Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

4 Szombat, 1976. má}us Í& Aktató A címadó szó némi magyarázatra szorul. Amiről szó lesz, az akta plusz tó, vagyis olyan vízzel telítődött mélyedés, melyet ez idő szerint legfeljebb aktákkal lehetne feltölteni, Mással, földgyaluval és lapátos munkások erejével ugyanis nem sikerült betemetni Turjánban a 817-818—819es jelzésű házak közti terület kis tavát. Feltehetően azóta tart az aktagyártás a tereprendezés ügyében, de ahogy az ilyenkor elvétve előfordulhat, a várttól eltérő eredménnyel. A bikák azonban komolyan vették a természetvédelmi törvényt, beköltöztek. azóta is jól érzik magukat, sokasodnak, és a környező házak természetadta visszhangjának hála, esténként zajos (tetszést arató) koncerttel hálálják meg a gondoskodást. Hogy tudniillik senki sem háborgatja őket. Nem is értjük ezek után, miért javasolják a tarjániak, hogyha már földdel nem sikerült, töltsék fel a tavat a mi' atta, érette, ellene gyártott aktákkal.,: P. K. H katonaidő beszámításáról Édes kiskutyám, szép, okos Jószágom, kutyullm-mutyulim — kényeztetik a gazdik kedvencüket. Ritka kivétellel csak a nemesebb, a kutyák osztályának „felsőbb kasztjába" tartozó állatok érdemlik ki az efféle kedveskedéseket. Többnyire fajtiszták, szőrük fényesen ragyog, nem esznek akármit, nem sétálnak akárhol, s dolguk elvégzésére sem akármilyen helyet választanak. Azaz, nekik talán mindegy lenne, de mintha a gazdik jobb szeretnék, ha árnyas, lombsusogástól hangulatos, •zöld színekben pompázó parkokban szabadulnak meg az anyagcsere végtermékétől, a bajosan butuska, vagy fejedelmien büszke állatok. Mivel a nevezett jószágok tisztességesen elsajátították a kutyák Illemkódexének leglényegesebb, szobatisztaságra utaló paragrafusát, már kora reggel élénk szőnyegkaparással sürgetik tulajdonosukat: Irány a Stefánia, a Móra park vagy a klinikák előtti bokros-füves területi Am alighogy leoldják nyakukról a pórázt, alig jut idejük sebtében véglgszimatolni a bokrok alját, önfeledten csaholva még be sem száguldozták a . virágágyak környékét, a játszóterek homokját: nevetés, gyerekcsivitelés hangját hozza a szél, árulkodik, mindjárt itt lesznék az óvodások. A gazdákat csak az nyugtatja meg, hogy a kutyusok már elvégezték a dolgukat, otthon a szőnyegek tisztaságát, a szobák zugait már nem fenyegeti veszély. Az óvónők villámló tekintete láttán visszafogják a hancúrozó kedvű állatokat, kényszeredetten rájuk csatolják a pórázt vagy továbbsétálnak gyerekektől nem háborgatott parkot keresni. De sehol sem lehetnek áldott nyugalom ban. A Tisza partját kísérő füves területekre legalább öt óvoda apróságai „tartanak igényt". A belvárosi óvodáknak parkjuk, szaladgálásra alkalmas kertG. P. szegedi olvasónk 1950. novemberében vonult be tényleges katonai szolgálatra és 1952. októberében szerelt le. Munkaviszonyát a vállalata a katonai szolgálat megkezdése után megszüntette, és munkakönyvét kiadta. A leszerelés után két héten belül új munkahelyen ismét munkaviszonyba lépett. Olvasónk jelenlegi munkahelyén kérte a 25 éves jubileumi jutalom kifizetését, a katonai idő beszámíi fásával. A vállalat kérését azonban elutasította azzal, hogy a katonai idejét szolgálati időként nem fogadhatja el, mert a munkaviszonya a bevonulás után megszűnt, és az új munkakönyvben sem szerepel. Olvasónk kéri, ismerten- szabadulást követően, de sük, milyen esetben köteles még 1951. február 1. napja, a vállalat a katonaidőt mun- vagyis a Munka Törvénykaviszonyban töltött idő- könyve megjelenése előtt ként figyelembe venni. vonult be sorkatonai szolElöljáróban megjegyezzük, ^lat/a' 8 ka9naidejen,ek hogy a katonai idők beszál ^l?Iníta?ára akk?r va" le' mításéra vonatkozóan a ™ég' hf a ^vonulása rendelkezések eltérők. Kü- előtt munkaviszonyban allt lönbség van a sorkatonai, es a le^ILel?sÍ koveto®n 20 illetve a fegyveres testüle- napo" be dl i«net munkaviteknél hivatásos állomány- szo"yba Olyasónk a ban eltöltött idők figyelem- yende kezésekben előirt felbevételénél. Mások a ren- ételekkel rende kezik tedelkezések a (tényleges) ka- bát. a sorkatonai szolgálat tonai idő beszámítására vo- a munkav.szor.yban natkozóan is, attól függően, tolt.ött idő számításánál flhogy a sorkatonai időt mi 8velembe keU venni- olva" kor^ töltirtte le^^ülitobséget fknak azt , ^"oljuk, kell tenni az 1951. február hogy erre való hivatkozás1. előtt, az 1970. január 1. sal kéríe a katonai Idejének után bevonultak katonai ide- szolgálati Időként való eljének beszámításánál. Mind- ismerését, valamint a juezeknek részletes ismerteté- bileumi jutalom kifizetéséti sére most nem térünk ki. Ha a vállalat a kérelmét elOlvasónk által felvetett eset- utasítaná, akkor forduljon re a rendelkezések a követ- panasszal a vállalat munkakezőket tartalmazzák: ügyi döntőbizottságához. Az a dolgozó, aki a fel- Dr. V. M. kontra gyerekek jük nem lévén, az óvónők több óvoda apróságai szállszívesen használják ki a kő- ják meg a játszótereket, s zell Játszótereket, füves sé- ember legyen a talján, aki tányokat: a Jó idő beálltá- szemmel tudja tartani savai lehetőleg minden dél- jót, felügyeletére bízott gyeelőtt kisétálnak a gyerekek- rekeiti kel. így tesznek a közelben Azt már alig merem kilakó kismamák és nagyma- mondani, hogy kinek van mák is, a járókelők siettük- szfve szigorú szóval lepaben meg-megállnak, oly rancsolni a fűbe kuporodó, kedves a vidáman hancúrozó kicsinyek látványa. Az óvónők annál gondterheltebbek. Árgus szemekkel kell figyelniük, a gyerekek nehogy engedjenek a selymes fű csábításának, nehogy leüljenek a pázsitra, lehetőleg a sárgán viruló pitypangok után se nyúljanak. A drákói szigor oka egyszerűen az, hogy egy-két fiút, kislányt majd minden kirándulás után ki kell mosdatni az oviban abból a piszokból, amit nemrég a kutyák hagytak emlékeztetőül maguk után. Arról pedig már az orvosok is tudnának beszélni, milyen fertőzési veszéllyel jár az efféle „kaland". A jó idővel ugyanis megjön a gilisztahajtók szezonja az óvodákban, a vakarózástól és az esetleg „hazaimportált" bolhákról nem is szólva. A kutyák — kontra gyerekek (hivatalosan ugyan meg nem hirdetett, a valóságban azonban nagyonis létező per) még tart. Valószínűleg mindkét fél tucatnyi mentséggel és váddal toldhatná meg. Mindenesetre tény, ezt az I. kerületi hivatal városgondnokságán is megerősítették, kutyákat szabadjára engedni, futtatni stb. a Tisza felső, Lenin körúttól a szalamlgyár felé vezető partján lehet. A Tanácsköztársaság úti rész parkokkal övezett játszóterein nem. Erről a kutyatartókat valamikor táblák ls értesítették, de ezek rendre eltűntek. Igaz továbbá, hogy a hivatalos rendelkezés szerint az óvodások csak a kavicsos játszótéren ugrándozhatnak. szaladgálhatnak, a szép zöld füvet legfeljebb csak nézni szabad. De vajon lehetnek-e elég okosak az óvónők, amikor egyszerre ugrándozó nebulókati Alig merem kimondani, mert a per ugyebár — bármilyen természetű ls — objektív, megalapozott tényeket, s nem szubjektív gondolatokat igényel. Ladányi Zsuzsa Közös felelősség Közös felelősség, együtt, előfordult ilyesmi máskor is. hogy nincsenek meg a feltéműködés, munkamegosztás Dehát éppen ez a szomorú, teleik az említett szakmák! — ezek a legtöbbet emiege- , , ... , oktatásához, az ottani vetett fogalmak, követeimé- Az uzemek munkajának zetók kérték az áthelyezést, nyek szakmunkásképző Inté- helyes megszervezésevei Az a kérdés inkább, miként zetek és vállalatok kapcsou valósítható meg egy ujabb kerülhettek oda a fiatalok, laténak jellemzésekor. Az fontos követelmény: a fiata- Gyakran okoz. gondot a összehangoltság vizsgálata lok a lányos megterhelése a fiatalokkal helyesen foglalelsősorban azért fontos, gyakorlati foglalkozásokon, kozó vállalatoknál, hogy mert — bér a pályakezdő Gyakran előfordul, hogy munkájuk jellege miatt szakmunkások legtöbbje vallalati szakoktatok indo. képtelenek egy-egy szakma, megállja helyét a termelés- kolatlanul hosszú bevezetőt Vagy munkafolyamat oktaben — jó néhány fiatal ta- tartanak a gyakorlati mun- tására. Ilyenek a külső vapasztalatlansága a gyakorla- ka rovására. A Volán vál- kolás, a házak külső burkoti képzés hiányosságaira utal. lalat e8yik műhelyében en- ]atának az elkészítése, a eeE gondolatok foglalkoztat- nek ellenkezője tapasztalha- ment- és mozaik-laplerakás, ták Csongrád megye legna- td- a nagy zajtól, kopácso. a tapétázás, a festékszórás, gyobb szakmunkásképzőié- lást6' képtelenség megbe- Tantervben szerepelnek *> nek, a 600-as intézetnek a szelni az elvégzendő mun- munkák, egy-két építőipari vezetőit is, amikor a kap- kat- Nem sokáig lesz így, vállalatnál viszont nem alcsolatok javítása érdekében ,mert a vállalat vezetői meg- kalmazzák. Ebben az esetsorra meghívták eszmecseré- ígérték, hogy amint lehet, ben a gyakorlati oktatás vere a legtöbb fiatalt foglal- leválasztanak egy kis ter- zetőinek jut felelősségteljes koztaló vállalatok vezetőit. A met 8 műhelyből, s ott meg- szerep, meg kell értetniük a szakmunkásképzés szem- tarthatjak az oktatok a be- tanulókkal, valamint a válpontjából örvendetes, hogy a vezető foglalkozást. lalat vezetőivel, hogy elkevállalati szakemberek ez- Trmóhhr„ „ -^-„-i, rülhetetlen a munkahely úttal nagy érdeklődéssel ül- ná maradva káros tehet a eseréje' mert 8 fiatalok ér" tek le beszélgetni az okta LnulX sia. ^jlSre! deke ezt kívá^a' tókkal. Nem úgy mint két munkaerkölcsének alakuld- szóba került az Intézet és évvel ezelőtt amikor hasonló aá a helvtelen szervezés- a diaiatok tanácsSain kezdeményezés nyomán b61 •adódó hajrázás> esetleg tok-e az oktatáf sz^éyi JeTen^mefí'teriS'to! túlórázós- 7agy ^ lététet v2SS a JSSSL Somson. terVeZett ^ E káros jelenségek általában kástanulókkal foglalkozók nacs son. harmadéves tanulóknál ta- rendelkeznek-e megfelelő Alapvető cél a közös mun- pasztalhatók, akik lényegé- képzettséggel, Ismeretekkel, kában a vállalatok munká- ben termelőmunkát végez. Nos Bj, intézet szakoktatóijának és a tanterv szerinti nek- A fiatalabbak többsége nak döntő többsége középoktatásnak az összehangold- 8 szakmai követelmények- jskoiát végzett, a vállalatisa Kiderült a tanácskozáso- nek megfelelően tanműhely- aknái az aránv lényegesen kon, hogy olykor csorbát ben tanulja a mesterseget. rosszabb. Ez részben érthető szenved az elv, egy-egy mun- Nemrég épített tanműhelyt js örvendetes, hogy a DÉL kahelyen a szükség pararv- az öntöde, a HODGEP; aa LÉP-nél több szakoktató köcsol a tervszerűség helyett ^Tnln^L^^Lfz^á zép" J11etve f®ls°fokú .. ^ J*.... . .. Kit. Minden igényt kielégítő ményben tanul ősztől. K étEgyik üzemben PÓldául dl- műhellyel rendelkezik még sé alapvet6en fontog vatos" szakmát tanuló fiata- például a DELEP és a DE- . ',,, " ,, , , ,, , . ,, ,. , MÁR7 az oktatók szakképzettségelókkal hosszabb ideig szer- MAÖZ;. , . , . . . , , nek a növelése, ám a szerszamokat akartak a rneste. Előfordul, hogy egy-egy vez6munkát megfelelő tarekhez hordatni. Kétsegte- üzemtől — amelyben nem ,, " x a, ezt is meg kell tanul- adottak az oktatáshoz előirt pi"tattal ^ff1* véf®"' niuk a fiataloknak, de ha ^tételek - elveszi és más- Nehogy megsértsék azokat a . , .. . hova küldi a gyerekeket aa nagytúdású idősebb mestenapokon keresztül ilyesmi- intézet E nyilván rosszul középiskolai vei foglalkoznak, nem raja- érinti az üzemet, mert nem Jga£k^^Sta títhatják el az előírt isme- valószínű, hogy a fiatalok tZ * 7 .„i ü reteket. Az is előfordult né- később — miután a jobbkö- SZe1, becsülettei 68 eredményesen oktatták, nevelték a tanulókat. hány fiatallal — éppen az rülményeket megismerik —, előbbi szakma képviselőivel visszatérnek. E szabály rnég—, hogy olyasmit tanultak sem igazságtalan, mivel a Sokat kell még javítani a meg, amit nem kellett vol- fiatalokkal való törődésre szakmunkásképző intézetek) na. Akkor derült ez ki, ami- készteti a vállalatokat. Nem- és a vállalatok együttműkö-, kor szülők keresték az osz- rég az előbbivel rokon prob- désén ahhoz, hogy a gyakortályfőnököt, s elmondták, léma fordult elő a CSOMI- lati képzés a megfelelő színhogy gyerekeik annak elte- TERV-nél és az autójavító- vonalra emelkedjék. A 600nére, hogy megkapják ott- nál. Előbbitől burkolótanuló- as intézet kezdeményezés hon a zsebpénzüket, naponta kat, utóbbiaktól pedig esz. biztató, csakúgy, mint a vál— dicsekedve — harminc- tergályosokat kellett más lalatok szolgálatkészsége, negyven forinttal tértek ha- üzembe küldeni. Ezért a Mindkét fél tudja, hogy köza. Vagyis zsebpénzes mun- vállalatok nem hibáztatha- zös a cél: jó szakmunkásokát végeztek. Tudom, nem tók közvetlenül, hiszen ma- ka* nevelni, közöltem most újdonságot, guk közölték az Intézettel, Szirák József Öreges gondolatok a fiatalságról Nemrégiben elbeszélgettem egy idős hölggyel fiatalságunk társadalmi ma. gatartásáról. A beszélgetést ő kezdte, egyéni észrevételeket, panaszokat sorolt fel, valószínűleg abban reménykedve, hogy koromnál fogva egy követ fújok vele fiataljaink megítélésében vagy elítélésében — s az 6 közlései nyomán felháborodva ülök le az íróasztalomhoz, és egy háborgó cikkel megváltom a világot. Persze, nem ültem le azonnal, a világmegváltó szándékok régen lecsillapodtak bennem, de most, hogy közvéleményünk fokozott figyelmet fordít fiatalságunk országos ügyeire, elővettem az öreg hölgy — és sok kortársa — sirámait, s megpróbálok a tisztán látó, szemlélődő öregek nyelvén néhány korszerű és időszerű gondolatot megfogalmazni, ami egyben válasz azoknak, akik szűk látókörrel ítélik meg az utánunk következő nemzedékek értékelt, hibáit. Elöljáróban csak annyit, hogy ez a mai fiatalság semmivel se rosszabb, se jobb, mint amilyenek mi voltunk az 6 korukban. Csak más. És ez természetes, hiszen más az élet, a világ körülöttük. A ml fiatal korunkban egy-egy ekkora városban legfeljebb száz autó futkosott, nem volt mosógép, nem volt televízió, nem volt nukleáris energia, egy-egy megyében legfeljebb az úgynevezett fő országút volt kemény burkolatú. És nem volt szocialista társadalom. Volt ugyan valláserkölcsi nevelés, de voltak hatóságilag engedélyezett örömtanyák, volt munkanélküliség; illetlenség lett volna nyilvános helyen csókolózni, de a társadalom függönyei mögött mi is csókolóztunk. A különböző korosztályok más és más szemüvegen át szemlélik a kor Jelenségeit. Az idősek jórésze elítél mindent, amit a fiatalok másként csinálnak, elitélik a divatozást, holott csak szélsőségeket kellene, vagy illene elítélniük. A szélsőségeket, gondolkodásban, életszemléletben, divatozásban, minden kor embere elítélte, s minden kor embere hajlamos volt az általánosításra is. A mi korunkban is volt hosszú haj és rövid szoknya, a mi korunk öregei is folyton-folyvást siránkoztak, hogy vége a világnak, nem lesz belőlünk semmi, s mégis, a ml korunk adta a mának és jövőnek többek között József Attilát. Radnótit, sőt, egy kicsivel hátrább lépve Adyt, Bartókot, Kodályt, a mi korunkban felnövekedett fiataloknak köszönhetjük a tudomány és technika roppant iramú fejlődését. A mi korunkban ls voltak nyegle, modortalan fiatalok, akik nem adták át ülőhelyüket a villamoson, akik a szüleik nyakán éltek, voltak például a középosztályból kikerült örökjogászok, akik harminc-, sót negyvenéves korukban szánták rá magukat arra, hogy elvégezzék az egyetemet, addig naplopásból, a szüleik zsebéból — és ostobaságból — éltek. Szóval, az öregek megszépítő messzeségben látják a múltat. A cikk elején emiitett öreg hölgy, aki apácáknál nevelkedett, de azóta három asszonynevet viselt, fölvetette kétségbeesetten a kérdést: Mondja meg, őszintén, mi lesz ezekből! Megmondom. Ezekből az öreg hölgy fiatal korában élt szakmunkások fölött tudásban feljebb álló munkások lesznek, ezek megtöltik az egyetemeket és főiskolákat, ezek mérnökök, orvosok, tanárok, tudományos kutatók, alkotó művészek lesznek, akik ugyan megtanulnak tárgyilagosan visszanézni, de akik a jövő mércéjével mérnek, gondolkoznak. Lehet, hogy ezek között akad, aki nem adja át helyét a villamoson, vagy buszon, de ezek azok, akik egy-egy embertársuknak betegkocsit készítenek, akik elmennek óvodákat, bölcsődéket, utakat, vasutakat, parkokat építeni társadalmi munkában. Ezek nem csak szórakozni tudnak — ami minden kor fiatalságának természetes joga —. hanem tanulni és dolgozni ls, az pedig, hogy akadnak közöttük, akik túlzott igényekkel lógnak a szüleik nyakán, nem az ő hibájuk, hanem minden fenntartás nélkül a szüleiké, a felnőtt társadalomé. Elég sokáig kenegettük ilyen-olyan megszépítő, torzító kenőcsökkel társadalműnk hibáit, beletartozott ebbe a fiatalság magatartásának megítélése is. Közhely ugyan, de le kell írnom, hogy vannak bőven hibák a fiatalokban. de roppant nagy hajtóerő, jövőt építő akarat is van bennük, s az Ilyen országos, ünnepi, új erőt, lendületet gyújtó időszakban erre is gondolnunk kell. Még az öregeknek is. , , Ormos Geeé