Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

t Vasárnap, X976. június 27: RÁDIÚTELEX FOLYTATJA MUNKÁJÁT A VIETNAMI NEMZETGYŰLÉS Az egységes Vietnam nem­zetgyűlésének Hanoiban fo­lyó első ülésszaka szomba­ton képviselői bizottságok­ban és csoportokban foly­tatta munkáját Az általános határozattervezetet előké­szitő nemzetgyűlési bizottság munkáját Xuan Thuy, a VDP Központi Bizottságá­nak titkára vezeti. NSZK­KORMANYNYILATKOZAT VARHATÖ A nyugatnémet kormány várhatóan a jövő szerdán a Bundestagban kormánynyi­latkozatban ad választ a Szovjetunió május 2L1 kor­mánynyilatkozatára a két­oldalú együttműködésről és az enyhülésről — mondta Hans Jürgen Wischnewski külügyi államminiszter a stuttgarti rádiónak adott szombati nyilatkozatában. FORD EMELI A SEGÉI/YT7 A Washington Post szom­bati számában olyan értesü­lést közöl, ami szerint Ford elnök hajlandó 275 millió dollárral megnövelni a kül­földi katonai és gazdasági segélyprogram keretében ko­rábban Izraelnek megaján­lott 3 milliárd 94 milliós hi­telt. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken folytatta a vitát a közgyűlés Palesztina­bizottságának jelentéséről. A vitában Izrael teljesen el­szigetelődött, az eddigi 19 felszólaló mindegyike el­ítélte. A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja a paleszti­nai kérdés vitáját. Berlin ünnepi díszben • Berlin (TASZSZ) ' járói közelítik meg az előt­. x ^ , ,, tük álló féladatok megoldá­t A Nemet Demokratikus sátj minden problémát a Koztársasag fovarosa nagy valódi elvtáreiasság szelle­esemeny előtt Ml. A Helsin- mében> minden eg árt kiben megtartott európai egyenrangúsága és önállósá­biztonsági es együttmukode- ga tiszteletben tartásának SL konferencia első évfordu- megdönthetetlen normái ke­lojanak eloestejen, junius retébon vitatnak meg. Ezek­29-en. Berlinben megnyílik hez az elvekhez igazodott a az európai kommunista és Szovjetunió Kommunista munkáspártok konferenciája, Pártja ezekhez az elvekhez hogy áttekintse a békéért, a igazodtak a többi testvér­biztonsagert, az európai pártok is együttműködésért és társa- „ ' ,, , dalmi fejlődésért vívott harc h ™ * J?^ időszerű kérdéseit. a küldöttségek fogadására, amelyeknek ér­A konferencia résztvevői- kezését mára, június 27-én nek köre rendkívül széles: várják. A konferenciát az munkájában részt vesznek Alexander-platzon levő Ho­az összes európai szocialista tel Stadt Berlin épületében országokban hatalmon levő tartják. pártok delegációi (Albánia Az európai kommunisták kivételével, amely mint is- legmagasabb fóruma közelgő meretes, az európai biztonsá- megnyitásának híre nagy ér­gi értekezleten 6em vett deklődést keltett világszerte, részt), valamint a nyugat- Már a küldöttségek érkezése európai államok testvérpárt- előtt gyülekezni kezdtek jainak küldöttségei. Berlinben a hírügynökségek, ., a vezető lapok és folyóiratok, A szerkesztő bizottság a rádió- és televíziós társa­munkája során a polgári ságok tudósítói, eddig leg­sajtó több különféle kohol- aiabb ezer újságíró kérte mányt röppentett fel, azzal a akkreditálását. céllal, hogy kétségbe vonja az európai kommunista és munkáspártoknak a dolgozók érdekeiért folytatott harcban tanúsított egységét és össze­forrottságát. A szerkesztő bi­zottság munkájának eredmé­nyes befejezése rácáfolt ezekre a koholmányokra. A szekesztő bizottság tevékeny­sége azt bizonyítja, hogy a marxisták—leninisták az in­ternacionalizmus álláspont­Előtérben a szakosítás, a kooperáció A KGST rövidesen megtartja 30. ülésszakát. A meg­beszélések legfontosabb célja, hogy továbbfejlesszék a tag­államok együttműködését, és hosszú távra rögzítsék az ez­zel kapcsolatos feladatokat. A tárgyalások központi té­mája a gépiparban megvalósuló két- és sokoldalú sza­kosítás. désünk tovább bővül a kő­vetkező esztendőkben a szerszámgépiparban, a mező­gazdasági és építőipari gép­gyártásban, a Diesel-vonat előállításban, valamint a számítástechnika, a hírköz­Hazánk a negyedik ötéves liárd rubeles kivitelünkből lés és az atomenergetika te­terv időszakában számos 18, a csaknem 1,8 milliárdos rületén. Erről tanúskodik gépipari szakosítási egyez- béhozatalunkból 11,5 száza, egyébként, hogy a jelenlegi ményt írt alá a KGST-tag- lék a gépipari termékek ará- ötéves tervidőszakban a országokkal. A 179 kétoldalú nya. Szovjetunióba Irányuló kivi­megállapodás közül 143, a Külkereskedelmi forgal- telünknek mintegy 24 szá­87 sokoldalú közül pedig 70 munk csaknem kétharmada zaléka már szakosított tér­ségit! elő a gazdasági élet e bonyolódik tervszerű kere- mék. területének bekapcsolását a tek között a KGST-országok- A többi szocialista ország­szocialista országok integrá- kai, s ezen belül egyre na- gal te bővülnek termelési ciójába. Ha figyelembe gyobb szerepet játszik a kapcsolataink. A magyar— vesszük, hogy 1976—1980 gyártásszakosítás és a terve- NDK megállapodásokat pél­között a hosszú lejáratú zési kooperáció. dául a korszerű technikai előirányzatoknak megfelelő- A szocialista országok kö- színvonalon kialakított kö­en Magyarország várhatóan zül a Szovjetunióval kötöt- zös gyártás képezi, amelynek 15,1 milliárd rubeles össz- tük meg a legtöbb ilyen számottevő része a kölcsö­exportjának 22, és 15,6 mii- egyezményt; ezek száma a nos gépszállításokat alapoz­liárdos teljes importjának következő tervidőszakban 20 za meg. A két kormány az mintegy 11 százalékát teszik fölé emelkedik. A magyar elkövetkező években előre­ki a kooperációs és szakosí- népgazdaság számára ki- láthatóan lépéseket tesz a tott termékek (ezek jelentós emelkedő fontosságú a jár- számítástechnika, az autó­része gép és berendezés), műipari megállapodás. To- buszgyártás, a mezőgép- és máris érzékelhető: mennyi- vább folyik a Zsiguli-Lada pénztárgép-előállítás kölcsö­re fontos napjainkban mind program és az autóbuszgyár- nös összehangolására, szélesebb körű bekapcsoló- tás összehangolása. Ugyan- A dinamikusan gyarapodó dásunk a szocialista országok csak jelentős a vegyiparban magyar—csehszlovák árufor­együttműködésébe. A specia- végzett közös munka. Eddi- galom 54 százalékát ma már lizációból származó 3,3 mii- gi eredményes együttműkö- a magas műszaki színvonalú Ma választ elnököt Portugália © Lisszabon (MTI) politikus távozik a Belem­Portugáliában pénteken palotából. A Caetano-rezsim befejeződött a kéthetes el- idején vezérkari főnök volt, nökválasztásl kampány. Hat de a fasizmus megdöntése és fél millió szavazópolgár után nagy szerepet játszott egynapos gondolkodási Időt a portugál gyarmati rendszer kapott, hogy vasárnap általá- felszámolásában. Tagja volt no6 és közvetlen szavazással a nemzet megmentése taná­döntsön arról, kit küld öt csának, majd a „csendes évre a Belem-palotába, Costa többség" Spínola által szí­Gomes utódjaként: Eanes tott 1974. szeptember 28-i tábornokot, a szárazföldi szélsőjobboldali puccskísér­erők főparancsnokát, a szív- lete után államfővé nevez­infarktussal kórházban ápolt ték ki az extábornok helyé­Azevedo tengernagyot, Car- be. Négyszer adott kormány­valho őrnagyot, a szélsőbal- alakítási megbízatást Gon­ddal jelöltjét, vagy a kom- calves tábornoknak. Síkra­munista Patót. Az elnökvá- szállt a demokratikus erők lasztással egyidejűleg az összefogásáért. Gomes járt Azori-szigeteken és Madei- több szocialista ország fővá­rán közigazgatási választáso- rosában, köztük Moszkvában, kat is tartanak. és ott Leonyid Brezsnyewel Ha egyik jelöltnek sem sl- »s tf,r1Byaltvö1 képvteelte Por kerül megszerezni a szava- tug*U« a heteink! biztonsági zatok több mint felét, akkor értekezletet lezáró csúcsta­három hét múlva újra az urnákhoz szólítják a szava­zókat. A második forduló­ban azonban már csak az a két jelölt vesz részt, aki az első menetben a legtöbb szavazatot szerezte meg. Az április 25. óta érvény­ben levő új alkotmány ér­telmében a köztársasági el­nök kiemelkedően fontos ha­talmi jogkörrel rendelkezik: 6 a katonai kérdésekben tör­vénykező legfelsőbb forra­dalmi tanács elnöke és a legfőbb hadúr, feloszlathatja a nemzetgyűlést, kinevezi és felmenti a kormányfőt és a minisztereket, ostromállapo­tot hirdethet ki. hadat üzen­het és békét köthet. Vétót gyakorolhat a nemzetgyűlés­ben megszavazott törvények­kel szemben. Lisszabonban továbbra te Eanes tábornokot tartják a legesélyesebbnek, hiszen őt támogatja Soares szocialista pártja, Carneiro demokra­tikus néppártja és Amaral demokrata szociális centru­ma is. (Ez a három párt a parlamenti választáson a voksok 75 százalékát szerez­te meg.) A 62 éves Costa Gomes személyében haladó polgári lálkozón. Véget kell vetni a népek elleni bűntetteknek! Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének nyilatkozata ,rf..„ .. • ...» yv • .,» . • • • -• • ; A Magyar Szolidaritási teljük, hogy mindenütt sze- lenes rendszerek bűntetteit Bizottság elnöksége mély rezzenek érvényt az Egye- Chilében. Bolíviában, Para­felháborodását fejezi ki a sült Nemzetek Szervezete guayban, Uruguayban és Dél-afrikai Köztársaság faj- korábbi döntéseinek a Dél- más latin-amerikai országok­üldöző kormányának újabb afrikai Köztársaság nemzet- ban. A haladó erők üldözé­amellyel közi elszigeteléséről, a dél- se, a jogtipró letartóztatások, az afrikai nép jogainak biztosi- a politikai foglyok kínzása tásáró,l s a törvényellenesen és kivégzése, az emberi jo­gok sorozatos megsértése csak növeli a haladó gondol­kodású emberek százmilliói­cselekvő szolidaritását az elnyomás terrorakciói miatt, meg akarja félemlíteni ország többségét alkotó szí nesbőrű tömegeket, B le megszállt Namíbia független, akarja törni az emberi jo- ségének helyreállításáról, gokért, a nemzeti felszaba­dulásért folytatott igazságos küzdelmüket. A Magyar Szolidaritási Bl- . , .. zottság elnöksége további A Johannesburgban és So- * wetóban elkövetett terror­cselekmények során a nép­ellenes hatalom erőszakszer­vei több száz afrikait gyil Dél-afrikai Köztársaság né­pét, s az újonnan független­né vált afrikai államok: Angola, Mozambik, Bissau­ellen küzdő népekkel. A ma­gyar nép is vállalja ezt a szolidaritást, s követeli a kommunista és más demok­rata politikai foglyok azon­íiujvau W"- Guinea a 7öld foki izinetek iogiyoK azon­koltak meg, s mintegy ezer a nali szabadon bocsátását, a tüntetőt tartóztattak f.z a Sao Tome és Princlpe népe- ..(„nonl, — tüntetőt tartóztattak ]e. Ez a véres terror újra nyilván­valóvá teszi a fajüldöző re- ,, , . . _ ,. ,, , . . zsim agresszivitását, de felemejkedeséért foly­it. A nemzeti fügetlenségért, ^dságjogok helyreállítá­táreadahnir és^nemzeti ÍSfel- továbbra Js__számíthatnak a zeti felszabadító ^erők yégle­szabadulásért küzdő néptől. ™a?yar Az elnökség a leghatározot- XdSdra­tabban elítéli a fajüldöző társadalmi haladásukért, ha­Az elnökség kifejezi mély harcukban meggyőződését, hogy a nem­tatott igazságos A Magyar Szolidaritási Bi­rializmus gyarmati rendszeré­nek még meglevő maradvá­kormányzat terrorpolitikáját, zottság elnöksége, közvéle- £ya»-g6 J16*™*^ ^ társadalmi s követeli a népirtás azonna- ményünk élesen elítéli li megszüntetését. A világ imperialista támogatást haladás minden haladó erőivel együtt köve- vező latin-amerikai népei- feltételét. gépek jelentik. Érthető tehát, ha az együttműködésben a.z elektro- és számítástechnika, a finommechanika, a gumi­és autóipar, valamint a me­zőgépgyártás áll az élen. Hosszan sorolhatnánk még a példákat. Szólhatnánk a lengyel partnerekkel létre­hozott közös vállalkozások­ról. Ide kívánkozik az is, hogy a korszerű szintetikus szál gyártásán kívül szép sikere­ket értünk el a polymerké­miában, a gyógyszer- és a szerszámgépgyártásban. . Az autóipari együttműködés is­mert terméke a Polski FIAT 12B/P kiskocsi, amelyből mind több érkezik a követ­kező években hazánfibk. Ugyancsak e sorba kíván­kozik, hogy az elmúlt öt év­ben Romániával 14, Bulgá­riával pedig 11 kétoldalú gépipari megállapodást kö­töttünk! A szocialista országok szakemberei egyetértenek abban, hogy a gyártásszako­síjás és a termelési kooperá­ció fejlődése a komplex program céljainak megvaló­sításával összhangban az egyetlen járható út a gaz­dasági integráció kibonta­koztatásához. A hagyomá­nyos árucsere ma már csu­pán alapja lehet az országok közötti kapcsolatok bővíté­sének. Ám a következő években mindinkább kibon­takozó korszerű formáknak kell érvényre jutniuk a nemzetközi munkamegosz­tásban. Egyebek között ezt a programot körvonalazza a KGST-országok rövidesen összeülő 30. csúcsülésszaka. Erdős Zsuzsa BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány' és technikatörténetből 118. Garzó Imre, a jeles mérnök, tanár és szakíró Kecskeméten született 1827-ben. Alap- és közép­fokú iskolai végzettségét szülővárosában végez­te, majd a pesti egyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Az 1848—49-es szabadságharcban tüzér hadnagyként vett részt, Világosnál fogságba esett, majd besorozták a császári hadseregbe, és Firen­zében szolgált. Ottani élményeit Arany János lapjában, a Koszorú-bán 1865-ben meg is jelen­tette. Ezután visszatért Kecskemétre, ott mérnö­ki munkát végzett, amikor 1862-ben kapott meg­hívást a hódmezővásárhelyi gimnáziumba, tanári állásra. Természettudományos tárgyakat tanított 1874-ig. Ebben az időben tartott fenn kapcsolatot a szegedi természettudományos körökkel, főleg a matematikusokkal. A Mennyiségtan című szak­könyve 1864-ben jelent meg Szegeden. A vásár­helyi gimnázium közoktatási reformálásában ak­tívan közreműködött, Kiss Gusztávval együttesen szervezte mgg az Iskola természetrajzi szertárát. Az iskolának volt igazgatója is, és a város köz­életében is aktív szerepet játszott. Szerkesztett folyóiratot 1870-ben, Hód-Mező-Vásárhelyi Szem­le címmel. Szervezett népbankot, és ő volt a Vö­röskereszt városi szervezetének egyik megalapí­tója. Mint a Körös—Tisza—Maros Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke sokat tett a belvízszabályozásért és a Vásárhelyt védő kör­töltés megépítéséért. Foglalkozott közoktatáspo­litikai kérdésekkel is, és több tankönyvet jelen­tetett meg. , Szaniszlón halt meg, 1914-ben. Czógler Alajos fizikus és tudománytörténész Mohácson született 1853-ban. Középiskolai tanul­mányainak befejeztével a budapesti tudomány­egyetemen és a tanárképző intézetben tanult.' Középiskolai tanári oklevelét 1874-ben szerezte meg, és még abban az évben a szegedi főreális­kola fizikatanárává nevezték ki. Szegedtől 1891­ben vált meg, amikor a budapesti VI. kerületi főreálgimnáziumba helyezték át. Főként tudo­mánytörténeti munkásságával vált ismertté, és különösen kiemelkedő munkája A fizika törté­nete életrajzokban című mű, amely 1882-ben je­lent meg, tehát kézirata még itt készült Szege­den. Budapesten halt meg, 1893-ban. Lányi Béla növénytani kutató és jeles botani­kus tanár 1870-ben született Sándorfalván, ahol apja a Palavicini-uradalomban volt ispán. Sze­geden 1897-ben felsőkereskedelmi érettségit tett, és a Pénzügyigazgatóságon helyezkedett el. Idő­közben letette a gimnáziumi érettségit is, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, .ahol olyan kiváló professzoroktól tanult, mint Magócsy-Dietz Sándor, Simonkai Lajos és Dégen Árpád. Oklevelének megszerzése után Németor­szágba tanulmányútra küldték, és hazatérvén a Liptó megyei Rózsahegyen kezdte pályáját. A szegedi felsőbb leányiskolához tanárnak 1908-ban került, és Innen íhét év múlva a trencséni fel­sőbb leányiskola igazgatójává nevezték ki. Tu­dományos tevékenysége szegedi tanárkodása alatt érte el csúcspontját. Munkájában szoros párhu­zamot vont á talajnemek és az egyes növények elterjedése között. Növénytani kutatásaiban a ko­fában kibontakozott növényföldrajzi irányzathoz csatlakozott. Fő műve a Csongrád megye flórá­jának előmunkálatai cimű munkája, amelv ma is alapját képezheti minden Szeged környékére vonatkozó virágos növénnyel foglalkozó kutatás­nak. Szegedi tanárkodása alatt jó kapcsolatot tar­tott fenn Tömörkény Istvánnal és Móra Ferenc­cel. Növénygyűjteményét a szegedi múzeumnak ajándékozta, amely —- a Feichtinger-féle gvűjte­ménnyel együtt — felöleli csaknem egész Euró­pa flóráját. Katonaként halt meg az első világháborúban, és Trencsénben temették el. Nevét szakirodalmi munkásságán túl örökre őrzi az altala Dorozs­mán talált új menta-változat, amelyet tisztelője A. Topitz Mentha longifolla var. Lányiánának nevezett el. Érdemes megjegyezni, hogy Czógler is, meg Lányi is milyen nagyszerű munkásságot fejtettek ki akkor az egyetem nélküli Szegeden. Mindkettő nagyrahivatott kutató volt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom