus 19-ig. Kiss Sándor szobrászmű­vész kiállítása a Móra Fe­renc Múzeum kupolacsar­nokában, augusztus 29-ig. Száz év Szeged zenei életéből. Kiállítás a Somo­gyi-könyvtárban, augusztns 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Centenáriumi Ipari Vásár és Kiállítás a Marx téren, augusztus 8-ig. Koncertek a dómban és a tanács­• -*t«T . • , ház udvarán Baráti István orgonamű­vész és Antal Lívia énekesnő koncertje után hétfőn este szép sikerrel zajlott le a dóm­ban a holland Theo Saris orgonaestje is. A Szegeden először vendégszereplő orgo­nista Frescobaldi, J. P. Swe­liftck, P. de Araujo, E. Bach, De Klerk, C. Franck és And­rlessen műveit szólaltatta meg, s a dr. Mihálka György vezetésével közreműködött főiskolai női kórus Pitoni, Bach és Kodály alkotásaiból adott ízelítőt. A kórus szólóit Ottletz Sára és Vajda Julian­na énekelte, orgonán kísért Huszár Lajos. Az Idei nyár­szezon utolsó orgonakoncert­jén Lantos István szerepel a dómban, augusztus 16-án. Ezúttal hallhatja a közönség Szőkefalvi Nagy Katalin énekművésznőt. A nyár zenei eseményeinek másik színhelye a városi ta­nácsház udvara, ahol augusz­tus 3-án este 8-tól Pál Ta­más vezényli a Szegedi Ka­marazenekart és Garay György hegedűművész lép föl. A műsoron Mozart há­rom divertimentója mellett Vivaldi népszerű műve, A négy évszak hangzik el. A Muzsikáló Udvar másik kon­certje augusztus 12-én lesz, ahol a Budapesti Madrigál­kórust Szekeres Ferenc diri­gálja, s ezúttal hallhatjuk Farkas Gyöngyi cimbalom­művésznő játékát A prog­ramban Palestrina, Festa, Donato, Hassler, Couperin, Glbbons, Wilbye, Giardini, Gastoldl, Banchieri művelés néhány katalán népdal mel­lett századunk komponistái­nak alkotásai is elhangzanak, Debussy Két prelude-je, Ba­baszerenádja, valamint a magyar szerzőktől Farkas Fe­renc Pataki diákdalok című kompozíciója és Kodály hires Esti dala. Tiz nap a munkásművelődésről Előadások a művelődéselméleti nyári egyetemen A szegedi művelődéselmé­leti nyári egyetem ötéves története számtalan bizonyí­tékot kínál: célját — hogy a közművelődés időszferű el­méleti kérdéseiben szintézist teremtő országos fórumok egyike legyen, hogy a gya­korlati feladatok kiválasztá­sában segítse, a megvalósí­tásra ösztönözze a művelő­déspolitika munkásait — el­sősorban a mindenkori he­lyes témaválasztás, valamint a témák kifejtésének, az elő­adásoknak egyenletesen ma­gas színvonala segített be­tölteni. Az aktualitás Igényé­ről, a fontossági sorrend jó érzékű megállapításáról ta­núskodik az idei tematika is: a munkásművelődésröl hal­lanak a kurzus tíz napján a népművelők, művelődési há­zak, tanácsok, módszertani bázisok vezetői és munkatár­sai, összesen 270-en. Az ünnepélyes megnyitó tegnap, kedden délelőtt volt a Biológiai Kutatóközpont­ban. Dr. Veczkó József egye­temi docens, a JATE Bölcsé­szettudományi Karának dé­kánhélyettese, a nyári egye­tem igazgatója köszöntötte a hallgatókat és a nyitóünnep­ség vendégeit: dr. Németh Lajost, a megyei, Deák Bé­lát, a városi pártbizottság titkárát; Szabó G. Lászlót, a megyei és B&nyainé dr. Bir­kás Márlát, a városi tanács elnökhelyettesét, A TIT V. Művelődéselméleti Nyári Egyetemét dr. Tóth Dezső, ta. MSZMP KB tudományos, közoktatási, kulturális osztá­lyának helyettes vezetője nyitotta meg. Bevezető elő­adásában elemezte a közmű­velődés, valamint a "munkás­művelődés fogalmát, fclíej-' Lépéselőnyben a grafika Három műfaj fölvonulása a nyári tárlaton Dr. Tóth Dezső megnyitja a nyári egyetemet tette: a szocialista forrada­lom egész korszakának, min­den szakaszának szerves ré­sze a kulturális forradalom, a kulturális nevelőmunka pe­dig a proletárdiktatúra egyik funkciója. A közműve­lődés — mint e nevelő funk­ciónak, valamint a kulturális forradalom folyamatának része, összetevője — vitat­hatatlanul a hatalommal ösz­szefiiggő jelentőségű. Sok­ágú, mégis egységes feladat­rendszer, amelyben — társa­dalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszán — a kulturális forradalom gyakorlati tenni­valói jutnak érvényre. Kö­zöttük van centrális helye a munkásművelődésnek. Dr. Tóth Dezső szólt azokról a társadalmi erőkről, szerveze­tekről, amelyek előmozdít­hatják a munkásmüvelődés ügyét, és foglalkozott néhány szemléleti' "előítélettel, ame­lyek gátjai a közművelődési program végrehajtásának. Végül az idei előadássoroza­tot mint e munka fontos se­gítőjét méltatta, és megnyi­totta a nyári egyetemet. A hallgatók ezután Bá­nyainé dr. Birkás Mária elő­adásából a vendéglátó vá­rosról, Szegednek az ország gazdasági és kulturális éle­tében betöltött szerepéről kaptak információkat, majd Blaskovits János, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanó­ra megtartotta a kurzus el­ső referátumát A munkás­osztály fogalma címmel. Ma, szerdán délelőtt Jakab Sán­dor, az MSZMP KB osztály­vezetője lesz a nyári egye­tem vendége: A munkásosz­tály társadalmi helyzetének és szerepének mai, általános jellemzői címmel tartja meg előadását - 8. EL Segítség a háztájinak Eddig: közel 40 ezer látogató a vásárban Tegnap estig már közel 40 ezer látogató volt kíváncsi a Szegedi Centenáriumi Ipari Vásárra és Kiállításra. A ko­rábban megkezdett tárgyalá­sok és bemutatók folytatód­tak, s tegnap a vecsési Fer­roelektrika Szövetkezet, a bu­dapesti RAVILL Kereskedel­mi Vállalat és a szolnoki Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat tartott szakmai bemutatót és kon­zultációt. A vásár jól szolgálja a háztáji gazdaságok segítésé­ben felmutatható termékek és termelési eszközök bemu­tatását is. Az AGROKER szegedi központja például ki­zárólag a kiskerttulajdono­soknak és a háztáji gazdál­kodóknak állította össze ki­állítását. A szőlőtermelőknek új szőlőpréseket és borkeze­lési gépeket mutatott be, az állattenyésztőknek pedig a legújabb fejőgépektől kezd­ve a morzsolókig mindent kí­náltak. Kiállításukon — he­lyesen — felvonultatják a kombinált növényvédő sze­reket. Az őszibarack, szőlő, alma, dísznövény, valamint zöldségfélékre összeállított kombinált növényvédő szerek is az érdeklődés központjá­ban voltak. Emellett nagyon keresett volt a háztáji terü­letek gyomirtó szereivel kap­csolatos kiállítási anyag is. A műtrágyáknál kiállították az alaptrágyákat, és ennek kombinációit is, valamint a levéltrágyákat. Az AGRO­TROSZT kiállítása nemcsak széles körű bemutatóval je­lentkezett, hanem minden látogató számára szaktanács­adással és információadással is szolgált. Lényeges, hogy az AGROKER-nél (Szeged, Do­rozsmai út) bármilyen ház­tájihoz szükséges kertészeti, vagy állattenyésztési gép be­szerezhető. Náluk kapható A T2-4K—14B kistraktor, Az AGROKER szabadtéri kiállítási területén mutatták be a BMG Kcrlitox 101-es háztáji permetezőgépét valamint a BMG által gyár­tott és a Kertltox 101-es per­metezőgép is. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat terméke jelentős sze­repet játszik a háztáji gaz­dálkodásban. A Csehszlová­kiában konstruált Mepol­Terra traktorok méltán kere­settek. Az erőgépet Csehszlo­vákia szállítja Magyarország részére, de a gépekhez min­den munkagép Békéscsabán készül. A magyarországi el­látást a Hermes Vállalat út­ján ők vállalták. A vásáron megjelent az Iparszerű Sertéstartó Terme­lőszövetkezetek Közös Vál­Ialkozasa is, amelynek sze­repe a nagyüzemi sertéstar­tás mellett a korszerű kis­üzemi tenyésztés elterjeszté­sében jelentkezik. Különböző rácskutricák és drótpadozat a higiénikus jószágnevelés egyik alapvető tényezője. Módszerük alkalmazásával a rendelkezésre álló területen 30—40 százalékkal több ser­tést tarthatnak. Az állami gazdaságok a korábbi évekhez hasonlóan ismét bőséges áruválasztékkal jelentkeztek a szegedi vásá­ron. A Szentesi Vetőmag­termeltető és Kutató Intézet új zöldségnövényeket vonul­tat fel. Szabados Árpádnak egyet­len ceruza elegendő, hogy a fehér papírlapon a legbonyo­lultabb jelenségekről ia szeizmográf érzékenységű je­lentéseket küldjön. Bérház­rajzolatain — a lapokon úgy állnak egymás mellett a rajzolt rajzlapok, mint a hatalmas bérház függőfolyo­sóin az egymás mellett-mö­gött más-más világot magá­ba záró lakásajtók — gro­teszk-ironikus, elgondolkod­tató jelenségeket, elfogult véleményeket, objektív köz­léseket, Igeneket és nemeket, megbocsátó ellágyulásokat és sújtó kritikákat, nyelvöl­tögetáseket és saját nya­kunkra tekeredő köteleket sorjáztat: agysejtjeinkre sza­badítja e század nyüzsgő hangyabolyát. A Különbség naturális pontosságú emi­nens tanulmányainak és az ironikus, esetlen, szögletes de őszinte gyermekrajzoknak egymásra kopírozása kétféle szemlélet ütköztetése; a Müvészkedés kulcslyuk­helyzetjelentései kegyetlenül groteszk görbetükrei gyarló­ságainknak; a Tévedések pe­dig lázálmaink vágyait ve­títi a tudat mozivásznára. Duschanek János sziporká­zó tehetséggel, lenyűgöző nagyvonalúsággal fest. Szem­kápráztató színvilága, idege­sen vibráló vonal-folt játé­ka, a valóságot és a képzele­tet összekötő, kifeszített kö­télen végrehajtott mutatvá­nya — minden mozdulatá­nak, gesztusának, őrömének, tótágasának, életének-halálá­nak zálogát a kezünkbe tet­te — szuggesztivitása vala­mennyiünkkel újra élteti az álmokban kergetett, de láb­ujjheggyei mindig idekötődő vágyainkat. Tizenkét centiméteres kis bronzszoborban szinte min­dent elmond Lapis András a születés csodájáról, az élet nagyszerűségéről, a folyto­nosság bizonyosságáról, amit a plasztika nyelvén el lehet mondani. A csepp, vagy bim­bó formájú kis szobor szin­te előttünk születik, duzzad; az áldott domborulatú nő­alak tartásának nem titkolt büszkesége mögött sejteti a megbúvó pírt, a drapériák mögül domborodó has szin­te lüktetve igenli az életet. Éremsorozata — mely a Sze­gedért végzett kiemelkedő tevékenység Jutalma tesz — a városhoz ragadó fogalmi és képi kullancsokat, sablon­bogáncsokat és közhely­jelvényeket új, lényegi-tar­talmi motívumokkal helyet­tesíti. E tenyérnyi műfaj oly sok kötöttségévei dacolva megannyi plasztikai lele­ménnyel, ötlettel, szellem­mel és mesterségbeli bizton­sággal formálja érmeit E három művész saját műfajának kiemelkedő kép­viselője a XVII. Szegedi Nyári Tárlaton, s az emlí. tett művek magas — talán túlságosan is magas! — mű­vészi mércét állítanak a kir állítás egészének. Ezért van az, hogy a nagy egészből jobban kiemelkednek a te­hetségesebb alkotások, me­lyek mögött még nagyabb tömegűnek látszanak az át­lagszínvonalú művek. Meg­. szoktuk már, hogy az utób­bi években — a megtorpaná­sok és újra fölszárnyalások közepette — a grafikai anyag képviseli legegysége­sebben a magas művészi szintet, itt jelentkeznek a mai magyar grafika egymást érő új hullámainak fiatal tehetsegei, s ez a műtej az, mely lényegéből adódóan a legkorszerűbben s leggyor­sabban reagál mikro- és makrokozmoszunk változá­saira. Néhány példa a kiál­lítás paravánjairól: Kovács Péter színes ceruzával és tussal rajzolja látleleteit az emberi vágyakról; Banga Fe­renc kamaszosan kúsza Irka­firkái a gyerekkorból men­tenek át tiszta érzelmet és őszinte gondolatokat; Tuli­pán László barokkos gazdag­sággal népesíti be, s rendkí­vüli igényességgel munkálja meg lapjait, melyeken száza­dunk milliókat megrázkód­tató Robbanás-ait Idézi: So­mogyi Győző groteszk-nar­ratív történelmi antidoku­mentumokat készít; Gácsi Mihály a középkori famet­szőhagyományokat ötvözi a gépkorszak szarkasztikus ví­zióival; Bognár Zoltán és Papp György a népművészet forrásaiból kortyol; Rádóczy Gyarmathy Gábor és Tassy Béla montázstechnikával kí­sérletezik; Pataki Ferenc a felületek fakturális hatásait és az egv lapon belüli el­lentétes kifejezésmódokat, és folytathatnánk a sort. Gazdagságát és a nagykö­zönségre gyakorolt emocio­nális hatását tekintve a leg­erőteljesebb hagyományok­kal rendelkező, s a legbővi­zűbb forrásokból táplálkozó táblaképműfajé a prímsze­rep. A festmények egészének színvonala nem emelkedik az átlag, a jó középszer fö­lé, de — ha remekművekkel nem is találkozhatunk — emlékezetes, egy-egy festő pályáján mérföldkövet je­lentő művekre bukkanha­tunk. Zombori László három képe közül a fakturális­techntkai virtuozitásokat mellőző, szinte csendélet­jellegű Munkapad tiszta_szép üzenet hordozója: az-eszter­gapad hidegen csillogó fém­testét egy levetett szemüveg­gel, egy üveg tejjel, s. egy szelet kenyérrel nagyszerűen humanizálja. Szép és karak­teres portrét festett Csikós András és Pataki József. Kurucz D. István nem tud se pozitív, se negatív meglepe­téseket okozni; Vén Emil posztimpresszionista virág­csendélete gazdag és mély színvilágéval érzékeny alko­tás; Tóth Menyhért hófehé­ren vibráló Emlék-fémzuha-; tagéból mutat be egyet; Su­gár Gyula Labirünthosz-a intellektuális megközelítése a témának; Hézsö Ferenc tö­redezett kaleidoszkópjait minden bizonnyal valami ne­mes anyag — textil, mozaik, zománc — simíthatná Igazán egybe; Mayer Berta zománc­képein nagyszerűen harmo­nizál szín, ritmus, folt és rajzolat. A szoboranyag kevésbé hű képe mai plasztikánknak. Váró Márton és Tóth Valéria a klasszikus szépségeszmény szellemében dolgozik, s mennyire másképp. Ligeti Erika éremsorozata szikrázó­én szellemes és felszabadul­tan játékos, Vasas Károly fáradtabb a szokásosnál, Szathmáry Gyöngyi Szőnyeg­szövőjét Jó lenne köztéren látni. S egy megjegyzés: a nem­régen bezárt debreceni nyá­ri tárlat 94 kiállítójából (festők, szobrászok) 42 nevé­vel a szegedi kiállításon is talélkozatunk. Az ott kiállí­tóknak majd a fele, az itte­ni festőknek és szobrászok­nak több mint egyharmada azonos. Tandi Lajos « I

Next

/
Oldalképek
Tartalom