Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

2 Vasárnap,' 1976. Június <>." Kivonják Libanonból a szíriai csapatokat • Bejrút (MTI) megállapodás előirányozza. Az első szakaszban BejrútEgybehangzó jelentések Szíriai részről az egyez- bői, Szidonból és a Bekaaszerint Dzsallud líbiai mi- ményt Nadzsi Dzsamii had- völgyig terjedő hegységekniszterelnök közvetítésével, ügyminiszter-helyettes, a pa- bőt, valamint a Tripoli és az algériai, szíriai és líbiai lesztinai—libanoni haderők Akar, közti területről vonultárgyaló felelj közötti meg- részéről pedig Abu Ijadk, a ne': ki a szíriaiak. A másobeszélések eredményeként PFSZ biztonsági erőinek ve- dik szakasz vonatkozik az sikerült létrehozni a tűzszü- zetője írta alá. összes többi szíriai haderőneti megállapodást a szíriai Amint Dzsallud a líbiai re> olyan ütemben, ahcrvan csapatok és a palesztinai hírügynökség munkatársával a közös arab békefenntartó egységek között közölte, a Szidonból Bejrút- er5k a térségbe érkeznek. Az A hírt a damaszkuszi rá— vezető országúton máris Fatah erői a szíriai katodió. az ,A1 Fatah kairól iro- megindultak az élelmiszer- naság által kiürített terüledája es az Arna líbiai hír- szállítmányok, és ezáltal leken biztonsági övezetet ügynökség (Dzsallud minisz- megszűnt a főváros körüli hoznak létre, hogy megakaterelnökkel folytatott tele- 8zí,jai blokád. A palesztin dályozzák más fegyveresek íonbeszélgetésre hlvatkoz- erők hasonló lénéssel vála- behatolását, va) egyidejűleg közölte. A szóltak: egy bekerített szí- Az egyezmény szerint hámegegyezes első pontja a riai egység körüli állásaik- romtagú bizottság ellenőrzi tűzszünet létrehozóira és ból vonultak vissza. majd a Bejrútba vezető hét fenntartására vonatkozik" ennek megvalósítását követi A megegyezés értelmében utat. A bizottság szíriai, lía szíriai csapatok kivonása, Wz napon belül kivonják Ll- biai és palesztin amelynek ütemtervét a banonból a szíriai erőket. — áll majd. tisztekből MagyaMrancia kapcsolatok Jacques Chlrac miniszterelnök meghívására Lázár György, a Minisztertanács elnöke ma hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. Nem érdektelen tehát, ha vázlatosan ls áttekintjük a magyar—francia viszony alakulását. BÁTYAI JENŐ; Franciaországban, jóllehet magyarból fordított művek száma évete alig tíz. Budapesten a párizsi Magyar Intézetnek megfelelő, de szélesebb körű tevékenyA magyar közvélemény mányos és műszaki együtt- séget folytató Francia Intéragyra becsüli és méltó- működési egyezmény szabó- zet> egyebek között a frannyolja Franciaország szere- lyozza. Az egyezmény azt cia' nyelvoktatással is fogpét az enyhülési politika célozza, hogy a két nép a lalkozó Alliance Francalse térhódításában, a helsinki kulturális értékek, a tudo- mellett francia műszaki doeurópai biztonsági és együtt- mányos és műszaki vívmá- kumentációs iroda is műköműködési értekezlet létre- nyok kicserélése révén job- dik. Jöttében. Jóleső érzéssel ban megismerje egymást. A a magyar színház- és nyugtáztuk annak idején, kapcsolatok ilyen irányú filmművészet népszerűsítéséhogy a budapesti felhívás fejlődése összecsendül azok- ben szembeötlőek az arányelső kedvező visszhangjai kai az elvekkel, amelyeket talanságok, magyar színműéppen Párizsból érkeztek. Helsinkiben az európai biz- vekkel, televíziós játékfiiMagyarország és Francia- tonsági és együttműködési mekkel alig találkozunk ország tradicionális kapcso- értekezleten a kulturális Franciaországban, latai évszázadokra nyúlnak együttműködés és csere te- A két ország kulturális és vissza, s országaink között rén elhatároztak. tudományos kapcsolatai a nincsenek vitás' államközi Kulturális kapcsolataink kormányközi egyezmények kérdések. Az 184{> ytáni, ma- Közül legnagyobb a hagyó- aláírása óta bővültek, a tugyar—francia kapcsolatok mánya az irodalmiaknak, dományos és műszaki kapmérlege. kedvező, mindenek- 1960—69 között 559, francié- csolatok pedig ugrásszerűen előtt a diplomáciai viszony b(ji fordítptt mű jelent meg, megnövekedtek. S bár az nagykövetségi szintre eme- Közel 15 millió példányban, érdeklődés kisfebb Magyarlese, de különösen a magyar 1963-ban 120 francia szer- ország iránt, mint fordítva, külügyminiszter 1965. évi, zötői fordított könyvből 60 az arányok ma kedvezőbmajd Fock Jenő miniszter- Volt szépirodalmi. 1972-ben bek, mint egykor. Minden elnök 1988. évi látogatása 248 francia szerzőtől fordí- reményünk megvan arra, óta. 1973-ban hazánkba lá- tott könyvből 37. Az utóbbi hogy jó politikai kapcsolatatogatott Pierre Messmer időben egyre nagyobb szám- ink és az általános európai francia miniszterelnök, aki- ban jelennek meg franciából enyhülés következtében az nek személyében első alka- fordított tudományos és egymás iránti kölcsönös lommal üdvözölhettük Bu- műszaki könyvek is. megismerés igényének óhadapesten a Francia Köztár- . xx .7A7adi maevar ja alaoján a magyar—fransaság kormányfőjét. A szazad' magyar Jcta kulturá„s kapcsolatok a A három évvel ezelőtti lá- ^ M aiaoiasa — következő években sikeresen togatás alkalmával örömmel IUyés. Déry, Németh, Sarka- továbbfejlődjenek, állapíthatták meg a tárgyaló dl, Örkény — megjelent Boros Béla felek, hogy Franciaország éfl i Magyarország kapcsolatai általában kedvezően fejlődnek. Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló, és sok lehetőség vár kiaknázásra. A két ország kapcsolatainak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megalakult a magyar—francia gazdasági ós Ipari együttműködési vegyes bizottság, majd 1970-ben új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A magyar export 94,2. a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar passzívumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetően, a magyar export fejlődését jelentősen befolyásolta az EGK élőmarha- és marhahús-beviteli korlátozásának bevezetése. A két ország együttműködése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóváhagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági. Ipart és műszaki együttműködési megállapodás. A magyar—francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a múlt évtizedben bekövetkezett ígéretes fejlődése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös lehetőségek kihasználása elmarad még a magyar— francia politikai és kulturális kapcsolatok szintjétől. A magyar—francia kulturális kapcsolatokat államkőzi kulturális, illetve tudoGIEREK HAZAUTAZOTT AZ NSZK-BÓL Nyugat-németországi hivatalos látogatásának utolsó napján Edward Gierek, a LEMP KB első titkára Hans Koschnick brémai polgármesterrel tartott megbeszélést. A szombati nyugatnémet lapokban oldalakat töltenek meg az ötnapos látogatás eredményeit összegező tudósítások. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára hivatalos NSZK-beli látogatása befejeztével szombat délután hazaérkezett Varsóba. FOGLALKOZTATÁSI VILÁGKONFERENCIA Genfben, a foglalkoztatási világkonferencia szombati munkanapján folytatódott az általános vita. A déjután plenáris ülésen a magyar munkaadók képviselője, Martos István, a Magyar Kereskedelmi Kamara munkaadók Irodájának elnöke, delegációnk tagja felszólalásának bevezetőjében kiemelte, hogy a fejlődő országokban a gazdasági problémák felszámolására új utakat kell keresni. A világkonferencia feladata, hogy ilyen területen segítséget adjon ezeknek az országoknak. ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY Portugáliában szombaton elkezdődött a június 27-i elnökválasztást megelőző kéthetes kampány. Négyen vesznek részt benne: Eanes tábornok, Azevedo tengernagy, Carvalho őrnagy és Octavio Pato, a PKP jelöltje. VANCOUVERI DEKLARÁCIÓ A kanadai Vancouverben pénteken befejeződött az ENSZ 12 napos településfejlesztési világkonferenciája. Az értekezlet utolsó plenáris ülésén a 134 országból érkezett küldöttek 89 szavazattal, 15 ellenében és tíz tartózkodással elfogadták a „Vancouvert deklaráció az emberi településekről" című elvi nyilatkozatot, és jóváhagytak több más dokumentumot CIPRUS A BT ELŐTT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken éjjel megkezdte a vitát a világszervezet ciprusi tevékenységéről, valamint a szigetországban állomásozó ENSZ békefenntartó erőinek június 15-én lejáró mandátuma meghosszabbításáról. A vitában felszólalt Kurt Waldheim ENSZfőtitkár is. Pártkongresszus Ulánbátorban Amikor a magyar geológusok vizet találnak, artézi kutat fúrnak a Góbi-sivatagban, nemcsak a mongol állattenyésztést segítik, hanem bizonyos mértékben a baráti nép életformájának a megváltoztatásához is hozzájárulnak. A mongóliai állattenyésztés ugyanis mindmáig részben vándorló, nomád. Elsősorban nem azért, mert a mongol ember ragaszkodik régi életmódjához, jurtájához (állati bőrökből készült kerek sátrához), hanem mert a hatalmas juhnyéjakkal, ménesekkel, marha- és tevecsordákkal szinte állandóan vándorolnia kell, attól függően, hogy hol esett több csapadék, hol dúsabb a legelő. Ha a vízhiány teljesen megszűnik, fokozatosan belterjesíteni lehet az állattenyésztést, újabb falvak, telepek, városok létesülhetnek. : 1 A Mongol Népköztársaság kivitelében ugyanakkor az állati termékek mellett mind számottevőbb nemcsak az ásványi nyersanyagok, hanem a félkész- és készáruk, a gépek, berendezések aránya is. A kereskedelmi partnerek 95 százalékában a KGST tagországai — azok. amelyek önként vállalt internacionalista kötelezettségeikhez híven szállításokkal, szakemberek küldésével, mongol szakemberek képzésével, közös vállalatok felállításával támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa második legnagyobb területű, de leggyérebben lakott tagállamát gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításában. A szocialista világ egyik „alapító tagia" (Mongóliában 1921-ben győzött a népi forradalom, 1924-ben kiáltották ki a népköztársaságot)/ a múlt öt és fél évtized során óriási eredményeket ért el középkori állapotainak, elmaradottságának leküzdésében. Különösen kiemelkedő eredmények születtek a Mongol Népi Forradalmi Párt 'l971-ben tartott XVI. kongresszusa óta. Az 1971—75-i ötödik ötéves terv idején a bruttó társadalmi termék 44 százalékkal, a megtermelt nemzeti jövedelem 38 százalékkal nőtt. A Mongol Népi Forradalmi Párt Ulánbátorban június 14-én nyíló XVII. kongresszusának fő témája a központi bizottság beszámolója és a hatodik ötéves terv irányelveinek előterjesztése lesz. A hatodik ötéves terv — a már nyilvánosságra hozott tervezet szerint — a szocializmus anyagi-technikai bázisa építésének, a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztésének fontos szakasza lesz. Fő társadalmigazdasági feladata a társadalmi termelés további növelése, a munka hatékonyságának fokozása, a minőség megjavítása a népgazdaság és a kultúra valamennyi ágazatában és a nép anyagi jólétének, kulturális színvonalának szakadatlan növelése. Noha Mongólia társadalmi-gazdasági feladatai meglehetősen sajátosak, ' irányuk — a szocialista társadalmi Viszonyok továbbfejlesztése — lényegében ugyanolyan, mint a többi testvéri országban. Ilyen értelemben a mongol kommunisták küszöbönálló tanácskozását nemcsak időbeli, hanem szoros eszmei-tartalmi szálak is összefűzik a szocialista országokban működő testvérpártok — Magyarország, Lengyelország, Kuba, a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK marxista—leninista pártjai — tavaly óta tartott kongresszusaival. A mongol kommunisták — mint ezt Junjzsagijn Cedenbalnak, az emiitett kongresszusokon elhangzott üdvözlő beszédeiből is kitűnt — e pártokkal azonos módon ítéli meg a nemzetközi helyzet, a kommunista világmozgalom kérdéseit és a maguk helyzetéből kiindulva, a maguk tapasztalatai alapján fokozott aktivitással küzdenek az ázsiai biztonsági rendszer létrehozásáért, a pozitív ázsiai tendenciákat gyöngíteni próbáló maóista kísérletek ellen. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa minden bizonnyal nemcsak Mongólia életének, hanem az egész szocialista világnak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak fontos eseménye le6Z. K. 8. . Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 107. A nagyon tehetséges Molnár Farkas sajnos csak egy házzal ajándékozott meg bennünket, amely 1933-ban épült fel a Berzsenyi utca 2/B alatt. Molnár Farkas Pécsett született 1897-ben. Tanulmányait a budapesti műegyetemen, a Képzőművészeti Főiskolán, majd a weimari Bauhausban végezte Gropius növendékeként. Budapesten 1927-től működött, előbb Ligeti Pállal, majd Fischer Józseffel társulva. Villái és családi házai a hazai konstruktivista-funkcionalista építészet első és legjobb alkotásai. A modem építészet és több bérházat újító jelentőséggel a budapesti Köztársaság térre. A modern építészetet és városrendezést propagáló kiállítását szintén Fischer Józseffel közösen rendezte, 1932-ben. Molnár Farkas kiváló építőművészi felkészültsége mellett grafikus és festőként is megállta a helyét. Alkotó művészete sajnos igen hamar abbamaradt, 48 évesen halt meg Budapesten, 1945ben. Dr. Varga József műegyetemi tanár, kereskedelem- és iparügyi minisztert, a város volt országgyűlési képviselőjét Szeged 1942. május 20án választotta díszpolgárává. A tisztes elismerés propagálására nagyszámú cikket jelentetett meg, annak a tudósnak és iparpolitikusnak szólt, aki és részt vett a modern építészeti nemzetközi szervezeteinek munkájában. A CIAM (Congrés Internatlonaux d'Archltecture Moderne) magyar- ^^ országi delegációjának vezetője volt 1928-baA, Középiskolai tanulmányainak befejeztével a műegyetem vegvészmérnöki karán szerzett oklevelet, és 1920-ban magántanárrá, majd 1923-ban Szeged ügyeit mindig segítette és a technikai haladásért sokat tett. Varga József 1891-ben született, Budapesten. amikor a modern építészet nemzetközi kongreszszusát először .hívták össze Svájcba. Ekkor alapították meg a CIAM-ot, mint nemzetközi szerve- nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a kémiai zetet, s célul tűzték ki az építészet akkori problé- technológiai tanszékre, amelynek élén 33 évig máinak megfogalmazását, a modern építészet szellemének és fejlődési irányának meghatározását, a haladó szellemnek technikai, gazdasági és társadalmi téren való győzelemre segítését. A CIAM ideológiájának leghatározottabb képviselője Le Corbutier volt. Az 1928—1938 között itthon működő CIAM-csoportnak Molnár Farkas volt a vezetője. Legjobb alkotásai a Lejtő üti, a Harangvirág utcai, a Lotz Károly utcai és a Székács utcai villái, továbbá a Toldy Ferenc utca 2. szám alatti lakóház. állt. A gondjaira bízott intézet kutatómunkáját nagy körültekintéssel, korszerűen, az iparfejlesztés irányait is figyelembe véve szervezte meg és vezette. Mérnökgenerációk kollégáiig tanítómestere volt. Lebilincselő előadásainak nagy hatása nemcsak a vegyészmérnök, hanem a gépész- és építészmérnök kiképzésében is jelentős volt. Egyetemi állását megtartva,- 1951-től a Nagynyomású Kísérleti Intézet igazgatójává is kinevezték, majd 1952-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanári teendőit Molnár Farkas elsőnek az 1923-as Bauhaus- látta el haláláig. Tudományos munkássága elsőkiállításon tűnt föl, az úgynevezett Vörös kockaház konstruktivista tervével. Ezzel kezdett, és ehhez a művészeti Irányzathoz hű maradt minsorban a szén, a kátrány, a kőolajpárlatok és -maradékok hidrogénezése területére esik. ö helyezte üzembe a nagysármási gázmezőkön léden kivitelezett alkotása. Fischer Józseffel tesített földgázbontó üzemet, majd a hazai bautervezte együtt a pestújhelyi volt OTI-rendelőt, xitnak a cementgyártásban való hasznosítása foglalkoztatta. Legjelentősebb eredményei a műbenzinnek és a motorhajtó anyagok előállításához fűződnek, és nemzetközileg elismert eredményeket ért el. A második világháború után dolgozta kl az úgynevezett hidrokrakkeljárást, amelynek továbbfejlesztésére az NDK-val együttműködve közös társaság jött létre. Kutatásainak eredményeiről számos szakcikkben számolt be a hazai és nemzetközi irodalomban. Tankönyveit kiváló pedagógiai érzékkel írta meg. Eljárásait, találmányait valamennyi, az ásványolajipar terén számottevő országban szabadalmaztatta. Munkásságának elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező taggá, 1946-ban rendes tagjává választotta. A nép' állama két alkalommal is elismerte nagyszerű eredményeit, előbb 1950-ben, majd 1952-ben tüntette ki Kossuth-díjjal. Oktató és kutató munkája mellett jelentős közéleti feladatokat is vállalt. E tevékenységében sokat tett a magyar ipar, elsősorban a vegyipar fejlődéséért. Közéleti szereplése 1939-ben kezdődött, amikor a kormánypárt programjával országgyűlési képviselővé választották. Szegedet képviselve. Iparügyi államtitkárrá 1939-ben nevezték ki, majd még ugyanabban az évben, a Teleki-kormányban a szaktárca vezetésével bízták meg. 1943 márciusában kivált a Kállay-kormánybol, lemondott képviselői mandátumáról, es visszatért műegyetemi tanszékére, ahol most már csak az oktató és a k'itató munkának élt. Érdekes tudomány- és technikatörténeti sztori Varga József bátor helytállásával kapcsolatban a következő: a németek a második világháború idején nagy erőkkel a szegedi medencében végzett olaj- és gázlelőhelyek feltárására az, Eötvösféle torziós ingát használták. Az „eredménytelen" kutatások kapcsán a németgyűlölő Varga József professzor és miniszter, aki az értékelő bizottság elnöke volt, az eredményeket egy tizedes értékkel „meghamisította". így maradt meg a szegedi medence nagy értéke a mai kor embere számára. A hazat petrolkémiai kutatások tudományos megalapozója és tudatos szervezője, dr. Varga József, 65 éves koréban halt meg Budapesten. 1956-ban. (Folytatjuk.)