Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

Sietfe, fSTS. ÍSnfti^ 2 ­Az ÉDOSZ-táncegyüttes bemutatója j „Őrizzük a lángot Beszélgetés Nemes Péterrel, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárával Új műsorral lépett közön­ség elé a Szegedi Nemzeti Színházban hétfőn este az SDOSZ Szegedi Táncegyüt­tes. Az összeállítás a húsa éve ápolt hagyományokat őr­zi, az eredeti tiszta folklór él tovább a táncokban, dalok­ban. A színpadon színesen, lát­ványosan kavarog a tánc, nyolcévestől huszonévesig kisdobosok, úttörők, fiatalok fáradhatatlanul járják a nép­táncokat. Hivatásos együtte­sek előadásával vetekszik egy-egy jelenet, fegyelmezet­tén, összeszokottan mozdul­nak a lábak a zenére. A fia­talok láthatóan élvezik a csárdásokat, karikázókat, ug­róstáncokat. A nézőtéren is felforrósodik a hangulat a gömöri táncok, az apátfalvi lassú és friss csárdás, a tü­zes, mégis lírai cigánytánc ritmusára. A műsor első ré­szének jelmezben, zenében és táncban is legegységesebb része a Széki lakodalmas, amelyben különösen feszes, élvezetes részlet a fiúk be­vezető tánca. A karikázó tán­cok. a lányok táncai, a szebbnél szebb eredeti motí­vumokat megőrző ruhák lát­ványos, hangulatos forgataga méltán aratott sikert. Kedves, közönséget meg­mosolyogtató jelenetek a kis­dobosok népi játékokat fel­dolgozó táncai. Szólótáncos Kovács Zoltán harmadik és Széli Andrea első osztályos tanulók. Az est meglepetése: a méhkeréki adatközlő Nyisztor György és felesége, a Népművészet mesterei, akik vendégként jöttek az előadásra, s végül táncra ke­rekedtek. A kisdobosok és Somogyi Károly né felvétele Réseiét az előadásból az ő táncuk bizonyítja, a néptánc nem ismer korha­tárt. Barbaczi Klára moldvai népdalokat énekelt — mint­egy pihentetőül — a tánc­jelenetek között, érdes, nyers hangjához jól választott da­lokat. Az együttes zenekara alig ismert népi hangszere­ket értőn szólaltatott meg. Emlékezetes maradt az elő­adásból a citera zenekar, amelyet Budai Sándor, a Népművészet mestere veze­tett Az összeállítás utolsó tánca, a méhkeréki táncok monumentális hatású, egész színpadot betöltő lendületes, hatásos befejezése az elő­adásnak. Egy esten át telt ház előtt bizonyította az ÉDOSZ Sze­ged Táncegyüttes felkészült­ségét és a népművészet igazi értékeinek alapos ismeretét. Gyerekek, fiatalok a tánco­sok, a kezdeti elfogódottság után belefeledkeztek a tánc­ba, feloldódtak. Ugyan a bá­tortalan, társkereső színpad­ra lépés és a levonulás a ru­tin, a rivaldafény hiányát sejtetik, de ezért a bizonyta­lanságért, az esetenkénti szögletes, kamaszos mozdu­latokért kárpótol a fegyel­mezett, lelkes előadásmód. A színes, szebbnél szebb ruhákért a táncos fiatalok és Nagy Antalné keze mun­káját illeti dicséret Az együttes művészeti vezetője Nagy Albert és Zsoldos Il­dikó. Honti Katalin Könyvhéti könyvespolc ESZMÉK HARCA AZ ESZ­TÉTIKÁBAN. A Corvina Kiadó könyve hat szocialis­ta ország művészeti kiadói­nak együttműködésében je­lent meg: megelőzően 1974­ben Moszkvában, orosz nyel­ven. A maga nemében úttö­rő vállalkozás: a Corvina új művészetkritikai sorozatát hiditja Művészet és elmélet címmel, mely támaszkodik a magyar képzőművészeti kri­tika eddigi eredményeire, feladatokat vállal művészeti örökségünk, mai művészeti életünk bonyolult kérdései­nek marxista elemzésében, ugyanakkor nyilvánosságot biztosít a legjelentősebb kül­földi marxista elméleti mun­káknak. Korunkban az em­beri haladásért, a békéért folytatott világméretű küzde­lemnek szerves része az ideológiai harc különböző reakciós, polgári, művészet­elméleti és esztétikai néze­tek ellen. Ez a kötet is bi­zonyíthatja, a művészet alapvető kérdéseire, rendel­tetésére és felelősségére csak a marxista—leninista eszté­tika adhat következetesen tudományos választ és ma­gyarázatot. A MAGYAR NÉPBALLA-' DA ÉS EURÖPA. A Zenemű­kiadó rendkívüli vállalkozás­nak adott fórumot, amikor Vargyas Lajos kétkötetes monográfiáját átnyújtja az olvasóknak. Az utóbbi évek­ben mind nagyobb érdeklő­dés nyilvánult meg a balla­da műfaja iránt. Az ismert magyar tudós előbbi mun­kájában a magyar balladák­nak alig hatodrészét tárgyal­ta nemzetközi összefüggések­ben, a teljes magyar anya­got itt mutatja be először. Tájékoztatást ad, ugyanak­kor fölveti az európai bal­lada elméleti kérdéseit, el­sősorban a hazai anyag alap­ján. A könyv nagy tanul­mány az európai balladáról, példatárként mellékelve a legkevésbé ismert anyagot, fi magyar haiiaH»irai^ saikat, egy vagy szükség sze­rint több változatban bemu­tatva. A sorrend önkényes, inkább a költői értékek sze­rint és a tudományos prob­lémák fontossági sorrendjé­ben halad, külön mellékel­ve a francia balladák tipus­jegyzékét, tartalmi kivona­taikkal, bibliográfiai ada­tdikksl WAGNER-OPERAKALA­UZ. Erich Rajypl könyve az 1953 óta tartott bayreuthi előadásaiból készült. Azzal a céllal, hogy „áthidalja a szakadékot, amely napjaink nagyon is igényes és legin­kább csak járatos szakembe­rek számára hozzáférhető Wagner irodalma — és a többnyire elmúlt időkből származó puszta tartalmi is­mertetésre, valamint a ve­zérmotívumok felsorolására szorítkozó népszerű-tudomá­nyos irodalom között tá­tong." Gyakorlati módon is­merteti Wagner eszmei drá­máját, zenéjének szimfo­nikus felépítését, részint a hagyományos kutatási ered­ményekre támaszkodva, ré­szint az utóbbi tizenhat esz­tendő közvetlen bayreuthi tapasztalataiból. Ismerteti az operákat, foglalkozik kelet­kezéstörténetükkel, mondan­dójukkal, alapos felkészült­séggel elemzi — kottapéldák segítségével — a zenei anya­got. A kötet a Bayreuthi Ünnepi Játékok, az első Ring-ciklus 100. évfordulójá­ra jelenik meg — a Zene­műkiadó gondozásában. BAROKKZENE. Claude V. Palisca nem összefoglaló át­tekintést írt, hanem konkrét példák segítségével bevezetőt a legjelentősebb zeneszerzői módszerekbe. A könyv eré­nye, hogy olyan fogalmakat szemléltet, melyek még a szakembereknek is sokszor megmerevedett kifejezések. Bőséges idézetekkel igyek­szik fölvillantani a kort, azt a zenetörténeti korszakot, mely viszonylag pontosan körül jvBiáfpibatrt, Mind 1380 — mind az 1740 körüli években forradalmi változá­sok zajlottak le a zenében, rövid idő alatt merőben új komponálást módszerek, stí­lusok és műfajok alakultak ki. Ám a két nagy forduló­pont között folyamatos fej­lődésnek lehetünk tanúi, en­nek állomásait regisztrálja Palisca könyve, melynek ol­vasásához bizonyos zenei elő­képzettség szükséges. A for­dító Hézser Zoltán, utósza­vában kritikai eligazítást is kap az olvasó. (Zeneműki­adó. Orfeusz könyvek.) ZONGORAOKTATÁSUNK TÖRTÉNETE. Az adatgyűj­tésben közreműködő Szávai Magda posztumusz előszava vezeti be Veszprémi Lili könyvét. A kiváló szerző, aki maga is zongorapedagó­gus, a 18. századi kezdetek­től vizsgálja a hazai zongo­raoktatást, kitörve az első magyar zongoraiskolákra, Liszt Ferenc korszakos je­lentőségű munkásságára, ta­nítványainak tevékenységére, majd a századforduló és az új. főleg Kodály elvein ala­puló. mai zongorapedagógiá­ra. A könyvtárainkban fel­kutatott anyagot összefüggé­seiben elemezte, értékelte, hozzáférhetővé téve a múlt század elfelejtett módszerelt, fölidézve korunk jelentős zongorapedagógusainak mű­ködését. A Zeneműkiadó könyvheti újdonságát első­sorban a szakembereknek ajánljuk. # Az úttörőszövetség jelvé­nyének lobogó zászlóme­zejében fahasábokból ki­növő, báromágú lángot ta­lálunk ... — A szimbólumoknak meg­van a maguk jelképes és ne­velő szerepe. Ebben az eset­ben a lángnyelvek jelentik a forradalmak, a munkásmoz­galom, a három nemzedék összeforrottságát De utalnak a nemzetközi gyermekbarát­ságra, a pionírbarátságra is. Felidézik és eszünkben tart­ják' a múlt és a jelen forra­dalmi tüzét éppúgy, mint magát a valóságos tábortü­zet, amely a játékot, a sáto­rozási, az együvétartozás vonzó melegét nyújtja. Ami­kor azt mondjuk, hogy őriz­zük a lángot, mindezen ér­zelmek és hangulatok, emlé­kek és tudatosulások tovább­élését kívánjuk szolgálni, a gyermekek nevelésével, de a felnőtt kórhoz szólóan is. # Természetesnek tűnik, hogy ha párt- és állami intézkedéseink, határoza­taink jövőnk megalapozá­sát szolgálják, akkor köz­vetlenül is érintik a cse­peredő nemzedékeket, a ma gyerekeit: a jövő fel­nőttjeit. — Így van. De ezen túlme­nően — úgy érzem — az el­telt 30 év egyértelműen bizo­nyítja: társadalmunk egyre többet tud és akar is adni a gyermekeknek, egyre inkább jó értelemben gyermekköz­pontú. S nem csupán a jó sajtót is kapott nagy létesít­mények, mint az úttörővasút, Csillebérc, Zánka, vagy az olyan fontos intézkedések, mint a gyermekgondozási se­gély, vagy az ifjúsági törvény kiterjesztése a 14 éven alu­liakra, bizonyítják ezt. Az in­tézkedések folyamata is bi­zonyítékai annak, hogy a gyermekek, így az úttörő­mozgalom ügye a párt, a KISZ-társadalom élvonalá­ban volt és van. # Minek tulajdonítható az úttörőszövetségre, az egész iskolás korosztályra fordí­tott különleges figyelem? tése és a túlzott iskolás jel­leg csökkentése. Űj jelszava­ink, amelyek egy-egy moz­galmat jelképeznek, például: Barátokat keresünk, Egy csa­lád — egy őrs, őrizzük a lán­got — a vólt úttörők, a mos­tani szülők részvételére, gyer­mekmozgalmi tapasztalatai­nak felhasználására is építe­nek. Az a véleményünk, hogy az őrsök kötődjenek jobban a családokhoz, az iskolán kí­vüli felnőtt társadalomhoz, és a még olykor oktatáscentri­kus iskola, és a tanár vágy az úttörővezető mellett kap­jon szélesebb értelmet a tár­sadalmi nevelés funkciója. A felnőttekkel való érintkezés egyoldalúságát — a felnőttre szüksége van a gyereknek! — megpróbáljuk ezen az úton is leküzdeni. Ne csak a diák-tanár viszony jelent­se a külvilággal való érint­kezést a gyermek számára. Ezen az úton a társadalom belép az úttörőmozgalomba, .az iskolába, az utóbbiak pe­dig kilépnek a társadalomba, így egyébként a korszerű, „nyitott" iskola nevelésesz­ményét is segítjük. 0 Gondolom, ez a segítés a Magyar Űttörők Szövetsé­gének fő feladata. — Csak egyik fő feladata. A gyerekeket többfajta, s optimális esetben azonos cél­zatú nevelési hatás .éri. Az iskola, a család, a mi moz­galmunk, a tömegkommuni­kációs eszközök. Á gyermek­közösségek is többfajták, ho­rizontálisan és vertikálisan is változatosak' (osztály, őrs, la­kóhely, sportegyesületek, s egyéb baráti közösségek). A gyermeknevelésben a rmrrv kamegosztás egyre jobb. Az elmúlt 30 évben kialakult az úttörőszövetség sajátos funk­ciója, és a kezdeti látszattar­taimak helyébe valóságosak léptek: célunk, hogy gondos­kodjunk az élményt adó sza­badidő-tevékenység megszer­vezéséről. Jogos önbizalom­mal állíthatjuk, hogy szövet-­ségünk a társadalom elismert és a gyerekek kedvek szer­vezete lett Ennek' köszönhe­tő ..az a megkülönböztetett fi­gyelem, amellyel a párt és természetesen a KISZ leg­utóbbi kongresszusa is fog­lalkozott velünk, é6 tó fel­adatunknak az iskolai okta­tó-segítő munka mellett a gyermekközösségek szervezé­sét jelölte meg. # A közösségi, a kftzősség­beni nevelés célja nyil­vánvaló. — Fontos politikai. feladat Hiszen egyszerre vagyunk gyermekszervezet és politi­kai, társadalmi szervezet is. A játékosság és a politika egyként sajátunk, összeren­dezésük tökéletesítése mun­kánk állandó tárgya. Van-e. lehet-e számunkra fontosabb vállalás, mint a felnövekvő nemzedékeket közösségi élet­re, munkára, önmaguk és mások folyamatos értékelésé­re nevelni? A Magyar Úttö­rők Szövetsége egész tevé­kenységével, a fejlett szocia­lizmusban, szocialista életfor­mában élő majdani felnőt­tek, dolgozók társadalmának kialakítását tartja legfőbb feladatának. S ezért ünnepli harmincéves jubileumát ia főként ennek, s a jövőnek a jegyében. — A gyermek' a jövő, de a jelenben él, és nyilvánvaló a gyermekkorban ért ható­sok és befolyások meghatá­rozó jelentősége a felnőtté válás utáni időszak élmény­anyagára. A gyermekkel tör­ténő jó vagy rossz kihat a felnőtt társadalom egész han­gulatára, munkájára, beállí­tottságára. Nem szabad elfe­lejtenünk', hogy' napjainkig már társadalmunknak több mint a fele volt, vagy jelen­leg úttörő! Ügy véljük, hogy szövetségünk évfordulója leg­alább 6 millió magyar állam­polgár ünnepe, de reméljük, .ünnep ez mindenkinek, kis­és nagykorúaknak egyaránt. S ez már munkánkat is be­folyásolja a továbbiakban. # Mire gondol? — Mozgalmunk története is bizonyítja, hogy két egy­másnak ellent nem mondó feladat egyszerre volt fontos: az iskolai oktatómunka segí­Agrokémiai centrum A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Csongrád me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetsége tegnap, kedden a Technika Házába tanácskozásra hívta jfjtJ a TfCTB tfN-r^jőfpyx­vetkezeteinek elnökeit, dön­tési joggal felruházott kép­viselőit. A tanácskozás célja a területi agrokémiai cent­rum létrehozásával kapcso­latos teendők megvitatása nkk Befejeződött a műszaki hónap Május utolsó napján be- szekcióülésen az illetékes fejeződött Szegeden az szaktárcák képviselői az MTESZ Csongrád megyei élelmiszer-gazdaság és a bizottsága, az SZMT és, a könnyűipar elképzeléseit KISZ megyei bizottsága im- részletesen is magyarázták, mór hagyományos rendez- A másik plenáris előadáson vénysorozata, a XVI. mű- tartalmas tájékoztatót adtak szaki hónap. Részt vállalt a termelési mozgalmak sze­a közös munkából a TIT repéről — a gazdaságpoliti­megyei szervezete, valamint kai feladataink megoldásá­a városi és a megyei tanács ban —, valamint a „Dolgozz művelődésügyi osztálya is. hibátlanul" munkarendszer Az idei eseménysorozat f°"tosságóról. Megfogal­tanulságainak összegezése- ™zták ® velemenyt: a képpen megállapítható. DH-munkarendszer - ahol hogy a legfőbb célra őrien- bevezettek - te jes valla­táltan fogalkozott a nép- latl rendszerre valt a minő­gazdaság intenzív fejleszté- ®ég-..a megbizhaosag es a sét szolgáló eszközök, ezen hatékonysag területen ugy. belül a termelési tedhnoló- ho®'1.a dolgozok szemlélete giák, a gyármányokra .is ^ előnyősén változott. A kiterjedő műszaki fejlesz- DH-munkarendszer mérce is, tés tárgyalásával az alkal- mert • munka- es mazható tudományos ered- ^fmszervezesben, a szocia­mények, valamint az új líSta,, munkaversenyben, a üzem- és munkaszervezési munkahelyi demokracia ki­módszerek elterjesztésének szelesiteseben, a helyes ve­gyorsításával. A Szegeden zetÖ1 |tllu® alkalmazasaban és a megye többi városaiban £s toJa™\ vallalab tizenhat szakterületen tar- kerdesben. Ezért lehetseges. tott előadások, kiállítások. hogy abo1 valósítják meg filmvetítések általában jól f munkarendszert, ott a szolgálták a műszaki hónap termékminőség, a munka­meghirdetett programját. minőség ^ az emberi kap­csolatok közötti koordinátor A műszaki hónap mintegy szerepét is betölti. Ebben nyocvan rendezvényét több található meg a DH-munka­mint öt és fél ezer érdek- rendszer műszaki, gazdasági lődő látogatta. Különösen a és ideológiai alapja. Csongrádon, Hódmezővásár- Az idei műszaki hónap helyen és a Makón rende- sikere ismét bebizonyította, zett műszaki könyv- és hogy a műszaki, gazdasági, folyóirat-kiállítást tekintették tudományos és agrárértelmi­meg' sokan. Nagyon értékes ségünk méltóképpen járul­volt az a két plenáris elő- hat hozzá a gazdasági fej­adás. amelyek egyikén a lődés társadalmi úton tör­megye műszaki és gazdasági ténő előmozdításóhoz, a szakemberei alapos tájékoz- technikai haladás gyorsitá­tatást kaptak az V, ötéves sához, az V. ötéves terv terv fejlesztéspolitikájáról, szabta feladatok megoldásá­_ M^m jaa JséUu& -

Next

/
Oldalképek
Tartalom