Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

4 Vasárnap,' 1976. Június <>." ünnepségek, kifün tetések Nők a keresk (Folytatás a 3. oldalról.) talános iskola), Szászvári Je­nöné élelmezésvezető (sze­gedi Vedres István kollé­gium). Tóth Mádi Lászlóné főzőnő (szegedi Ady Endre fiúkollégium). Varga Mihály szakács (szegedi Sziklai Sán­dor kollégium), Wischt Ist­vánná dajka (kisteleki 1. sz. óvoda). A Munkaügy Kiváló Dol­gozója kitüntetésben része­sült Volford Antal, a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. A Könnyű­ipar Kiváló dolgozója: dr. Solti Jenóné tanár és Takács János technikustanár, a Tex­tilipari Szakközépiskola dol­gozói. A Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója Tóth László oktató (Déri Miksa Szakközépiskola). Az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést dr. Varga Zsuzsan­na iskolaorvos a Tiszaparti Gimnáziumban rendezett ünnepségen vehette át A Budapesten pénteken tartott ünnepségen vette át a Kiváló Tanár kitüntetést Kovács Almos, a zsombói általános iskola vezetője, a Kiváló Tanító kitüntetést Horváth Andrásné tanító (általános iskola, Balástya­Kapitányság), a Munkaügy Kiváló Dolgozója kitüntetést pedig Stefán András szak­oktató (Csongrád megyei Ta­nács Építőipari Vállalata, Szeged). A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán is tegnap, szombaton tartották a peda­gógusnapi ünnepséget. A fő­iskola központi épületének dísztermében Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. Az oktató-nevelő munkában kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusoknak dr. Moholi Károly főigazgató adta át a kitüntetéseket. Az Oktatásügyi Kiváló Dolgozója kitüntetést Rozgo­nyiné dr. Molnár Emma fő­iskolai adjunktus, Dévényi Istvánné szakvezető tanár, Csúri Sándor főelőadó és Vinkler László tanszékveze­tő főiskolai tanár vette át. Miniszteri Dicséretben Papp­né Szabó Gizella főelőadó, Jáger László úttörőcsapat­vezető és Acs Zoltánná nap­közi otthoni szakvezető ré­szesült. A Kiváló Dolgozó kitüntetést Márki P. József­né konyái dolgdzó és Szögi László laboráns kapta. A Pedagógus Szolgálati Emlék­érmet Markos András nyu­galmazott gyakorló iskolai igazgató vette át. A néhány éve alapított Pro Juventute kitüntető gyűrűt nyolc pe­dagógus kapta meg. A törzs­gárdatagságot Igazoló okle­velet ketten vették át. Az MSZMP Központi Bi­zottságának hat évvel ez­előtt megjelent határozata a nőpolitika végrehajtásáról ma is időszerű, • mert nap mint nap tenni kell érte, csiszolni, finomítani, és nemcsak beszélni róla. Ez a buzdítás ellentmondásnak tűnik akkor és ott, amikor megállapítjuk, hogy ez vagy az a szakma, foglalkozás, pálya teljesen elnőiesedett már. Például a kereskede­lem. Minek hát arról be­szélni ott, ahol a nők lét­száma arányánál fogva ter­mészetes a róluk szóló po­litizálás kézzelfoghatósága, hiszen önmagukért cselek­szenek? szakképzett munkaerőre nem számíthatnak. 2. Néhány nap múlva: Kezdődik a vakáció Az idei tanévből már csak néhány nap van hátra és aztán elkezdődik a vakáció. Az általános iskola jelenleg érvényben levő rendtartása szerint az utolsó tanítási nap június 8-a, a tanév eredményes lezárásához azonban a 198 tanítási nap teljesítése mindenképpen szükséges. Az általános is­kolákban a tanévzáró ün­nepélyeket június 12—17_e között tartják és ekkor oszt­ják ki a bizonyítványokat is. Legkésőbb június 20-lg be­fejeződnek a pótló foglal­kozások. Az ezeken részt vett tanulók pótbeszámolót tesznek és annak eredménye alapján a pedagógusok újra értékelik a korábban füg­gőben hagyott osztályzato­kat. A nevelőtestületek a tan­évzáró értekezleteket június 20-ig tartják meg. A közép­iskolák I—Hl. osztályos ta­nulólnak az utolsó tanítási nap június 8-a. A IV. osz­tályosoknak június 9-én kez­dődik a szóbeli érettségi. Fogalmak — közelről 2. Szelektív . iparfejlesztés A szélektfv Iparfejlesztés a jelenlegi iparfejlesz­tési politika megvalósulási formája, amelyben a gaz­dasági irányítás, a gazdaságosság követelményét érvé­nyesítve, tudatosan törekszik az Ipari termelés hazai adottságókra épülő és korszerű struktúrájának kiala­kítására. Az Ipárt tehát oly módon fejlesztjük, hogy nem növeljük egyformán valamennyi iparág, vállalat termelését; ehelyett az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyag- és energiaigényes, magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű, keresett és gazdaságos gyártmányok előállítására összpontosítjuk. A szelektív iparfejlesztés szükségszerűen az ipar ágazati és terme­lési szerkezetét is átformálja, mert a rendelkezésre álló erőket és eszközöket felhasználósuk hatékonysága jegyében igyekszik elosztani, egvcs vállalatok számára dinamikus fejlődést biztosít, míg másoknál csak köze­pes ütemet, ismét másoknál a termelés visszafogására, csökkentésére is sor kerülhet. A magyar iparstruktú­rában a hatvanas évek eleje óta a legdinamikusabban fejlődő iparágak a híradástechnika, a műszer-, a gyógyszer-, valamint a vegyipar. A szelektív iparfejlesztés megvalósításában fontos szerepük Van a pénzügyi szabályozóknak, eszközöknek, általában a hitelezésnek. A központi gazdaságirányítás a gazdaságos termelés fejlesztéséhez kedvezményes, be­ruházási hiteleket biztosít, s ha ézek egyúttal a tőkés kivitelt is növelik, a vállalatok egyéb pénzügyi-'ked­vezményekre is igényt tarthatnak. Erről akart meggyőződni az MSZMP Szeged városi bizottsága, amikor tanács­kozásra hívta a kereske­delmi vállalatok, ÁFÉSZ-ek és szolgáltató cégek pártszer­vezeteinek nőfelelőseit. Megállapították, hogy mun­kahelyük vezetői, a párt- és tömegszervezetek képvise­lőivel együtt értik, tudják és végrehajtják a nőpoliti­kát, vagyis megteremtik mindannak a feltételeit, ami pénzből megvalósítható. A keresetük, a bérük, a beso­rolásuk például azonos be­osztásban megegyezik a fér­fiakéval. A gyermekgondo­zási segélyen levő anyák nem maradnak ki az éven­kénti bérrendezésből és időnként' meglátogatják őket otthonukba, érdeklődnek gondjaik, problémáik iránt Köszöntik asszonyaikat, lá­nyaikat a nőnapon, munka­versenyben a legjobbak ki­tüntetést, elismerést kapnak, megbecsüléssel ró­luk. Párt- és tömegszerver zetek vezetőségében dolgoz­nak, továbbképzéseken . vész­nek részt. munkahelyükön megteremtik a nélkülözhe­tetlen szociális feltételeket. Ma már sok és sokféle ked­vezmény illeti meg őket vállalatuknál. Idáig sima és egyenes az út az értük szóló határozat végrehajtásának útja. A jó ügyön azonban ott és akkor esik csorba, amikor a pult mögött álló, a raktárban dol­gozó vagy az éttermet nap­jában ezerszer átfutó felszol­gáló, a konyhában hajlongó fiatálasszony bejelenti, hogv gyermeket vár, állapota elő­rehaladott és könnyebb be­osztást kér. Mindenki meg­torpan, mert esetleg az üz­letben, a konyhában, a rak­tárban. az étteremben min­den dolgozó nő. Milyen könnyebbséget adjanak hát a várandósnak, amikor min­den munkát el kell végezni? Csak sétálni nem lehet és a munkát könnyíteni sem további kisgépekkel, mert már minden nélkülözhetet­lent beszereztek. Itt a bök­kenő és ott. hogy a gyer­mekáldásokon már túllévő asszonyok rosszallóan néz­nek fiatalabb társaikra, a várandósra. Különösen ak­kor, ha „gyesen" marad és az ő munkáját is nekik kell elvégezniük ellenszolgálta­tás nélkül, mert új és főleg Főhet az igazgató, a párt­ós szakszervezeti nőfelelős feje továbbra is, mert ah­hoz, hogv a kisgyermekes asszony mielőbb visszaálljon munkába, mert esetleg ő is így akarja, először bölcsődét, majd óvodát kell találniuk, amely a gyermeket befogad­ja, az anyát pedig meg­nyugvással tölti el a tudat, hogy egyenesbe ért. Ilyen ideális állapotról azonban még nem beszél­hetünk. Napjainkban egyre fogy a munkaerő a keres­kedelemből és a vendéglá­tásból. ahol pedig túlnyomó többségben nők dolgoznak. A S^zegedi Élelmiszerkiske­reskédelmi Vállalatnál pél­dául most 111 asszony van gyermekgondozási segélyen és húszan szülési szabadsá­gon. őket pótolni hiába ki­lincsel a vállalat végzős kö­zépiskolások körében, olyan anyagiakat és előrehaladási lehetőséget kínálva, amely szinte példa nélküli, nincs, alig van jelentkező. A „gye­sen" levő asszonyok közül idő előtt sokan jönnének vissza dolgozni, ha gyerme­küknek biztosítanák a böl­csődei, óvodai helyet. Más ok is távol tart a pulttól kismamákat. Egyes üzletek vezetői — netán éppen ma­guk is gyakorló anyák, csak már vagy iskolás vagy fel­nőtt gyermekkel — magán­emberként megértik kisgver­mekes asszony-beosztottjuk problémáját, boltvezetőként azonban nem. Volt, ahol nyitás előtt egy órával — reggel 5-re — berendelték a . kisgyermekes,, anyát, mert váfákiriett "át 'kell vénni a 6 órakor sorra érkező árukat, 'a többjek — akik nem be­tegek és nincsenek szabad­ságon — kiszolgálnak, pénz­tárban ülnek, mert özönle­nek a vásárlók. Egy bölcsődei hely ma — az alaptól a dadák fizeté­séig — mintegy 90 ezer fo­rintba kerül. Egy-egy vál­lalat, amikor társadalmi munka után évente befizet a tanácsi csekkre 150—200 ezer forintot, könnyen kii számíthatja, hogy egy-egy bölcsődében hány helyre számíthat. Az elosztás per­sze ennél kedvezőbb, de mégsem kielégítő. Sajnos a meglevő lehetőséget is nehe­zítjük azzal, hogy sok anyát utaztatunk a gyermekével együtt a város egyik végé­ből a másikba, reggel és es­te, másrészt a bölcsődék nyitvatartása nem igazodik a kereskedelem és a ven­déglátó üzletek nyitásához, zárásához. Akik délután és éjjelbe nyúlóan dolgoznak, gyermeküket nem tudják elhelyezni. A Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalatnál — ahol' pedig mintegy 1500 a nődolgozók száma és sok jó intézkedést hoztak már érdekükben — máig sem tudták megoldani, hogy a kisgyermekes asszonyok gondját enyhítendő, gyer­mekmegőrzőt hozzanak lét­re, legalább Szegeden. Ez is csak a pénzen múlik? A kisgyermekes és szak­képzett asszony, aki három évig távolmarad a munká­jától, hiába részesül az évenkénti bérrendezésben, amikor visszatér, észreveszi és vállalata is. hogy elma­radt a fejlődésben, a vele egykorúak többet tudnak nála. Jobban dolgoznak Nem értünk el odáig, hogy a kisgyermekes anyák, akik pedig a legaktívabb korú dolgozókat képviselik. lé­pést tarthassanak a kor kö­vetelte szakmai. politikai fejlődéssel. A hátrány ke­serűséget kelt bennük, an­nak ellenére, hogy a nőno­litikai határozatot jól és he­lyesen értelmezik a válla­latok vezetésében. Csakhogy akkor is megtorpanás áll be, amikor — asszonyok bizo­nyítják —, óvodai nagytaka­rításkor fizetett vagy fize­tetten szabadságot kell ki­venniük, mert kire hagviák addig a gyermeküket? Más példa szerint egyes vállala­tok munkaidő-kedvezményt adnak kisgyermekes dolgo­zóiknak reggel, mert bár hajnali fél ötkor kelnek, mégsem tudnak beérni idő­re az utazgatás miatt. Egv házaspár korábban két gyermekkel lakott Tarján­ban albérletben. Újszegeden kaptak lakást, de bölcsődét,, óvodát nem. Az anya útja reggelente Újszegedről Tar­jánba visz, majd onnét a város nyugati részében levő munkahelyére. A könyvhét gyors­mérlege ÍS7 „A nők teljes egyenjogú­ságának megteremtése — szögezte le az MSZMP XI. kongresszusa — össztársa­dalmi érdek, a szocialista társadalom; egyik ismérve. A nők helyzetéről szóló párt­határozat megvalósítása tár­sadalmi összefogással sike­resen halad." A nők a ma­guk nyelvén ezt így hang­súlyozzák: a nőkérdés meg­oldását akkor tekinthetjük véglegesnek, ha nem kell külön nőpolitikái határoza­tot hozni arra, hogy teljes joguak, egyenértékűek le­gyenek a férfiakkal. Igazuk vgn. Lődi Ferenc Befejeződött az ünnepi ' könyvhét, Budapesten és vi­déken bontják a könyvsát­rakat. az Állami Könyvter­jesztő és Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat máris készen áll gyorsmér­legével. E szerint a fővá­rosban a könyvsátrak, utcai elárusítóhelyek, továbbá a könyvesboltok és az üzemi könyvvásárok együttes for­galrría csaknem 36 millió forint volt, mintegy tíz szá­zalékkal több a tavalyinál. Hasonló sikerről számolnak be a vidéki könyvterjesztők is, hiszen a Művelt Nép becsült forgalma 28 millió forint, s ez 18 százalékkaL múlja felül az elmúlt évi vásárlást. Egyre több helységben de­monstrálják — szocialista brigádok százainak társa­dalmi munkája tanúsítja —. hogv a könyvterjesztés, az irodalom népszerűsítése és kulturált körülményeinek megteremtése mindinkább közüggyé válik. A könyvsikerekről meg­győződhettek az olvasók, hi­szen számos könyv — köz­tük elsősorban a féláron kapható antológiák — már az első napokban hiánycik­ké vált. A történelmi hű­ség megköveteli — s.a kró­nikásnak feladata is, hogy számot adjon a keresletről. Átütő sikert arattak a mai magyar szerzők alkotásai, keresettek voltak a kortárs szerzők regényei, drámái, novellás- és verseskötetei; a könyvhét „slágerei" sorá­ba tartoztak a szocialista or­szágok értékes irodalmát kí­náló kötetek. Az Európa Ki­adó zsebkönyveit éppúgy sűrűn klrfék, minit Jkükács György ninst megjelent, két művét. Füst Milárt naplóját, vagv a Fülep Laji^ftiűvé­szettörténeti tanulmányait lartalmazó kötetét, Illyés Gyula é.s mások frissen pub­likált, illetve gyűjteményes írásait. Bizonyos, hogy az elsőkötetes szerzők, a nép­szerű alkotók űj művei épp­űgv közel kerültek az olva­sókhoz, mint ahogy sikert arattak hajdani és élő klasz­szikusok úrja kiadott müvei. Szakmunkásavató Csongrádon Tűzoltóverseny Balástyán Acs S. Sándor felvétele Az NKFV csapata küzd a másodpercekért Már négy év óta az ifjú szakmunkások életindftását azzal teszi a megyei művelő­désügyi osztály, a KISZ me­gyei bizottsága, valamint az SZMT ünnepélyessé és emlé­•kezetessé, hogy megyei ün­nepségen fogádja szakmun­kássá a végzős tanulókat. Ezen a rendezvényen a vál­lalatok, üzemek képviselői is jelen vannak. így a fia­taloknak ez az új munka­helyük ünnepélyes fogadását is' jelenti. Csongrád megye 13 szak­munkásképző intézetében idén végző mintegy 2300 szakmunkás 200 képviselője az idén a csongrádi mező­gazdasági szakmunkáskép­ző intézetben búcsúzott az iskolapadtól. Bodonovits István iskolaigazgató meg­nyitója után Hajas László SZMT-titkár mondott ün­nepi beszédet, majd közel 100 tanuló jutalmát — üdü­lőjegy, könyv, vásárlási utalvány — Tóth Zsuzsa, á KISZ megyei bizottságának titkára adta át. Tegnap izgalmas napjuk volt Szeged és a járás ön­kéntes tűzoltóinak: a Ba­lástyán rendezett tűzoltó­versenyen, a község sport­pályáján mérték össze tu­dásukat, felkészültségüket. A versenyen összesen 87 csapat vett részt. Ott volt dr. Farkas György vezér­őrnagy, a tűzoltóság orszá­gos parancsnoka, Csete György alezredes, megyei tűzoltóparancsnok és dr. Kiss Imre, a járási hivatal veze­tője. A községi önkéntesek ver­senyét gépjármű-fecsken­dő szerelésében a kisteleki­ek, 800 literes kismotor­fecskendő szexelésébea pe­dig a szeged-kiskundorozs­mai férfi és a rúzsai női csapat nyerte. A 400 literes fecskendő szerelésében első lett a zsombói férfi- és fiú­csapat, osztott sugár szere­lésében pedig a Szőregi fér­fi-, a rúzsai fiú- és leány­csapat győzött. A vállalati csapatok közül 800 literes fecskendő szerelésében a Szegedi Kenderfonógyár fér­fi- és női csapata győzött, 400-as fecskendő szerelésé­ben pedig a SZOTE férfi­csapata. Osztott sugár sze­relésében ugyancsak az or­vosegyetem férficsapata, a nőknél pedig a ruhagyár csapata végzett az első he­lyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom