Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

I Kedd, 1976. május 11: Nem percnyi időre Sorok Zoltánfi Istvánról Zoltánfi István mindössze harmincegy esztendős; 1044 őszén született, „véletlenül" Deszk községben, édesanyját ugyanis a háborús veszélynek kitett Szegedről Deszkre menekítették... Biztonságosabb helynek ítélve meg a falusi miliőt. Szegedtől s a város vonzásától soha semmi sem szakította el. Itt érettségizett, itt fejezte be — Vinkler László tanítványaként — a főiskolát 1967-ben. Nem csupán országosan Ismert — a főváros Mednyánszky-termében s a Tv Galériájában is bemutatkozó — festőmül vész, hanem vérbeli pedagógus is, sőt, szobrász; büsztök alkotója. — Honnan a plasztika iránti vonzalom? — kérdezzük tőle. — Valaha szobrászművész szerettem volna lenni, innen származik az anyag iránti vonzalmam, tiszteletem. Sajnos, egyre kevesebb időm jut mintázásra... A képekre kell koncentrálnom. Meg a tanításra. Képeiről a minden négyzetcentimétert felelősen megmunkáló műgond árad. Nagy, benső csend — áhítat. A tiszta szemű kétkeziek, a képre lopott ősök arcának, jellemének elszánt kutatása. — Vajon megértik-e alkotásait ők, akikről vall: a hétköznapok formálói, a kezük munkájából élő munkásemberek? — kérdezem tőle. — Főként a realizmus és szürrealizmus ötvözését érvényesítő alkotásokra gondolok ... Nem válaszol azonnal. Jól megrágja válasza csendes szavait: — Mindenkori vágyam volt: szót érteni az emberekkel, a közönséggel. A közvetlenül leolvasható jeleken túl olyan "emberi viszonylatokat szeretnék bemutatni, amelyek mindanynyiónkban közösek, bennünk élnek, tehát érthetők. A montázs vagy montázsszerűség segítségével a dolgokat, jelenségeket sokrétűbben, alkalmanként meglepő nézőszögből, esetleg új, eladdig rejtett összefüggéseiben lehet láttatni. A jó mű azonban nem logikai feladvány, vagy elvont esztétikai képlet, hanem maga a leggazdagabban szervezett élet. Ezért a megértésen túl, teljes érzelmi gazdagságunk bevetését is igényli. — Az érzelem szféráját említette. S azonnal eszeidbe ötlött, hogy egy-egy kompozíció láttán nagy, belső csendet érzékelek. Ez a belső csend mindenekelőtt a lakjait fonja körül. Tudatosan törekedlk-e erre? S mi a szándéka ezzel? — A képeimen szereplő emberi alakok — enyhén szólva — nem barokkosak, de ezzel a viszonylagos mozgásnélküllséggel esetleg közelebbjutok az elmélyültebb, szuggesztívebb, tartalmasabb emberábrizoláshoz. Alkati okok Is közrejátszhatnak, hiszen építkező munkastílusom elve egyfajta fegyelmezettséget követel. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat számára készítendő pannót is ilyen jellegűre tervezem. Beszédes, felépítésében szigorúan szerkesztett, ugyanakkor dekoratív felfogású munkára gondolok. Sok-sok vázlat, és főként anyaggyűjtés fogja megelőzni a végleges terv elkészítését. Komoly erőpróba lesz... — E műre milyen alkalomból kerül sor? — Néhányan, 6zegedi festők, munkaszerződést kötőt, tünk a gyárral. Évek óta szorító probléma ' oldódott meg a közelmúltban, elsősorban a szegedi városi pártbizottság és a tanács jóvoltából. Természetesen az Illetékes gyári vezetők, kollektívák jószándéka, segítőkészsége is jelentősen hozzájárult a városunkban teljesen újszerű, egészséges kapcsolatnak a kialakításához. Szerződést írtunk alá, amelynek pontjait rendre tán nem szükséges felsorolnom. Anynyit mégis röviden: az együttműködés a gyár — az én esetemben a Kenderfonó — életével, a dolgozók munkájával való sokrétű kontaktus kifejlődését konkréten szolgálja. Kitűnő alkalom a szellemi gazdagodásra — mind a festő, mind — merem remélni — a szocialista brigádok számára. — A tervbe vett pannón kívül ván-e. lesz-e fogható jele a kapcsolatnak? — A gyár 1977-ben ünnepli fennállásának százéves évfordulóját. Erre az alkalomra nagyon szép, gazdagon illusztrált kiadvány készül. Felöleli a gyár múltját, jelenét, távlatait. Ezzel kapcsolatosan grafikai feladatot vállaltam: az illusztrációk elkészítését. Negyedévenként képzőművészeti ismeretterjesztő előadásokat is tartok a szocialista brigádoknak, s a vállalat benső, általános esztétikai szintjét is erőm szerint igyekszem fejleszteni. — Gondolom, előadásaiban különös jelentőséget kapnak az olasz mesterek: jól emlékszem egy 1968-as munkára: „£n és a Quattrocento"... —. Igen, tagadhatatlanul példaadók számomra az olasz kora-reneszánsz mesterek: Plero della Francesca, Fra Angelico, Fra Filippo Lippi, Botticelli — és sorolhatnám tovább... ök valamiféle magasrendű egységben fogták fel s tudták ábrázolni az embert és a természetet. Nem volt eltolódás. S ez a példaadó, ez a teljesség. Ezért maiak s közérthetőek ezek a régi mesterek. — Közérthetőség .., Oda kanyarodunk vissza, ahonnan elindultunk: azt hiszem, ez ama bizonyos Achillespontja a mai művészetnek ... — Magam is ezt vallom; meggyőződésem szerint a realista, vagy talán mondjuk így: a hagyományos formanyelv nagyon is alkalmas arra, hogy a mi korunk, a mi társadalmunk emberéhez szóljak. Szerintem a művésznek kötelessége a néphez, az emberekhez tisztelettel közeledni, s egyszerűen, világosan, felfoghatóan, érthetően beszélni... Ez nyilvánvalóan magatartásforma; de nevezhetem elkötelezettségnek is. — Láthatóan nem csak a ma embere, hanem ősei is egyre izgatják ... Miért? Miért festi bele őket minduntalan képeibe? — öregjeimet tisztelni, bennem élő valóságukat, szeretetüket őrizni — olyan természetes emberi cselekedetnek tartom, mint gyermekeinkben a nyíltszívűséget, a jóságot, a becsületességet ápolni. Tevékenységközpontú életünkben az emberek egy része mintha nem nagyon érne rá Ilyesmire... A nagy rohanásban talán észre sem veszik, milyen fontos ez. Ezért szeretném őket egy percre megállítani. Bizonyos, hogy ez nem csupán egy percnyi időre sikerül Zoltánfinak. Rokonszenves, elmélyültséget sugárzó képeire gondolatok egész sorával rezonál a nem csupán nézni, de látni is képes szemlélődő. Dér Endre Darázstérkép A zirci Természettudomáí nyi Múzeum kutatói feltérképezik a Bakony levéldarázs-faunáját. Az utóbbi években — mióta megnőtt a Bakony-kutatás társadalmi bázisa — az ország különböző természettudományi kutató intézeteinek számos munkatársa és több magánkutató vesz részt a munkában. Az új bakonyi lelőhelyek a fajok elterjedéséről nyújtanak adatokat. Találtak olyan levéldarázsfajokat is, amelyek a Kárpát-medencében eddig ismeretlenek voltak. A bakonyi ievéldarázs-kütatás része annak a több éve folyó kutatómunkának, amellyel pontos képet kívánnak alkotni a Bakony természeti képiéről. Élnek-e a kedvezménnyel? A háztáji és kisegítő gazdaságokról Egy rendelet nyomában A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a múlt év végén a mezőgazdasági üzemek támogatásáról, s ezen belül a háztáji és kisegítő gazdaságok állami segítéséről. E rendelet szerint a kistermelők, zöldségtermesztési célokat szolgáló fóliasátrak létesítésére állami támogatást kaphatnak. Ha az ÁFÉSZ- és MÉK-boltok valamelyikében vásárolnak fóliát, és a fóliasátorban termelt zöldségre hároméves termékértékesítési szerződést kötnek ezekkel a vállalatokkal, akkor 20 százalékos árengedményben részesülnek. Ez a kisgazdaságok termelési kedvének növelését célozza. A rendelet a korai primőr zöldségtermelés megkezdése előtt megjelent, s az idei évben már érezni kellett volna hatását. Szegeden 3100 hektár háztáji területet és 1500 hektár kiskertet tartanak nyilván. Ezeken a területeken szorgoskodó kistermelők jelentős szerepet játszanak városunk' friss zöldség- és gyümölcsellátásában. Ujabban a fólia alatti hajtatás is terjed. Újszegeden, Szőregen, Tápén, Mihályteleken már sok helyen látni a kisebb-nagyobb fóliasátrakat. A termékek zömét az ÁFÉSZ-ek és a MÉK vásárolja fel. Vajon éltek-e a termelők az új rendelet adta lehetőséggel? Bogár István, a MÉK Bartók Béla téri üzlete vezetőjének tájékoztatása szerint fóliából mindig volt elegendő raktárkészletük. Szinte válogathattak a vásárlók a különféle méretűek között. A kedvezményes vásárlási lehetőséggel mégsem élt senki. Pedig a szerződéskötésekkor a vállalat mindenkit tájékoztatott az új rendeletről. Sárosi József, a szőregi ÁFÉSZ elnöke szerint a zöldségfelvásárlásban . a választékot bővíteni kelL Szőregen a saláta termelése van túlsúlyban, pedig más zöldségfélékre is szükség lenne. Különösen a fólia alatt termelt primőrökre. Sajnos, ők sem tudtak olyan szerződést kötni egyetlen termelővel sem, aki a 20 százalékos kedvezményt Igényelte volna. A korábbi adópolitika miatt sokan idegenkednek a fóliás termesztéstől. Ez a taggyűléseken sokszor el is hangzik, s élénken vitáznak az emberek. Ható Béla, a szegedi ÁFÉSZ főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy többen érdeklődtek' a rendeletről, de ha a kötelezettségekről is szó esik, akkor inkább visszalépnek az emberek. A három évre szóló szerződés teljesítésétől félnek. Pedig ez csak értékesítési biztonság lenne. A dorozsmai ÁFÉSZ területén zömmel csak gyümölcstermeléssel foglalkoznak, örvendetes, hogy emellett növekszik a zöldségtermelési kedv is. Szőke József elnök mondta, hogy a palántabeszerzéssel ösztönzik az üresen álló kertek gazdáit a zöldségtermelésre. Sajnos, eddig még senki sem jelentkezett a kedvezmény igénybevételére, de szeretnék, ha ősszel nagyobb lenne az ezzel kapcsolatos érdeklődés. Ezért a szerződésekbe is beleveszik a rendelet adta lehetőségeket. A tápéi kertekben nem foglalkoznak különösebben árutermeléssel. Kicsik is Itt a kertek, de a döntő ok talán az, hogy az idősebb emberek' a háziiparban dolgoznak, a fiatalok pedig ipari üzemekbe járnak el. Még Tápé ellátását is a MÉK ós más környező ÁFÉSZ-ek biztosítják. Zsoldi Sándornó megbízott elnök szerint az itt megtermelhető zöldségfélékre is nagy szükség lenne. A rajt nem sikerült úgy, mint kellett volna. Ahhoz, hogy egy rendelet valóban megvalósulhasson, célját elérje, feltétlen szükséges az emberek' megfelelő tájékoztatása. Fel kell tárni a lehetőségeket, mert fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságok segítése. Az előző példák nagyon sok kihasználatlan tartalékot bizonyítanak, amelyekre szükség lenne a jobb és választékosabb áruellátás érdekében. R. F. HAZASSAO I. kerület Szeged: Sárközi János és Császár Rozália. Darabos Zoltán Józset és Kecskeméti Mária, Szalma Vince és Szerencsi Judit, Sermann József és Borbás Maréit, Varga József és dr. Tóth Jusztina házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged! Palik Sándor Antalnak és Varga Erzsébetnek Mónika SVívta, Szlráczkl Sándornak és Szabó Etelkának Károly. Bujtor Andrásnak ós Bíró Erzsébetnek Krisztina, Bán Józsefnek és Eszik Gizella Veronikának Zsuzsa. Babos Tamásnak és Horváth Évának Tamás, Laczl Szilveszternek és Török Etelkának Tünde Katalin, dr. Szabó András Sándornak és Gyollai Magdolnának Magdolna. Acsal János Józsefnek és Novodonszky Rozáliának Krisztina. Balogh Istvánnak és Kertész Rózsa Magdolnának István. Csiszár Istvánnak és Marosi Annának Ildikó. Held Hans Joachlmnak és Tarcal Ágnes Juditnak Gábor, Bodó János Mátyásnak és Zsoldos Zsuzsannának János Gábor. Biczik Lászlónak és Márta Emmának László, dr. Szalav Lászlónak és dr. Fodor Juliannának Eszter Ágnes. Soós Istvánnak és Kéfer Mária Ilonának Mónika, Szécsi Imrének és Bálint Etelkának Imre. Boros Józsefnek és Deák KataUn Piroskának Rita, Vastag Tivadarnak és Sötéth Ibolyának Bernadett Irén, Szilágyi Istvánnak és Kelemen Rónának Anikó, Kamarás Ödön Húgénak és Csizmadia Ilonának Tünde, Balogh Júzseí Jánosnak Családi események és Slgmond Katalinnak Csaba, Csesznak Pálnak és Kocsis Irén Ibolyának Annamária, Kovács Józsefnek és Csábrádl Viktóriának Orsolya, Zoltl Miklósnak és Hatvani Eva Bernadettnek Noémi, Szabó Péter Istvánnak és Hegedűs Borbála Veronikának Péter nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Rajkl Zoltán Mihálynak és Vén Margitnak Rita, Börcsők Imrének és Dicső Irénnek Imre. Kaczur Pálnak és Szeri Erzsébetnek Andrea. Jelenít Istvánnak és Hevesi Lenkének Lenke Ildikó, Rácz Lászlónak és Fehér Erzsébet Katalinnak Erika. Vakulya Józsefnek és Mátvás Honának Mónika, Ancsányl Ferencnek és Kertész Ilonának Ilona. Gombai Bélának és Rácz Arankának Katalin. Kopasz Józsefnek és Portscheller Mária Magdolnának Krisztina Mária, Borbély Györgynek és Bernáth Margitnak Zsuzsanna. LukácsNagy Györgynek és Panvor Sarolta Máriának Sára, Széli Vendel Györgynek és Berta Éva Ilonának Krisztina, Bányai Károlynak és Hrazdlra Anna Máriának Annamária, Erdőül Károlynak és Bönde Irénnek Irén, Pálfl István Szilárdnak és Martótl Edit Annának István, Androvlcs Lászlónak és Kónya Etelka Rozáliának László Zsolt, Farkas Áronnak és Jenel Julianna Annának Dávid Tibor, Kucsorn Józsefnek és Kerekes Mária Magdolnának Magdolna nevű gyermekük szülét tt. , HALALOZAS I. kerület Szeged: Farkas JOzsefné Hunya Julianna, Huszka Lajosné Kormányos Rozália, dr. Széchenyi Istvánné Huszágh Margit, Balla-Módos József, Székessy Lajos Arpádné Tápai Ilona, Gönczi Géza, Rádal JOzsefné Lakatos Etelka Rozália, Szurgyl István, Lajkó Ferencné Kiss Julianna. Kakuszi Lászlóné Balogh Etelka, Molnár Istvánné Frányó Mária, Kirch Vendemé Marótl Julianna, Szűcs Gézáné Horváth Piroska, dr. Thlry Lajosné Homay Éva, Vass Ignác. Agócs András, Rózsa Sándorné Gyuris Margit Magdolna meghalt. in. kerület Szeged: Tóth József, Dobos Jánosné Csikós Márta, Rácz Jenő, Fekete Lajos, Kántor Imréné Borbás Rozália Plrorka, Baráth Sándorné TOthoördl Eva. Császár József. Kotogány Jánosné Szőke Rozália. Bozó Lajosné Bacsa Annn, Csonka Imréné Draskovlcs Julianna, Szlávlk Imréné Szántó Ágnes. Oláh István, Bíró Sándorné Börcsök Julianna, Pataki Jánosné Tarl Veronika. Kübler Ferencné Szűcs Erzsébet, Huszár Istvánné Kasza Iloha, Czir'ok szllveszterné Joó Jolán meghalt. Lila bélyegjei a húsokon A vásárlóik különös formájú bélyegjeleket látnak a hentesüzletekben felakasztott húsokon; az állatorvosok látták el a combokat, oldalasakat a lilás színű jellel, amely azt bizonyítja: egészséges, fogyasztásra alkalmas a hús. Rendívül szigorú vizsgálat előzi meg a hús forgalomba hozatalát. Valamennyi vágóhídon és feldolgozó üzemben állatorvos-szolgálat működik, amely minden levágott állatot külön-Rülön — tehát nem szúrópróba-szerűen — megvizsgál és minősít. így véletlenül sem kerülhet az üzletekbe nem egészséges vagy megbetegedést okozó hús. A húsvizsgálat előírásalt az „Állati eredetű élelmiszer nyersanyagok, félkész- és késztermékek higiéniai szabályzata" tartalmazza, amely előírja, hogy a húsvizsgálatnak a vágóállatokon (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, ló, szamár, öszvér, baromfi és házinyúl) kívül az emberi táplálékul használt vadak, halak, kétéltűek, rákok és csigák hű-i sának vizsgálatára ls kl kell terjednie. Mit vizsgál az állatorvos? Gyakorlatilag mindent, ami az állat egészségével, illetve a hús fogyaszthatóságával összefügg. Az ellenőrzést módszeresen kezdi, a fejnél, ahol megvizsgálja a nyirokcsomókat és a mandulákat, majd a nyelvés járulékos izmai kerülnek sorra, azután a száj, a torok és a garat nyálkahártyája. A vizsgálat fokozatosan halad „lefelé": sorra kerül a tüdő, a zsigerszervek' stb. A szakember a vizsgálat alatt elkülönített munkahelyen dolgozik, majd az ellenőrzés végén látja el jelzéssel a húsdarabot A bélyegző különböző. Köralakú például a fogyasztásra alkalmas szarvasmarha, juh, bárány és sertés húsának bélyegjele. A húsvizsgáló állatorvosi döntés lehet egyszemélyi, azaz a szalagrendszer végén dolgozó állatorvos egymaga dönt az állat sorsáról. 3. F. Védekezzünk a hörcsöa ellen! A megye szántóföldi kultúráiban 1970-től a hörcsög fokozatos elszaporodása figyelhető meg. Ezért a Csongrád megyei Növényvédő Állomás védekezési felhívással fordul a mezőgazdasági üzemekhez és kiskerttulajdonosokhoz. Különösen sok a hörcsög Makó, Szeged, Szentes és Hódmezővásárhely térségében. E körzetekben nemcsak a nagyüzemi növénykultúráknál okozhat majd a hörcsög jelentős termésveszteséget, hanem a háztáji és hétvégi kertekben is. A hörcsög szaporodása már április elején megkezdődött. A védekezés eredményesen az új nemzedék széttelepüléséig végezhető (május közepe), amíg a szántóföldi kultúrák fejlettsége még megengedi a járatok felderítését A hörcsög veszélyes károsító, ezért minden fertőzött területen — szántóföldön, legelőn, csatornaparton, töltésen, utak mentén, kertekben, háztáji területeken — a tulajdonosoknak, legyen az mezőgazdasági üzem, egyéni termelő, telektulajdonos, bérlő, ipari vállalat vagy intézmény, egyaránt feladata a hörcsög kiirtása. Kisüzemi védekezésre a házilag készített hurokcsapdák kihelyezését vagy a vizes kiöntést és fizikai megsemmisítést javasolják. A nagyüzemek részére jó hatású gázosodó vegyszerek állnak rendelkezésre. Percenként negyven fénycső Az Egyesült Izzó váci fejlesztés eredményeként fényforrás- és alkatrészgyá- 1980-ra percenként elérik a rában percenként negyven száz fénycsövet. Jelenleg fénycsövet készítenek. Most hatvan orsiágba exportálazt tervezik, hogy a folya- nak. matos beruházás és műszaki (MTü