Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Szombat, 1976. június 12. Kitüntetett pedagógusok r Kovács Almos Ast mondja, büszkén vi­selné ezt a címet: iskola­mester. A jó pedagógus vagy mestere vagy művésze az embernevelésnek. A mes­ter legjobb ismertetője, hogy tisztán, becsületesen dolgo­zik. És ha művésze munká­' jának, akkor mi — vagy ki — a műalkotás? — A jói nevelt, mindig becsületes és mindig gon­dolkodó ember. Nem mindig igy sikerül, itt az „anyag" makacsabb, mint a legkemé­nyebb márvány. Ilyenkor vigasztalhatja magát a ta­nár. hogy a legnagyobb mű­vész is faragott rossz szob­rot, de ez fájdalmas vigasz­talás. — Az iskolamester kiko­pott a mai beszédből. —• A tanító címet minden­nél magasabbnak tartom. Kiváló Tanár kitüntetést kapott, akit a tanyák népe Tanító úrnak szólít. Mate­matika—fizika szakos tanár, de minden tantárgyat tanít • felső tagozatban. Mindig pedagógus akart lenni, ta, nyal — pedig Szegeden szü­letett. Hátat fordított a vá­rosnak? — Sző sincs róla, Egyéb­ként sem remetének jöttem, hanem tanítani. Furcsa mondani mostanában: a hi­vatás hozótt ide. A várost annyira szeretem, ha eljön a nyugdíj, oda szeretnék vlsz­szamenni. Színházba járni, hangversenyeket hallgatni. — Talán nem ünnepron­tás, ha kimondjuk: tévesz­mék is élnek a tanyai peda­gógusról. Azt tartják, ezen a pályán itt lehet legtöbbet keresni. Aki földet is mű­vel, disznót is hizlal, annak valóságos paradicsom a ta­nya. — Vagy parBszt valaki, vagy tanító. Én nagy tiszte­lettel állok meg a paraszt etőtt. de a két mesterséget nem tudnám közös nevezőre hozni. Vagy a földön nő a gaz, vagy az Iskolában. Azt szeretném, ha a pedagógust a tanításáért becsülnék. Lakása könyvvel van te­le. — Érdekel a mai világ, minden idegszállal hozzákö­tődöm. de szeretném azt is tudni, amit uz előttünk já­rók összehordtak, őszintén mondom, fáj, hogy könyvki­adásunk — a példányszámot tekintve — az értékes mo­dern és a klasszikus iroda­lommal mostohábban bánik mostanában. Mire bejutok egy könyvesboltba, sokszor elfogy, amit keresek. Élete a tanítás. A modern oktatás minden lehetőségét kihasználja, hogy a keze kö, zül kikerülő tanyai gyermek biztosan állhassa meg helyét a holnap világában is, de a régi módszerekből is őrzi, amit jónak tart. Itt nem reggel B-kor kezdenek, fél órával. hamarabb. Aki akar, az jön fél nyolcra. Először torna, egy kis közös ének, rövid számolás, helyesírás — aztán jön az igazi iskola. Ami a világból befér a zsombói Wesselényi iskolá­ba. ő hozza, huszonhat év óta. Horváth Andrásné Jobb helyre ez a kitünte­tés se jöhetett volna: Ki­váló Tanító lett a balástyai­kapitánysagi iskola tanító­nője. Ott igyekezett a taní­tás korszerű eszköztárát munkába állítani, ahol a legnagyobb szükség van rá. Csongrád megyében ő vezet­te be először a magnetofo­nos tanítást. Rögtön meg­jegyzi, hogy nem saját ötle­te volt, megkérték rá, hogy próbálja ki. Eredményei és a mostani kitüntetés az ígé­ret ré. hogy hamarosan má­sutt is bevezetik. Tanyai iskolában, ahol négy osztály jár egy tanító keze alá. eddig kétféle ta­nítási óra volt: a közvetlen, és az önálló; most jött a harmadik: a magnós óra. Az egyetlen nevelő óriási segít­séget kapott szalagról beszé­lő társaitóL Évről évre mé­ri az új módszer hatását, tapasztalatait most összegez­te külön kis dolgozatban. Az első év a szenzáció éve volt, 3 másik kettőben már a „magnós tanító néni", és a „magnós tanító bácsi" AZ. iskola természetes vendége leit. Nekik is köszönhető, hogy a gyermekek bátran vágnak bele a nehéz fölada­tok önálló megoldásába is, kitárul látókörük, és gyor­sabban bővül szókincsük. Szebben beszélnek, jobban fogalmaznak, mióta magne­tofont hallgatnak. Fülükön a kagyló, magukba feledkezve néha hangosan válaszolnak a magnónak. — Sok előnye közül azt tartom a legnagyobbnak — jnondja Horváth Andrásné —, hogy többen tanítunk egyszerre. Minden „magnós nevelő" más, egyénisége a szalagról is érződik, tehát hatni tud. v Ilyen fölszereléssel át tudjuk menteni a tanyai is­kolát a holnapba? — Nem ez a cél. Nagyon szeretek Itt tanítani, sőt az oktatás legjobb lehetőségé­nek tartom a kis csoportot, de egy lépést sem tettem azért, hogy fönnmaradjon továbbra is iskolánk. A ten­dencia megállíthatatlan és jó: megszűnnek a tanyai is­kolák. Nem egyszerre, ter­mészetesen. Kötelességünk azonban a korszerű ismere­teket úgy oktatni, hogy a sokat emlegetett hátránvos helyzet megszűnjön. Nagy örömmel mondom, hogy a szülőktől óriási segítséget kapok. Mindent elkövetnek, hogy gyermekük lépést tart­hasson az iskolával. — A tanyai tanító a „hát­rányos helyzet" ellen küzd. És az ő hátrányos helyzete? — Egyre ritkábban érzem hátrányosnak, Nehéz munka, nem mutatós, de szép. Har­mincöt éve vagyok a pályán, szép harmincöt év volt. Horváth Dezső Qrosztanárok konferenciája Egész napos tudományos konferenciát rendezett az Orosz Nyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövet­ségének (MAPRJAL) me­gyei tagozata, közösen az is­meretterjesztő társulattal és a megyei tanács művelődés­ügyi osztályával. A rusziszti­kai konferenciát a Biológiai Központ nagytermében dr. Fenyvesi István tanszékveze­tő főiskolai docens, a MAPR­JAL magyar szekciójának alelnöke nyitotta meg. A majdnem tíz éve ala­kiéit nemzetközi szövetség­nek 1973 óta működik ma­gyar szekciója, a megyei ta­gozat pedig tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy se­gítse az orosz nyelv oktatá­sát, az orosz irodalom és kultúra értékeinek széles kö­rű terjesztését, összehangolja a megye orosz szakos peda­gógusainak munkátját. A teg­napi konferencia megnyitó­ján dr. Jfioncz János, a me­gyei pártbizottság titkára mondott üdvözlő beszédet, amelyben az alig fél éves megyei tagozat eddigi mű­ködésének eredményeit is­mertette. Elmondta, hogy si­keresek az orosz nyelvi tár­salgások, amelyeket a taná­rok nyelvismeretének folya­matos felfrissítése céljából szerveztek meg a megyé­ben; jól látja el a szervezeti a Gorkij nyelviskola szakmai felügyeletét; most dolgoznak az orosz filológiai és meto­dikai munka segítését szol­gáló új tematikán; több iro­dalmi rendezvényen emlé­keztek meg az orosz iro­dalom nagy alakjairól. Üdvözölte a konferencia résztvevőit T. A. Csiko­vani, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének el­ső titkára is, majd. J. Sz. Vorogilova, a moszkvai Pus­kin Orosz Nyelvi Intézet bu­dapesti tagozatának igazga­tója ismertette az intézet feladatait és tevékenységé­nek formáit. Ezután megkez­dődtek az előadások. A részt vevő pedagógusok 24 elő­adást hallgattak meg a ru­sziszták három fő szakterü­letének (nyelvészet, iroda­lom, módszertan) különböző témáiról. A konferencia dr. Sódar Mihálynak, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya helyettes vezetőjének zár­szavával ért véget. 77 Borsó a falra 7f Válaszol az illetékes A fenti című cikkre fel­tétlen magyarázattal tarto­zunk. A cikk is felveti en­nek igényét, szeretnénk a felkérésnek eleget tenni — írja levelében a MÉK igaz­gatója. Vállalatunk, úgy érezzük, messzemenően mindent meg­tett és megtesz annak érde­kében, hogy a párt- és a kor­mányhatározatoknak megfe­lelően az ország és a megye lakosságának zöldség-gyü­mölcsellátását biztosítsa, és ezen túlmenően, az alkalma­zott árain keresztül is befo­lyásolja az árszínvonal ala­kulását. A cikkben közölt tényt nem vitatjuk, valóban, a jelzett boltban nem az ál­talunk hivatalosan folyó hó 8-ra megállapított fogyasztói árat alkalmazták a zöldbor­sónál, sajnos nem egyedül a MÉK hibájából. A már na­gyon hosszú Idő óta és min­denki által ismert rendkívül rossz telefonálási lehetőség miatt nem tudta továbbítani Dorozsmai úti telepünk az árváltozást Ezt csak a kora délelőtti órákban tudta el­lenőre útján érvényre juttat­ni. Meg kívánjuk azonban jegyezni azt Js, hogy ennek, a boltnak június 8-án, ked­den nem szállítottunk, így nem tudhatta az árat, és a korábbi magasabb áron áru­sított. Raktárunk a város kö­zel száz boltjába szállított a jelzett napon zöldborsót, és mindenhova az arra a napra érvényes 18,60-as fogyasztói áron. Feltétlenül szólnunk kell az árrés alkalmazásáról is. Vállalatunk a termelőktől június 7-én még 15 forintos kilónkénti áron vásárolta fel a zöldborsót. Ez az áru ke­rült június 8-án a bolti háló­zatba, 16,70-es nagykereske­delmi áron, és 18,60-as fo­gyasztói áron. Ilyen megvilá­gításban már csak szerény árrésről, semmi esetre sem tisztességtelen nyerészkedés­ről lehet beszélni. Az a tény is kétségtelen, hogy június 8-án vállalatunk 10 forintos felvásárlási árat hirdetett meg a zöldborsóra, de ez az áru 8-án csak begyűjtésre került, és annak bolti teríté­sére a cikk megjelenésekor került sor 14 forintos kilón­kénti áron. Ügy érezzük, a piaci 16—18 forinttal szem­ben a vásárlóközönség ér­dekeit szolgálva alakítottuk a szabadpiaci árnáV alacso­nyabb fogyasztói árainkat. A bírálatot elfogadjuk és jó néven vesszük, de véle­ményünk szerint objektív ok is erősen közrejátszott. Regőczl István, 1 a MÉK igazgatója Örömmel közöltük Regöczi István válaszát, de néhány észrevételt kénytelenek vagyunk hozzáfűzni. Elfogadható a magyarázat, hogy a másnapos borsó mindig drágább, mint a friss, de a fogyasztó a frisset szívesebben veszi. Jó lenne elérni tehát, hogy ne másnapos borsót áruljanak, még a fölvásárlótelep szomszédságában sem. Glosszánk megírásának napján az egyik tarjáni üzletben magunk is meggyőződtünk róla, hogy a zöldborsót ls — meg a vá­lasz nélkül hagyott újkrumplit is —, valóban 18,60-ért árulták. De az a borsó többnapos volt, a krumpli pedig fonnyadt. A telefon, sajnos megfellebbezhetetlen érv. De ahová a nagy táblára való fölvásárlási ár megérkezik idő-, ben. oda, vele együtt a fogyasztói ár ts megérkezhetne ugyanazon a csatornán. Nyolc évet kapott a notérius tolva] Veszedelmes tolvaj került a vádlottak padjára Fodor Ifbna 56 éves, Szeged, Zá­kány utca 52. szám alatti lakos személyében. Már 1955-ben ötév szabadság­vesztésre ítélték, 25 rendbeli lopás miatt. Akkor templomi lopásokra specializálta ma­gát. Rendszeresen jért a jezsuita és a fogadalmi templomba, ahol meglopta az ájtatos hivőket. Később, miután a templomok láto­gatottsága csökkent, áruhá­zakba járt lopni. A Centrum áruházban elkövetett lopás miatt 1971-ben másfél évi szabadságvesztést kapott. A két nagyobb súlyú büntetés kiszabása között is nyolc­szor ítélték el különböző bűncselekmények miatt. ŰJabban a cipőboltokat látogatta. Rájött arra, hogy amíg a nők próbálgatják a cipőket, elfeledkeznek ma­guk mellé tett kézitáskájuk­ról, Tavaly november óta ez év máciusáig, amikoris a rendőrség letartóztatta, 20 kézitáskát lopott el érté­kekkel, pénzzel, legalábbis ennyi lopást ismert el, Il­letve bizonyítottak rá. Köz­ben más bűncselekmény el­követése ls kiderült Fodor Ilonáról, amelyben részben társa volt Hann Sándor 51 éves könyvkötő kisiparos, Szeged, Hunyadi János sugárút 22. szám alatti la­kos. Fodor Ilona eljárt takarí­tani 83 éves nagynénjéhez, akinek 99 ezer forintja volt bemutatóra szóló takarék­könyvben. Ezt az összeget folyamatosan kilopkodta és magára költötte. Nagynénje közben megözvegyült s ez újabb alkalmat adott szá­mára bűncsekmény elköve­tésére. Nagynénjét becsapta azzal, hogy elhalt férje ha­gyatéka után 40 ezer forint V flktívaértekezlet a határőrizetről Az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága és a határőrség kerületi párt­végrehaj tóblzoltsága együt­tes állásfoglalása alapján a határmenti falvakban aktíva­értekezleten beszélték meg a határőrizettel és a hatér­renddel kapcsolatos közös feladatokat. Az értekezlete­ken a part, állami és a tö­megszervezetek vezetői, a gazdasági vezetők, a helyi fegyveres szervek képvise­lői, valamint az önkéntés rendőrök és önkéntes határ­örök vettek részt. Ott vol­tak a párt-végrehajtóbizott­súg képviselői ls. Az aktívaértekezlet részt­vevői tájékozódtak a Mi­nisztertanács 40/1974 számú, u Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetéről szóló rendeletérül. Tudomá­sul vették, hogy a határvo­nal mentén öt méter széles­ségű területsávban, mező­gazdasági művelés nem foly­tatható és a határvonaltól számított ötven méter 6zé­lességü területsávban csak olyan növények terrneszthe­tők, amelyek nem nőnek 60 centiméternél magasabbra. A határvonal láthatóságá­nak céljából a határnyila­dékban a látást zavaró nö­vényzet eltávolításáról a területileg illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Asotthalmon, Mórahalmon, Röszkén, Tiszaszigeten és Ujszentivanon a határőr pa­rancsnokok tájékoztatták a résztvevőket a tiltott határ­átlépési kísérletekről, vala­mint a határvidék lakói és a határőrök együttműködé­sének eredményességéről is. A parancsnokok elmondot­ták, hogy a tiltott határát­lépest megkísérlők kéthar­mada magyar, egyharmada idegen állampolgár. Többsé­gük bűnöző, vagy a bírói felelősségrevonás elől igye­keznek menekülni.'A tiltott határátlépések megakadá­lyozásához a helyi lakosok jelentő* segítséget nyújta­nak. A .határvonal közelében élő lakosok a határrendre vonatkozó törvényeket tisz­teletben tartják, s csupán egy-két személy részéről for­dult elő a közelmúltban, hogy, különböző oko|< miatt, a határrendet megsértette Az értekezlet napján Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja az ásotthalm! őr­sön, Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára a röszkei határ­állomáson, Bibók Istvánné országgyűlési képviselő és Ábrahám Vince, a termelő­szövetkezetek területi szö­vetségének megyei titkára pedig a mórahalmi határ­őrök körében 'tett látogatást, Jóleső érzéssel állapították meg, hogy a határörök fel­szereltsége, elhelyezése s az ellátásuk minden vonatko­zásban megfelel a követel­ményeknek, azok a helyi la­kosság bizalmát és segítsé­gét élvezve fegyelmezetten és éberen őrzik a rájuk bí­zott határszakaszt. G. B. illetéket kell fizetni. A pénzt kicsalta tőle és azt szintén saját céljára fordította. Az idős asszony férjének hagyatékában volt egy 278 ezer forintról szóló fenntar­tásos takarékbelétkönyv. Fo­dor Ilona és társa, Hann Sándor rábeszélte az idős asszonyt, hogy Hódmezővá­sárhelyen az OTP kezelésé­ben levő fenntartásos betét­könyvet szüntesse meg, a pénzt vegye ki és tegye be­mutatásosra egy szegedi OTP-fiókban. így is történt, hármasban utaztak Hódme­zővásárhelyre. Az idős asz­szony aláírta a hivatalos okmányokat, majd kikísér­ték az utcára, leültették egy padra és várakoztatták. A 278 ezer forintot Hann Sán­dor vette át, rögtön zsebre is tett belőle 60 ezer forin­tot. Az asszony megbízott mindkettőjükben, a pénzt nem számolta meg, s a hiányt csak jóval később vette észre. A szegedi járásbíróság Fo­dor Ilonát halmazati bün­tetésül 8 évi fegyházra ítél­te, ugyanennyi időre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sától, elrendelt vele szem­ben vagyonelkobzást és kö­telezte kártérítésre. Hann Sándor büntetése másfél évi börtön, három évre eltiltás a közügyektől és az okozott kár megtérítése. Az ítélet nem Jogerős, mindkét vád­lott és védőjük enyhítésért, Hann Sándor esetében fel­mentésért fellebbezett. TALAJJAVÍTÁSRA ALKALMAS láp! föld eladó Szállítást ls vállalunk Népszabadság Tsz RUZM. x I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom