Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-29 / 152. szám
Keidd, 1976. június 29. 3 Szociálpolitikai A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a kedvezHétfőn Szolnokon összeült A moszkvai székhellyel ményes szakszervezeti üdüln KGST-országok közös vál- működő egyesülés 1973-ban tetés jövő évi tervét, összesen 375 ezer dolgozó kedvezményes üdültetését tervezik 1977-re. lalata, az Intertextilmas alakult, saját apparátusa nemzetközi gazdálkodó egye- van, önelszámolással, nyeresülés tanácsa. Az ötnapos ,„,„„.,, ülésen többek között az ősz- segerdekeltsegben dolgozik. szehangolt és szakosított tex- Tevekenysegét elsőkent a tiiipari gépgyártás megszer- szövőgépek területén, ezen vezésével. a homogén gép- belül az SZTB-típusú, nagy park kialakításával, a tudó- teijesítményű automata szömanvos kutató es tervező J munka koordinálásával fog- vőgepek területén fejtette lalkoznak. ki. Fokozott gondot fordítanak a családok, főként nagycsaládok, a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák és gyermekeik együttes nyaral tatására. (MTI) Brigádok a versenyben 99 Tudjuk, mit kell tennünk 99 Viszonvlag korszerű gépek — Mégis hűségesek a mun- Ez a művezetők és az üzemzümmögnek az újszegedi szö- kahelyhez, megéri? vezető dolga. Révész László vöde cérnázó műhelyében. — Szeretjük az üzemet, itt magyarázta el, hogy a brigád NDK-beli, szovjet és hazai kezdtük gyermekkorunkban, vállalásakor valójában kétberendezéseken dolgoznak, s ha őszinték akarunk lenni, oldalú szerződést kötöttek. A Nincs megállás, a szálak azt is megmondhtjuk, hogy műszakiak is vállalták a kolgyakran elszakadnak, s újab- tisztességesen megfizetik a lektíva fölajánlásának támoban igen rövidek, ez valami- munkánkat. 2800—3200 forint gatását lyen technológiai változtatás között lehet keresni a több- Közbeszól a brigádvezető: eredménye, de a cérnázó szőröző gépeknél. — Mi tudjuk, hogy mit munkásnőknek nemigen tet- kell tennünk. Rajtunk nem szik. Amikor véget ér a mű- múlik semmi, szak, szinte egy nagy sóhaj A KZV de a nagyvánala- — Hogyan kezdődött a az egész üzemrész Ebben a ton a gyárak is meg- start? teremben dolgoznak a Zoja teUék vállalásaikat az ötö- — Az első negyedévben nevet viselő szocialista bri- dik ötéves terv sikeresebb kereken 10 százalékkal telgad tagjai is. teljesítése érdekében. Egy jesítettük túl a mennyiségi * kis kollektíva, mint a Zója tervet, de a selejtünk is kebrigád, vajon mennyit ismer vesebb volt a megengedettNacionáléjuk: 1967-ben ala- ebből a tennivalóból, s ho- nél. Egészen pontosan 88,3 kult a brigád, talán tízen gyan értelmezi föladatait? kilogramm fonalat takarítotlehettek akkoriban. Utolsó Ződiné még a brigádnaplót tunk meg a vállalatnak, két kitüntetésük az arany fo- sem nyitja ki, fejből sorolja: _ Mennyibe kerül egy kikozat volt. A kollektíva ve- _ A munkajd6 jobb ki- logramm fonal? ItfvedVnSik haszná)ásával elérjük, hogy _ Nyolcvan forintba, de f ^ ^nrendsliren 4 szkzalékkal Javuljon a tel- ahogyan emelkednek az árak, A ^F^Im^ZES jeSltmeny és körülbelül har- már kilencvenbe is. Nem diAntalnf Kérfpteoskf Hoff madÓra ^^ le a csekszem, de egy szó sem Peterné' Mo nl p PaUne ^ A .gdbek karbantartasá- hangzott'el a minőségünkre, ,'woinar / • *,ame' val is jobba tehetjük a min- sőt dicsérték Vékony Samuelne, Heger dennapi munkát L Hosszan Zoltanne. s két gyermekgon- tart az ismertetés Részt SzéP a brigád naplója, apaozási segélyen lévő társuk, vesznek a ..Munka és mű- róságokat is tartalmaz a króFarkas Györgyné és Lele veltség" elnevezésű vetélke- nikájuk, de azok az aprósáNándorné. Szíves és szere- dön SPt az idei esztendő el- Sok igen emberiek, érdeketetteljes szavakkal beszélnek ^ versenyében a Zója bri- Elégedettek a gyári a szabadságon lévő kolléga- gAd tagjai a negj'edik helye- nyilvánossággal, sőt büszkék nőkről, sőt Kéri Piroskáról zAst érték el. Könyveket ol- arTa> hogy a Zója brigád neis, aki éppen a Balaton mel- vasnak megemlékeznek név- ve gyakran ott látható a vériéit nyaral. adójukról. Cs. Pataj Mihály senytáblán. Reményük, hogy Régóta ismerem az újsze- szegedi festőművésszel tárla- ebben az évben elnyerhetgedi gyár cérnázó üzemét, tokát tekintenek meg patro- nék a Vállalat Kiváló Briazt is tudom, hogy nem le- n£lják a Londoni ' körúti Sádja kitüntetést. Erre is azt ányálom ott dolgozni, külö- gyermeknevelő otthon kis la- mondják, hogy rajtuk nem nősen akkor nem. ha szakad- k(jit s meglátogatják a gye- múlik. Szorgalmasan dolgoznak a szálak. Egyébként az sen" ÍpvŐ munkatársakat sőt nak> csak legyen jó minőséilyen gondok önmagukba a tavaly nyugdíjba vonult fonal, és a gépeket se visszatérő görbe vonalat al- brigádtagot, Kerezsi Sándor- hagyják ebek harmincadjákotnak, mert a szövődé kri- nét sem hagyják magára. Fe- ra- Ződiné foglalja össze a tizálja a cérnázót, a cérnázó jenként 10 óra társadalmi tnindennapi tennivalókat: a fonalgyártókat, a fonal- munkáfal segítik az újsze- — Mindenki törekszik a gyártok a kartolokat, a kar- gedi szövőgyárat. S nagyon brigádban, hozzanak jó fotolok a termelőket, a terme- dicséretes a szakmában nagy nalat, ápolják a gépeket Mi >ok a vetomagot szolgultato tapasztalatokkai rendelkező mindent megteszünk a siker intezmenyeket, a vetomagne- asszonyoktói, hogy vállalá- érdekében, tgv hármas az m esi tok a föld minőseget, s saik között szerepel az ipari előny: lesz a szövődének a foldon dolgozo termelők, tanulók és kezdő munkatár- alapanyaga, mi többet keresísten tudja, merre es hova sak szakmai tanítása, segí- hetünk, s a gyár is túlteljetervezes Boncolgatni kezdtük a fölajánlás két leglényegesebb tudnának mutogatni? De tése. hagyjuk ezt. maradjunk a Zója brigád körében. Valójában arra voltam kívácsi, _ ,.,, .„ . hoev eev munkabrieád PontJát, a termelekenyseg egy munKaDrigaa növe)ésére tett váualást és a mennyire .smeri es ertt az csökkentésének útjátolodik ötéves tervfolada o- modjat zódiné próbáljaJ a avJÍ 3 ,Val'a,at' /°laJ,án'a: választ összegeznif sokbol milven reszt tartanak magukra is kötelezőnek. — Hogyan is magyarazKellemesen csalódtam. Már Voltak eddig pauzák, az üzemvezető. Révész Lász- kávézgattunk, öt perccel kélő nagvon dicsérte a Zója söbb kezdtünk, fel óraval brigád tag iáit, bár erre sen- e'óbb befejeztük a termelest, ki sem kérte őt. ,.NB-egyes- b°gZ a gépeket es a környének" nevezte a társaságot. küket rendbetegyük. S perKérdem Zödinétől, hogy ne- sze. sok volt a cigarettaszuhéz-e a nyolcórás műszak? aet. s kl tudJa- méS milyen Nem szépítgeti a dolgot: címeken futottak el a per— Elég nehéz. Műszakon- cek- Ha ezeken javítunk, ként 400—450 kilogramm má"s többet adhatunk, anyagot kell többször is meg- — S a megtakarítás, az mozgatni. Fölrakni, leszed- anyaggal való spórolás? ni, s kötözni rendületlenül. _ m leglényegesebb a gé— Miért? Szakad a szál? pek állapota és az orsók ki— De még mennyire, sőt, használása. Ha egy fej elámít importálnak, az össze romlik, az már nekünk több sincs kötve. Hogy hányszor kilogramm kiesést jelent. De csomózzuk? El se lehet mon- ha azonnal közbelép a lakadani, végig a műszak folya- tos, akkor nyert ügyünk van. mán. Ha az ember éjszaka Vitatkozgatunk, hogy a cérfölébred álmából, a kezei názógépen dolgozókon aligazonnal csomózgatják a látr ha múlik, ott-e a lakatos, jiatatlan fonalaL vagy nincs ott a helyszínen. sítheti az ötéves tervét. Kölcsönös érdek. Gazdagh István S okan állítják — és nem minden alap nélkül —, hogy a szocializmusban lényegét tekintve minden tervezés „szociális tervezés", hiszen célja és centruma a dolgozó ember. Mégis fel kell figyelnünk tervezésünknek arra az ágára, amely a 70-es években terjedt el a szocialista országokban. Ez a tervezési ág annyira új, hogy egységes elnevezése sem alakult még ki. Nevezik „szociális tervezésnek" (főként a Szovjetunióban) lényegében ennek magyar fordítása — de sok szempontból más tartalommal — a „társadalmi tervezés" elnevezés, ugyanakkor vállalataink leginkább „szociálpolitikai tervezés" néven ismerik és alkalmazzák. Ha nagyon röviden foglaljuk össze tartalmát, azt kell mondanunk a gazdasági tevékenység társadalmi vetületének, hatásainak tervezését jelenti. Az egyes elnevezések különbségei éppen abban rejlenek, hogy a terv a társadalmi viszonyok milyen tág körét öleli fel (népgazdasági, agazati, területi, üzemi vállalati.) A vállalati szociálpolitika tervezése a dolgozókról történő gondoskodást, a közösség emberi viszonyainak a fejlesztését szolgáló célokat és eszközrendszert öleli fel. Ennek érdekében a szociális terv már ma is betölt bizonyos „integratív" funkciót, azaz összegez és egyesit egy sor tervet és tevékenységet, amelyek a vállalat gazdasági tevékenységére épülve, azzal összefüggésben, a szociális fejlesztésre vonatkoznak. Melyek tartoznak ide konkrétan: amelyek a nők helyzetének javítására, az ifjúsági törvény végrehajtására, a munkások helyzetének javítására, a közművelődés vállalati feladataira vonatkoznak; amelyek a munkaerő-, valamint a bér- és jövedelemgazdálkodás szociálpolitikai vonatkozásait, különösképpen az alacsony alapbérek emelésének mértékét, a gazdasági hatékonyságból eredő munkaerő-átcsoportosítások szociális feltételeit tartalmazzák; a szakmai képzés — továbbképzés programja. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos intézkedési tervek (idetartozik: az öltöző-mosdó, munkahelyek világítása, lég-, hőkondicionálása, és a munkavédőruha, védőfelszerelés stb. feladatcsoportja.) — Ugyanakkor a vállalati szociális terv felöleli az üzemegészségügyi intézkedési tervet; a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésével, a közösségi neveléssel, mozgalmi aktivitással kapcsolatos tevékenységek programját;- a vállalati szociális ellátások, juttatások, kedvezmények tervét. Természetesen ma még nem állíthatjuk, hogy a szociális terv egésze ugyanolyan részletességgel, ugyanolyan minőségi színvonalon kimunkált a különböző vállalatoknál. Általában jellemző, hogy a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő szociális ellátás terve (például egyenruha, védőruha, öltöző-mosdó, munkásszállás stb.) jól kidolgozott és a munkavégzéssel nem közvetlenül összefüggő szociális ellátás terve (például lakásépítési támogatás, gyermekintézmények, üdültetés, sport stb.) is tükrözi, hogy a vállalatok mindinkább felismerik ezen juttatások szerepét a dolgozók megtartásában, jó közérzetük és munkateljesítményük biztosításában. Ugyanakkor a társadalmi szociálpolitikai feladatok (pl. nők és fiatalok, nagycsaládosok kiemelt kezelése) vállalati alkalmazása még sokszor csak formálisan valósul meg; a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésének terve pedig úgyszólván még ismeretlen vállalataink számára. Mindezek alapján hogyan vázolhatjuk fel a fejlődés irányát? A jövőben — az anj/agi igények kieiégítettségének függvényében — előtérbe kerülnek a humán szükségletek, azaz a társadalmi elismerésre, a jó munkahelyi viszonyokra, a továbbtanulásra, az előmeneteli perspektívára stb. vonatkozó igények. Ez hatással lesz a szociális tervezésre is, s új követelményeket támaszt a tervezés adatbázisával szemben. Megnő az érdeklődés olyan adatok iránt, amelyek ma még csak töredékesen állnak rendelkezésre vállalatainknál, vagy éppen ismeretlenek, mint például a dolgozók lakáshelyzete, munkahelyi, személyi aspirációi (törekvései) stb. A teljes komplexitásban felépülő szociális terv magába integrálja majd a vállalati munkaügyi és szociálpolitikai tervezés ma még legtöbbször széttagolt részfeladatait, s ezzel új szintre emelkedhet a vállalati tervezés egésze: a ma még széttagolt, egymással csak laza kapcsolatban levő tervek helyére két komplex terv lép, amelyek fő mutatóik tekintetében pontosan összehangoltak, — a termelési terv és a szociális terv. E két terv kifejeződése lesz annak a ténynek, hogy minden vállalat gazdasági és társadalmi egvcég, s e két vonatkozásuk nem szakítható el egymástól. A szociális tervezés napról-napra formálódik gyakorlatában már ma is kitapinthatók r-/:ek a tendenciák, s egyre inkább meghatározókká válnak a vállalati tervezésben. Munkánk, közérzetünk, egész életmódunk term-'-zetes, szocialista elemeként. Szirmai Péter Textilipari kooperáció Textilipari kooperációs megállapodást kötött a Hun. garotex Külkereskedelmi Vállalat — az Intercooperation RT. közreműködésével — olasz parnerével, a Rubel tex-céggel. A megállapodás alapján a most épülő halasi kötöttárugyár részére az olasz fél gyártástechnológiai, üzem- és munkaszervezési know-how. ját adja. A gyár termelésének körülbelül 30 százalékát szállítja majd az olasz partnernek. Megalakult a homoki kollégium Tegnap a Szeged környéki rási pártbizottság osztályvehomokvidéken gazdálkodó zetője. szövetkezetek érdekében A tanácskozás megválás?egész napos programot ren- totla a 44 főból áuó homoki dezett a Csongrád megyei kollégiumot, minden termeTESZÖV. Délelőtt Forrásku- lőszövetkezetbői és szakszöton, a művelődési házban vetkezetből van képviselője, Ábrahám Vince, a TESZOV és a TESZÖV termelésfejtitkára tartott előadást a lesztési és közgazdasági bihomoki gazdálkodás időszerű zottsága mellett működik fokérdéseiről, amit hasznos és h-amatosan. Célja, hogy széles körű vita követett közgazdasági kérdésekben, a Felszólalt Nagy Sándor (Ba- jó módszerek, hasznos talástya), Gazsovits József pasztalatok elterjesztésében (Csengele), Szabó József segítsen a gvengébb üzemek(Kistelek), Dudás Imre (Bor- neki ^vonja azokat ipardány), Papp Antal (Puszta- szerű termelési rendszerekmérges), Bózsó István (Zá- be, s fellendítse a táj gazkányszék). Dobó Szilveszter dálkodását Végül a résztve. „ ... . „ . vők megtekintették a forras(Mórahalom), Szilagyi Ernő, kúü Haladás Tsz.t> ahol a megyei tanács osztályve. Sándor Tibor elnök mutatta zetője és Tóth Ferenc, a iá- be a gazdaságot. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi házpanel üzeme 1964-ben kezdte meg a termelést. Az eltelt tizenkét év során termékeik, házelemeik eljutottak szerte az országba — Szegedtől Siófokig. Komlótól Veszprémig. A gyárban az év végére várhatóan elkészül a tizenötezredik panel lakás. Képünkön: Elszállítják az újabb házelemeket a gyártócsarnokból.