Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
Szerda, 1976. május 12. 3 A béke fóruma A béke és barátsági hó- A fórumnak a JATE Audi- sítéséért folytatott erőfeszínap keretében országszerte tórium Maximuma adott ott- tésekről beszélt. A fórum megrendezik az európai biz- hont. Kiss Piroskának, a résztvevői — egyetemi taná_ lonsági és együttműködési Hazafias Népfront városi rok. marxista tanszékek okszerződés záróokmányát, a bizottsága titkárának meg- tatói. kulturális intézetek vehelsinki konferenciát méltató nyitója után levetítették az zetői, párt- és KISZ propaeurópai hetet. Európai Biztonság című új gandisták — szekcióüléseken A hét rangos esemenye magyar híradófilmet. Pálos vitatták meg az előadások volt a tegnap, Szegeden,tar_ Tamás, az MSZMP KB he-: témakörébe tartozó kérdésetott európai fórum, melyet lyettes osztályvezetője az ket. az Európai Biztonság és európai együttműködés to- A fórumon jelen volttöbi. Együttműködés Magyar vábbfejlesztésének ideológiai bek között dr. Németh LaNemzeti Bizottsága, az Or- kérdéseiről, Nagy Miklós, a jos. az MSZMP Csongrád szágos Béketanács Tudomá- Kulturális Kapcsolatok In- megyei-, Deák Béla, az nyos Bizottsága, a Hazafias fezeiének alelnöke a szocia- MSZMP Szeged városi bi_ Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, lista országoknak az eurózottságának titkára Mol„ „. , , nár Sándor, a Hazafias valamint a József Attila tu- í*" kulturális es tudoma- Népfront Csongrád megyei dományegyetem szervezett, nyos együttműködés kiszéle- bizottságának titkára, Francia küldöttség Szegeden Az Európa" Biztonság és vendégeket Molnár Sándor, Emiiné, a megyei pártbizottEgyüttműködés Francia Kö- a Hazafias Népfront megyei ság munkatársa is. rének küldöttsége, amely a bizottságának titkára köszön-. pi finrlfrnv francia magyar társszervezet meghí- tötte és ismertette a népfront kö+I^^ Xtéről moz!. vására tartózkodik hazánk- békepolitikáját. Kiss Piroska, . szeTezetl eletéről, mozgalmi céljáról adott tájékozban. tegnap, kedden Szeged- a Hazafias Népfront városi f . deleaáció tsaiai oe re látogatott. A francia kül- bizottságának titkára Szeged üTg ismertettek a^ta^k a döttség - Jean Schafer a békemozgalmáról, a szohda- SL^B^Sk^Scé" munkaugyi szervezet titkára, ritasi akciókról adott tájé- kitűzéselt „melvek mórral Philippe Devillers. a politi- koztatót. Bányáin* dr. Birkás ^Itte kai tudományok intézetének Mária. Szeged megyei város •narcuKKai egyuvu tanára, Pierre Barbe.a Fran- tanácsának elnökhelyettese a ^f^SJ kSL biSS cia Kör titkára, a Francia tanács és a népfront együtt- blztonsag Kommunista Párt külügyi működéséről, Turai Zoltán, megreremieseoen. osztályának titkára — Pierre az SZMT oktatási központjá- A francia vendégek 'délGodfroy parlamenti képvise- nak vezetője pedig a szak- után megtekintettek a váló vezetésével tegnap dél- szervezeti mozgalomról szólt, rost, majd részt vettek a előtt a népfront városi szék- A tanácskozáson többek kö- JATE Auditórium Maximuházában találkozott a megye zött jelen volt Rigó Szilvesz- mában az európai fórumon, és a város társadalmi és po- ter, a városi pártbizottság A francia küldöttség este Titikai életének vezetőivel. A osztályvezetője. Szatmári visszautazott Budapestre. A hatékonyságról (1.) II beruházással kezdődik in: ' Fejleszteni, bővíteni, kor- az építőanyagiparban, az Túlzás lenne a beruházási szerűsiteni. versenyképeseb- élelmiszeriparban a teljes munkánál alapvető fordulatbé válni, azaz — beruházni, értékcsökkenési leírást is fej- ról beszélni. A nagy megA vállalati gondolkodásmód lesztésre fordíthatják. Ugyan- rázkódtatásokat az egész sémája így írható le még akkor az állami irányítás gazdaság — s vele a társanapjainkban is, bár sok arra ösztökéli a vállalatokat dalom — megérezné. A fo"* minden történt, hogy e sé- — egyebek között a fejlesz- Iyamatosságon és a fokozama a tényleges társadalmi tési alapból lerovandó épí- tosságon van a hangsúly, erdekekhez jobban igázod- tési adóval —, hogy a re- de mindenképpen a változáiék. Hatalmas summát, köl- konstrukciós jellegű beruhá- son. Igazság rejlik abban a lenek ugyanis a népgazda- zásokat helyezzék előtérbe, vélekedésben, hogy a fejság különböző területein be- A gépi beruházások megté- lesztések többségének gazda• ruházásokra, a szocialista rülése ugyanis gyorsabb, ságossága már akkor eldől, szektor ilyesfajta kiadásai- mint az építési és gépi fej- amikor a végrehajtást még nak teljes összege 1975-ben iesztést együttesen tartai- el sem kezdték. A rosszul 141,4 milliárd forintra rú- mazóké. s érthetően az idő- megválasztott beruházási gott. A léptékre fényt vet, szükséglet is szerényebb, az- célt, a silány és késedelmes ha hozzátesszük: 1970-ben az a befektetés rövidesen kivitelezést, a közepes mimég 89,5 milliárd forintnál kamatozni kezd. tartottunk. Hiba lenne azonban úgy értékesíthető terméket Baj-e, hogy évről évre na- vélni, hogy az említett — s ugyanis semmiféle gyobbak a fejlesztési ráfor- a hozzájuk kapcsolódó — dítások? Ez természetes ki- rendelkezések „rendet teszsérője a gazdasági növelte- nek", s úgy fog menni a désnek, s előfeltétele a tár- beruházási munka, mint a sadalompolitikai. életszínvo- karikacsapás. Az ipar állójialpolitikai célok elérésé- eszköz-állománya öt év alatt nek. A gond ott van, hogy — összehasonlító árakon szásűrűn nem áll arányban a molva — 47 százalékkal bőráforditással a hozam, azaz vült. Ezzel azonban koránt olyasmire is költöttek, köl- sincsenek zsinórban a gaztenek, ami kamatként alig daságossági eredmények, bár, valamit, vagy semmit sem javultak a korábbi időszakíizet Az új kórház, az is- hoz mérten. Fényt vet a i kola csak közvetve lehet — tartalékokra az az export-1 de lehet! — gazdaságos. A fejlesztési célokat szolgáló, s termelőtevékenj'ségben azon- pályázati alapon megadásra ban alapvető, hogy a beru- kerülő 45 milliárd forintnyi házási eszközöket ott kell hitel, amelyért, ugyancsak összpontosítani, ahol a be- nagy a „nyújtózás". BebizoJ'ekletés a legtöbb hasznot nyosodott, hogy vállalatok hozza. sora képes rövid idő alatt jelentős fejlesztéseket megEz az elv! követelmény valósítani, mégpedig qlyanonem érvényesült megfelelő ahol a hozamok az átmértékben a beruházási te- iagosnál magasabbak — pl. vékenységben. Az ismert a közúti járműgyártásban —, gondok — a határidők és a vagy a megtérüléshez — így nőségű s csakis belföldön érmékét varázslat — és varázsló — nem változtathatja a ráfordítások bőven buzgó kamatforrásává. azaz nyereséggé. K. 8. Kinek van igaza? M' ondják gazdálkodó is- megélni, nincs jövője, jőve- küzdelmes. Nyilvánvaló, Mmerőseim; kiadták a delmezősége, ami egyben a zonyos szerkezeti változás jelszót, ne kritizál- fejlesztést is szabályozza. A szükséges, az ipari növények, junk, dolgozzunk! Ebből az- közös gazdaságok egyharma- zöldségfélék javára, de elsótán sokféle filozofikus böl- da évek óta szinte helyben sorban az eszközhatékonyság cselkedést lehet gyártani, topog, ami óriási nyereség- fokozása hozhatja meg a kíegészen a szélsőségekig; be- kiesést okoz. Objektív ténye- vánt eredményt, az iparszefogták alaposan a szánkat. zőkre gyakran hivatkoznak, rű termelés terjedése, a jól , természeti csapásokra, vagy képzett, felkészített munkaHat ezt akarnanK. például gyakorta a legjobb erő garantálhatja az adottErről szó sincs. Kétségte- termőterületek kerülnek víz ságok, elvárások és teljesíted len viszont, hogy az elmúlt alá. A komplex vízgazdálko- sek szinkronját. Az intenzív; hónapokban felkavarodott a dás megteremtése rengeteget belterjes gazdálkodás, külö-i gazdálkodó kollektívák han- jelenthet, a központi anyagi nősen városi vagy város körgulata, megnövekedtek az segítség, ami már nem várat nyéki földeken a személyi adóterhek, az elvonások és magára, ám a helyi, üzemi jövedelmekben sem tűr megelvárások a termelőszövetke- erőfeszítések nélkül jóval torpanást, naponta 110—120 zetek iránt, ugyanakkor sür- kevesebbre soványodik. Min- forintos munkabért adni ma gető az is, hogy az indoko- dig objektív nehézségekre már nem lehet. Ennyi kevés; N apjainkban adják át a munka, a termelés legjobbjainak, téeszeklatlanul nagy különbségek, hivatkozni, csak azzal madifferenciáltságok szűnjenek gyarázni a bizonyítványt ma meg egyik-másik gazdakö- már nevetséges, felsőbb szerzösség között, erősödjenek a vektől várni az intézkedése- nek, brigádoknak a megérszocialista termelési viszo- ket a mindennapi termelő- demelt és megtisztelő kitűnt nyok, a tudatformálás, mind- munkához, a problémák meg- tetéseket, jutalmakat. A szánd ezt az ötödik ötéves terv in- oldásához, enyhén szólva ká- dék és cselekvés összhangjádulásakor kellett figyelembe ros felelőtlenség. ban figyelemre méltó eredvenni, olyan esztendő elején, . ményt értek el. Elismerik,' ami nem kezdődik valami fé- Az Ls lgaz» «>ven van ren" elismerjük, és köszönjük. Az nyesen. S olyan esztendő zár- deznival°- A vezetés szmvo- egész magyar szövetkezeti számadása után. amikor te- nalat dicseríuk- aho1 egyem mozgalom fényes tettekkel temes veszteségek, természeti "tietekkel, a szövetkezeti de- dicsekedhet. Néha már az ia csapások érték a kollektíva- mokrácia megvalósításával, a felvidítja a gazdálkodó em. kat. szocialista munkaverseny le- bertj ha széttekint a határT.- 7/ , hetőségével élve, nem utol- ban ahol a közelmúltban Raadasul? — Kiküldtek: ne- sosorban mas szövetkezetet még a szél pörgette a hokünk is papíron, hogy húsz hasznos, jó tapasztalatainak mokszemeket, kiérdemesüli hektáron termeljünk mus- átvételével, megbízható, fej- körmös traktorok, traktotart. Az eves tervben szere- lődő nagyüzem formálódik, táskák hasítgatták a barázpeljen. De ki fogja azt meg- amire jobb és mostohább dákat> „^ a fóUa_ és üvegmüveim? termelési körülmények kö- házerdők sorjáznak, viruld Számítsuk azt is, hogy a is egyaránt számítani nak. okos és drága, nagy tutervclklus legelején tartunk, lehet. Kiesen fogalmazva; a dású> patikatisztaságú, nagy hova lyukadunk ki, ha lép- legutóbbi TESZOV-kuldott- teljesítményű gépcsodák ten-nyomon adminisztratív közgyűlésen elhangzott; tisz- munkálkodnak, történelmileg intézkedésekkel. szabályo- tfsté®^8' elvszeru kapcsolat igen rövid idő alatt teremzással pofozgatják a válla- ?\aku£S 10 a íelvasórl° val- tődött ez a korszerű és elislatszerű gazdálkodást? Ilyen lalatokkal, mert rengeteg merést érdemlő mezőgazdad és hasonló vélemények hang- bosszúság, a tennelesi kedv sag> az új kor egyik csodája) zottak el a közelmúltban. a szövetkezeti mozgalom.Bé> Mielőtt alaposabban meg- vőre, indokolatlanul leminő- a szakaszai nélkülözhetetlen vizsgálnánk a témát, hívjuk sül, a kereskedelmi érdekek tanulságokkal szolgálnak, kod segítségül az _ MSZMP Köz- sakktóbláján elfelejtett gya- rántsem egyenletes teljesitd LTülS^egfhatzo^abt ^ ^^ - „A népgazdaság első negyed- P008**153 megy. Akkor hiaba egész viszont mindenképpen évi tapasztalatai összessé- a folyamatos, kiegyenlített feiér egy történelmi csodád gükben kedvezőek: erősöd- termelés, a maximális fog- Val Mégis vegyük figyelemd ££_?«.né??.aZ,d.a!^ ePVenS.T; lalkoztatottság, az ésszerű be és ne feledjük; egy új munkaerő-gazdálkodás, ami- szakasz kezdődik, amikor vei egyre inkább gondolnak, már a tanulópénzt nem led S enki sem állíthatja, het büntetlenül visszaadni, hogy minden rendben Máshogy fordítva; ne csak van a termelésben, azt nézzük, honnan induld tunk el a szövetkezeti mozgalom kezdetén, s az árva lyának javítására irányuló törekvések: a vállalatoknál és a szövetkezeteknél megélénkültek a népgazdasági érdekekkel összhangban álló kez deményezések. Kezdeti ered méseredmények, sem a hatékonyság nem fokozható. szerkezet korszerűsítésében, munkaerő-gazdálkodás javításában, az ésszerű, takaré kubikostaligák, sánta gebék kos gazdálkodásban. A ter- Inkább egészséges önvizsgá- ,rí,. __ meles növekedésének fő for- latta] „ fAr(]„,áw. világát ldézzö^ h°Sy nurása továbbra is a munka- lyen küzdelmes, erőt kívánó termelékenység emelkedése, "uelegültseget koordináló és korí hagytunk magu^ mö. A termelés növeléséhez szük- cselekvő együttműködés vált- gött hányan koptak el dől' tneL7e%lZVán"éS ener9ia ja fel' mert a haték°nyabb tek 'ki útközben - tisztelet rendelkezem all. gazdálkodásnak számtalan le- & eIismerés az arra érdeme. Vonatkozik ez szűkebb hetősege adott ezen a tájon pátriánkra is. Szinte már is. Mivel lehet magyarázni magyarázni fölösleges; érződ- azt, hogy tavaly tízezer heknek a gazdálkodás feszítői, , • .... , .. „ mégis hatékonyabb termelést tar muveletlen terulet volt a várunk, sürgetünk. A veszte- megyében? Erre nagyon neséges termelési szerkezeteket héz ideológiát gyártani, még meg kell szüntetni, abból i semmiképpen nem lehet seknek —, de azt is vegyük számításba, érhettünk volna tovább is, érhettünk volna el más, jobb eredményeket is. Az idő a leggyorsabb. És költségek túllépése, a befe- a vákuumtechnikai iparban .iezetlen állomány növekedé- — igen rpvid idő kell. Mise, a megtérülés idejének ért nem tették meg eddig háttérbe szorulása stb. — vé- e fejlesztési lépéseket? Azon gül is a központi szabályo- egyszerű oknál fogva, hogy zás módosítását tették szük- jlern volt rá pénzük. Bátségessé. 1976-tól megszűnt a ran levonhatjuk tehát akönyereség kötelező kettéosz- vetkeztetési: a fejlesztési tásának — merevnek bizo- források nem okvetlen ott nyúlt - előírása Fokozódik képződtek ahol tehát a vállalat döntési onállósága - ne feledjük, ta- hasznalasa a valy 77,1 milliárd forintot eredménnyel járt volna, s vállalati döntési kórben köl- hogy az állami támogatások töttek beruházásokra —, s sem mindenkor azt segíteta fejlesztésre fordított nye- ték napvilágra, ami a ráveség adómentességet élvez, fordítás nézőpontjából kiíiTöbb területen, így például zetodőnek látszott azok fellegnagyobb KGST-ianácskozások Budapesten A KGST postai és távköz- foglalkozik egyebek között lési állandó bizottságának X. az egyes távközlési eszközök, ülése kedden kezdődött meg mikrohullámú berendezések, a margitszigeti Nagyszálló- elektronikus vezérlésű teleban. Az ülésen részt vesz- fonközpontok műszaki kövenek a KGST-tagországok és telményeinek meghatói ozáJugoszlávia küldöttségei, a sóval, s tárgyal a postaforKGST titkárhelyettese, vala- galom gépesítését és automamint megfigyelőként a VDIv tizálását segítő berendezések, és az Interszputnyik Nem- készülékek műszaki követelzetközi Űrtávközlési Szerve- ményeinek egységesítéséről, zet képviselői. A tervek szerint az ülés ideA megnyitó után u magyar jén a tagországok szakmikormány nevében Huszár niszterei megállapodást írnak István, a Minisztertanács el- alá a KGST-országok kompnökhelyettese üdvözölte az lex automatizált hírközlő ülés résztvevőit, méltatta a rendszeréről, bizottság eddigi eredményes tevékenységét. A május 15-ig tartó A SZOT rózsadombi üdü.... lőjében megkezdődött a KGST-tagországok munka. napirendjén számos, a hír- ügy. minisztereinek érteke^ közlés integrációjával, a soklete által létrehozott szociáloldalú postai együttműködéssel kapcsolatos kérdés szere- politikai munkacsoport mapeL A bizottság most először sodik ülése ís. ha a vízállásos területek sajnos, nincs garanciája arnagyságát méltányoljuk is. ra* hogy a"1" beváltaüanul Mégiscsak nevetséges és iró- hagyunk tegnapjainkban, azt nikus, gazdag üzemek mel- holnaP Pótolhatjuk, megcselett szegény állam legyen? lekedhetjük. A cselekvési programtót el- Magasra raktuk a mercétt készültek a mezőgazdasági Az ötödik ötéves terv célkiJ nagyüzemekben, leginkább a tűzései, elvárásai teljesíthebelső tartalékokra irányítva tők. De keményebb, követe a figyelmet, jobban élnek a kezetesebb munkára, gazdáivállalati, szövetkezeti önálló- kodásra van szükség. Ügy is sóggal, mint korábban, s nem fogalmazhatjuk; a teljesítutolsósorban nagyobb munkalendület is tapasztalható. Egészséges folyamat bontakozott ki a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására is, hiszen megyénkben sem lehet közömbös ez a szektor, annál inkább nem, mivel a mezőgazdasági termelés bruttó bevételének a 45 százalékát adja, és 84 ezer család foglalkozik mezőgazdasági mény legyen a cél, nem pedig a teljesítmény értékelése. K inek van tehát igaza? Az aggodalmaskodóknak. a lépten-nyomon kritizálgatóknak? Annak, aki kritizál is, de dolgozik is. Aki csak beszél, beszél, előbbutóbb tücsköt-bogarat összehord, miközben elfelejtkezik a munkáróL Márpedig minden valamirevaló vélemény, gondolat, kritika alapja a termeléssel, aminek csak a , fele téesztag, illetve téeszben hétkÖZnapl munkáIkodás' 32 dolgozó család. Az ötödik ötéves terv célkitűzései nagy próba elé állítják megyénkben is a szövetkezeti mozgalmat, különösen az idei esztendő és a jövő év meg-megújuló folyamat, amire az életünket, s közös cáljainkat tettük. Beszéljünk, vitázzunk tehát csak bátran! Ügy, ahogy dolgozunk. Lukács Imre r