Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

2 Kedd, 1976. június 15. Diplomáciai lépések Libanonban A szíriai csapatok folytatták aiönyomuiáeukai Bejrút irányába Foglalkoztatási világkonferencia Karakas László felszólalása A foglalkoztatási világkonferencia hétfői munkanapján^^ emelkedett, és ennek 97 sz§­megkezdödött az általános vita a főigazgató korábban írás- zaléka származott a terme­• Bejrút (UPI, AFP) A falangista rádió híradá­sa szerint a szíriai hadsereg Libanonban levő alakulatai­nak előőrsei lassan nyomul­nak előre Eajrút irányába. A szíriai haderő Libanon­ba lépésekor megalakult, niagat a „Libanoni Arab Hadsereg élcsapatának" ne­vező katonai alakulat pa­rancsnoka, Musztafa al Hadzs alezeredes a rajaki lé­gi támaszpontról adott sajtó­nyilatkozatában közölte, hogy hadseregét a megválasztott elnök, Szarkisz rendelkezésé­re bocsátja, hogy segítségére legyen az új Libanon meg­teremtésében. Kijelentette, hogy csapatai a szíriai ka­tonai erőkkel teljes össz­hangban működnek együtt a rend helyreállításáért, az élet normalizálásáért. Hoz­záfűzte, hogy a szíriai csa­patok jelenlétének köszön­hetően a Bekaa-s síkság egy részén máris helyreállt a nyugalom. A fővárosban dú­ló harcok következtében hét­főn lezárták a bejrúti nem­zeiközi légi kikötőt. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára hétfőn Kairó­ban bejelentette, hogy az Arab Liga Minisztertanácsa kedden, rendkívüli ülést tart a kiéleződött libanoni hely­zet megvizsgálására. A ta­nács rendkívüli ülésének összehívását a PFSZ kérel­mezte. ban előterjesztett jelentéséről. A délelőttt cs délutáni ple­náris ülésen húsz ország'képviselője fejtette ki véleményét. Az első felszólalók közölt volt Karakas László munkaügyi miniszter, aki élénk erdeklődés mellett 'mondta el beszédét Több mint négyszeres nemzeti jövedelem Tito fogadta Katusevet e Belgrád (MTI) A JKSZ elnökségének meghívására június 4. és 7. között baráti látogatást tett Jugoszláviában Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. ták Szövetségének elnöké­vel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nökével, és átadta neki Le­onyid Iljics Brezsnyev sze­mélyes üzenetét. A látogatás meleg, baráti Látogatása során Katusev légkörben zajlott le. Hétfőn találkozott Joszip Broz Titó- Katusev visszautazott Moszk­vai, a Jugoszláv Kommunis- vába. Negyvenhárom nap, 18 ezer kilométer „Üdvözlöm az otthoniakat*" lekenység növekedéséből. — Mindezek az eredmé­nyek alapvetően abból fa­kadnak, hogy Magyarorszá­gon megszűnt a kizsákmá-' qyolás, a termelőeszközök a­társadalom tulajdonába ke­rültek, és tervgazdálkodást folytatunk. Nagyon sok se­gítséget nyújtott és nyújt' ma is számunkra a szocia­Bevezetőben hangoztatta: piink a kapott szabadsággal, a Magyar Népköztársaság Közölte többek között, hogy kormánya kezdettől támo- 1950-től napjainkig az or­gatla, hogy a Nemzetközi szag nemzeti jövedelme több J'/T - " Munkaügyi Szervezet, világ- mint négyszeresért, emelte- Ilsta °rszd801< Kölcsönös ta konferenciát hívjon össze a dett. foglalkoztatás, a jövedelmek — A teljes foglalkoztatott­újraelosztása, a társadalmi ságot' kezdettől fogva össze­haladás és a nemzetközi kapcsoltuk az élefeSínvonal imhatjuk, hogy a munkd­munkamegosztás kérdéséi- emelesevel, a tarsadalmi '___„... ben. Kifejtette, hogy ez a juttatások állandó növelésé­konferencia hosszú évek óta vei — mondta felszólalásá­az egyik legjelentősebb kez- ban Karakas László. 1950 és deményezése a szervezetnek. 1974 között a bérek, mun­A továbbiakban elmondot- kajövedelmek egy ta: hazánk nagyarányú fej- jutó összege két és félszere­lődése csak a második vi- sére, a társadalmi juttatáso- , ...J^^ lágháború befejezése után ké pedig öt és félszeresére •'„ kezdődhetett meg, akkor emelkedett. Szociálpoliti­amikor a Szovjetunió had- kánkban kifejezésre jut a serege felszabadította ha- szocialista állam mogatási rendszere, a KGST, elsősorban pedig a •Szovjet­unió. Saját tapasztalataink tükrében tehát biztonsággal . , hogy nélküliség megszüntetésének, az alapvető szükségleték ki­elégítésének feltétele a tár­sadalmi berendezkedés meg­lakösrá változtatása, amelynek alap­ján megindulhat a népgaz-' daség tervszerű és arányos A miniszter a kormány­nevében képzési lehetőséget fokozott ajánlott fel a fejlődő orszá­zánkat a fasiszta elnyomás felelőssége a lakosság szo­alól. Magyarország ekkor ciális biztonságának megte­kapott segítséget ahhoz, remtéséért. A teljes foglal­hogy az ország gazdasági és koztatottság fogalma — a társadalmi viszonyait né- mi értelmezésünk szerint — pünfc érdekeinek megfelelő- kizárja bármilyen, úgyneve­cn változtassa meg. zett elfogadható mértékű, Ezután adatokkal mulatta megtűrt munkanélküliség be, hogyan tudott élni né- fennmaradását. gok szakemberei számára a vezetőképzés, a szakmun­kásképzés és a műszaki kö­zépkáderek továbbképzése, továbbá a munkaügyi igaz­gatási továbbképzés terüle­11. A clevelandi kirándu- nénk is egyet, az uszodában, zern a város távolban hu-1 lás után csak néhány Őszinték vagyunk, nem gyö- nyorgó fényeit. Óvatosan gör­napom maradt az indulásig. A postássztrájk miatt min­den kapcsolatom megszakadt hozzátartozóimmal. Talán eaért is néztem egyre vágya­törjük egymást a búcsúzko- dülünk a felszállópályára, dással. — Kösz., igazán jól Good bye, Toronto! Montre­éreztem magam — mondom alban nagy hóesés fogad. Hat­rekedten. — Üdvözlöm az van percig tartózkodunk a otthoniakat — búcsúzik ő is, város második számú légi­kozóbban a város légterében és közben megöleljük egy- kikötőjében. A Montreali kelet felé húzó repülőket, mást. Leméretem a bőrönd­Néhány Buffalóban feladott jeimet. Minden rendben, képeslap jelentette azt a bi- „hozzák a súlyukat". Belépek zonyos köldökzsinórt az ott- a röntgenbe. Negatív a le­honnal. Kanadai postást csak let — nincs nálam fegyver, az utolsó napokban láttam. Most veszem észre, hogy Éjfélkor zörgetett be házunk közben az első 30 métert nincs, ajtaján. Kétnapos mulasztást már meg is tettem a hazafelé ugyanis Nemzetközi Repülőtér 1960­ban készült el. Évi forgalma: 3 millió utas. A többszöri ki­bővítés ellenére már koráb­ban elérte befogadóképessé­gének határát Baj azonban 1975 oürtóberében felavatták: a. világ igyekeztek pótolni, ezért az- vezető úton. Semleges terű- legnagyobb és legkorszerűbb tán napokig éjjel-nappal dol- leten, a váróban vagyok. Az repülőterét, a várostól 60 ki­goztak. A lakosság primitív ajtó küszöbén mintha lát- lométerre fekvő Mi rabéit, módon fejezte lei az egyen- nám is a szaggatott vonalat, ruhás testülettel szemben Torontó és Kanada határát, táplált ellenszenvét. Felborí- Megbeszéltük: nem játszunk lotta teherautóikat, sőt néhol még tettlegességre is sor ke­rült. 36 hónap — 8 postás­sztrájk. Vajon melyik félnek volt igaza? majd pantomimt az üvegfal két oldalán. Egyszerre szeg­jük meg a fogadalmat Nem, nem kézzel integetünk. Egy­másra nézünk, mindkettőnk r.hova a magyar olimpiai kül­döttség is érkezik majd. Ottani időszámítás szerint 21 órakor indulunk Európá­ba, pontosabban Zürichbe. Gyors vacsora, majd alvás. Edinburgh felett ébredek. Ami azt illeti, gyorsan meg­Közalkalmazottak munka- arcán ott a kérdés: találko- érkeztünk a kontinens fölé. beszüntetéséről lévén szó, azt is el tudom képzelni — te­kintve, hogy ott boldog-bol­dogtalan akkor sztrájkol, amikor kedve szottyan —, hogy legközelebb majd a ka­tonák fognak sztrájkolni. zunk még valaha? Szemünk sarkából búcsút intünk, az­tán alig várom az indulás pillanatát. A DC—10-es utastérben ka­rácsonyi hangulat fogad. Fel­díszített fenyőfák juttatják Mondjuk az egyik gyakorla- eszembe a közelgő ünnepet. ton nem osztják feletteseik véleményét, ezért összecso­magolják a fegyverüket, és hazamennek a laktanyába pihenni, mondván: „ök pe­dig így nem hajlandók' kato­náskodni". Egyébként kinn­fartózkodásom idején a kö­zépfokú iskolák tanárai és a könyvtári dolgozók is be­szüntették a munkát. A de­rék oktatók napi 8—9 órát sétáltak iskolájuk körül, mi­közben 140 000 diák azon ag­gódott: vajon mikor fogadják el tanáraik a 39,2 százalékos bérjavitást. Követelésüket a hátukra erősített transzpa­rensek' szövegei adták ország­világ tudtára: ..Az élet él­vezéséhez szükségünk van a teljes bérre." Más! „Csak ak­kor tudunk eredményesen ok­tatni. ha teljesítik követelése­inket." Elképzelhető, hogv néhány fiatal olvasó most ekként sóhajt fel: „Nekünk is ott kellene suliba jár­nunk." Megnyugtatásukra: a diákok a nyári szünidőben fogják bepótolni az őszi kény­szervakációt. December 15. 18 óra. to­rontői nemzetközi repülőtér. A búcsú pillanatai. Ketten sétálunk a roppant folyosó­labirintusban, legalábbis mi azt hisszük, annyira el va­gyunk foglalva gondolataink­kal. Tudom, legszívesebben nagybátyám is velem tarta­na, miként azt is tudom, mi­re gondol. Igen, holnapután már együtt sétálhatnánk Üj­szegeden, sót még íejettieU Ablak mellé ülök, onnan né­Másfél órával később pedig már az Alpok hófödte csúcsai felett repülünk. „Kérjük uta­sainkat, hogy kapcsolják be a biztonsági övüket". ... Jó reggelt, Európa, jó reggelt, Svájc. Thékes István Csaknem minden második ember kereső Részletesen szólt arról, országokban a teljes foglal­hogy a férfiak foglalkozta- koztatottság a termelékeny­tása már az 1950-es évek ség növekedésének rovására elején elérte a demográfiai- valósul meg. Saját példánk lag lehetséges maximumot, s bizonyítja, hogy mennyire ez a szint azóta is fennma- hamis ez a beállítás. 1950 és i-adt. A munkaképesükön! 1975 között afogUalkoztatot- rendGzés're "kerüÜ'"föglaÍkoz­világkonferencia, Karakas László beszéde végén hangoztatta: kormá­nyunk kész arra. hogy a felajánlott segítség gyakor­lati megvalósítására, az ENSZ fejlesztési program, az UNDP bevonásával n Nemzetközi Munkaügyi Hi­vatallal megállapodást kös­sön. * Az első alkalommal meg­nőj népességből a foglalkoz- tak száma mintegy 18 szá- tatási tátották aránya 1975-re el- zalékkal nőtt a nemzeti jő- amelvnek munkájában "'"lM százalékot, ami vedelem pedig ugyanezen vonatkozásban időben több mint négyszere- rdszt rna kedden érte a 68 nemzetközi magas értéknek számít. Ha­zánkban ;a 'foglalkoztatás szerkezeti változásénak leg­jellegzetesebb vonása a me­zőgazdaságban dolgozók szá­mának csökkenése, és az ipari dolgozók táborának növekedése. 1950 és 1975 kö­zött a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak részaránya 52­ről 22 százalékra csökkent, az iparban és építőiparban foglalkoztatottaké pedig 22,5-ről 44 százalékra emel­kedett. A 100 keresőre jutó eltartottak száma az említett 25 éves szakaszban 126-ról 106 főre csőkkent, azaz: ha­zánkban csaknem minden második ember kereső. — Nyugati közgazdászok gyakran hangoztatják — mondta munkaügyi minisz­terünk —, hogy a szocialista sere növekedett termelés 38—39 ország 1200 delegátusa vesz olenáris .folytatja Az ipari tanácskozással szazalékkai munkáját. JÍS7" Szovjet hadgyakorlat • Moszkva (TASZSZ) A leningrádi katonai kör­zet csapatai június 14. és 18. között Petrozavodszk, Szeszt­roreck és Viborg körzetében hadgyakorlatot tartanak. A fél május 29-én meghívta a hadgyakorlatra a tanácsko­záson részt vett néhány északnyugat-európai állam megfigyelőjét. A meghívást az NDK-nak, Norvégiának, hadgyakorlaton résztvevők Lengyelországnak. Finnor­szágnak és Svédországnak küldték el. A meghívásokat elfogadták, s ezek az orszá­gok beleegyeztek abba, hogy megfigyelőket küldjenek a hadgyakorlatra. száma mintegy 25 ezer em­ber. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záródokumentuma előírásai­val összhangban a szovjet BATYAI1ENÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 102. A vakok újszegedi intézetét 1912-ben építették szegedi építőiparosok, Perliács Lajos műépítész tervei szerint. A század második évtizedére Sze­geden jelentős műszaki alkotógárda verődik ösz­sze. Tóth Mihálytól a Városi főmérnöki széket 1912-ben Huberth Lajos vette át. A MÁV-nál je­lentős munkásságot fejtett ki Tarlay Artúr fő­mérnök. A városi mérnökök sorában okvetlen em­lítést érdemelnek: Simán Ferenc, Reisz Berta­lan. Polczner Erős, Mikes Gyula és Bíró Benő helyettes főmérnök. Neves műépítészei a város­nak Ligeti Béla és Perhács Lajos. Ebbe a pezsgő műszaki életet élő mémökkol­lektívába került 1918-ban Berzenczey Domokos, akit ekkor városi főmérnökké nevezték ki. Les­nyeken született 1879-ben. Középiskolai tanulmá­nyait követően, építészmérnöki oklevelet a buda­pesti műegyetemen szerzett 1902-ben. Ezután Zenta város főmérnökévé nevezték ki, és ebben az állásában dolgozott a szegedi meghívásig. Hi­vatali munkássága mellett széles körű társadal­mi tevékenységet fejtett ki. Az Alföldi Művészek Egyesületének 1928-tól, a Városi Mérnökök Or­szágos Szövetségének nyolc éven át volt elnöke. Városépítői munkásságának elismeréseképpen, 1033-ban az Országos Középitési Tanács tagjává választották. 1931-ben elindította és szerkesztette a Szegedi Szemlét, és a Városkultúra című szak-^ lapnak is főmunkatársa volt. A városban az el­ső világháborút követően elhanyagolt közmüvek és épületek felújítására átfogó tervet dolgozott ki, és ezek megvalósításában nagy segítséget ka­pott Ssákszau GetótóL, akinek tervei alapján 1928-ban a szegedi közúti hidat átépítették. A rakpartfal 80 méteres csuszamlásának tervét Zsiday Imre készítette el. Az elavult, gőzüzemű Worthington-szivattyús vízművet 1930-ban elekt­romos üzeműre állították át. Sokat foglal kö­zött Berzenczey az utak és terek burkolásának kérdéseivel, a közvilágítás és a város vízellátá­sának javításával. Az ő ideje alatt indult meg és fejeződik be a város gázvilágításról elektromos világításra való átállítása. A város vezetését to­vábbi bérházak építésére vette rá, aminek ered­ményeként nyolc jelentősebb épületet emeltek. Az ő munkásságának köszönhető a .ma is meg­levő újszegedi strandfürdő. Szegeden halt meg, 60 éves korában, 1939-ben. Berzenczey jó szakmai összeköttetései révén nyerte meg több szegedi terv elkészítésére a nagy tekintélyű Hültl Dezső professzort, akinek tervei alapján újították fel a Zolb Alajos által 1891-ben tervezett Dohánygyár (ma Ruhagyár) több épületét. Hültl tervei szerint épült fel 1930­ra a rókusi iskola és tornacsarnok, továbbá négy óvoda a városban. Hültl Dezső Felsőbányán született 1870-ben. Mérnöki oklevelének megszerzése után hazai irodákban és külföldi tanulmányutakon sajátítot­ta el a tervező gyakorlati rutinját. 1906-ban be­nyújtott disszertációiával ő nyerte el az első épí­tészdoktori címet. A műegyetem mű- és dísz­építési tanszékének 1913—1940 között volt pro­fesszora. Műveivel a történelmi újreneszánszt, de még inkább a neobarokkot képviselte. Legjobb épületei: a volt Pajor-szanatórium, a volt gazdák biztosító székháza, a Mester utcai kereskedelmi iskola, a zugligeti templom és rendház, a buda­pesti tudományegyetem bölcsészkarának otthona. A harmincas évektől kezdődően a hagyományos stílust a modern funkcionalista elvekkel kísérelte meg egyesíteni. Tervezésein túlmenőleg nagy számú szakirodalmi publikációnak is szerzője. Egyetemi rektori minőségében az építészképzés megrefor­málásáért bátran síkraszállt a harmincas évek­ben. Budapesten halt meg 76 éves korában, 1946-ban. Dr. Pálfy-Budinszky Endre, a kiváló városren­dező és urbanisztikai mérnök Berzenczey főmér­nöksége alatt került a városhoz. A jó szemű fő­nök hamar meglátta benne kiváló felkészültsé­gét, hangyaszorgalmát és vasakaratát. Jól válasz­tolt Berzenczey, jó szakember lett belőle Szeged város szolgálatában. Budapesten született 1902. április 11-én. Édesapja építész volt, Kolozsvár egykori tiszteletbeli főmérnöke, egyébként egy biztosító társaság műszaki tisztviselője. Édesany­ja Szeged egykori polgármesterének, Pálfy Fe­rencnek volt leánya. Iskolai tanulmányait a fő­városban kezdte meg, majd a gimnázium utolsó éveit Szegeden végezte, tehát 1918-ban került a városba. Utána a műegyetemre ment, ott szerzett altalános mérnöki oklevelet, majd hozzá 1931­ben a szegedi egyetemen államtudományi dokto­rátust. Diplomájának megszerzése után ausztriai víz­műépítési üzemekben dolgozott, majd 1926 jú­niusában lépett Szeged város szolgálatába. Ettől kezdve foglalkozott a városrendezés elméleti kérdéseivel, a gyakorlati megvalósításokkal, egyszersmind Szeged fejlesztési tervének kidol­gozásával. Hosszú és sokrétű munkássága során készítette el Szeged programtervvázlatát, amely a . későbbi tervezésnek is alapjául szolgált. Szóban és írásban lelkes munkása volt a város­fejlesztésnek és vele elszakíthatatlan egységben a műemlékvédelemnek. Különböző beosztások­ban közel negyven esztendőt töltött a város szol* gálatában — szívvel-lélekkel, tudós felkészült­séggé!, alkotó mérnökként. íFolytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom