Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

4 Szombat, 1976. június ÍSi: Fogalmak — közelről 6. Közgazdasági környezet A közgazdasági környezetet azok a pénzügyi, anyagi-műszaki ellátási, termelési, forgalmazási és értékesítési feltételek alkotják, amelyekkel a gazdálkodó egységeknek tevékenységük és döntéseik során számolniok kell. E feltételek legnagyobb része a gazdaságirányítás szándékainak megfelelően jön létre: a népgazdasági tervekkel, a gazdasági szabályozó eszközökkel (árak, jövedelemszabályozás, hitelpolitika stb.) és az esetleges direkt beavatkozásokkal a gazdaságirányítás képes számottevően meghatározni a vállalatokat és szövetkezeteket — a gazdálkodó egységeket — körülvevő közgazdasági környezetet. A gazdasági életnek J6 néhány jelenségét, folyamatát nem lehet teljes bizonyossággal előrelátni és „beszabályozni". Például az olajválság, vagy a tőkés világ inflációja és gazdasági visszaesése szintén olyan tényezők, amelyek aktív szerepet játszanak a hazai gazdálkodó egységeket körülvevő közgazdasági környezet alakulásában. A tervgazdálkodás körülményei közepette azonban még ezek a külső tényezők sem fejtik ki teljesen szabadon, spontánul hatásukat. A tervszerű gazdaságirányítás ugyanis ezek tompítására is megfelelő eszközöket alkalmaz; végeredményben tehát elmondható, hogy tervgazdaságban a közgazdasági környezetet túlnyomórészt a gazdaságirányító alakítja ki. A közgazdasági környezet „megteremtése", szabályozása nem öncél, hanem eszköz, amelynek az a szerepe, hogy a vállalati cselekvést és gazdálkodást a népgazdasági terv végrehajtására ösztönözze, mozgósítsa. Következésképpen a közgazdasági környezetet a tervcélokkal összhangban kell kialakítani, szabályozni. Kísérlet a tajgán A szelídített jávorszarvasok igen óvatos állatok. Egyelőre Földünkön csak egyetlen helyen élnek. A Szovjetunió egyik legészakibb természetvédelmi területén 230 000 hektárnyi terű. leten az Urál északi részébe folyó Pecsora folyó partján tenyésztik őket. Az érintetlen európai tajgán a jávorszarvasok otthon érzik magukat. A több évig tartó kísérlet célja az erős és igénytelen jávorszarvasok megszelídítése, hogy azután az állattenyésztésben és mezőgazdaságban felhasználhassák őket. A jávorszarvasok — mint kiderült — elég könnyen szelídíthetők. A természetvédelmi terület tudományos munkatársai tanulmányozzák a jávorszarvasok viselkedését és betegségeit. Sikerült bebizonyítaniuk, hogy ezek a szívós, igénytelen állatok nem viselik el az istállót, de szívesen tartózkodnak szabadon az ember lakhelyének közelében. A jávorszarvasok viselkedésének még számos rejtélye van, ám a háziasításuk érdekében végzett kísérlet sikerrel folyik. II Hitel - exportfejlesztésre Az ötödik ötéves tervben rintos kerettel eiő tudunk Egyesült Izzóra, a Csepel a kivitelt a termelésnél erő- segíteni. Művekre, avagy a mezőgaz. teljesebb ütemben kell fej- Mindez azt is jelenti, ha daság területéről véve pélleszteni, mindenekelőtt a tervcéljainkat rrjeg akarjuk dát, a bábolnai Állami Gaznem rubel elszámolású vi- valósítani, változtatni kell a daságra — nos, ezek a gazszonylatokban. E feladat sokhelyütt kialakult vállala- dálkodók vállalták a hitel megvalósításához sokhelyütt ti szemléleten. A következő felvétellel járó kockázatot, nyilvánvalóan nem áll ren- években kétségkívül nadelkezésre elegendő vállala- gyobb kezdeményezésre, na- Az állam meglehetősen ti eszköz, pénz. A terv az- gyobb kockázatvállalásra s°krétű támogatassal segíti a zal számol, hogy a követ- lesz szükség, mint eddig volt. vállalatokat fejlesztési elképkező öt évben a vállalatok Ezt támasztja alá az is, hogy keléseik megvalósításóban. 110—120 milliárd forint bank- bár a 45 milliárd forintos I6az> a támogatás elnyeróhitelt vesznek fel fejlesztési pályázatra meglehetősen sok sének teltételei a korábbielképzeléseik megvalósításé- javaslat érkezett be, a bank nál szigorúbbak lettek, ám hoz. szakembereinek véleménye ha a vállalatok eredménye. Hasznosnak bizonyult a sprint nem kért hiteltszá- .^f"1' tavaly ősszel meghirdetett ™os olyan vállalat, ahol meg- mazkodniuk k^ e feltétepályázat, amelynek lényege, van a reális lehetősége a fej- >ekhez- Ca* így érhetjük el. ho£r 45 milliárd fXtoS lesztések gyors megvalósítá- ho^r a következő években hitelkeretet bocsátanak azok- sának. Kedvező jelenség a Jtervnek megfelelően nonak n vállalatoknak és szö- ugyanakkor, hogy legnagyobb ™cedjék " ( ennek vet fezeteknek a rendelkező- iPari vállalataink, amelyek "J0!"*" a Jf^smk sérc. amelyek a minden pia- exportban is vezető szerepet Í^TM3 ^ eon értékesíthető exportáru- játszanak. - gondolunk itt ga^ság egyensúlya. alap bővítésére a legelőnyö- elsősorban a sebb fejlesztési javaslatok- Vagon- és kai állnak elő. A pályázatra ^— beérkezett mintegy háromszáz javaslatból a bank eddig csaknem 19 milliárd forint összegű hitelkérelmet hagyott Jóvá. A kérelmek elbírálásakor elsősorban azt vették figyelembe, hogy a fejlesztés milyen gyorsan valósul meg, tudnak-e már a tervidőszak utolsó éveiben exportképes árut termelni a hitelt felvenni szándékozók. A hitel visszafizetését pedig a fejlesztés eredményeként elért devizabevételből kell fedezniük a vállalatoknak. A pályázat sikerére jellemző, hogy az erre az idei évre szánt hat és félmilliárd forintos hitelkeretet a vállalatok gyakorlatilag már kihasználták. Am a bank szeretné meggyorsítani a jelentkezéseket, hiszen az a cél; hogy a beruházások zöme 1978—79-ben már termeljen. Az előzetes számítások szerint a már odaítélt több mint 18 milliárd forint öszszegű hitel 1980-ra négyszáz millió dollár körült exporttöbbletet eredményez. A 45 milliárd forintos keret és az ehhez kapcsolódó saját fejlesztési alapok azt eredményezik, hogy a vállalatok beruházásaik 15 százalékát exportfejlesztésre fordítják. Az Igazsághoz azonban az ls hozzátartozik, hogy exportnövelési feladataink . lényegesen nagyobbak annál, győri Magyar Gépgyárra, az K. Ny. J. kedvezőtlen adottságú téeszek helyzete Nem változik a támogatás rendszere ebben az ötéves tervben sem Csongrád megyében 1975. ként jutott a termelőszövet- tagra jutó jövedelem — a ben 50 ezer hektáron gaz- kezetekbe. támogatással együtt — a 22 dálkodtak a kedvezőtlen ter- . , , „, . „ , , ezer forintot nem haladja mőhelyi adottságú termelő- A kedvezőtlen termőhelyi meg. Az 1975. évi adatok szövetkezetek és szakszövet- adottságú szövetkezetek így alapján 4 termelőszövetkezet kezetek. Vetésterületükön osszessegeben az elmúlt terv- jogosult jövedelemkiegészinövekvő a búza, kukorica, időszakban 284 millió forin. tésre. Ez a négy termelőszöés az évelő pillangósok ter- t.01 kaptak tamogatásul. Meg- vetkezet: a csengelei Aranymelése, csökkenő a rozs, őszi állapítható, hogy ez az osz- homok, az öttömösi Magyar árpa és a burgonya. 1971-től sze« kedvezően befolyásolta László, a rúzsai Napsugárés eredményeik emelkedőek, s a gazdálkodást, a pénzügyi a ru^ai Népszabadság. Az megállapítható, hogy 1975- helyzetet és az eszközellá- egy före jutó jövedelemkieben mérséklődött lemaradá- tottsagi szintet. A szántófol- gészítés 1580 forint. Az 1976suk a jó termőhelyű téesz- dl növénytermelés eredme- og „^agben a j6vedelemsíz zs&átss asTtaSr-s rí» ménye 218 millió forint volt, radt a korábbi évekétől. A millió forint. Természetesen s ebből" 34,5 millió forint a támogatással a gyenge ter- ezt az összeget 1976-tól 1979gyenge adottságú téeszeknél mohelyi téeszek és szakszó- , fokozatosan csökkenteni JSTSSLi-JME SSf^M 2?.* LTTT 22" még mindig nagy a különb- évbe" e szövetkezetek közül két évenként kell méghataség köztük, mert a megyei veszteséges volt a Csengelei rozni. átlag 123 forint, ezeknél a Aranyhomok, közel 8, az szövetkezeteknél pedig 102 asotthalmi Felszabadulás 2,7, A visszatérítés nélküli fejforint a kisteleki Üj Élet 5,5 és a lesztési hozzájárulás csak an_ _ kisteleki Magyar-Szovjet nak a téesznek adható, ahol Barátság 2>5 millió íorinttaL az egy főre jutó bruttó jökapott árkiegészítést gyenge * ^ ^^^rnénye jó vedelem 37 ezer forint alatt a termőhelyi viszonyok mi- s6t kiemelkedő a forraskuti van A megye m6 M att s közülük 19 még jőve- Haladásnál, ahol a szővetke- ]e,ztési hozzájárulási kemta St AtS^Vt 2641 eredmény köZel 12' a 9,6, a szarvasmarha-tartás szesult. A tervidőszak végé- ^^ Napsugárnál ahoi 4,7 m'i^í.M hr^í re az egyesülések miatt húsz- . , , ' fejlesztését elősegítő hozzára csökkent számuk, jöve- a Pus^amérgest Rizlingnél, járulás ^ forgóalapjuttatás delemkiegészítést pedig csak ahol 6, a pusztaszeri Hétve- kerete 4 mUlió forin(. K? két téesznek kellett adni. zérnél, ahol 4,7, valamint a eddjg benyújtott fejlesztési Az árkiegészítő támogatás zzatymazi Finn-Magyar Ba- terveket a Csongrád megyei a IV. ötéves tervben ked- hágnál, ahol 6 millió ío- tanácg végrehajtó bizottsága vezóen hatott a szövetkezerint bírálja el. Négy millió forint tek gazdálkodására, mert aa Az V. ötéves tervben az fejlesztési hozzájárulást kap árbevétellel együtt a terme- ártámogatásra jogosult té- a pusztamérgesi Rizling Tsz lési költségeik megtérültek, eszek besorolásában nem szőlőtelepítésre, a rúzsai Ahol a lehetőségeket meg- lesz változás. Csongrád me- Népszabadság Tsz 2,2 milfelelően kihasználták, ott a gyében az első kategóriába liót, a zöldségtermesztésének! támogatási rendszer olyan 5, a másodikba 12 és a har- fejlesztésére, és 1 millió fo* nyereséget ls biztosított, ami madikba 1 gyenge termőhe- rintot a zsombői Gyümöti a személyes jövedelmek nö- lyi termelőszövetkezet tartó- csöskert szakszövetkezet, velését és a fejlesztések fi- zik. A szakszövetkezetek kö- őszibarack-telepítési költs©nanszirozását eredményezte, zül az elsőbe 2, a másodikba gei fedezésére. A keret megA Jövedelemkiegészítő tá- 6' a harmadikba egy került, maradó részét a későbbiek. mogatás a kedvezőtlen adott- Jövedelemkiegészités csak J|? 'iZÜSE1 ^P*^*** ságú szövetkezetek átlagos- azoknak a szövetkezeteknek nál alacsonyabb személyi jö- adható, melyekben az egy ved elmét egészíti ki. öt év alatt ez a támogatási összeg 132 millió forint volt. Ebből a szövetkezetek 76,2 millió forintot kaptak meg, az egyéb okokból indokoltan rossz adottságú téeszeknek 13,4 millió forint kiutalására került sor. A különbözetként jelentkező 42,4 millió forint fejlesztési támogatássá után osztják fel. R. F. Sopf&no V 7^Kom6fi »*V.puvír« í, 'TGyöf r-'asii íjijJ* as/lis S rs.sn JV o Debrecen «.7»^o íf - 131.6 )87 fl / 'árpalota 21* 29* ... • —1 0 •^M? Kareae ' 25.8 24 HajdűazobeaiM 18.613 f .1 -^—Zalaapararog Tapolca „ 1 23-Oja O 41014 71 T6f5k829flliplMÓ9 * moMt BUDAPEST Jáazbarény >7«ar20U oaia Kacakaméto Á — 66.8 90 C81*'?"** .Békáa 3? 6 3« -hm—- ilháhljf .. mám \ n/ 55 fi* — < <W e&r« rtrat, bkonij Oma (tw K) TPSO ian 4 Irasi btasSí száma (izv 16) 1376-ían zaezjf \ e A felszabadulás óta alakult ráros " V . « Szocialista tiros A téesztagok nyugdíjévéiről Városiasodé ország Magyarország 10 millió 572 ezer lakosának 50,2 százaléka városokban él, az összlakosság 19,2 százaléka a fővárosban. 1941-ben a népesség 38, 1960-ban 44.2 százaléka volt városlakó, Miskolc lakossága elérte a 200 ezer embert. A felszabaduláskor 65 ez.er lakosú város gyors ütemű fejlődésével az ország nehézipari bázisává alakúit. Hasonlóan gyors a növekedés hazánk más iparilag fontos körzeteiben is. A megyei városok további sorrendje: Debrecen 187, Szeged 170, Pécs 163, Győr 119 ezer lakos. A felszabadulás után alakult űj városok is szoros kapcsolatban álltak a vidék Iparosításával. Bányák, üzemek, erőművek építése új munkaerő foglalkoztatását követelte. így kis településekből új mint amit m. 45 milliárd fo- szocialista iparvárosok Jöttök létre. K. M. szegedi olvasónk téesz-tag nem teljesítette 0 ősszel nyugdíjba akar men- 120, nő a 80 munkaegységet, ni, ezért azt szeretné tudni, annyiszor harminc napot kell hogy előreláthatóan mennyi szolgálati időként figyelem. szolgálati ideje lesz. Ügy be venni, ahányszor tíz, nő hallotta, hogy az az év, pedig hét munkaegység telamelyben a téesz-tag nem jesitését igazolja. Tíz, illetteljesítette a kötelezően elő- ve nőknél hét munkaegység írt munkamennyiséget, nem alapján 30—30 napot lehet számít be a nyugdíjba. Ezért szolgálati időként számításba kéri, ismertessük a téesz-ben venni akkor is, ha az igénytagként eltöltött éveket mi- lő nem volt egész évben tagIgen munkateljesítmény ese- ja a téesznek. A számításba lén és hogyan veszik szol- vett idő azonban ilyenkor a gálati időként figyelembe. tagsági idő naptári tartamát A mezőgazdasági szövetke- nem haladhatja meg. zet tagjaként eltöltött idők 1966. december 31-ét köfigyelembevételénél a társa- vetően téesz-tagként eltöltött dalombiztosítási törvény időből a teljes naptári év 1975. július 1-től megszün- akkor számít szolgálati időtette a nyugdíjév és nyűg- nek, ha az igénylő egész évdíjhónap elnevezést — ez ben tag volt, és legalább egységesen szolgálati Idő lett 150, nő pedig 100 tízórás A tagsági idő továbbra is munkanapot teljesített. Abattól függően szolgálati idő, ból a naptári évből, amelyhogy a tag a naptári év fo- ben a tagság egész évben lyamán 1967. január 1. előtt fennállott, de a férfi 150. a mennyi munkamennyiséget, nő pedig a 100 tízórás munezt követően pedig mennyi kanapnál kevesebbet teljesímunkanapot szerzett, illető- tett, annyiszor 30 napot leleg teljesített. A rendelke- het szolgálati időként figyezések szerint az 1967. január lembe venni, ahányszor a 1. előtti téesz-tagsági időből férfi tizenhárom, a nő pedig szolgálati időnek számít az nyolc tízórás munkanapot első belépés teljes naptári teljesített. Ugyancsak 13, éve még akkor is, ha a tag- nőknél 8, tízórás munkanap ság nem állott fenn egész jelent 30—30 nap szolgálati éven át. Ezenkívül minden időt akkor is, ha az igénylő teljes naptári év, ha egésa nem volt tag egész éven át évben tagja volt a szövetke- Ebben az esetben a száműzetnek. és legalább 120, il- tásba vett idő szintén nem letve legalább 80 munkaegy- lehet több a tagsági idő tarséget teljesített Abból a nap- tárnánál, tárt évből, amelyben a férfi ObLK