Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

2 Csütörtök; 1976. JSnios 3. Befejeződtek a szovjet—sziriai tárgyalások • Damaszkusz (TASZSZ, helyzet megoldására, ezen MTI) belül a genfi békekonferen­Damaszkuszban szerdán cia munkájának felújítására, befejeződtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsónak elnöke és Mahmud al-Ajubi szíriai mi­niszterelnök között. A baráti légkörű megbe­széléseken számos kérdést vitattak meg a két ország közötti gazdasági és tudomá­nyos együttműködés terüle­téről. A tárgyaló felek hang­súlyozták, hogy kölcsönösen érdekeltek az együttműködés fejlesztésében a gazdasági élet számos területén. A tárgyalásokon megvitat­ták az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintet­tel a Közel-Keleten kialakult Ántunes Moszkvában • I-isszabon (TASZSZ) A szovjet kormány meghí­vására szerdán délelőtt öt­napos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Melo Antunes portugál külügymi­niszter. Elutazása előtt a re­pülőtéren adott nyilatkoza­tában elmondta, hogy foly­tatni akarja a szovjet veze­tőkkel legfelsőbb szinten fel­vett párbeszédet. „Közgyűlés a koncentrációs táborban A Pravda cikke 9 Moszkva (MTI) A moszkvai Pravda saerda számában „Közgyűlés a kon­határozata elitéli a közgyű- A közgyűlés résztvevői „biz­lést, s felhívja az összes or- tonságának" garantálására szagokat, hogy maradjanak hivatkozva a katonai junta centrációs táborban" címmel a újabb elnyomó hullámot in­— S^m Túnt^ínTatélm^ dított el a hazafiak ellen, tö­A „koncentrációs táborban me§es letartóztatások foly­közli Vlagyimir Csernisev cikkét, amely az Amerikai Államok Szervezetének pén­teken kezdődő santiagói köz­gyűlésével foglalkozik. A mexikói kormánynak azt a határozatát, hogy nem vesz részt a közgyűlésen, Alfonso nak. A még meg sem tar­tott közgyűlésnek máris van ter azzal indokolta, hogy a részvétel egyet jelentett vol­na a Chilében uralkodó dik­tatúra törvényességének elis­merésével. A venezuelai sze­nátus egyhangúlag elfogadott tartandó találkozó" előestéjén a nyugati sajtó aktív kam­pányba kezdett, hogy meg- előzetes eredménye: újabb néhány száz ember ke­rült Pinochet börtöneibe. Annak érdekében, hogy a főváros a megnyitóra kedve­ző képet öltsön, a junta ren­deletet hozott a házak ham­győzze a közvéleményt: Chi­lében „liberalizálás" folyik, s Garcia Robles külügyminisz- az AÁSZ santiagói közgyűlé­se erősiti és gyorsítja ezt a folyamatot. Az amerikai Christian Science Monitor Negyvenhárom nap, 18 ezer kilométer Kanada és az olimpiai eszme provokatív céllal azt állítja, lokzatának, a kerítéseknek a hogy „Chile és a Szovjetunió rendbetételéről, s arról, hogy hamarosan kibékül", és „meg- „tisztítsák meg" az Utcákat van rá a lehetőség, hogy ha- az alamizsnáért könyörgő, marosan korlátozott mérték- mintegy 25 ezer hajléktalan ben helyreállítják a diplomá- gyerektől. „A junta semmi­ciai kapcsolatot". Ennek' a lyen mesterkedése sem ele­rágalomnak a célja világos: gendő arra, hogy a népelle­érdemes_e ezek után meg- nes rezsim tisztára mossa kérdőjelezni, hogy jogosan vérrel beszennyezett homlok­tartják Satiagóban az AÁSZ zatát" — fejeződik be a közgyűlését. Pravda cikke. 8. BÁTYÁI JEHÓ: A hatalmas országnak az előrelépés még nem ele- latos olimpiai hangulatról 100. születésnapján, gendő a dobogó legmagasabb azonban nem tudok beszá­1067-ben, nagy horderejű fokához. A Nemzeti Sport molni. A torontói polgárt problémákat kellett megolda- Központ csak 1971-ben ala- ugyanis hidegen hágyja az nia. Quebec, pontosabban a kult meg az Egészségügyi Mi- olimpia. „Majd megnézzük a francia kanadaiak elszakadá- nisztérium felügyelete alatt televízlóban" — mondogat­si törekvése ugyanis a nem- A kanadai élsportolók olim- ják, miközben a jegyek el­zet létét kérdőjelezte meg. piai felkészítését, valamint adatlanul állnak az utazási Az egyik memorandumuk támogatását irányító szerve- irodák széfjeiben. A kana­péidául nyíltan Jcövetelte, zet, az úgynevezett „Game daiak érdektelensége is bizo­hogy Quebecet francia kul- Plan" pedig csak 1973 óta nyitja: az olimpiai szellem túrájú és jogrendszerű, ön- működik. A két szervezet csak ott hozza lázba az em­álló államnak ismerjék el az működése és módszerei még bereköt, ahol a sportkultúra angolok, és adják meg min- ' mindig csak az alakulás stá- ápolása népszerű, széles kö­rien lakosának a quebeci ál- diumában vannak. A szakem- rű feladat lampolgárságot. Elképzelésük berek hiánya mellett az is A már említett nehézségek szerint példájukat követendő, gondot jelent, hogy az egyes és szemlélet eredményeként a többi kilenc tartomány egy tartományokban külön sport- az olimpiai stadion csak íé­angol államalakulatban egye- hivatalok működnek. Ezek lig befejezett állapotban áll­sült volna. A két állam meg- sem szervezetileg, sem pedig hat majd a világ legjobb alakulása után pedig egy uj a költségvetés tekintetében sportolóinak rendelkezésére, kanadai szövetség jött volna nem tartoznak a központi A „Montreal Star" a bejelen­létre Ottawa—Kanada és irányításhoz. A sport hagyó- tés másnapján a következő Quebec—Kanada között. An- mányainak kialakulására még címmel jelent meg: „Az gol Kanada, kontra francia nem volt idő Kanadában. Az Aluettes híveit megdöbben­Kanada. Az ellentétek az el- egységes történelmét tekint- tette a határozat..." Az telt 9 esztendő alatt mit sem ve 109 esztendős ország ed- Aluettes egyébként Montreal enyhültek. Az olimpiával dig egyéb gondjaival volt amerikai futballcsapata, kapcsolatos hírek értékelése elfoglalva. A föld méhe kin- amely Ígéretet kapott, hogy közben sohasem hagyhatjuk cseinek kiaknázása, vizesé- a játékok után igénybe ve­figyelmen kívül a kulisszák sek kordába fogása és hasz- heti a stadiont. Hogy mit szól mögött dúló angol—francia nosítása természetesen előre- mindehhez az egyébként ne­ellentéteket. Montreal a vi- valóbb, mint akárhány olim- héz helyzetben levő NOB? lúg második legnagyobb piai arany. Hét hónappal a Mindez nem érdekes — leg­írancia városa, Párizs után. játékok megnyitása előtt alábbis egyelőre. Hárommillió lakosóból két- jártam Kanadában. Varázs- Thékes István millió francia származású. Az tehát kézenfekvő, hogy Mont­real agilis, éles elméjű pol­gármestere, Jean Drapeau, a franciák olimpiáját kívánja megrendezni, miként az is érthető: az angolok ilyen kö­rűlmértyek között nemigen lelkesednek az olimpiai esz­méért. Ami pedig a Juharlevelesek olimplai múltját Illeti: az el­ső két újkori olimpiai játé­kokon Kanada nem veit részt. A NOB 1904-ben vette fel tagjai sorába, így először a St. Louisban rendezett ötka­rikás találkozón jelentek meg a kanadai sportolók, akik mind a mai napig adósak az igazán kiemelkedő szereplés­sel. „Talán majd most, hazai környezetben sikerül az át­törés" — mondogatják a ren­dezők. Bár a hazai pálya előnyét élvező és megszokott környezetben készülő sporto­lók már nem egy vaskos meglepetés okozói voltak, mégis ezúttal ünneprontó le­szek. Nagy a valószínűsége, hogy Róma, München, és még ki tudja hány „aranyérem nélküli" olimpia után ezút­tal sem kúszik a magasba a juharleveles, piros-fehér szí­nű lobogó. Hogy miért? Montrealban nem kevesebb, mint 12 ezer sportoló jelen­tette be érem- — lehetőleg arany- — igényét. Búr né­hány sportágban — atlétika, liszós — kétségtelenül sokat ícjiödt^k a hazai jelöllek; ez Maróthy László üdvözölte az FDJ X. parlamentjét 9 Berlin (MTI) Szerda déli ülésén üdvö­zölte az FDJ X. parlament­jét dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Maróthy László tolmácsol­ta a parlamentnek, az FDJ tagjainak és a Német De­mokratikus Köztársaság va­lamennyi fiataljának a ma­gyar ifjúkommunisták. a magyar fiatalok szívből jövő; elvtársi és baráti üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy Magyar­országon is jól ismerik és nagyra értékelik azt a mun­kát, amelyet az FDJ a fej­lett szocialista társadalom építéséért végez. Arról beszélt ezután, hogy a két baráti állam ifjúsága együttműködésének sajátos és bevált formája alakult ki: az elmúlt években összesen 32 ezer magyar ifjúmunkás dolgozott az NDK-ban, s az i NDK-ból is egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba fiatalok. Az NDK-ban dolgo­zó magyar fiatalok az FDJ tagjaival közösen részt vet­tek az NDK fiataljainak munkájában, együtt ünne­peltek velük, s a X. parla­ment tiszteletére több mint 40 000 óra társadalmi mun­kát teljesítettek. A magyar fiataloknak csaknem a fele szocialista brigádok tagja, illetve az újítómozgalom ak­tív résztvevője. S fordítva: a Magvarországon dolgozó, NDK-beli fiatalok és a KISZ tagjai között is rövid idő alatt tartalmas együttműkö­dés alakult ki. Maróthy László végül alá­húzta, hogy a KISZ a jövő­ben Is tevékenyen részt vesz a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség és a Nemzetkö­zi Diákszövetség munkájá­ban, és a marxizmus—leni­nizmus és a proletár Inter­nacionalizmus szellemében fejleszti nemzetközi kapcso­latait. RÁDIÓJELEN KONG DZIN THE MOSZKVÁBAN Ignatyij Novikov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, szerdán fo­gadta Kong Dzin The-t, a Koreai Népi Demokrtikus Köztársaság közigazgatási tanácsának (kormány) elnök­helyettesét. A Magyarország­ra utazó észak-koreai poli­tikus kérésére tartott meg­beszélésen a Szovjetunió és a KNDK közötti gazdasági együttműködésről volt szó. HAZAÉRKEZETT AZ OBT-KÜLDÖTTSÉGE Szerdán visszaérkezett Lisszabonból az Országos Béketanács és az Európai Biztonság és Együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak küldöttsége, amelynek tagjai Darvasi István, az OBT alelnöke és dr. Weisz Ferenc c. prépost voltak. A küldöttség részt vett a por­tugál Béke- és Együttmű­ködési Tanács első országos közgyűlésén, valamint a közvéleménynek az európai biztonság és együttműködés gyakorlati megvalósításá­ban vállalt szerepéről meg­rendezett nemzetközi kol­lokviumon. SAUVAGNARGUES NYILATKOZATA Sauvagnargues külügymi­niszter a francia rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „nincs változás a fran­cia katonapolitikában". A külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO Iránti francia magatartás három alapvető pontja a következő: 1. Fran­ciaország függetlenül dönt; 2. A francia nukleáris had­erő nem integrálható s tel­jesen független; 3. Francia­ország részt vesz az Atlanti Szövetségben, kész bevetni erőit, ha úgy dönt. FESZÜLT A HELYZET LIBANONBAN Libanonban továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Kedden Bejrútban és elővá­rosaiban elkeseredett össze­csapások folytak a jobbol­dali pártok alakulatai és a nemzeti hazafias erők egye­sített csapatai között. Szer­dára virradó éjjel tüzérségi és rakétatűz zúdult több la­kónegyedre. A sajtó jelen­tései szerint csupán az utol­só öt napban az ország kü­lönböző térségeiben nyolc­száz ember vesztette életét és ezerötszázán sebesültek meg a fegyveres összecsapá­sokban. Az utóbbi napokban az egymással szembenálló nagy pártok vezetőinél az a tendencia tapasztalható, hogy kerekasztal-beszélge­tések segítségével előmoz­dítsák a válság politikai eszközökkel történő azon­nali megoldását. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 98. A szecesszió szegedi tervezői és kivitelezői között meg kell még említenünk Tóbiás Lászlót és Pick Móricot: a Lenin körút 99. szám alatti Márer-házuk rokonszenvesen mértéktartó. Sós Aladár mérnök és hírlapíró tervezte Schwarz Emánuel házát, a Korányi rakpart 4. szám alatt. A magyaros szecesszió irányzatához tartoznak Raichl J. Ferenc szabadkai építész házai, a Hu­nyadi János sugárút 2., a Somogyi utca 12., a Ságvári Endre utca 4. és a Lenin körút 22. szám alatti épületek. Ebben a stílusban dolgozott Kótay Pál ipariskolai tanár Is. Jól sikerült épü­letei: a Deák Ferenc utca 22., az Attila utca 9. szám alatti és a Lechner téri házai. Az új stílusjegyek alapján született meg Sze­ged egyik nagyszerű építménye, a Szt. István téri víztorony, dr. Zielinszki Szilírd műegyetemi tanár, a vasbeton meghonosítójának alkotása. Zielinszki Szilárd Mátészalkán született 1860­ban, idetelepült lengyel családból. A pesti mű­egyetemen 1884-ben fejezte be tanulmányait, és mérnöki oklevelének megszerzése után ösztöndí­jasként Párizsba került. Franciaországi tanulmá­nyaival egyidöben a párizsi Eiffel-cégnél dolgo­zott, és itt ismerkedett meg az építőipar új anya­gával, amelynek alkalmazásával forradalmi vál­tozásokat váltottak ki az építészetben szerte a világon. Zielinszki alkotásat egyszerű és tárgyias for­mákat fejeznek ki, és ennek megvalósításában a vasbetonnál értékesebb szerkezeti anyagot nem találhatott volna. __ Széles skálájú tudását, meggyőző mérnöki fel­készültségét itthon is hamar értékelték, és már 1890-től meghívott előadóként oktatott a mű­egyetemen. ö volt az első műszaki doktor Ma­gyarországon. Az 1901-ben benyújtott disszertá­ciója a budapesti pályaudvarok föld alá helye­zését tárgyalja. (Azóta is a föld felett vannak, bár , ha akkor megvalósultak volna az akkori tervek, milyen sok közlekedési és környezetvé­delmi problémát lehetett volna kivédeni, ame­lyek súllyal napjainkban jelentkeznek.) A mű­egyetem vasútépítési tanszékére 1908-ban nevez­ték ki egyetemi tanárnak. A vasbeton építés egyik legszebb alkotása a szegedi Szt. István téri víztorony, amely 1904-ben épült, Zielinszki tervei szerint. A város növekvő vízszükségletét a századfordulón már elég nehéz volt ellátni, Szeged vezetői felkeresték Zielinsz­kit, és felkérték egy alkalmas víztorony tervei­nek elkészítésére. A város a vasbetonból készülő víztorony ajánlatát elfogadta, de az új és szá­mukra még ismeretlen anyag miatt az építési engedély kiadását Zielinszki személyes felelőssé­géhez kötötték. A tervező vállalta a felelősséget, s így hamarosan felépült a 40 méter magas, ezer köbméter űrtartalmú, szecessziós stílusú vízto­rony, amely a város vízszükségletét hosszú időn át egyedül elégítette ki. Zielinszki szegedi víz­tornya geometrikus szemléletű, konstruktív ere­jű építészeti alkotás, amely funkcionális felada­tával kiváló összhangban áll. Zielinszki vasbe­ton alkotásainak egész sorát hozta létre arány­lag rövid idő alatt, ugyanis irodáját az első vi­JáShábOQÍ I'láq pipgsyiintpttf^ Zielinszki Szilárd a víztorony építkezésének Idején sokszor megfordult városunkban. Többek nem hitték, mások csak csodálták a vállalkozás sikerét. Hogy ez mennyire így volt, álljon Itt bi­zonyságul az a technikatörténeti emlék, hogy az ezer köbméteres medence megtöltése napján egyedül Zielinszki mert a víztorony épületében tartózkodni, és ott várta be a medence teljes megtöltését. A szegedi víztorony — felépítése idején — valóban szenzációs megoldás volt. A Hennebique-féle szabadalom alapján az or­szágban számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat és más magasépítési objektumot tervezett és épített. A kőbányai és a margitszigeti víztor­nyokat is ő tervezte. Tervei alapján építették fel az örményesi Temes-hidat, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnokát és több gyári és rak­tári épületet. Tőle származik a Lánchíd újjáépí­tési terve is. Zielinszki a korabeli mérnöki fórumoknak is aktív résztvevője volt. A Mérnökegyletnek 1920­tól, a Közmunkatanácsnak 1921-től elnöki tisztét látta el. A Budapesti Mérnöki Kamara első el­nökévé is őt választották. Az elmúlt száz évben a vasbeton szerkezetek alkalmazása szédületes ütemben fejlődött. A modern formájú, merész szerkezetek rövid idő alatt túlhaladták a több évszázados múltra visz­szatekintő vasszerkezeteket. Ebben a korszakos változásban Zielinszki úttörő jellegű munkássá­gával igen nagy szerepet vállalt. Gondoljunk csak a hosszúvölgyi vasúti viaduktra, a vasbe­ton szerkezetű ha iózózsilipre Bökény határában, a békéscsabai közúti felüljáróra, a pesti Henger­malomra, és még tovább sorolhatnánk Zielinszki alkotásait, amelyek a korabeli mérnöki tudo­mány remekmüvet. A vasbeton építés meghonosítójának gazdag életpályája 64 éves korában ért véget, Budapes­ten halt meg, 1924-ben. /•a íFolytatjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom