Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

8 Péntek, 1976. május 89.' Már a folyó sem a régi A Tisza-kutatás két évtizede A szervezett Tisza-kutató térségében. Tavaly megkez- rekonstrukciója, és annak munkával csaknem két év- dödött a kiskunsági nemze- vizsgálata, hogy a kiskörei szí^Mője,^elindítója drS « Pa* vezetőségének és a vízlépcső hatására milyen lozsvári Gábor professzor Tisza-kutatók közös munká- ütemben szaporodnak el az volt. A kezdettől napjainkig jaként a park egy részének üdülést és a fürdést kedve­kiterebélyesedett a Tisza-ku- vizsgálata, amely a Tiszához, zőtlenül befolyásoló vízlnö­tatás, sok új, jelentős tudó- u, t Tőserdőhöz tartó- vények. Tisza-kutató expedí­manyos eredmenyt hozott. , ., . ... , Dr. Marián Miidóssal, a Ma- zik. Kérdés, hogy az erdő ciót indítanak a nyáron a gyar Tudományos Akadémia állatvilága hogyan változik folyó víztest vizsgálatára a Tisza-kutató Bizottságának meg, elbírja-e majd tartani Felső-Tiszától a Dunáig. titkárával beszélgettünk az a megsűrűsödö állatvilágot. Megvárnak egy kedvező ár­jövő fela^atateó]1,^hiszen nap- Milyen hatással vannak az hullámot, amelyen véglgha­jainkban a Tisza-kutató árvizek a növény- és állat- józnak és feltérképezik a munka szorosan hozzá tartó- világra? Ezt ls vizsgálják a jugoszláv Tiszaszakaszt, mi­zik a kormány által mégha- kutatók. Javasolták például, közben vizsgálják a mellék­mé«e°tvédelSyefefadatokS hogy Körtvélyes térségeben folyók hatását a Tiszára és élővizeink tisztaságának dózerekkel olyan halmokat azt, hogy az árhullám me­megvédéséhez. Mitől pusztul i ip a nai. megváltozását is figyelemmel A munkacsoportnak több kisérik. Javasolják a hul­mint 50 tagja van. Botanl- lámtereken az őshonos fafaj­kusok, zoológusok, hidroló- ták visszatelepítését, például gusok, kémikusok, geológu- fehér szürke árfát sok, egyetemi es főiskolai ... , , „ tudományos munkatársak, íuzet. ugyanakkor ki kell alkalmazott tudományos In- telepíteni a kanadai nyárfát, tézetek dolgozói és középis- amely teljesen kihasználja a kolai tanárok fejtik ki te- talajt!*" vékenységüket társadalmi munkában. Nemrég rendez­ték Szegeden a VII. Tisza­kutató ankétot, amelynek új vonása volt, hogy a nagy­közönség részéről kevésbé is­mert tudományos területek­ről is hangzottak el előadá­sok. Ilyen volt például a jában szerepel a többi kö­Tisza hidrológiai jellemzőit zött például Körtvélyesen és tárgyaló vizsgálat. Ez a Ti- Mártélyon az ártéri erdők sza vizének a mechanizmu­kell összehordani, hogy ér- chanikailag hogyan vlselke­hullámok levonulásakor az dik, továbbá, hogy az ár­ott összezsúfolódó állatokat hullámban érkező ásványi rendszeresen lehessen etetni, anyagok miként hatnak a A hullámterek erdősítésének Tisza élővilágára. Lődi Ferenc munka érkezett. Közülük ti­Vizsgálat az ár­hullám tetején A kutatók idei program­A Molnyija-3 Föld körüli pályán Molnyija—3 jelzésű táv- ságú szovjet rádiótelefon-és közlési mesterséges holdat távírórendszer működését, a juttattak nyújtott, elliptikus szovJet *»zP°nti televízió ' . . . .. ,.., ' ? " programjainak az Orblta­korü11 Pályára a Szov- háiózat án0másalra való to­jetunióban. Az átjátszó be- vábbítását, ezen kívül a rendezéssel felszerelt szput- nemzetközi együttműködést nyik biztosítja a nagytávol- is szolgálja. (MTI) sával foglalkozott, különös tekintettel a folyón létesí­tett vízduzzasztókra, amelyek hatására a folyó életében olyan változások álltak be, mint annak idején a Tisza szabályozásával. Fontos vizsgálat tárgyévá tenni a víz szennyeződésé­nek hatását ls: milyen szer­vi és élettani elváltozásokat okoz a halakban. A további kutatás kiterjed a kémiai vizsgálatoktól a meder geo­lógiai „feltérképezéséig", a Tisza vizének klímájától a meder alakulásáig. A folyó száz évvel ezelőtt kialakult arculata — ha nem is szem­látomásra — változik és ezt vizsgálni elsőrendű feladata a kutatásnak. Botanikusok, zoológusok és hidrológusok egy csoportja a Tisza holt­ágainak halpusztulásával is foglalkozik. Napjainkban kü­lönösen fontos feladattá vált a kiskörei víztárolóval elő­állt új helyzet vizsgálata. A víztároló feltöltése előtt szük­séges a kiirtott erdőség tel­jes kitisztítása, mert bebi­zonyosodott: a visszamaradó növényi anyag bomlása für­désre, üdülésre évekig hasz­nálhatatlanná teszi az egy­harmad Balaton nagyságú vízterületet. Dombokat a vadaknak A Tisza-kutató csoportban a kémikusok bebizonyítot­ták, hogy — a KGST osz­tályozás szerint — a Tisza még az első kategóriába tar­tozik, azaz tiszta vizű. Időn­ként azonban a Szamos és a Maros nem természetes, ipari hatású szennyeződése megváltoztatja tisztaságát. A halállomány védelme, a halszaporodás érdekében a kutatók javasolják a folyó néhány holtágának az élő­vízhez csatolását, zsiliprend­szerekkel, hogy a vizek fel­frissüljenek. Ez Indokolt pél­dául Körtvélyes és Szolnok Hat diák a gépipariból Külföldi ösztöndíjasok Külföldi egyetemi ösztön- g dijakkal az elmúlt negyed- | század alatt 4 ezer magyar g fiatal szerzett speciális szak­képzettséget a Szovjetunió­ban, és a szocialista orszá­gokban. Népszerűségét jel­lemzi, jelenleg is közel más­félezren tanulnak a baráti országokban. Az elmúlt tan­évben 1500-an pályáztak a 360 meghirdetett külföldi egyetemi és főiskolai ösz­töndíjra, 900-an tettek sike­res felvételi vizsgát, s közü­lük került ki az a 350 diák, aki idén kezdte meg tanul­mányait külföldön (80-an nyertek előfelvételi az 1976 —77-es tanévre, aktk jelen­leg sorkatonai szolgálatot teljesítenek). A legutóbbi ki­írás szerint külföldi ösztön­díjakra pályázó középiskolá­sok közül kiemelkedő sikert ért el a szegedi Déri Miksa Gépipari és Erősáramú Szak­középiskola hat végzős ta­nulója. Valamennyiüket föl­vették a Szovjetunióba, így a hamarosan kezdődő érett­ségi vizsgákon fölmentést kapnak matematikából és fizikából. Kovács Sándor acél- és ás egyéb manővereknél van Gábor is. („öt évet tanulunk színesfém öntészetet tanul szükség. Tetszik a pálya, bár kint, s kezdetben orosz majd ( Műszaki pályán életemben nem ültem még nyelvtanfolyamon veszünk akartam • " továbbtanulni, s repülőn. Odahaza örültek, részt. Izgalmas volt Buda­osztálytársammal, Kovács hogy sikerült, a bátyám pesten a januári fölvételi Attilával már tavaly eldön- egyik barátja vegyészetet vizsga, hiszen Írásbeli dolgo­töttük, megpályázzuk az ösz- tanul Moszkvaban, a vele zatokat készítettünk mate­töndíjat. Mindkettőnknek B- folytatott beszélgetések kel- matikából, fizikából orosz­került. Azért választottuk az tették föl érdeklődésemet.") bol, s persze szóbeliznt is öntészetet mert van jövője, Martonosi Géza választott kellett. Ezt követően orvosi hiszen gépek mindig lesznek] szakterülete a repüléstechni- vizsgán estünk át, majd el­s minél gazdaságosabban kai rádióberendezések üze- beszélgetésen vettünk részt kell azokat előállitani. És meltetése. („Négy helyre ad- a minisztériumban. Alig egy nem közömbös persze az hattuk be a pályázatot, én hete jott az oromhir. ) A sem, hogy elsajátítjuk az mindjárt elsőre ezt kértem, hatodik Csaba Attila Le­orosz nyelvet, ami igencsak örülök, hogy sikerült. Június ningrádba utazik, az elektro­hasznosítható a szakiroda- 20-ig befejezzük az érettsé- "lkus berendezések szakra. lomban ") Fórián István az giket, aztán a papírokat kell Kovács Sandorral es Attila­aulomatizált légi irányítás- Intézni, Július elején tájé- val együtt előfelvetells te­technikai szakra jelentke- koztató tanfolyamon veszünk hat egyelőre egy esztendeig zett. („A polgári légiforga- részt a Marx Károly Köz- katonáskodnak. Nekik tehát lomban dolgozom majd, gazdaságtudományi Egyete- az Idei _ tét „csupán — az megtanulom a repülőgépek men, és már július 19-én el- érettségi. Ahol bizonyítaniuk és más légi berendezések utazunk. A nyaramnak tehát keR: a bizalomra rászolgál ­automatizált irányítását, fuccs, de nem bánom.") tak. , melyre a le- és fölszállásnál Uavanide pályázott Szilágyi - tL L Szeged, egy odesszai szemével Tavaly a Csongrád megyei pártbizottság vendégeként jellegét tekintve) még nem néhány napot Szegeden töltött A. Gluscsak, az Odessza tünt el." területi pártbizottság osztályvezető-helyettese és B. Gye- Megfogta őt a szegediek revjanko, a Vecsernaja Odessza című testvérlapunk fő- városszeretete, az a hév, szerkesztője. Hazatérve, kollégánk, lapjának hasábjain ahogyan az emberek — fu­számolt be magyarországi élményeiről, s persze jelentós varos as vállalati igazgató, részben orról, hogyan érezték magukat Szegeden. tanár és képviselő, orvos és szövőlány — beszéltek neki A napokban közvetlen zenhármat díjaztak, az enyé- a haladó hagyományokról, a hangú levelet kaptam Gye- met is. Most már megkoc- felszabadulás sajátos körül­revjanko elvtárstól, amely- káztatom, hogy elküldjem." ményeiröl, a szocialista épí­ben a szívélyes üdvözlő so- Talán mondani sem kell, tőmunka számtalan eredmé­rokon és a két lap kapcsola- örömmel vettem kézbe a nyéről, amely ennyivel meg tainak további erősítésére jvem búcsúzunk, Szeged cí- ennyivel részesedik az or­tett javaslatain kívül ezt ír- mű cikksorozat magyar for- gazdaságából. Egy ideig ta- Mellékelem szegedi tar- dítását. A bevezetés után meditalgat cikkében, hogy ez tt^JrnZl ZiáLZ Borisz mindjárt azzal kezdi, a lokálpatriotizmus esetleg tózkodasomról szolo irasai- hogy nem feJküdtek ]e korán egoizmus forrásává válhat. mot. Nem tudom tartóztatni n4[Unk, viszont minőig na- szűkítheti a látókört, de az­magam, dicsekszem. A Ma- gyon korán, a kakasokkal tan — mintegy megnyugod­gyar Népköztársaság moszk- keltek, s így sokat láttak, va — ezt írja: „A Tisza-par­vai nagykövetsége és a Szov- tapasztaltak, s megjegyzi, a ti nagyszerü város lakóit vat tiagy Követsége és a Szov- kakasok bi valóságosak nem vakít jak el az összege­jetunió Újságíró Szovetsege Voltak, azok fújták az éb- zés pozitívumai. A sikerek pályázatot hirdetett a leg- resztőt, közvetlenül az ablak nem zavarják barátainkat jobb, Magyarországról szóló alatt. „Nagyon lelkiismerete- abban, hogy az egész orszá­írásra. Több mint 200 pálya- sen dolgoztak bár a hetedik got lássák." emeleten laktunk, s egyikük Érdekes, a Tiszát csak az — mivel a többieknél gyak- 1879-es városfaló mivoltában rabban és hangosabban ku- említi, továbbá az 1970. évi korékolt — egyszerűen elvi- újabb fenyegetőzését, nyil­selhetetlen volt. Magas szál- ván azért, hogy érzékeltet­loda, modern belső terek, hesse megfékezésének hallat­gyorslift, elegáns szalon... lan nehézségeit, s az egész és hozzá ablak alatt kukoré- ország lakosságának szinte koló kakasok és lópatkó példátlan összefogását a ve­egyenleles dobogása ..." szélye ellen. A szelíd és ál­•Azt hiszem, olvasóink is dásos folyóban nem tudott meglepődve olvassák az idé- gyönyörködni. Ez azonban zett sorokat: „hol lakhattak érthető: a Fekete-tenger ilyen miliőben az odesszai végtelennek tetsző csillogá­vendégek? Kérem, ne talál- sával az 6 szemében aligha gassanak: az újszegedi párt- mérkőzhet ez a mi, majd­iskola vendégszobájából sze- nem átugorható szürke vi­rezte impresszióit, és írta zecskénk... meg igen érzékletesen a A város régebbi és újabb cikk szerzője. S milyen jó nevezetességeinek gondos szemre vallanak a következő fölsorolása után leltárba ve­megállapítások is: „Ha Sze- szi Odessza és Szeged test­gedről beszélünk, figyelembe vérvárosi kapcsolatainak je­kell venni azt a körülményt, leit, ezernyi megnyilvánulá­hogy viharos gyorsasággal sát. Baráti találkozások em­fejlödlk. Ezért a kakasok, a lékét idézi, majd a vendég­lovak és a modern épületek látók figyelmességét nyug­nem annyira a múlt és a )e- tázza. Búcsúzó sorai igy len tudatos ötvözése, a kü- hangzanak: „Otthonosan lönböző korok perspektívái- éreztük magunkat a Tisza nak összehangolása, mint balpartján, annál is inkább, inkább bizonyos fokig kény- mivel az ottani új lakóne­szerű szomszédság: a húsza- gyedet Odesszáról nevezték dik század második felének el... Szomorúan, az új ta­városa már megjelent a kül- lálkozások reményében vál­városdkban, de a tizenkilen- tunk el a szegediektől. Nem cedik század második felé- búcsúztunk: hanem azzal nek és évszázadunk első év- öleltük meg egymást: vi­tlzedeinek városa (nem az szontlátásra!" épületek régiségét, inkább F. N. I. Acs S. Sándor felvétele Az iskola laboratóriumában Bárdi Sándor dalestje Nagysikerű dalestet adott jában valami Dieskaura em­Bárdi Sándor szerdán, a lékeztetett. Ugyanígy angoloa Bartók Béla Művelődés) ízzel énekelte Vaugham­Központban. Zongorán Nagy Williams Egy utazás dalai István működött közre. A című ciklusát. Nagy öröm­hangverseny minden dala mel hallottuk a kiváló angol igen kidolgozott, koncepció- szerző müvét. Vaugham­zus előadásban szólalt meg. Williams a Brltten előtti Bárd: lírai tenorhangjának angol generáció egyik leg­érdekes, sűrű vibratója van, nagyobb alakja. Ravel, s ezzel a kifejezést oly In- Sch«nberg és Dohnányl kor­tenzívvé tudja tenni, hogy társa. Prokofjev Három orosz a közönséget szinte kény- gyermekdala ellenállhatat­szeriti, hogy vele élje át a lan komlkussággal hatott, műveket. A kompozíció szellemes, mu­Minden művet eredeti láttató jellegéhez még az ls nyelven énekelt, 6 ez eléggé hozzájárult, hogy orosz sző­ném dicsérhető teljesítmény, vege kísértetiesen emlékez­Az eredeti szöveg minden- tetett mindenkit iskolai kor szerves tartozéka a vo- oroszóráira. A két ráadást, kális műveknek, s ha ma- Kodály és Respíghi műveit gyárra fordítják, azzal noha is ízig-vérig magyar, illetve a szélesebb közönség szá- olasz szellemben énekelte, mára érthetőbbé válnak a Nem maradhat ki a mél­dalok, hitelességükből, ere- tatásból a zongorán kisérő detiségükből már veszíte- Nagy István, aki a végsőkig nek. A tíz Schubert dalt alkalmazkodva. diszkréten, nemcsak németül, hanem a művek karakterét jól rtif-­ízig-vérig 6Chuberti szellem- ragadva látta el alárendelt­ben is énekelte. Tenorhang- nek semmiképpen sem ne­jának bari ton-szinezeté ben vezhetö szerepét, ég hajlékony kifejezésmód- Huszár Lajos |

Next

/
Oldalképek
Tartalom