Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

4 Fogalmak — kőzetről í. Termelési és gyártmányszerkezet Egy-egy ország termelési szerkezetének jellemzésére a leggyakrabban használt módszer az, hogy megvizsgálják: a különböző gazdasági ágak (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskedelem stb.) termelési értékének arányait E módszer hátránya, hogy az árrendszer torzításait nem képes kiküszöbölni és egy-egy ágazat produktumát irreálisan nagynak, vagy kicsinek tünteti fel. Ennek kiküszöbölésére számításokat végeznek nemcsak a valóságos árakon, hanem úgynevezett kalkulatív, tehát konstruált árakon is. Célszerű a fenti vizsgálatot minden esetben kiterjeszteni arra a kérdésre is, hogy a foglalkoztatott munkaerő, és a lekötött állóeszközök hogyan oszlanak meg a különböző gazdasági ágak között. A háromféle adat alapján általában megközelítően pontos kép nyerhető a gazdaság valódi termelési szerkeretéről. Van néhány általánosan elfogadott kritérium, amely szerint a különböző országok termelési szerkezetét minősíteni szokták. Általában korszerűnek minősítik azt a termelési szerkezetet, amelyben viszonylag kicsi a mezőgazdaság, nagy az ipar, és igen nagy a szolgáltató ágazatok aránya az összes termelési értékben. Ez azonban nem tekinthető kötelező „recept"nek, csupán bizonyos nemzetközinek mondható általános fejlődési tendenciákat fejez ki. A termelési szerkezet „korszerűségi" kritériumaival szemben további ellenvetés, hogy nem elegendő vizsgálni csak a termelési szerkezetet, mert az így nyert kép egyoldalú és torz a gyártmányszerkezet vizsgálata nélkül. Korszerű termelési szerkezet ugyanis párosulhat elavult gyártmányszerkezettel is, és ebben az esetben már nem pozitív a kép. A gyártmányszerkezeti vizsgálatok gyakran csak a termékek „életkor" szerinti megoszlását veszik alapul. Az így nyert adatokat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen az a tény, hogy egy terméket esetleg mindössze egy esztendeje gyártanak, még semmit nem mond arról, hogy a gyártmány mennyire versenyképes, gazdaságos, korszerű stb. Gazdaság- és iparpolitikánk mindenekelőtt a gazdaságosság és a külpiaci értékesítés (exportjövedelmezőség) kritériumai alapján minősíti, értékeli és bírálja az ipar termelési és gyártmányszerkezetét és annak az előbbiek jegyében történő átalakítását tűzte napirendre. Rajt előtt Itt a tanév vége. Az egyetemek, főiskolák hallgatói már a vizsgákra készülnek. Közülük jó néhányan az utolsó félévet szeretnék eredményesen befejezni, hogy kellő szakmai felkészültséggel, a gyakorlati élet szakemberei legyenek. Az elmúlt tizenöt év alatt, 1960-tól 1975-ig a mezőgazdasági jellegű egyetemeken és főiskolákon 27 ezer 856an, a megszűnt felsőfokú technikumokban pedig 14 ezer 805-en kaptak diplomát. Az idén 2180 fiatal szakember hagyja el az agrár felsőoktatási intézmények padjait. Valamennyi pályakezdő fiatalra biztos elhelyezés vár. Az egyetemeken és főiskolákon 2882 pályázatot hirdettek meg, és a végzősök közül 607-en társadalmi ösztöndíjasok. A mezőgazdasági termelés belső átalakulása, a termelési és tartási technológiák fejlődése, a gépesítés és a kemizálás nagyarányú elterjedése miatt a jövőben nem több „oklevelekre" van szüksége a mezőgazdasági ágazatnak, hanem többet érő, szakmailag magasabb színvonalon álló szakemberekre. Ezért a mezőgazdaságban a felsőfokú képzés létszáma mérséklődik a közeljövőben. A felsőfokú mezőgazdasági szakmák iránti érdeklődés megfelelő, biztosított, hogy a legalkalmasabb jelentkezőket tudják kiválasztani. A képzés arányáit is módosítani kell a termelés és a várható fejlődés igényeihez igazodva. Turizmus — itthon Kisfilmek hazánk tájairól a tüzes borok teremtik a jó Tippeket-ötleteket adnak e hangulatot. Nógrádverőcén, filmek, hol töltsük a héta Pilisi parkerdőben, a Ba- végét, hová utazzunk hoszkony hegyei közt csodálatos szabb időre — az év különa levegő, szemet-szívet gyö- böző szakaszaiban, nyörködtetö a táj. A Tavasz című filmet már Mindereket a helyeket vetítik a mozikban, a Váltnem önkényesen soroltuk ságdíj című filni kísérőfel (bár folytathatnánk még műsoraként. Sok kópia kéhosszan). Az Országos Ide- szült, amelyek filmkölcsöngenforgalmi Tanács első, ki- zőkben, a megyei íiimraktázárólag a hazai közönségnek rakban, az iskolai szakmunzaléka aktiv turista, utazó, készített filmjeiből idéztünk, kásképzés oktatőűlm-hálózaNőtt az utazási kedv az A Tavasz, Nyár, ösz, Tél tában, KlSS-kiubokban, életszínvonal emelkedésének című kisfilmek hazánk ke- TIT-előadásckon vetíthetők, függvényeként, a kulturális véssé ismert vidékeire in- Jó, hogy készülték ilyen igények növekedésével, az vitáinak. Táji szépséget, filmek is, amelyek benníinurbanizáció következtében, kellemes pihenést, kikap- ket, magyarokat tájékoztat. Államunk sokat tett s tesz csolódást, szórakozási-kultu- nak Magyarország látnia belföldi turizmus körül- rális lehetőségeket kínálva valóiról! ményeinek javítására. A — mindez elérhető árakon. K. BL Mióta a szabad szombatokkal, a megnövekedett szabad idővel majd 100 szabadnap áll évente rendelkezésünkre, egyre többet utazunk, kirándulunk hazánk tájain is. 1960-ban még csak egymilliárd forintot költöttünk turisztikai jellegű célokra, tíz évvel később, 1970ben már tízmilliárd forintot. S ma a lakosság 65—70 száUj közoktatási tantervi tervezet Ahogyan az egész világon, kább az egyes nagyobb isnálunk is kísérletek folytak meretkörök tantervi alapés folynak azzal a céllal, gondolatait vázoljuk, hogy döntően megváltoz- Természettudományos oktassák a jelenlegi oktatás és tatásunkban az egyik alapnevelés iskolai körülményeit, elv: módot adni a tanulókAz iskola mai külső kere- nak arra, hogy tevékenyen, teit megváltoztatni nem le- dinamikusan jussanak el a het, az elképzelhető módo- természettudományos kultúsításokat is korlátozza az ra bármely részéhez. A teranyagi lehetőség. A belső mészettudományos művelttartalmi kereteken azonban ség a tervezet szerint nem lehet és kell is változtatni, birtoklás, hanem aktivitás. Az egyik ilyen alapelv az, tevékenység, ami azt jelenti, hogy a társadalom által hogy minden megismerés a megkövetelt újszerű felada- tapasztalatból indul ki. A tok ellátásához mérten a második alapelv a természet szocializmus iskolája csak megismerését szolgáló kis nevelőiskola lehet. Ez alap- számú törvényszerűség megvető szemléleti változást je- ismerése. A megismert télent, s ugyanakkor feladat- nFek alapján lehetővé válik módosulást is mind az is- a hozzávetőleges tájékozókola irányításában, mind dás a természeti jelenségek az oktató-nevelés végrehaj- széles területén. Ebből alatásában. A másik alapelv kul majd ki a filozófiai szinaz általános műveltségtarta- tézis: a materialista világnélom Korszerűsítése. Ennek zet tudatos megfogalmazása, következményeként elsősor- A múltban a matematikai ban meg kell állapítani az éltalános műveltség nagyon általános műveltség jövőre keveset jelentett, s ezen kívonatkozó távlati iskolai kö- van változtatni az új tanvetelményeit, másodsorban tervi tervezet úgy, hogy a ezeket a követelményeket be Jövőben senki ne mondhaskell építeni az új közokta- w. művelt ember létére nem tási tantervi tervezetbe. e™ a matematikahoz. Azt ^ célozza, hogy bizonyos isAz általános műveltség mereteket, alapvető készsétávlati követelményei nem- geket a matematika terülecsak a tanult ember, hanem a politikailag és világnézetileg tájékozódott, szellemileg és erkölcsileg fejlett és művelt ember kimunkálását, az ideális közösségi ember kinevelését állítja feladatul az iskola elé. Korunkban olyan emberekre van szükség, akik már az iskolában a tén mindenki képes legyen elsajátítani. Ide tartoznak elsősorban az absztrakt fogalmi gondolkodás kialakítása, annak a folyamatnak a megismerése, • amelynek során a nagyon elemi tapasztalatból kiindulva el lehet jutni sokszor nagyon bonyolult absztrakt fogaimegtanultak a saját lábukon mak>g- »t is kidomborodik állni és járni, saját indításukból is lépést tartani a társadalom haladásával, a tudományos és technikai forradalom követelményeivel. Az állandó tanulási és fejlődést vágyó készséget, a logikus gondolkodási képességet kell kifejleszteni a tanulókban, a permanens önművelés igényét úgy, hogy harmonikusan fejlődve szocialista szellemiségű emberekké váljanak. Természetesen ezekhez a követelményekhez kell alkalmazkodnia az új közoktatási tanterveknek is mind oktatási, mind nevelési tekintetben. Az ismeretanyagot úgy kell kiválasztani, hogy az csak a tudás szilárd alapjait tartalmazza, ugyanakkor indítást adjon az önművelésre. Korunkban az iskola sohase lehet naprakész állapotban, nem futhat versenyt a növekvő ismeretekkel. Ezeket az alapelveket tükrözik a most kiadásra került közoktatási tantervezetek. Terjedelmes volna véglgaz az elv, hogy nem kész ismereteket keíl nyújtani az oktatás folyamán, hanem az ismeretek megszerzésére való képességet kell a tanulókban kimunkálni. Erre szolgál a problémamegoldó készség kifejlesztése, ami az alkotó gondolkodás nélkülözhetetlen feltétele. Az elemi aritmetikai, elemi geometriai ismeretek most is helyet kaptak a tantervben, de kiegészültek olyan területek bemutatásával, amelyek a matematika történetében aránylag fiatalok. Ilyen fejezetek a halmazelmélet, a kombinatorika, a gráfelmélet, a számelmélet és a matematikai logika. * A társadalomtudomány a következő fejezetekre oszlik: világnézet, filozófia-szociológia, nyelvi ismeretek, történetismeretek. Ezen a területen is módszertani alapelv, hogy a követendő műveltségideál nem a tudásanyag halmaza, hanem a tudásanyag elsajátítására való kísérni és elemezni az egyes készség, a készségeknek a negyedik ötéves tervben 6 ezer kempinghely és 4 ezer nyaralóházi férőhely épült állami hitellel, segítséggel, és felépítettek 280 vendéglátó és kereskedelmi létesítményt. Az ötödik ötéves tervben egyebek között a szerény igényű szálláshelyek bővítését tűzték célul; 5—6 ezer bungalow és 2o ezer kemning férőhely létesítését — elsősorban nem frekventált, kevéssé zsúfolt helyeken. Mert. még mindig a legismertebb, megszokottabb helyeken üdülünk. Mintha nem lenne más vizünk, mint a Balaton vagy a Velencei tó, más hegyünk, mint a Mátra! Mintha Magyarországnak nem lennének „felfedezésre váró helyei". Pedig milyen szép a Sugovica partja, a Gemenci rezervátum, vagy a Vas megyei büki fürdő. Aki járt má" Abaligeten, Orfűn. az a megmondhatója, milyen riyirr'.aimas nyaralás kínál y'o k itt. Varázslatosak Hollókő utcái, népművészeti emléke', de meg kell ismerni az Őrség különleges népiiparművészeti remekeit is. Tokajban, Sárospatakon törtantárgvak tantervi anyagát és célkitűzésen, ehelyett inA keresetlevélről N. N. olvasónk kéri, ismertessük a munkaügyi dön- Ietve a vállalat telephelyét. tőbizottság határozata ellen benyújtható, keresetlevéllel Helyes, ha a keresetlevélkapcsolatos rendelkezéseket. ben szerepel a munkaügyi . . . ... , ., , , ,, . . . döntőbizottság sérelmezett A munkajogi szabalyok danyban kell megírni. A határozatának ügyszáma is. szerint a munkaugyi donto- keresetlevelet celszeru iro- Nagyon fontos hogy a ke bizottság határozata elleni gépen megírni, de a megfe- resetlevél tartalmazza mindi jogorvoslat elnevezese „ke- lelően olvashato, kézírásos azon okokat ameiyek mireset , melyet level forma- keresetlevelet is elfogadjak. a jogorvoslattal élő a A keresetlevél elóterjesz- határozatot ki fogásol jh. tésénél az sem döntő, hogy Részletezésnél elő kell adni a beadványát az ügyfél mi- azokat a tényeket és bizonek nevezi. A lényeges az, nyítékokat, amelyekre a bíhogy az mit tartalmaz. Ha róságnak figyelemmel kell valamilyen határozat ellen lennie. Határozottan és via jogorvoslat lehetséges, a lágosan meg kell jelölni, határozatot jogorvoslatnak hogy mi a kérelem, miben kéri a munkaügyi döntőbi, zottság határozatának megDenne változtatását. Ha összegről szó, meg kell jelölni, a megállapított öszszegnek milyen mértékű jában kell beadni. A keresetlevelet a sérelmes határozat kézbesítését követő harminc napon belül — a Munkaügyi Bírósághoz címezve — az ügyben eljárt munkaügyi döntőbizottságnál lehet benyújtani. A munkaügyi vitában a keresetet írásban kell benyújtani, az előírások szerint eggyel több példányban, kell tekinteni. A keresetlevélben kell lónni az ügy elbírálásámint ahány fél az ügyben hoz szükséges, tartalmi részérdekeltként szerepel. Álta- nek. Fel kell tüntetni a fe- ' TL Iában a vitában két fél van, leket, valamint a képvise- Mri" a vállalat és a dolgozó, te- löknek a nevét, a dolgozó megvaitoztatasat Ken. tenelmi múltunk emlékei, slhát a levelet három pél- foglalkozását, lakóhelyét, ü- De. V. M. gyakorlatba való átültetése. Ezt a szocialista szellemű műveltséget a nagyfokú aktivitás és alkotókészség jellemzi, amely a gazdag szocialista személyiség kialakításához vezet. A nyelvi ismeretek anyagában szerepel új követelményként az anyanyelv megbecsülése, mint nemzeti műveltségünk értékeinek megőrzője és továbbfejlesztésének eszköze, valamint a szóbeli és írásbeli szövegalkotás tartalmi és formai alkalmazásának érvényesítése. A korszerű irodalomtanítástól azt kívánja a tanterv, hogy tudatosítsa a marxista—leninista világnézetnek azon elemeit, amelyeknek az irodalom a hordozója, továbbá alakítsa ki a tanulók ízlését, esztétikai fogékonyságát fejlessze, s végül tudatos olvasókká nevelje, akik eligazodnak az értékes és értéktelen művek, alkotások között. Az idegen nyelvi ismeretek elsősorban a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez járulnak hozzá, s ugyanakkor a nyelv birtokában megismerkedve az idegen nép kultúrájával, gazdasági és politikai szemléletével, a proletár internacionalizmus és a szocialista humanizmus elveivel ismer, kednek meg. A történetismeret a történelmi és társadalmi ismeretek legfontosabb hazai és világesemények tényeinek és összefüggéseinek bemutatása és megértetése révén betetőzi a tanulók marxista—leninista világnézetét, és tudatos politikai cselekvésre készíti fel őket. Fontos szerepet kap a kommunista erkölcs és érzelemvilág kialakításában, a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség gyakorlati megvalósításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében. * Külön kell szólnunk a: technika elnevezésű új tantárgy bevezetéséről a gimnázium I—II. osztályában. Tanításának célja sokoldalú, amelyek közül ki kell emelnünk a következő követelményeket: a korszerű, egységes technikai alapműveltség kialakítását, a szociális- ' ta termelés legfontosabb törvényeinek ismeretét, korunk technikájának, alapvető elméleti és gyakorlati eredményeinek megismerését, a technikai gyakorlatok során az alapvető manuális tevékenységek elsajátítását, munka- és üzemszervezési, balesetvédelmi és egészséges munkavégzési ismeretek megszerzését, a termelőmunka megbecsülésének, a dolgozó ember iránti tisztelet és szeretet érzésének kimunkálását, végül a továbbtanulás és a helyes pályaválasztás szolgálatát. Tantárgyi keretben az I. osztályban elektrotechnikát, a II. osztályban gépészeti technikát tanulnak a növendékek. Az új gyakorlati tárgy bevezetése nemcsak a szocialista iskola egyértelmű feladatát, a munkára nevelést szolgálja, de fölhívja ""a figyelmet a mai iskifrS egyikmásik fontos követelményére, a fakultativitásra. Ennek!" lényege a konzervatív felfogás felszámolása, amely minden Iskolatípusban minden gyermek számára azonosan irja elő a kötelező tananyagot. A középiskolának még sokáig kell egyszerre elősegítenie a továbbtanulást, és a munkamegosztás adott rendjére felkészítő funkciót betöltenie. Ez csak a fakultativitással oldható meg. A fakultatív tárgyak! bevezetését ez a szemponti teszi szükségessé, de az a felismerés is, hogy a tanulók érdeklődési köre és képessége különböző. A mai tantervek lehetőséget adnak mind fakultatív tárgyak oktatására, mind egyes tárgyakon belül a fakultatív tanításra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a választás lehetősége nagymértékben növeli a demokratizmust, következésképpen a tanulók felelősségét Ez a demokratizmus követeli meg azt is, hogy ha egy tanuló rosszul választ, legyen módja újra elkezdeni, másutt * összefoglalásként megálla. pítható, hogy az új tantervi tervezetek következetesen érvényesítik az általános műveltség ismertetett követelményeit az egyes tárgyak és tárgycsoportok oktatási é3 nevelési anyagában. Az itt megfogalmazott műveltségideál mai szemmel nézve azonban sokrétűségében kissé magas szintűnek tűnik. Ha nincs különleges érdek, lődés a tanuló személyiségében, akkor hétköznapi egyéniséggé szürkül. Valószínűnek látszik, hogy ezeri a műveltségideálon belül egyéni variánsokat fog létrehozni az iskola. Nem is baj, mert az egyén számára sokfajta harmonizálási lehetőség adódik a kijelölt kereten belül. Ügv érezzük azonban, hogy fejlődésünk során megközelítjük és elérjük ezt a jövőre tervezett műveltségideált, tanitványaink emberré nevelésében. Dr. Diós József