Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJETEK! r OELMA6YAROR, MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 128. szám 1976. június 1., kedd Ára: 80 fillér Magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése Plenáris üléssel a Parla­ment Delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két dele­gációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszter­elnök-helyettesek az együtt­működési bizottság társel­nökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvö­zölte a tanácskozás résztve­vőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirend­jén igen jelentős témák sze­repelnek, amelyek fontosak a két ország most indult ötéves tervének sikeres tel­jesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együtt­működési bizottság csak­úgy, mint a szaktárcák ha­tékonyan segítik a gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködésben rejlő Újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízások­nak a teljesítését is, ame­lyeket a magyar és a szov­jet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napi­rendi pontok raegtáv£ys:Iásá­ra. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélések­ből adódó feladatok teljesí­tésének menetét; tájékozta­tót hallgatnak meg öt nagy magyar gépgyár gyártási profiljának hosszú távú meg­határozásával kapcsolatos magyar—szovjet együttmű­ködésről is. (MTI) Irányelvek: A szakszervezeti bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége hét­fői ülésén irányelveket fo­gadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Fi­gyelembe vette, hogy a kor­mány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szak­szervezetek egyetértése szük­séges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű ki­tüntetésre vonatkozó javas­lat a fizetett rendkívüli sza­badságban vagy jutalomsza­badságban részesítés, válla­lati lakás vagy lakástámo­gatás, továbbá szociális jut­tatás adása. Az ezekkel kap­csolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alapszabá­lya értelmében a bizalmi­akra, főbizalmiakra ruház­zák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, il­letve főbizalmiak egyetérté­se szükséges a vállalati, hi­vatali, intézményi és szak­szervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a be­utalók térítésének részbeni vagy teljes elengedéséhez, a szakszervezeti segélyben ré­szesülő személy meghatáro­zásához, a szakszervezeti ki­tüntetésben részesülök ki­választásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet-' és munkakö­rülményeit érintő valameny­nyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra. hogy e kér­déseket érintő felsőbbszintű rendeletek, előírások betar­tását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve égyes dol­gozókat érintő törvénysértő Napir&nden: A mentőszolgálat fejlesztése Fejlesztésének legjelentő­sebb állomásához érkezett az országos mentőszolgálat — tájékoztatott dr. Bencze Béla főigazgató. — Szolgálatunk igen sokat fejlődött az elmúlt negyed évszázad alatt — mondotta. — Az országban már 159 mentőállomásunk van. Van­nak rohamkocsijaink, van mentőkórházunk és légi be­tegszállító csoportunk. A legmostohább körülmények köpött, azonban mégis a fő­városban dolgozunk: intéz­ményünk megalakulása, 1948 óta Budsnesten egyetlen új épületet sem kantunk, pedig .eza'ail itt is megháromszo­rozódott dolgozóink száma, s négyszer annyi mentőkocsi fut a budapesti utcákon, .mint 27 évvel ezelőtt.. Tavaly csak Budapesten 400 ezer hívásnak tettünk eleget, mi­közben kocsiiaink több mint öt. és fél millió kilométert futottak. Az igény pedig to­vább nő. F ragv feladat el­látása már elképzelhetetlen új mentőközpont nélkül. Ilyen megfontolás alapján hagyták jóvá az országos pientóbázis beruházási ter­vét, s ez lesz az országos mentőszolgálat eddigi leg­nagyobb építkezése. A tervezést már 1974-ben elkezdték. Az új mentőköz­pont a Róbert Károly kör­úton — a Mohács és Vágány utcák által határolt terüle­ten — kap helyet. A tervek szerint ide költözik majd az országos irányító aDparátus. Ezen a telepen épül fel az országos feladatokat ellátó, központi javító- és szerviz­műhely, a központi anyag­raktár. és — a meglevő bu­dapesti mentőállomások te­hermentesítésére — ugyanitt egy 70 kocsis mentőállomást is kialakítanak. Igv ez 4esz az ország legnagyobb mentő­állomása is. Az építkezést ez év végén kezdik meg, s elő­reláthatólag a tervidőszak végéig fejezik be. Várható költségei megközelítik a 200 millió forintot. — Az új központi mentő­bázis építésével egyidőben természetesen a vidéki men­tőállás javítására is jelentős összegeket fordítunk — mondotta befejezésül az or­szágos mentőszolgálat fő­igazgatója. (MTI) ' intézkedéseket tervez vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás mód­szert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudjé| rendezni. A most elfogadott irány­elveket valamennyi alap­szervezetben ismertetik a bi­zalmiak, főbizalmiak ta­nácskozásán. A SZOT Elnöksége tájé­koztatót hallgatott meg a jó­léti és kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról. Mint is­meretes. a módosított köz­gazdasági szabályozók értel­mében 1976. január 1-től a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének szabályai is megváltoztak. A korábbi években a költségek terhére számolhatták el az 1967. évi szintnek megfelelő anyagi fedezetet, és ezt az összeget az adózás után képzett ré­szesedési alapból kiegészít­hették. Az új szabályozás szerint az alapot bizonyos fejkvóták szerint képezik a vállalatok a költségek ter­hére. tehát az adózás előtti nyereségből, amit továbbra is kiegészíthetnek az adózás utáni részesedési alapból. Az új szabályok az eddigi­eknél általában kedvezőbb tielyzetbe hozták a vállala­tokat, mert biztonságos ala­pot jelentenek a jóléti liv­tézmények fenntartásához, a gyermekintézmények mű­ködtetéséhez, és a szakmun­kástanulók étkeztetéséhez. A fejkvóta szerint képezhető alaprész azonban csak ösz­szességében és nem vala­mennyi vállalatnál nyújt nagyobb anyagi forrást az üzemi étkeztetésre, a segé­lyezésre, a szociális, kultu­rális és sportellátásra, ifjú­ságpolitikai célokra, egyéb szociális és kulturális ellá­tásra. Jubileumi tábor nyílt Opusztaszeren Táborverés az első napon A Csongrád megyei, a Sze­ged városi úttörő elnökség és a megyei, szegedi KISZ­bizottság, a Magyar Űttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére jubileumi nagytábort és me­Kiváló munkásífrök tanácskozása Kisteleken Vasárnap délelőtt Kistele­ken, a község pártbizottsá­gának székházában rende­zett tanácskozást a szegedi járási Móra Ferenc munkás­őr-zászlóalj, kiváló munkás­őrök és parancsnokok rész­vételével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának első tit­kára és Mákos István, a Csongrád megyei munkásőr­ség parancsnoka is. Terhes József egységpa­rancsnok-helyettes megnyitó szavai után Szabó János zászlóaljparancsnok értékel­te az idei első félévben vég­zett munkáját az egységnek, és vázolta a soros feladato­kat. A többi között hangsú­lyozta, hogy testületük is társadalmi alapon szervezett fegyveres egység. A mun­kásőrök idejük nagy részét a termelőmunkában töltik, s rájuk még fokozottabb mun­ka vár az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak eredményes megvalósításá­ban. A zászlóalj tagjai mun­kahelyükön és a szolgálat­ban egyaránt tudósuk legja­vát adják, a kitűzött célok eredményes eléréséért. Az elöljáró parancsnokság érté­kelése szerint a Móra Fe­renc zászlóalj eddig jól haj­totta végre feladatait mind a harcászatban, mind a lő­kiképzésben. Ezt bizonyítja, hogy az egységben számo­san kapták meg a Kiváló Munkásőr és Kiváló Pa­rancsnok kitüntetést, meg­tisztelő címet. Ezt hosszú évek megfeszített, követke­zetes ésj átlagon felüli mun­ka eredményeként ítélik oda a szocialista versenymozga­lom értékelésekor. A zászlóalj tagjainak munkájára mindenkor tá­maszkodhatnak gazdaságok­ban, üzemekben, intézmé­nyekben is. Számosan kez­deményezői voltak a szocia­lista brigádmozgalom meg­alakításának, és eredményes fejlesztésének. Az egységből számos munkásőr arany, ezüst vagy zöldkoszorúval kitüntetett szocialista bri­gádtag. A munkásőrség jövőre ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Ebben az egy­ségben is sokan vannak, akik kezdettől fogva tagjai a testületnek. Az ő életta­pasztalatuknak, álhatatossá­guknak is köszönhető, hogy az elteit időszakban tekin­télyt és megbecsülést vívott ki magának a Móra Ferenc munkásőr-zászlóalj is. A beszámolót követő vitá­ban az állományépítéssel, a j szocialista verseriyrhózga-! lommái, az előttük álló fel­adatokkal foglalkoztak leg­többen. Felszólalt ifj. Ocskó Lajos ülJési, Molnár Mihály és Kanalas Sándor deszki, Galai András és Mészáros Korály bordányi, Mészáros rAttila tiszaszigeti, Korom István szegedi, Kakuszi Im­re szatymazi, Gera Illés ba­lástvai, Szécsi Antal móra­halmi munkásőr. Végül a kiváló munkásőrök és kiváló parancsnokok soraiból tíz küldöttet választottak, akik majd a megyei tanácskozá­son képviselik a zászlóaljat. Somogyi Károlyné felvétele Képünkön; a tanácskozás résztvevőinek egy csoportja gyei úttörő-találkozót tart Ópusztaszeren. az Árpád­emlékmű környékén. A tá­bort és az úttörő-találkozót tegnap, hétfőn ünnepélyes keretek között nyitották meg. A nemzeti emlékparkban felállított sátrakban mint­egy háromezer úttörő pihen­het, szórakozhat június 4­ig. Á pajtások itt talátkoz. nak a többi megye és Bu­dapest legjobb úttörő-őrsei­vel, valamint a vendégként! meghívott szovjet , jugo­szláv és lengyel pionírokkal, Á négynapos program során megismerik Pusztaszer tör­ténelmi nevezetességeit, megtekintik az ásatásokat. Akadályversenyen, honvé­delmi szemlén. . kulturális bemutatón vesznek részt. Tanuló dolgozók i Hétfőn a magyar nyelv és irodalmi dolgozatok meg­írásával megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák a dolgozók középiskoláiban. A most befejeződő tanévben a gimnáziumdk és a szakkö­zépiskolák IV. osztályaiba 33 ezer 900 dolgozó iratkozott be. tavaly mintegy 24 ez­ren fejezték be a tanulmá­nyaikat. Az összes negyedikesek egyharmada a fővárosban tanul. A megyék közül 3500 érettségiző felnőttjével Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc messze kiemelke­dik, a második 1900 negye­dikesével Fejér megye. Mint­egy 1300-an készülnek az érettségire Baranya. Bács­Kiskun. Békés Csongrád, Győr-Sopron és Hajdú me­gyében. Az országban a középfo­kú felnőttoktatásban jelen, leg 175 ezren vesznek részt, egvharmaduk esti. kétharma­duk levelező tagozaton ta­nul. Ugyancsak hasonló az arány a szakközépiskolák javára. Az I—III. évesek osztályvizsgáit júniusban tartják. Az utóbbi években örven­detesen megnőtt, az érdeklő­dés az esti és a levr'ező középiskola iránt a tovább­tanulók aránya öt év alatt 40 százalékkal emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom