Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
Sietfe, fSTS. ÍSnfti^ 2 Az ÉDOSZ-táncegyüttes bemutatója j „Őrizzük a lángot Beszélgetés Nemes Péterrel, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárával Új műsorral lépett közönség elé a Szegedi Nemzeti Színházban hétfőn este az SDOSZ Szegedi Táncegyüttes. Az összeállítás a húsa éve ápolt hagyományokat őrzi, az eredeti tiszta folklór él tovább a táncokban, dalokban. A színpadon színesen, látványosan kavarog a tánc, nyolcévestől huszonévesig kisdobosok, úttörők, fiatalok fáradhatatlanul járják a néptáncokat. Hivatásos együttesek előadásával vetekszik egy-egy jelenet, fegyelmezettén, összeszokottan mozdulnak a lábak a zenére. A fiatalok láthatóan élvezik a csárdásokat, karikázókat, ugróstáncokat. A nézőtéren is felforrósodik a hangulat a gömöri táncok, az apátfalvi lassú és friss csárdás, a tüzes, mégis lírai cigánytánc ritmusára. A műsor első részének jelmezben, zenében és táncban is legegységesebb része a Széki lakodalmas, amelyben különösen feszes, élvezetes részlet a fiúk bevezető tánca. A karikázó táncok. a lányok táncai, a szebbnél szebb eredeti motívumokat megőrző ruhák látványos, hangulatos forgataga méltán aratott sikert. Kedves, közönséget megmosolyogtató jelenetek a kisdobosok népi játékokat feldolgozó táncai. Szólótáncos Kovács Zoltán harmadik és Széli Andrea első osztályos tanulók. Az est meglepetése: a méhkeréki adatközlő Nyisztor György és felesége, a Népművészet mesterei, akik vendégként jöttek az előadásra, s végül táncra kerekedtek. A kisdobosok és Somogyi Károly né felvétele Réseiét az előadásból az ő táncuk bizonyítja, a néptánc nem ismer korhatárt. Barbaczi Klára moldvai népdalokat énekelt — mintegy pihentetőül — a táncjelenetek között, érdes, nyers hangjához jól választott dalokat. Az együttes zenekara alig ismert népi hangszereket értőn szólaltatott meg. Emlékezetes maradt az előadásból a citera zenekar, amelyet Budai Sándor, a Népművészet mestere vezetett Az összeállítás utolsó tánca, a méhkeréki táncok monumentális hatású, egész színpadot betöltő lendületes, hatásos befejezése az előadásnak. Egy esten át telt ház előtt bizonyította az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes felkészültségét és a népművészet igazi értékeinek alapos ismeretét. Gyerekek, fiatalok a táncosok, a kezdeti elfogódottság után belefeledkeztek a táncba, feloldódtak. Ugyan a bátortalan, társkereső színpadra lépés és a levonulás a rutin, a rivaldafény hiányát sejtetik, de ezért a bizonytalanságért, az esetenkénti szögletes, kamaszos mozdulatokért kárpótol a fegyelmezett, lelkes előadásmód. A színes, szebbnél szebb ruhákért a táncos fiatalok és Nagy Antalné keze munkáját illeti dicséret Az együttes művészeti vezetője Nagy Albert és Zsoldos Ildikó. Honti Katalin Könyvhéti könyvespolc ESZMÉK HARCA AZ ESZTÉTIKÁBAN. A Corvina Kiadó könyve hat szocialista ország művészeti kiadóinak együttműködésében jelent meg: megelőzően 1974ben Moszkvában, orosz nyelven. A maga nemében úttörő vállalkozás: a Corvina új művészetkritikai sorozatát hiditja Művészet és elmélet címmel, mely támaszkodik a magyar képzőművészeti kritika eddigi eredményeire, feladatokat vállal művészeti örökségünk, mai művészeti életünk bonyolult kérdéseinek marxista elemzésében, ugyanakkor nyilvánosságot biztosít a legjelentősebb külföldi marxista elméleti munkáknak. Korunkban az emberi haladásért, a békéért folytatott világméretű küzdelemnek szerves része az ideológiai harc különböző reakciós, polgári, művészetelméleti és esztétikai nézetek ellen. Ez a kötet is bizonyíthatja, a művészet alapvető kérdéseire, rendeltetésére és felelősségére csak a marxista—leninista esztétika adhat következetesen tudományos választ és magyarázatot. A MAGYAR NÉPBALLA-' DA ÉS EURÖPA. A Zeneműkiadó rendkívüli vállalkozásnak adott fórumot, amikor Vargyas Lajos kétkötetes monográfiáját átnyújtja az olvasóknak. Az utóbbi években mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a ballada műfaja iránt. Az ismert magyar tudós előbbi munkájában a magyar balladáknak alig hatodrészét tárgyalta nemzetközi összefüggésekben, a teljes magyar anyagot itt mutatja be először. Tájékoztatást ad, ugyanakkor fölveti az európai ballada elméleti kérdéseit, elsősorban a hazai anyag alapján. A könyv nagy tanulmány az európai balladáról, példatárként mellékelve a legkevésbé ismert anyagot, fi magyar haiiaH»irai^ saikat, egy vagy szükség szerint több változatban bemutatva. A sorrend önkényes, inkább a költői értékek szerint és a tudományos problémák fontossági sorrendjében halad, külön mellékelve a francia balladák tipusjegyzékét, tartalmi kivonataikkal, bibliográfiai adatdikksl WAGNER-OPERAKALAUZ. Erich Rajypl könyve az 1953 óta tartott bayreuthi előadásaiból készült. Azzal a céllal, hogy „áthidalja a szakadékot, amely napjaink nagyon is igényes és leginkább csak járatos szakemberek számára hozzáférhető Wagner irodalma — és a többnyire elmúlt időkből származó puszta tartalmi ismertetésre, valamint a vezérmotívumok felsorolására szorítkozó népszerű-tudományos irodalom között tátong." Gyakorlati módon ismerteti Wagner eszmei drámáját, zenéjének szimfonikus felépítését, részint a hagyományos kutatási eredményekre támaszkodva, részint az utóbbi tizenhat esztendő közvetlen bayreuthi tapasztalataiból. Ismerteti az operákat, foglalkozik keletkezéstörténetükkel, mondandójukkal, alapos felkészültséggel elemzi — kottapéldák segítségével — a zenei anyagot. A kötet a Bayreuthi Ünnepi Játékok, az első Ring-ciklus 100. évfordulójára jelenik meg — a Zeneműkiadó gondozásában. BAROKKZENE. Claude V. Palisca nem összefoglaló áttekintést írt, hanem konkrét példák segítségével bevezetőt a legjelentősebb zeneszerzői módszerekbe. A könyv erénye, hogy olyan fogalmakat szemléltet, melyek még a szakembereknek is sokszor megmerevedett kifejezések. Bőséges idézetekkel igyekszik fölvillantani a kort, azt a zenetörténeti korszakot, mely viszonylag pontosan körül jvBiáfpibatrt, Mind 1380 — mind az 1740 körüli években forradalmi változások zajlottak le a zenében, rövid idő alatt merőben új komponálást módszerek, stílusok és műfajok alakultak ki. Ám a két nagy fordulópont között folyamatos fejlődésnek lehetünk tanúi, ennek állomásait regisztrálja Palisca könyve, melynek olvasásához bizonyos zenei előképzettség szükséges. A fordító Hézser Zoltán, utószavában kritikai eligazítást is kap az olvasó. (Zeneműkiadó. Orfeusz könyvek.) ZONGORAOKTATÁSUNK TÖRTÉNETE. Az adatgyűjtésben közreműködő Szávai Magda posztumusz előszava vezeti be Veszprémi Lili könyvét. A kiváló szerző, aki maga is zongorapedagógus, a 18. századi kezdetektől vizsgálja a hazai zongoraoktatást, kitörve az első magyar zongoraiskolákra, Liszt Ferenc korszakos jelentőségű munkásságára, tanítványainak tevékenységére, majd a századforduló és az új. főleg Kodály elvein alapuló. mai zongorapedagógiára. A könyvtárainkban felkutatott anyagot összefüggéseiben elemezte, értékelte, hozzáférhetővé téve a múlt század elfelejtett módszerelt, fölidézve korunk jelentős zongorapedagógusainak működését. A Zeneműkiadó könyvheti újdonságát elsősorban a szakembereknek ajánljuk. # Az úttörőszövetség jelvényének lobogó zászlómezejében fahasábokból kinövő, báromágú lángot találunk ... — A szimbólumoknak megvan a maguk jelképes és nevelő szerepe. Ebben az esetben a lángnyelvek jelentik a forradalmak, a munkásmozgalom, a három nemzedék összeforrottságát De utalnak a nemzetközi gyermekbarátságra, a pionírbarátságra is. Felidézik és eszünkben tartják' a múlt és a jelen forradalmi tüzét éppúgy, mint magát a valóságos tábortüzet, amely a játékot, a sátorozási, az együvétartozás vonzó melegét nyújtja. Amikor azt mondjuk, hogy őrizzük a lángot, mindezen érzelmek és hangulatok, emlékek és tudatosulások továbbélését kívánjuk szolgálni, a gyermekek nevelésével, de a felnőtt kórhoz szólóan is. # Természetesnek tűnik, hogy ha párt- és állami intézkedéseink, határozataink jövőnk megalapozását szolgálják, akkor közvetlenül is érintik a cseperedő nemzedékeket, a ma gyerekeit: a jövő felnőttjeit. — Így van. De ezen túlmenően — úgy érzem — az eltelt 30 év egyértelműen bizonyítja: társadalmunk egyre többet tud és akar is adni a gyermekeknek, egyre inkább jó értelemben gyermekközpontú. S nem csupán a jó sajtót is kapott nagy létesítmények, mint az úttörővasút, Csillebérc, Zánka, vagy az olyan fontos intézkedések, mint a gyermekgondozási segély, vagy az ifjúsági törvény kiterjesztése a 14 éven aluliakra, bizonyítják ezt. Az intézkedések folyamata is bizonyítékai annak, hogy a gyermekek, így az úttörőmozgalom ügye a párt, a KISZ-társadalom élvonalában volt és van. # Minek tulajdonítható az úttörőszövetségre, az egész iskolás korosztályra fordított különleges figyelem? tése és a túlzott iskolás jelleg csökkentése. Űj jelszavaink, amelyek egy-egy mozgalmat jelképeznek, például: Barátokat keresünk, Egy család — egy őrs, őrizzük a lángot — a vólt úttörők, a mostani szülők részvételére, gyermekmozgalmi tapasztalatainak felhasználására is építenek. Az a véleményünk, hogy az őrsök kötődjenek jobban a családokhoz, az iskolán kívüli felnőtt társadalomhoz, és a még olykor oktatáscentrikus iskola, és a tanár vágy az úttörővezető mellett kapjon szélesebb értelmet a társadalmi nevelés funkciója. A felnőttekkel való érintkezés egyoldalúságát — a felnőttre szüksége van a gyereknek! — megpróbáljuk ezen az úton is leküzdeni. Ne csak a diák-tanár viszony jelentse a külvilággal való érintkezést a gyermek számára. Ezen az úton a társadalom belép az úttörőmozgalomba, .az iskolába, az utóbbiak pedig kilépnek a társadalomba, így egyébként a korszerű, „nyitott" iskola neveléseszményét is segítjük. 0 Gondolom, ez a segítés a Magyar Űttörők Szövetségének fő feladata. — Csak egyik fő feladata. A gyerekeket többfajta, s optimális esetben azonos célzatú nevelési hatás .éri. Az iskola, a család, a mi mozgalmunk, a tömegkommunikációs eszközök. Á gyermekközösségek is többfajták, horizontálisan és vertikálisan is változatosak' (osztály, őrs, lakóhely, sportegyesületek, s egyéb baráti közösségek). A gyermeknevelésben a rmrrv kamegosztás egyre jobb. Az elmúlt 30 évben kialakult az úttörőszövetség sajátos funkciója, és a kezdeti látszattartaimak helyébe valóságosak léptek: célunk, hogy gondoskodjunk az élményt adó szabadidő-tevékenység megszervezéséről. Jogos önbizalommal állíthatjuk, hogy szövet-ségünk a társadalom elismert és a gyerekek kedvek szervezete lett Ennek' köszönhető ..az a megkülönböztetett figyelem, amellyel a párt és természetesen a KISZ legutóbbi kongresszusa is foglalkozott velünk, é6 tó feladatunknak az iskolai oktató-segítő munka mellett a gyermekközösségek szervezését jelölte meg. # A közösségi, a kftzősségbeni nevelés célja nyilvánvaló. — Fontos politikai. feladat Hiszen egyszerre vagyunk gyermekszervezet és politikai, társadalmi szervezet is. A játékosság és a politika egyként sajátunk, összerendezésük tökéletesítése munkánk állandó tárgya. Van-e. lehet-e számunkra fontosabb vállalás, mint a felnövekvő nemzedékeket közösségi életre, munkára, önmaguk és mások folyamatos értékelésére nevelni? A Magyar Úttörők Szövetsége egész tevékenységével, a fejlett szocializmusban, szocialista életformában élő majdani felnőttek, dolgozók társadalmának kialakítását tartja legfőbb feladatának. S ezért ünnepli harmincéves jubileumát ia főként ennek, s a jövőnek a jegyében. — A gyermek' a jövő, de a jelenben él, és nyilvánvaló a gyermekkorban ért hatósok és befolyások meghatározó jelentősége a felnőtté válás utáni időszak élményanyagára. A gyermekkel történő jó vagy rossz kihat a felnőtt társadalom egész hangulatára, munkájára, beállítottságára. Nem szabad elfelejtenünk', hogy' napjainkig már társadalmunknak több mint a fele volt, vagy jelenleg úttörő! Ügy véljük, hogy szövetségünk évfordulója legalább 6 millió magyar állampolgár ünnepe, de reméljük, .ünnep ez mindenkinek, kisés nagykorúaknak egyaránt. S ez már munkánkat is befolyásolja a továbbiakban. # Mire gondol? — Mozgalmunk története is bizonyítja, hogy két egymásnak ellent nem mondó feladat egyszerre volt fontos: az iskolai oktatómunka segíAgrokémiai centrum A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tegnap, kedden a Technika Házába tanácskozásra hívta jfjtJ a TfCTB tfN-r^jőfpyxvetkezeteinek elnökeit, döntési joggal felruházott képviselőit. A tanácskozás célja a területi agrokémiai centrum létrehozásával kapcsolatos teendők megvitatása nkk Befejeződött a műszaki hónap Május utolsó napján be- szekcióülésen az illetékes fejeződött Szegeden az szaktárcák képviselői az MTESZ Csongrád megyei élelmiszer-gazdaság és a bizottsága, az SZMT és, a könnyűipar elképzeléseit KISZ megyei bizottsága im- részletesen is magyarázták, mór hagyományos rendez- A másik plenáris előadáson vénysorozata, a XVI. mű- tartalmas tájékoztatót adtak szaki hónap. Részt vállalt a termelési mozgalmak szea közös munkából a TIT repéről — a gazdaságpolitimegyei szervezete, valamint kai feladataink megoldásáa városi és a megyei tanács ban —, valamint a „Dolgozz művelődésügyi osztálya is. hibátlanul" munkarendszer Az idei eseménysorozat f°"tosságóról. Megfogaltanulságainak összegezése- ™zták ® velemenyt: a képpen megállapítható. DH-munkarendszer - ahol hogy a legfőbb célra őrien- bevezettek - te jes vallatáltan fogalkozott a nép- latl rendszerre valt a minőgazdaság intenzív fejleszté- ®ég-..a megbizhaosag es a sét szolgáló eszközök, ezen hatékonysag területen ugy. belül a termelési tedhnoló- ho®'1.a dolgozok szemlélete giák, a gyármányokra .is ^ előnyősén változott. A kiterjedő műszaki fejlesz- DH-munkarendszer mérce is, tés tárgyalásával az alkal- mert • munka- es mazható tudományos ered- ^fmszervezesben, a szociamények, valamint az új líSta,, munkaversenyben, a üzem- és munkaszervezési munkahelyi demokracia kimódszerek elterjesztésének szelesiteseben, a helyes vegyorsításával. A Szegeden zetÖ1 |tllu® alkalmazasaban és a megye többi városaiban £s toJa™\ vallalab tizenhat szakterületen tar- kerdesben. Ezért lehetseges. tott előadások, kiállítások. hogy abo1 valósítják meg filmvetítések általában jól f munkarendszert, ott a szolgálták a műszaki hónap termékminőség, a munkameghirdetett programját. minőség ^ az emberi kapcsolatok közötti koordinátor A műszaki hónap mintegy szerepét is betölti. Ebben nyocvan rendezvényét több található meg a DH-munkamint öt és fél ezer érdek- rendszer műszaki, gazdasági lődő látogatta. Különösen a és ideológiai alapja. Csongrádon, Hódmezővásár- Az idei műszaki hónap helyen és a Makón rende- sikere ismét bebizonyította, zett műszaki könyv- és hogy a műszaki, gazdasági, folyóirat-kiállítást tekintették tudományos és agrárértelmimeg' sokan. Nagyon értékes ségünk méltóképpen járulvolt az a két plenáris elő- hat hozzá a gazdasági fejadás. amelyek egyikén a lődés társadalmi úton törmegye műszaki és gazdasági ténő előmozdításóhoz, a szakemberei alapos tájékoz- technikai haladás gyorsitátatást kaptak az V, ötéves sához, az V. ötéves terv terv fejlesztéspolitikájáról, szabta feladatok megoldásá_ M^m jaa JséUu& -