Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

6R O rtr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^-®^ 66. évfolyam 144. szám 1976. június 19., szombat Ara: 80 fillér M A G YA R SZOCIALISTA MU N KÁS PÁ RT LAPJA Kádár János fogadta a Francia KP küldöttségét Lezár György találkozott a horvát kormányfővel Pénteken, tegnap délután Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a hazánkban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó dr. Jakov Szirotkavicsot, a Horvát Szocialista Köztársaság kormányelnökét Tegnap folytatódtak Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese és a horvát küldöttség tárgyalásai. Kédér Jémem, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó kflldflttaégét, amelyet Gaxtem. PÍUsoonier, a FoBtfkai Bizottság tagja, a Központi ... . ,,,, — i WIUÍTM legsraroGB afleményezertt fntytaátak a nemzetközi helyzet, elsősorban a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt kapcsolatainak további erősítéséróL A találkozón részt vett öodri Miklós, a FViUtikaj Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyem* András, a Köz... , - il t>a f 1 .i 7 IIUJ.Imíi jwon ouDtx&ag utKanx. A zöldségtermesztés növeléséért országos tanácskozási és Az elő színhelyén, a Tóth sadnházhan Szüdcm* Bmö, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmenéeQgyt osztályának vezetője ödvősHte a tanácskozás szakembereit, a megjelent párt- ás éli ami vezetőket Elsőként dr. Somot And. tát akadémikus beszélt a söldséghajtatás fejlődésének irányairőL A lakosság élelmi•veeifogy ásatásában betöltött szerepe folytán nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is növekszik a zöldségfogyasztás és ezzel együtt nő a zöldségtermesztés jelentősége. Hazai vonatkozásban ezért is áll előtérben a termelésnövelés, a technológia fejlesztése, a fajták számának növelése, és az idényjelleg csökkentése a hajtatásban. A beruházási kiadásokon, az anyagköltségeken és a munkabérekein kívül az árpolitikának is befolyásoló hatása van. A növénynemesítésben is együttműködünk a KGST-ben tömörült szocialista országokkal, örvendetes, hogy Csongrád megya jó adottságokkal rendelkezik a zöldségtermesztéshez és egyik legnagyobb bázis az országban. Dr. Koródi László, a Budapesti Kertészeti Egyetem docense a zöldséghajtatás beruházási, gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta a termál kutak jelentőségét, összefüggésben az alacsonyabb energiaköltségekke], Minél jobban hasznosít. De. Borte Mftfda. a Kerttaeü Kataáó Intézet fft*t paprOotfajfák ÍBJMP.1 I&ETÉIBÓFC HDYOZTO előadásának középpontjába, Kiemelte a külföldi fajták honosítását, de hozzáfűzte, hogy a termesztés körűimé, nyel a meghatározók. CsSOe Utóén, a szentesi Árpád Tsz növényvédő szakmérnöke az üvegházi és főlia alatti növényvédelem egyes kérdéseiről beszélt, ezt követően Szabó László, a dntiktt* RdoCt tá» jéknztatót a szentesi korai zökhéglei meazLfcl rendszerttfl, amelynek több kőrny&beD mezőgazdasági nagyis a tagja. Rendelkeznek: 203 hektár kertészeti területtel, ebből 12 bektár üveggel borított, 129 hektáron pedig szabadföldi zöldségtermesztést folytatnak. A hajtatás és a korai zöldségtermesztés jől megfér egymással. Ebben ax évben eddig a termesztési rendszer 168 vagon márkajelzéssel ellátott zöldséget értékesített A tanácskozás végén üzemi bemutató következett a szentesi Árpád Tsz kertészetében. Sz. RTöbb haza! vegyi szál A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete pénteken a vegyiszál-gyártás jövőjéről, a hosszútávú fejlesztési koncepciójáról tárgyalt. Az .előterjesztés szerint az országban jelenleg évente mintegy 60 000 tonna különböző vegyi szálat dolgoznak fel, s várhatóan 1990-ig megkétszereződnek az igények. A jelenlegi szükséglet nagyobb része import, főként tőkés szállítás. A fejlesztési javaslatok alapján a szükségletek mind nagyobb részét kívánják kielégíteni hazai termeléssel, s a gazdaságos üzemméret kialakításával összhangban a szocialista országokkal folytatott, száltípus cserével kívánnak eleget tenni a választéki követelményeknek is. A vegyiszál-gyártás hazai bázisán, a Magyar Viscosagyár fejlesztésén alapul a hosszú távú program. Fokozódó gondoskodás Tovább fejlődött a társadalombiztosítás Egy társadalom értékelésénél alighanem az kell legyen az elsőrendű szempont, hogyan gondoskodik polgárairól, az emberrőL S ha nálunk azt vizsgáljuk, hogyan alakult, fejlődött a társadalom emberközpontúsága, akkor Berniképpen nincs szégyenkezni valónk. A tavaly elfogadott egészségügyi tövény Magyarországon állampolgári joggá tette az egészségügyi ellátást, a párt és a kormány politikájának szerves részeként Márpedig az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás a társadalmi gondoskodásnak egyik igen fontos részterülete. Magukért beszélnek az adatok is. a kiadások évről évre növekvő számai. Amíg 1974-ben például országosan 50 milliárd 161 millió forintot* költöttek a társadalombiztosítási szolgáltatásokra, tavaly ez az összeg már 58 milliárd 715 millió forint volt Az emelkedés tehát több mint 17 százalékos, s a kiadások emelkedése meghaladta a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét Csak még egyetlen országos adat: 1,8 millió nyugdíjasról gondoskodik a társadalombiztosítás. Természetesen nemcsak az országos adatok mutatnak növekvő tendenciát hanem Összehangoltabb városfejlesztés Elkészült a 15 éves lakásépítési terv teljesítésének részletes értékelése és mind határozottabban kibontakoznak már az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítési feladatok részletei is. Erről tartott tájékoztatót pénteken a magyar sajtó házában Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Többek között elmondotta, hogy a most már rendelkezésre álló pontos adatok szerint a 15 éves lakásprogram alapján összesen 1 millió 47 ezer lakás épült az országban, s így a lakosság egyharmada költözött új otthonba. Különösen meggyorsult az építés üteme a negyedik ötéves tervben, amelynek utolsó évében, 1975-ben minden eddigi eredményt felülmúlva, 99 ezer lakás épült. A lakásállomány összetétele, felszereltsége is jelentősen változott Az ötödik ötéves tervben előirányzott 420 000—440 000 lakásból épülő állami lakások száma megközelíti majd a 160 ezret A magánlakások közül 78—80 ezer épül meg telepszerű, többszintes társasházban, s e gazdaságosabb telepítési forma ösztönzésére lakásonként 120 000 forintot ad az állam a tanácsoknak, hogy gondoskodhassanak e lakótelepek közművesítéséről, közintézmény-ellátásáróL Ebben az időszakban már a korábbinál több, 60 000 ezer helyett 80 000 forint értékű állami támogatást kapnak a munkáslakás-építési formában épített új otthonok tulajdonosai. A városépítésben erősítik a központi ellenőrzést, hogy ne épüljenek indokolatlanul magas toronyházak, és drága vagy túlméretezett lakások. emelkednek a Csongrád megyei társadalombiztosítási kiadások is, méghozzá egy esztendő alatt 18,3 százalékkal. Két éve, 1974-ben .1 milliárd 956 millió forintot adott ki a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, tavaly pedig már 2 milliárd 314 millió forint volt a kiadások összege. Leggyorsabban (31,4 százalékkal) a gyermekgondozási segélyre fordított kiadások emelkedtek, s tavaly már meghaladták a 126 millió forintot, s a családi pótlékokra fordított összeg is több volt 220 millió forintnál, azaz 23,5 százalékkal emelkedett 1974 óta. A legnagyobb összeget a megyében is a nyugdíjakra költötte a társadalombiztosítás: 1 milliárd 71 millió forintot, amely 17,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. összegezve azt is érdemes elmondani, hogy a 2,3 milliárdos kiadással szemben a társadalombiztosítás bevételei alig haladják meg az 1,2 milliárd forintot. A különbözetet az állam a nemzeti jövedelem terhére biztosítja. Az állam a nemzeti jövedelem 14,7 százalékát fordította tavaly társadalombiztosítási kiadásokra. A kiadások alakulását egykét tétel esetében érdemes közelebbről is megvizsgálni. Hiszen valemennyiünk számára örvendetes, hogy évről évre többen jogosultak gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, terhességi, gyermekágyi segélyre, mert hiszen ez annak a jele, hogy egyre több gyermek születik. Az viszont már csöppet sem örvendetes jelenség, hogy évről évre nő a táppénzekre fordított összeg A megyében 1974-ben 166, tavaly pedig már majdnem 208 millió forintot költöttek erre a célra, az emelkedés tehát 25 százalék egyetlen esztendő alatt. S ha jobban belegondolunk: olcsóbb volt az algyői közúti híd felépítése, mint amennyit egy év alatt Csongrád megyében táppénzre ki kell fizetni. Tekintélyes összegekről van szó tehát, s ráadásul e kiadások gyorsan emelkednek. Tavaly több mint 3 millió volt a táppénzes napok száma a megyében, tehát annyi, mintha minden egyes kereső 19 napot töltött volna otthon, táppénzen. Érzékeltetik az adatok is, hogy ezen a helyzeten valamiképpen változtatni kellene. Ennyien és ennyiszer ugyanis aligha vagyunk valóban betegek, márpedig a táppénz arra való, hogy azt valóban a keresőképtelenek kapják, betegségük idején. A sejtést, hogy nincsen minden rendben a táppénz körül, igazolják a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vizsgálatai. Tavaly például 18 üzemben végeztek rendkívüli felülvizsgálatot, amelyre 950 beteget hívtak be. A felülvizsgálaton 20 százalékuk meg sem jelent, s csak 10 százalékuknál volt ez a távolmaradás indokolt. A felülvizsgálat napjára a 950 betegből 114-en meggyógyultak, 162-ről (mintegy 25 százalék) pedig a felülvizsgálaton bizonyosodott be, hogy nyugodtan dolgozhatna. A vállalati betegellenőrzéseknek is hasonló a tapasztalata: az otthon levők 20—25 százaléka inkább csak táppénzes, semmint beteg. Hogy mi mindennek az oka? Több is van. Például az, hogy a körzeti orvosok a két felülvizsgálat között felgyógyuló betegeket többnyire nem nyilvánítják keresőképessé, hanem megvárják a heti, rendszeres felülvizsgálatot. Ez is jó néhány százalékkal növeli a táppénzkiadásokat Természetesen nündehhez, hogy teljes képet kapjunk, azt is hozzá kell tenni, hogy a táppénzen levők 35—10 százaléka mozgásszervi, 20—25 százaléka pedig idegrendszeri megbetegedésben szenved, s ezek gyógyítása lényegesen hoszszabb időt vesz génybe, mint más betegségeké. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság tavalyi munkájáról készített jelentés még jó néhányszáz érdekes adatot tartalmaz. Közülük érdemes még néhányat ismertetni. Például azt, hogy amíg egy orvosi körzetre 1974-ben 2720 lakos jutott a megyében, tavaly már csak 2077. Jelentősen javult tehát egy év alatt ily módon is az ellátás, csökkent a zsúfoltság. A kórházi-klinikai ágyak száma viszont alig emelkedett, s a fekvőbetegek ellátásában változatlanul érezhetők a feszültségek. Az is sok gondot okoz ugyanis, hogy a klinikákon ápolt betegek 35 százaléka más megyéből, vagy külföldről érkezett, s így — bár az ágyak 6zámát tekintve az országos statisztikában előkelő helyet foglal el a megye —, a tényleges helyzet sok kívánni valót hagy maga után. Sz. L