Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

Szombat, 1976. június 26. 3 Fogalmak — közelről 9. Extenzív fejlődés — intenzív fejlődés Az extenzív fejlődés során a gazdasági növekedés fö eszköze a meglevő, korábban ki nem használt erőforrások (elsősorban a munkaerő és a föld) fokozottabb bevonása a termelésbe. Nő a foglalkoztatottak száma, az új beruházásokkal új munkahelyek jönnek létre, nő a megművelt föld területe stb. Az intenzív fejlődést ezzel szemben az Jellemzi, hogy már nincsenek ki nem használt erőforrások és ezért elsősorban a meglevők jobb hasznosítására kell törekedni. A termelés növelése tehát túlnyomórészt a technika fejlesztésével, a munka jobb megszervezésével, a szakképzettség fokozásával, vagyis a meglevő erőforrások hatékonyabb felhasználása, a termelékenység fokozása révén valósul meg. Magyarországon az intenzív fejlesztésre való fokozatos áttérés a hatvanas évek második felében kezdődött, s annak követelményeit és módszereit az V. ötéves terv az eddigieknél erőteljesebben érvényesíti mind a munkaerő, mind pedig az állóeszközök felhasználásában. Számítógép a számítógéphez Számítógépeket jó minőségben és gazdaságosan csak megfelelő szérianagyságban és magas fokon automatizált iparral érdemes gyártani. A kisebb nyugati cégek sorra elvéreztek a számítógéppiacon, s csak a legtőkeerősebbek maradtak meg. Még így ls fel kell osztaniuk maguk között a gyártmányspektrumot, hiszen mindenfajta típus gyártására egyikőjük sem képes vállalkozni. Rájöttek arra, hogy csaki akkor maradhatnak továbbra ls versenyben, ha minden vonalon a legmodernebb gyártási technológiát vezetik be. Így tettek az amerikai Honeywell cégnél is, ahol a számítógép-egységek parányi alkatrészeinek hegesztését és forrasztását komputer vezérelte elektronsugaras berendezéssel végzik. Mi a csöpögtető öntözés? Bemutató a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben Csöpögő vízzel öntözni? Furcsa elképzelésnek tűnik, de Dánszentmiklóson ez már gyakorlat. A helyszínre vezetett víz állandó, egyenletes csöppekben hull a talajra, hogy nedvesen tartsa a fák tápanyagot felszívó gyökérzónáját A vékony, egy-két milliméteres spirál csőről szabályos Időközökben szakadnak el a vízcsöppek. Ezek a kapilláris csövecskék könnyen elzáródhatnak, ezért a rendszerbe csak Jól megszűrt vizet lehet engedni. A vízszállító fővezetéket talajba süllyesztik, a szárnyvezetéket pedig a fák első elágazásának magasságában vezetik végig a sorokban. A szakemberek véleménye szerint 8—10 évig használható nagyobb meghibásodás nélkül ez a műanyagból készült öntözési berendezés. Külön tulajdonsága a műanyag csöveknek, hogy télen sem kell H vizet leereszteni, mert a fagy nem tesz kárt bennük. Az új és ígéretes öntözési módszer bemutatójára a közelmúltban jöttek össze Dánszentmiklóson az ország gyümölcs- és szólótermesztő szakemberei és a kiskertközösségek képviselői — köztük harmincan Csongrád megyéből —, hogy megismerkedjenek a csöpögtető öntözés gyakorlati tapasztalataival és az eddigi kísérleti eredményekkel. A csöpögtető öntözést Ausztráliában már több éve alkalmazták, amikor a magyar szakemberek kiállításokon, vásárokon és egyéb bemutatókon megismerhették. Nagy érdeklődéssel, de sokszor hitetlenkedve hallgatták az ausztráliai szakemberek tájékoztatóit, a csöpögtetéssel öntözött területek termésátlagáról. A hazai kísérletek 1970-ben kezdődtek, de a nyugati Importanyagok felhasználása nagyon megdrágította az ültetvények költségeit Ezért ls, meg a tisztázatlan kérdések miatt, kezdetben a várt eredmények elmaradtak. Legelőször a dánszentmiklósiak határozták el, hogy hazai alapanyagok beépítésével valósítják meg almáskertjeikben a csöpögtető öntözést A Minisztertanács Vörös Zászlajával kitüntetett termelőszövetkezet 2100 hektár összterületéből 250 hektár az alma-, és 250 a szőlőterület, s ezt esőztető berendezéssel rendszeresen öntözik Is. Három éve 20 hektár gyümölcsös csöpögtető öntözését is megoldották. Az eddigi kísérleti eredmények biztatóak, ezért a tsz a közeljövőGalgóczy Konrád, a Hazafias Népfront kertbarát körének titkára. Kalivoda Imre, a Szeged megyei városi tanács vb előadója és Fekete János, a Csongrád megyei MÉK szaktanácsadója a csöpögtető öntözéssel ismerkednek. ben újabb területeken kívánja majd alkalmazni ezt az öntözési módot. Nagy előnyként könyvelhető el, hogy ezzel az öntözéssel 50— 60 százalékkal kevesebb vizet kell az öntözendő területre juttatni, mint esőztető öntözéskor. A terméseredmény pedig átlagosan 20—60 százalékkal magasabb. Dánszentmiklóson például az esőszerűen öntözött terület termésátlaga az elmúlt három évben 250—300 mázsa körül mozgott hektáronként, míg a csöpögtető öntözésű területé 650—700 mázsa. Az öntözés hatására nem változik meg az eredeti mikroklíma sem, a fertőző gombáknak nincs kedvező megtelepedés! és elszaporodás! lehetőségük. A sorokban vezetett csőrendszer a nagyüzemi munkaműveleteket nem zavarja. A csöpögtető öntözéshez szükséges berendezést — mely kizárólag műanyagból készül •— a Pest megyei Műanyagüzem gyártja, és a FÉRROGLOBUS forgalmazza. A teljes anyagköltség 30—35 ezer forint, de az öszszes beruházási költség 60— 70 ezer a dánszentmiklósiak szerint. Más öntözési berendezések beszerzési árához viszonyítva ez kedvezőnek tűnik. A szakemberek véleménye, hogy a beruházási költség két-három év alatt megtérül. Jelenleg 200 hektáron, de az ötödik ötéves terv előirányzatai szerint 1980-ban már 2000 hektáron alkalmazták ezt az új öntözési módszert. A csöpögtető öntözéshez szükséges berendezéseket a nagyüzemek és kistermelők egyaránt megvásárolhatják. A nagyüzemek 40 százalékos állami támogatásban is részesülhetnek, ha beruházási terveiket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz benyújtják elbírálásra. A tervek elkészítését az AGROBER, a kivitelezési munkálatokat pedig a dánszentmiklósi tsz vállalja. A korszerű gazdálkodási módszerek megismerése és alkalmazása az eredményesebb gazdálkodás alapja. Ez a tapasztalatcsere is, amelyet a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a megyei TESZÖV az agrárklubbal együtt rendezett, az új és a korszerű technológiák mielőbbi megismerését és elterjedését segítette elő. Az ilyen tapasztalatcserék jelentős szerepet játszanak a mezőgazdaság további fejlődésében. Sok termelőszövetkezeti szakember határozta el, hogy saját üzemében is alkalmazni fogják a csöpögtető öntözést. Hasznos volt az is, hogy a szegedi kiskerttulajdonosok és kertbarátok képviselői is részt vehettek a bemutatón. Badics Ferenc A veszteséges téeszek pénzügyeinek rendezése Csongrád megyében 16 termelőszövetkezet több mint 100 millió forint veszteséggel és alaphiánnyal zárta az 1975-ös esztendőt. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Csongrád megyei hivatalának feladata volt a kimutatott veszteségek és alaphiányok valódiságának megállapítása. Ezek alapján kellett előterjeszteni a Csongrád megyei tanács vb-nek a veszteségek pénzügyi rendezését. A vizsgálat megállapította: legtöbbször a veszteség és az alaphiány oka a kedvezőtlen időjárás volt. Előfordult, hogy több termelőszövetkezetben az eszközökkel nem gazdálkodtak megfelelően. Néhány esetben a helytelen karbantartás, a felelőtlen használat és rossz tárolás következtében nagy összegű eszközöket kellett Idő előtt selejtezni. Az egyik termelőszövetkezetnél a vezetéssel volt probléma, mert a szervezetlen betakarítás miatt megfagyott a burgonya. A vezetés gyengeségét mutatta az is, hogy több termelőszövetkezetben ésszerűtlenül költekeztek, amikor az év végén várható veszteségek már ismertekké váltak. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy néhány termelőszövetkezetnél a rendelkezésre álló szerves trágyát nem használták fel, pedig a gyenge talajerő következtében a termésátlagok jóval az országos átlagszint alatt voltak. Másutt a rendelkezésre álló baromfi-, juh-, sertés- és szarvasmarha-férőhelyek betelepítését mulasztották el, vagy a szükséges takarmányok szakszerű betakarítását és tárolását hanyagolták el. Ezért a takarékosabb gazdálkodás miatt több termelőszövetkezetnél az éves bértömeg behatárolását, a vezetés megjavítása érdekében pedig a mulasztók fegyelmi felelősségre vonását, és a jövedelmük átmeneti csökkentését javasolta a hivatal. Részletes intézkedési tervet is előírtak valamennyi veszteséges szövetkezet részére. A vizsgálatok megállapították, hogy 1976-ban mindössze öt téesz képes a múlt évi veszteségét és alaphiányát kigazdálkodni. A hivatal előterjesztése alapján másik öt termelőszövetkezet pénzügyi rendezését a végrehajtó bizottság 1976. április 27-i ülésén jóváhagyta. Hat termelőszövetkezet pénzügyi rendezése — a veszteség és az alaphiány nagysága miatt — a megyei lehetőségeket meghaladta, ezért a párt- és tanácsi vezetés a Pénzügyminisztériumhoz fordult. A Pénzügyminisztérium a kérelmeket egyedi elbírálá/ alapján megvitatta és elfogadta. Ennek alapján a Csongrád megyei tanács vb 1976. június 22-i ülésén, e hat téesz pénzügyi rendezését is jóváhagyta. Ezzel a veszteséges termelőszövetkezetek gazdálkodásához szükséges pénzügyi alap rendelkezésre áll. A veszteséges és alaphiányos téeszek pénzügyi egyensúlyát részben vissza nem térítendő állami támogatások, részben pedig visszatérítendő állami juttatások, szanálási hitelek, valamint egyéb pénzügyi támogatások alapján állították helyre. A termelőszövetkezetek vezetőire és kollektívájára hárul az a feladat, hogy a pénzügyi rendezés után, az eredményes gazdálkodás érdekében a meghatározott kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék. Molnár István, a Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának vezetője Magyar könyvek Varsóban Az Idén 21. alkalommal vettek részt a magyar könyvkiadás képviselői a varsói nemzetközi könyvvásáron. Hazánk ezer kötettel szerepelt, a kiadványok körülbelül fele idegen nyelven jelent meg. A kiválogatás az újdonságok és az aktualitás figyelembevételével történt, így például ez évben a Rákóczi-évforduló alkalmából kiadott művek, valamint a lengyel közönség érdeklődésére való tekintettel idegenforgalmi kiadványok bemutatására is sor került. Nagy figyelmet keltettek a német és angol nyelvű tudományos szakkönyvek, amelyek a lengyel könyvtárakba, intézetekbe kerülnek, vagy megvásárolhatók lesznek, a többi kötettel együtt, a varsói Magyar Kultúra boltjában. Külön említésre méltó, hogy rangos helyet kaptak a magyar társadalomtudományi, politikai művek. Ezek között szerepel Kádár János nemrég német nyelven is megjelent beszédgyűjteménye és Aczél György: A szocialista kultúráért című műve. A két ország kiadói megállapodásokat is kötöttek Varsóban. Terveik között szerepel, hogy a magyarok lengyei nyelvű műveket szállítanak. A többi köpött az idén kiadják a magyar—lengyel és lengyel—magyar útiszótárt, jövőre pedig az ezeréves magyar—lengyel kapcsolatokról készítenek kiadványt, valamint a művészeti sorozatban Munkácsy Mihályt mutatják be. Ebben az évben lát napvilágot egy, a lengyel reneszánszról szóló művészeti kiadvány, jövőre pedig az említett Munkácsykötettel egy sorozatban magyarul jelenik meg El Grecőról és Kulisiewicz lengyel festőről egy-egy kötet. A varsói nemzetközi könyvvásár Igen jó alkalom a kelet és a nyugat találkozására is, nagy lehetőséggel kecsegtet a különböző országok külkereskedelmi vállalataival való együttműködésre. Ezt a kapcsolatot szeretnék a magyar kiadók tovább erősíteni a legközelebbi, szeptemberben megrendezésre kerülő frankfurti nemzetközi könyvvásáron. E vásárok célja elsősorban kereskedelmi és kulturális életünk összehangolása. Kereskedelmileg fontos, hogy minél több üzletkötésre kerüljön sor, eladás és vétel szempontjából egyaránt. Kultúrpolitikailag a legfőbb cél megismertetni a magyar olvasóval a többi országot, kilépni a nyelvi izoláltságból, és szépirodalmi, illetve tudományos könyveken keresztül propagálni elért eredményeinket. A nyugdíjazás és a jubileumi jutalom S. F. szegedi olvasónk munkaviszonyát 1976. június 15. napjára felmondta a vállalat, hivatkozva arra, hogy a 60. életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjra való jogosultságát is megszerezte. Olvasónk számítása szerint 1976 augusztusában lenne esedékes számára a 40 éves jubileumi jutalom, ugyanis ekkor rendelkezne az előirt, 35 éves munkaviszonyban töltött idővel Olvasónk kérte, hogy munkaviszonyát akkor szüntessék meg, amikorra már megszerzi a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát. A vállalat elutasította a kérést, mondván: nem rendelkezik 35 éves munkaviszonnyal, hanem csak 34 és fél évvel, így jubileumi jutalomra nem jogosult. Olvasónk a vállalat intézkedése ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, indoklásul azt hozta fel, hogy szeretné a 35 évi időt megszerezni, és a jubileumi jutalmat felvenni. Olvasónk kéri, adjunk tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy esetében a rendelkezés miként szabályozza a munkaviszony megszüntetését, Illetőleg a jubileumi jutalom kifizetésének lehetőségét. Olvasónk esetében a vállalat álláspontja nem helytálló. A rendelkezések téves értelmezéséből származik az, hogy megkövetelik a 35 évet. A 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 66. paragrafusa (2) bekezdése szerint a 40, Illetőleg 50 éves munkaviszonynyal járó jubileumi jutalmat akkor kell kifizetni a vállalatnak, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonya van. Itt a „legalább" szó használata azonban nem jelent abszolút tilalmat, s hogy ezen munkaviszonyban töltött időnek minden körülmények között meg kel) lennie. Az idézett rendelkezés ugyanis kimondja azt is, hogy a dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Természetesen ebből azt a következtetést lehet levonni, hogyha a nyugdíjazás pontos időpontjában a dolgozó nem rendelkezik ugyan a megkívánt teljes idővel — jelen esetben 35 évvel —, azonban még a nyugdíjazás évében elérné azt, ki kell fizetni részérő a jubileumi jutalmat. Olvasónk esetében tehát nem a munkaviszony megszüntetése elleni panasszal kelj élnie a munkaügyi döntőbizottságnál. Olyan panaszt nyújtson be, amelyben kéri, hogy a vállalatot kötelezzék a jubileumi jutalomnak a nyugdíjazáskor történő kifizetésére. Dr. V. M.