Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

6 Szombat, 1976. július 17; Emlékeznek és emlékeztetnek w Utibeszámoló Finnországról Negyedszerre rendezték meg a magyar—finn, illetve a finn—magyar barátsági hetet. Kétszáz magyar és kétszáz finn résztvevőnek, a két társadalom minden rétege képviselőjének jutott az a megtisztelő szerep, hogy a barátság nagyköveteiként egymás eredményeit megismerjék. Kilenc finn, illetve kilenc magyar testvérvárosba vitték az autóbuszok a küldöttségeket. Szegedre Turkubói érkeztek és Szegedről Turkuba mentek. A szegediek 15 tagú küldöttségével utazott a finn testvérvárosba Szalmq Vincéné, a ruhagyár varrónője is. Tegnap, pénteken hajnalban érkezett vissza a küldöttséggel. — Nagyon fáradt vagyok — ezzel kezdte a beszélgetésünket a ruhagyár munkásnője. — A hét nap alatt egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy éjszaka egy-két óra előtt aludni mentünk volna. De nem is nagyon tűnt fel, hogy a beszélgetéseink, az ismerkedések a késő éjszakába nyúltak. Finnországban az éjszaka olyan, mint nálunk a hajnal. Egészen nem sötétedik be az égbolt, es a szürkületet csak este 9—10 óra körül lehet felfedezni. — Mi a legnagyobb élménye? — Zsúfolt volt a programunk, alig maradt szusszanásra időnk. Mindenütt kedvesen fogadtak, éreztették, hogy rokonok vagyunk. A finnek is ugyanúgy tudták, mint mi, hogy valamikor közös hazában, együtt éltünk. Emlékeznek és emlékeztetnek erre. Négy napot Turkuban, három napot Helsinkiben töltöttünk. A legszívesebben a tengeri hajóútra emlékszem vissza. Égy magyarnak ez különösen izgalmas, hiszen távol élünk a nagy vizektől. Három órát utaztunk a tengeren. De mindenre szívesen gondolok vissza. Sokat kérdeztek vendéglátóink, de mi is. őket leginkább az érdekelte, milyen nálunk az életszínvonal, hogy lehet lakáshoz jutni. Mi sok tájékoztatót végighallgattunk, politikai fórumon vettünk részt. Egy alkalommal a szociáldemokrata párt turkui vezetősége volt a házigazdánk. Engem leginkább az érdekelt, hogy milyen a nők helyzete, és hogy vesznek részt a közéletben. — És milyen? — A tájékoztatók alapján azt hiszem, nem érvényesül eléggé — hiszen még nálunk sem mindig — az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A férfiakkal azonos teljesítményért a nők kevesebb fizetést kapnak. — Mit várt Finnországtól? — Előzőleg sok mindent olvastam, sok mindent megtudtam az országról. Olvasmányélményeim többé-kevésbé igazolódtak. Mielőtt elutaztunk volna, többen mondták, hűvös lesz, vigyünk kabátot. Szerencsénk volt, jó időt fogtunk ki, még a tengeren is tudtunk napozni. A házigazdák azt mondták, mi hoztuk a meleget. Megismertem, milyen a finn népviselet, meg kell mondani, nagyon szép. Jól válogatják össze a színeket. Láttam, hogyan gazdálkodik a finn farmer, és amennyire lehetett, a rövid idő alatt, ismerkedtünk a hétköznapi ember mindennapos életével. Láttuk, hogyan tölti a hétvégét, mint szórakozik — éjszakai mulatókban is voltunk —, s abba is bepillantást engedtek, hogy él egy finn család. Szép volt, jó volt, azt hiszem, mindig szívesen emlékszem vissza erre az utazásra. H. M. Játékok: társadalmi munkával Két éve dolgozik Algyőn a Ganz-MAVAG külső szerelési kirendeltségének Tiszaihidász brigádja. A 12 tagú munkacsapat még a tavaszszal kötött szocialista szerződést a városi tanáccsal, vállalták, hogy a Makkoserdői nyári napközis táborba játékokat készítenek és szerelnek föl a gyerekeknek. Így is történt tábornyitáskor már birtokba vehették a paitások, úttörők azt a hat hintát és a két kézilabdakaput, melyeket az algyői munkák dandárjában fejeztek be és szállítottak ki az erdei fák közé: tartalék vasrudakból, a régi hídból újítások és módosítások révén szükségtelenné vált anyagokból. A Napsugár tábor kis lakói minap délután látták vendégül a brigád négy tagját: Kiss Imre vezető-helyettest, Balogh Lajost, Tajti Jánost és Csányi Alajost, akiknek hangulatos, ötletes műsorral, tábortűzzel és egyegy szál szekfűvel kedveskedtek. A brigád hasznosszép fölajánlásáért ezúttal mondott köszönetet a városi tanács művelődésügyi osztályának nevében dr. Kovács Józsefné, napközi-otthonos szakfelügyelő. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szakszervezeti néptáncegyüttesek II. Országos Minősítő Bemutatója a színházban. Szakmai tanácskozások a Juhász Gyula Művelődési Központban. Gálaest az újszegedl szabadtéri színpadon este háromnegyed 8-kor. A XIII. Pedagógia Nyári Egyetem előadásai a JATE Auditórium Maximumában. Az Európai Carieskutató Társaság kongreszszusának előadásai a Biológiai Kutatóközpontban. Kass János grafikusművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. Hegyi Flórián népi fafaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-lg. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. S. Sándor felvétele • A főszereplők A fülledt napok után várható eső kedden is, csütörtökön is megzavarta a késő éjszakai órákba nyúló próbákat a téren. Ezért nem csoda, ha erőltetett menetben készülnek, kiváltképp, hogv a Tragédia közreműködőinek tegnap estére át kellett adniok a színpadot a Nabucco stábjának. Szinetár Miklós rendező vezetésével átvonultak az újszegedi Sportcsarnokba — a képünkön látható főszereplók is. Hegedűs Géza, Bánsági Ildikó és Lukács Sándor. (Háttal áll Félix László társrendező.) A Dóm téren tehát megkezdődtek a Nabucco próbái, s a jövő héttől a kettős premier szereplőgárdája egymást váltja a szabadtéri színpadon. Mint ismeretes, a jövő hét szombatján Az ember tragédiájának bemutatójával kezdődnek az idei szabadtéri játékok, s másnap, vasárnap kerül színre a dóimszínpadon — a szabadtéri történetében először — Verdi operája, a Nabucco, Oberfrank Géza dirigálásával, Békés András rendezésében. Zenetörténeh a könyvtárban Megkezdődött a népf-áricverseny Amatőr művészeti együtte- nap délelőtt a Csepel Tánc- rendszerét, a szerkezetet, a sek munkájának rendszeres együttes, a Diósgyőri Vasas zenéhez való illeszkedést, a áttekintését és étrékelését az Tánckar, az Ózdi Kohász, a dinamikát, a történeti táncok _ . . _ . ... amatőrmozgalom fellendülé- Somogy, a Szabolcs Volán, a esetében a források helyes S?®2 ev Szeged zenei eie- ge és flz egyre figyeiemre várpalotai Bányász és a Du- értelmezését. A másik fontebol címmel rendez Kiam- méltóbb m(jvészeti eredmé- nai Vasmű Táncegyüttes mu- tos szempont a koreográfiai tast a Somogyi K-onyvtar. nyek tették szükségessé. A tatta be programját Ma, feldolgozás minősége. Itt arAz olvasóteremben Juj1"6 színjátszók, énekkarok és szombaton délelőtt lép szín- ra figyelünk, elég változat—augusztus 20. kozott lat- más művészeti ágakban mű- padra a vendéglátó ÉDOSZ tos-e a program, megfelel-e ható anyag számos korabeli köd6 együttesek országos együttes, a Szolnoki Tisza az időmérték, arányosság ködokumentummal es tárgyi minősítései mellett — a és a Törekvés Táncegyüttes, vetelményeinek. A bírálatemlékke) idézi fol a város Művelődési Minisztérium Vasárnap Vásárhelyi László, ban az előadásmód is nagy zenei életének sokszínű, ma- közművelődési főosztályának a Népművelési Intézet fő- hangsúlyt kap. lényeges, radandó értékeket teremtő J971-es határozata alapján— előadója értékeli a verseny- hogy mennyire átélt és ponvilágát. Egyébiránt a könyv- a néptánccsoportokét is be- programokat, majd átadják tos a mozgás, mennyire tár zeneszobája (miként ter- vezették, a szakszervezeti az eredményekről szóló okle- plasztikus és szuggesztív a mészé tesen az olvasóterem együttesek versenyeit két- veleket, A versenyen arany, produkció. Külön szemponti is) augusztus 31-ig zárva, évenként Szegeden rendezi ezüst és bronz fokozatú mi- a zenekíséret és a színpadi csupán a tájékoztató szolgá- a SZOT, a Népművelési In- nősítéseket lehet szerezni, a öltözék szerepe, sokat szálat tart ügyeletet naponta tézet, a Szakszervezetek fokozatokon belül három- mítanak az együttes belső délelőtt 10-től délután 4 órá- Csongrád megyei Tanácsa, három osztályba is sorolják életéről kapott információk: Ta- az együtteseket. is, A rendszeres munka, a í * hetenkénti próbák megtartáAz értékelés szempontjai- sa a minősítés alapfeltétele. ig. A napilapok délelőtt 10— valamint Szeged város 12, délután 1—6 óra között nácsa. a Vár utcai gyermekkönyv- Idei, második minősítő betárban olvashatók, a köl- mutatójuk tegnap, pénteken ról Vásárhelyi Lászlótól kér- Ugyancsak követelmény, csönzői részleg pedig augusz- kezdődött, összesen tíz tánc- tünk tájékoztatást. hogy ellássák a csoportok tus 1—31. között szünetel. A csoport lép fel a színházban, — A minősítésre jelent- szűkebb vagy tágabb körfiókkönyvtárak természete- a szakemberekből álló zsűri kező együttesek munkáját nyezetük műsorigényét, azaz, ünc sen folyamatosan működnek. — amelynek elnöke Maróti hat főbb szempont alapján minél többet szerepeljenek. A Somogyi Könyvtár ze- László, a SZOT alosztály- bíráljuk el. Az egyik a * nei kiállításához értékes, vezetője — meghatározott folklorisztikai, történeti hi- A szegedi találkozó progtartalmas ismertető füzetet követelményrendszer alapján telesség. Ezen belül vizsgál- ramját a minősítő bemutaad ki. Elitéltek egy szélhámost Huzamosabb ideig nem dolgozott, jövedelemmel nem rendelkezett, de renszeresen nagy tételekben kártyázott Fekete Árpád 26 éves budapesti lakos. Hogy megélhetését és költséges szórakozását fedezze, bűnös úton tett szert pénzre. A Nyugatipályaudvar melletti hirdető táblánál megszólított olyanokat, akik albérletet kerestek. Azt hazudta nekik, hogy átadja különálló szoba-konyhás albérleti lakását, mert rövidesen szövetkezeti lakásba költözik. Néhány alkalommal felajánlotta az érdeklődőknek, hogy a lakásban visszamaradó háztartási eszközöket megvásárolhatják. Mintegy 47 ezer forintot vett fel ily módon a benne megbízó személyektől. Ezenkívül két személytől összesen 23 ezer forintot kért és kapott kölcsön. Egyiknek azt hazudta, hogy húgának lakást utaltak ki, s ahhoz előlegként van szüksége a pénzre, a másik, albérlőnek jelentkező férfitől bútorvásárlásra vett fel „kölcsönt". Mivel ígéreteit nem teljesítette, s a kicsalt pénzből is csak alig fizetett vissza, a károsultak közül többen megfenyegették, hogy feljelentést tesznek ellene. Félve a következményektől, s mert azzal is számolt, hogy korábbi bűnügyéből kifolyólag hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, elhatározta, hogy engedély nélkül elhagyja az ország területét. Erre előkészületet is tett, de eközben letartóztatták. A közponi kerületi bíróság Fekete Árpádot három és félévi szabadságvesztésre, ötezer forint vagyonelkobzásra itélte, s mintegy 53 ezer forint kártérítésre kötelezte. Az ember tragédiája a szabadtérin minősíti bemutatóikat. Teg- juk a koreográfiák motívum- ^k mellett szakmai tanácskozások teszik teljessé. Mint, egy 30 koreográfust látnak vendégül a rendezők, akik a Juhász Gyula Művelődési Központban hallgatják a szakemberek előadásait. Tegnap délelőtt Maácz László: Néptánchagyomány és szí n-i Vámos kesztyűje 6

Major sikere után az 1965-ös Vámos-rendezést már • jóval fagyosabb visszhang kísérte. Hogyne, hiszen a rendező kesztyűt dobott a hagyományoknak. A Népszabadság iaug. 8.) Rényi Péter Látvány vagy látnivaló? címmel szemére veti Vámos Lászlónak, hogy a mutatványok sorával helyettesitette a képzeletet felgyújtó látványokat, a néző nézegetővé vált, a széthúzott ornamentika nem keltett érzelmeket. Legfőbb oka ennek Bakó József hatalmas díszlete, mellyel a rendezés mindenáron be akarta kapcsolni a játékba az egész teret. A lépcsők erőltetett kontrapunktjai és a látnivalók halmozása töri szét a képek egységét. Vannak persze szép jelenetek is, de a szereplők általában a látványosdival hadakoznak, messzire kell hangjukat, gesztusaikat átívelni. Ruttkay Évája nem a nő, inkább a nőiesség megtestesülése — írja Rényi —, a fiatal Nagy Attila Ádámjá-i nak még nincs kialakult „formája", s Gábor Miklós Luciferje is inkább kísérlet, hogy hetyke opponens legyen az Ürral szemben. Az előadás érdeméül csupán az újító igyekezetet jelöli meg. Mátrai-Betegh Béla a Magyar Nemzetben (1965. aug. 1.) Majoréval szembesíti Vámos rendezését, s miután némileg ellentmondásba keveredik öt évvel korábbi önmagával („a Tragédia szavai, eszméd a szegedi teret nem elegendően töltik be, a néző eleve csak másodsorban számítson Madách szellemére"!) leszögezi: Vámos visszalépett a mutatvány felé, sőt a már tisztázott nézeteket is összekuszálta (a pogány-orgiás Rómát kereszténynek ábrázolta). A három főalak eltörpült a statisztéria mellett, s Madách líráját is a látványnak rendelték alá (az első prágai színben udvari bál a színpad közepén). Szombathelyi Ervin ugyancsak a madáchi szöveget elborító látványban, az eltolódott drámai hangsúlyokban és az elsikkadó lírában látia a hibát (Népszava, aug. 5.), Dersi Tamás pedig Nyílt levelet ír Vámos Lászlóhoz, hasonló kifogásokkal. (Esti Hírlap, aug. 3.) Talán Sándor Iván a legmegértőbb (Film Színház Muzsika, aug. 8.), éppen a látványért dicsér, amely művészi funkciót hordoz, az ötletekért, meg a háromórás műsoridőért. S jóllehet, megjegyzi, inkább a külsőségek álltak előtérben, a látványosság és a gondolati atmoszféra azért megfértek egymással. Vámos László konok ember, A bírálatokon okulva, de alapvetően látvány-centrikus elgondolását föl nem adva, sőt azt némileg továbbfejlesztve, megrendezte ugyanezt a „típusú" Tragédiát 1966-ban. A kritikai visszhang kegyesebb volt hozzá, több megoldását dicsérték, koncepcióját is lényegében elfogadták — de őszintén meg kell mondanunk, ezek a kritikák jóval csendesebbek voltak. Nemcsak a Vámos-féle Tragédiáról. a szegedi játékok bemutatóiról általában. Nikolényi István pad című tanulmányával ismerkedtek meg a meghívott művészeti vezetők, este pedig bemutató próbán vettek részt, a Dunai Vasmű. Táncegyüttesének tréningmunkáját tanulmányozzák. Ma Vavrinecz Béla zeneszerző tart előadást A zenekíséret a néptáncegyüttesekben címmel. A késő esti órákban az ÉDOSZ együttese fogadja a vendégeket: bemutatják, ho. gyan szervezték meg a szegedi táncházakat. Akárcsak két évvel ezelőtt, most is gálaesten gyönyörködhet a néptáncművészet szépségeiben a nagyközönség. Ma, szombaton este háromnegyed 8-tól az újszegedi szabadtéri színpadon lép fel a minősítő verseny résztvevői közül négy együttes: a Dunai Vasmű, a* ÉDOSZ Szeged, a Szolnoki Tisza és a Törekvés Táncegyüttes. S. E.