Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

4 Vasárnap, 1976. május 9. Pártnapok Szegeden és a járásban Hétfőtől, május 10-től kez- SZEGEDI JARAS dődően pártnapokat tarta- Május 12-én, szerdán 16 nak országszerte. A pártna- órakor a szatymazi MÉK pok előadói a nemzetközi tranzittelepén Kálmán Fe­helyzet és a nemzetközi renc, 19 órakor a balástyai munkásmozgalom időszerű alsó gajgonyai iskolában Re­kérdéselröl adnak tájékozta- ményik István tart pártna­tót. Szegeden és a szegedi pot. járásban a jövő héten a kö- Május 13-án, csütörtökön vetkező időpontokban tarta- 15 órakor a szegedi járási nak pártnapot. hivatalban Jáhni László, 19 SZEGED órakor Forráskúton a mflve­Május 10-én, hétfőn 17 lödési házban Dudás István órakor a Belváros l-es párt- lesz a pártnapt előadó, szervezetnél Lajkó Ferenc Makón: május 12-én, szer­lesz az előadó. dán 15 órakor a BMG gyár­Május 12-én, szerdán 14 egységében dr. Perjési Lász­óra 30-kor a ruhagyárban ló tart pártnapot. Siklós János, a KSZV új- Földeákon: május 12-én, szegedi szövőgyárában Dégi szerdán 18.30 órakor a mű­István tart pártnapot. velődési házban Horváth Ar­Május 13-án, csütörtökön pád lesz a púrtnapi előadó. 15 órakor a SZOTE szemkli- Szentesen: május 13-án, ni kán dr. Koncz János, 17 csütörtökön 14.30 órakor a órakor a petőfitelepi I.párt- HÖDGÉP gyáregységénél dr. szervezetnél dr. Ozvald Imre Kelemen Miklós tart pártna­lesz a pártnapi előadó. pot. Ounaüiváros : Automatikus víztisztító épül A Dunaújvárosi Hullám­Vertikumban épül az ország legmodernebb ipari víztisz­tító berendezése. Az auto­matikus víztisztító működése a Cicloflock 6 zabadalom alapján tér el az eddigi módszerektől. A hatalmas derítő medencékben automa­tikusan adagolják a 49 mik­ron szemcsézetű íinomhomo­kot, amely megyorsítja a derített víz ülepítését. A derítőmedencék egy nap alatt 105 ezer köbméter tisz­tított ipari vizet adnak a papírgyár üzemeinek. Az új létesítményt a lajosmiz&el Vízgépészeti Vállalat ez év közepén adja át rendelteté­sének. Egy pedagógus felmondott Száműzetés a városba ? Nem postán kaptuk, maga mint derült égből a villám- méghozzá a lakóhelyem köz­ei tanítónő hozta be levelét, csapás. Miért éppen engem vetlen szomszédságában. Látszólag személyes sérelem jelöltek ki, és ilyen váratla­érte, soraiból (és a beszélge- nul? Domaszéken a huszadik tésünkből) kivehetően mél- évemet, a központi iskolában tánytalanság. íme a levél: a tizennegyediket tanítottam, Tisztelt Szerkesztőség! munkám ellen kifogás nem Tisztelettel: Fodor Péter Zoltánná tanítónő Merednek a kérdőjelek. A levél és a következmények A Domaszék-Zöldfás iskola merült föl, különösebb vá- után nPhezen érteni: Event© 3 millió vásárló Ár, választék, minőség a Centrumban Szegednek legnagyobb áru- érdeklődéssel, noha legalább gén, és a hagyományos Cent­hézft a Centrum, amely új fél év kifutás szükséges a rum-hétfőkön kínált árukon, helyén, a Lenin körúton, ép- felméréshez. A lakásépítések Tavaly 7 millió 390 ezer fo­pen tíz esztendeje áll, és üteme előtérbe állította a rint maradt az áruház vá­benne tetőtől talpig felöltöz- h,7tnrtá-, textiláruk várha- sárlóinak a zsebében az ár­het férfi, nő és gyermek. Ez- háztartasi textiláruk varba engedményes vásárlással, a zel máris sejtettük az áru- tóan növekvő forgalmat is. végleges árleszállítással, az ház alapvető célját, felada- Figyelmet fordít a Cent- áruval, például a hűtőszek­tát, azaz üzletpolitikáját, rum üzletpolitikájában a di- rényekkel adott 300 forintos amelyet joggal elvár tőle a vat iránti igények kieléglté- ajándékutalványokkal, a 20 város is: nagy tömegek igé- sére, miközben a jó ízlést is százalék engedményt nyújtó nyét, ízlését kielégíteni, alakítja a tizen- és húszon- Centrum-hétfőkkel. méghozzá olcsó és középár- évesek öltözködésében. Ha- Azzal kezdtük, hogy Sze­fekvésű árukkal. zánk lakosságának mintegy ged legnagyobb áruháza a Ez vonz ide évente három- 20 százaléka nyugdíjas, s Centrum, és ennél fogva so­millió vásárlót, és még egy- nagyjában ez a szám érvé- kat is vár tőle a város. Az szer annyi látogatót, érdek- nyes Szegedre is. E tekintet- országban a hasonlóan nagy lódőt, aki csak keres vala- ben alacsony árfekvésű, áruházak sorában esztendők mit, és majd szeretne vásá- standard cikkekkel kell ele- óta az előkelő harmadik-ne­rolnl. Dr. Gráf Imre, az áru- get tenni a kívánalmaknak, gyedik helyen szerepel, ház igazgatóhelyettese to- túl a rendszeres szezon vé- Lödi Ferenc régi, Szeged szomszédságú- gyaim sem voltait, csupán ban. tehát a városban lakó megfelelő körülmények kó­nevelöknek közeli. Itt kap- zött ós a kor igényei szerint tak helyet, akik kiszorultak akartam dolgozni. Es vala­a Városból, s akik itt ls ra- hogy természetes volt vala­gadtak, mert egy pedagógus mennyiünknek, hogy átköl­nem szívesen változtat mun- tözve a központi iskola új kahelyet, kiváltképp, hogy a helyére, a nevelők is odake- győzni "a pTdagógüsotcat. hogy közlekedés is javul évről év- rülnek. Természetesnek tart- ]alura menjenek; re. Igaz, az iskola réges-rég hattam annál Inkább, mivel kinőtte épületét, öt szükség- a tanítók közül én dolgozom teremben nyolc tanulócso- itt legrégebben, port dolgozott. A faluból ta- A kívülóuó azt gondolná, nyara jartak a kis tanulok valami háttere van a dolog_ Nehéz, korulmenyek kozott nafc Semmu Am egy ilyen dolgoztak a nevelők, nehez ügy örök nyomot hagy, meg- tizmus és a megtartó erő, körülmények között tanultak rendült a hivatástudatom, egyáltalán a közösségi szel­a diákok. Két csoport hosz- üsszeroppant valami belül, lem minőségét. szu éveken at délután járt ügy érzetI1) nem tudom foly- A történtek bizonyos ér­iskolába a tanyára, ket alsó- tatnij pedig ezen a pály4n telemben ismételten figyel­tagozatos, ahol tanítottam. teljes értékű ember kell. Lel- meztetnek a tanyai iskolák Máshol legalább valtakozo kilef, megrokkantam, s velem nehézségeire, hátrányos hely­tanítás folyt ilyen helyzet- együtt férjem is, aki szintén zetére, temérdek gondjára­ben, de itt a felsőtagozat pedagóguSi fm_ £s szemtanú- bajára. Még ha ezúttal „csu­„nem mehetett haza az esti -a volt az eseményeknek, pán egy pedagógus" magán­órákban . Csak a kicsik? Per- mert szerencsétlenségünkre ügyéről van szó, aki mégha­sze, ez a különleges munka- ugyanabban az iskolában sonlott önmagával. vábbi adatokkal ismertetett meg bennünket. Forgalmuk a tíz évvel ezelőtti nyitás esztendejében 216 millió fo­rint volt. Tavaly 388 millió­val zárták az évet.. Napi for­galmuk 800 ezer éa 2 millió 600 ezer forint között válta­kozik attól függően, hogy milyen ünnepek és évszakok következnek. A forgalom kétharmad részit a ruházati cikkek adják, a többi meg­oszlik a különböző osztályok között. Nap mint nap nagy töme­gű árut rakodnak le, amely­nek forgási sebességót a ke­reslet. határozza meg. Part­neri kapcsolatát a Centrum széles körre, mondhatni, az egész országra kiterjesztette, kezdve a HODIKÖT-től a RABATEX-lg, a helyi nagy­vállalatoktól az ország más részében levő termelő cége­kig. Dr. Gráf Imre hangoz­tatta, hogy esetükben a part­nerekkel a négy öt évre kö­tött szocialista szerződések­nek van jövőjük, éppen nyíltságuk, őszinteségük ré­vén. Ilyen szerződést kötöt­tek a Csongrád—Bács me­gyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalattal. Egyébként a Centrum erőssége: támaszkodhat köz­pontja árubeszerzésére is amellett, hogy önállóságával messzemenően él. Példa er­re, hogy az idén is megren­dezik Szegeden az NDK­nemzeti hetet: 150 ezer ru­bel értékű új árut kapnak a 800 ezer rubeles központi beszerzésből. Napi 15—20 ezer vásárlót kielégíteni — ahhoz az üz­letpolitikai irányelveknek is rugalmasnak kell lenniük. Ami tavaly vagy azelőtt jó volt, az nem biztos, hogy az idén is megfelelő. A népes­ségpolitlkai irányelvek mind erőteljesebb érvényesülésével egyenletes áruellátást kell biztosítani a kismamáknak, bébiknek és gyermekkorú­aknak választásban, minő­ségben és árban is. A vá­sárlóknak kedvező, a márci­us l-én életbe lépett méret­változás után számolni kell a konfekció iránti erőteljes Gépek exportra A Diósgyőri Gépgyárban meg a diósgyőrieket, hogy készített OL—3x1250 típusú érdemes több gondot fordí­lemezvágó gépeket sikeresen tani értékesítésére. Azt ter­állították munkába a Német vezík: több nemzetközi vá­Demokratlkus Köztársaság- sáron is bemutatják termá­ban. Beváltak, ezért további küket, s így remélhetőleg 25-öt rendeltek az idén. tovább bővítik külföldi pla­A külföldi siker győzte cukat. — miért kényszerítenek a körülmények faluról városba olyan pedagógust, aki . két évtizedig vállalta a kiuta­zást, akár a tanyai életfor­mát, hisz erre mostanában alig akad példa, nehéz meg­mlért választotta mind­járt a végső megoldást a ta­nítónő, és miért fogadták el másnap a fölmondást, húsz­évi munkaviszony után; — a munkahelyi demokra­rend mindössze két nevelőt dolgozunk. Azt hiszem, akadt érintett ós ötven tanulót, a volna emberibb meg0ldás. felső tagozat több pedagogu- Legalább korábban közölték savai es nyolcvan tanulojá- volna> Vagy megmagyaráz. val szemben. zák, elhitetik, kint van rám Hanem építeni kezdték az szükség. Hagyták, hogy re­új iskolát a községben, s a ménykedjek, tervezzek, ké­remény megkétszerezte erőn- szüljek, sőt azt ls, hogy át­ket, elviselhetőbbé tette a vigyem hosszú évek óta fel­délutánokat, hisz nem tart szaporodott oktatási eszkö­sokáig már. A tizenkét évből zeimet, tulajdonképpen sze­nyolc évet délután tanítót- mélyi tárgyaimat. Ott, a kö­tam. Érthető, ha mindenki- zösség előtt, a döntés mellett nél jobban vártam az új köz- csak azok foglaltak állást, ponti iskola elkészültét, ahol akik szintén tanítók, s ha­végre délelőtt dolgozhatom, sonló helyzetbe kerülhetné­És 1976 február végén beköl- nek; A szülők, akikkel még töztünk. A szülői munkakö- együtt dolgoztam az új te­zösség segítségével osztá- rem szépítésén, nyilván azt lyom és tantárgycsoportom hihetik, valamit vétettem, ha valamennyi felszerelését át- eltávolítottak. Minden olyan vittük, csinosan berendeztük hirtelen történt, azóta tanít­új tantermünket. Éppen el- ványaimat se láthattam, készültünk, amikor munka- Mert a sokk hatása alatt — értekezletre hívott össze ben- férjemmel együtt, aki ráadá­nünket az igazgatónő. Pisa- sul még szívbeteg ls — fel­kosan, fáradtan, de örömmel mondtunk. Állástalanok le­ültünk, vártuk az új munka- szünk? Két gyermekünk is rendet. És akkor közölték, van, akik szintén megsínylik maradok a tanyán a régi a történteket. Az egészben épületben, az első négy ösz- az a legfurcsább, hogy ldő­szevont osztályt tanítani közben Szegeden tudtam ál­(amelyet mellesleg néhány lást szerezni, igaz, csakszep­szülő rábeszélése után hagy- temberre (tehát nyáron fize­'tak meg). A hír úgy ért, tés nélkül maradunk) — Nikolcnyi István Természetvédelem a Lövérekben Az alpesi klímájú soproni üdülővidék legszebb része, a Felső-Lövérek részletes rendezésére tervet készítet* tek. A jóváhagyott részleted rendezési terv szigorú elő­írásokat tartalmaz a kelle­mes éghajlatú és természeti szépségekben gazdag . üdülő­vidék természeti értékeinek megőrzésére. A jövőben ezen a területen csak kevés építést engedélyeznek, s csak a tájképbe beillő lakóépüle­tek, üdülők építhetők. Az épületek magassága a lakó­övezetben maximum egy­emeletes lehet. A rendezési terv szeriní ebben az övezetben közintéz­ményként is csak iskoía, óvoda, bölcsőde, turistaszál* 16, orvosi rendelő, posta óa tudományos objektum épít­hető az idegenforgalmat szol* gáló üzleteken, szórakozóhe­lyeken kívül. (MTI) BÁTYAI 3ENŐ: Lapok a szegedi tudomány-1 és technikatörténetből 79. Az eklektikus építészet a korábbi stílusokat legyőzve, a múlt század második felében kezdett mind erösebb helyet követelni magának. A ko­raeklektika jegyében született a Dugonics utca 26. szám alatti Járossy-ház, a Klauzál tér 1. szám alatti új Zsótér-ház, amely az árvíz utáni újjáépítő bizottságnak is otthont adott, a Zrínyi utca 5. szám alatti Fellegi-ház, az egyemeletes Vass-féle ház a Lenin körút 14. szám alatt, a Le­nin körút 29. szám alatti Molnár-ház, a Lenin körút 39. szám alatti Kirschner-ház, a Lenin körút 51. szám alatti Ivánkovlcs-ház, a Maros utca 39 A szám alatti, Kisfaludy Ede költő háza. Szeged modern várossá alakulásának alapjait valahol 1860 körül kell keresnünk, ugyanis Szi­lágyi Gusztáv városi főmérnök akkor készttette el a város rendezési tervrajzát, amely természe­tesen figyelembe vette a korábbi, Bainville-féle terveket. Ez a tervrajz annyira elfogadhatónak bizonyult, hogy a Lechner-féle újjáépítési terv­nek is alapját képezte. Ez a terv számolt elsőnek modern, nagyváros kialakításával, amely építészetileg az eklekticiz­mus koróban született meg. Ekkor bontakozott ki a Széchenyi tér mai képe. Ekkor épült Wegmann Gyula és Scherrer József Adolf budapesti építé­szek tervei szerint, a korábbi lacikonyha helyén a városi bérház, amely csak az árvíz után vált hivatalok helyiségévé, addig bérlakások voltak benne. Ekkor épült ismeretlen bécsi mérnök ter­vei alanján a Kis Dávid-ház, a Széchenyi tér 15. szám alatt az Aigner-ház, a Széchenyi tér 13. szóm alatt a Zsótér-ház. Az egykori Kereskedel­mi és Iparbank (ma az IBUSZ helyiségei) We­ber Antal és Ney Béla tervei szerint épült, a ki­vitelezési munkákat Hoffer Károly végezte. Weber Antal, kiváló építőművész, Pesten szü­letett 1823. október 29-én. Tanulmányait Pesten, majd a bécsi képzőművészeti akadémián végez­te. Kezdetben a romantika jegyében tervezett, csak később tért át a reneszánszra és az ek­lektikára. Jelentősebb épületei a volt Fővárosi Takarékpénztár székháza, az Ásványtani Intézet épülete, egyetemi épületek az Üllői úton, va­lamint az angyalföldi elmegyógyintézet épülete. Épületei közül a szegedit, nagyvonalúságával, biztos vonalvezetésével elért hatása miatt kell kiemelnünk. Az európai hírnévre is szert tett művész 66 éves korában halt meg Budapesten, 1889-ben. Lechner Lajos műszaki osztályún korának ne­ves hazai és külföldi szakemberei dolgoztak. Halácsy Sándor végezte az úthálózat-kitűzéseket. Jurecskó Jakab feladata a tetekrendezés és az útépítés volt, Kuklay Béla a feltöltés és a fásí­tás munkálatait irányította. Puhala Adolf a csa­tornaépítés kérdéseivel foglalkozott. A rakpart építésének munkálatait Wein Aurél fogta össze. A vízvezeték kiépítésével Grahn nevű mérnök foglalkozott. Az építkezéseket műszaki szem­pontból Müllet Béla ellenőrizte. Az osztály mun­kájában változó feladatok megoldásával vett részt Bartsch Róbert, Feigelstock Gyula és Ba­yer Béla. A Lechner-féle tervek megvalósításá­ban külföldi mérnökök is közreműködtek, név szerint Baliari, Gros, jacquet, Waldorf és Koz­lowsky. A bizottság mérnökkolektívája számos köz- és magánépületet tervezett, amelyek közül megem­líthetjük a leányiskola (ma a jogi kar) épületét, a szeretetházat, népiskolákat, óvodákat, vámhá­zakat, kaszárnyát, és több belvárosi magánházat. A rekonstrukciós építkezések legismertebb vállalkozója a Jiraszek cs Krausz cég volt. A társulásban Jiraszek Nándor mérnöki diplomával rendelkezett. Az ő kivitelezésükben épült fel a Madár-féle ház a Kárász utcában, a Popper-ház a Széchenyi téren, Rósa Izsó háza, az Európa Szálló a Klauzál tér 9. szám alatt, Tóth Péter háza a Roosevelt tér 5. szám, Szivessy László há­za a Nagy Jenő utca 4. szám alatt, és kivitelez­ték a színház és a íinancia terveit fs. Itt kell megemlítenünk, hogy a fogadalmi templom felépítésére két szegedi mérnök, Vit­kovszky Lőrinc és Molnár Pál készítettek terve­ket, eklektikus stílusban. Ez a terv nem valósult meg. Hamar megvalósult a két bécsi színháztervező rutinterve. Fellner Ferdinánd és Helmer Her­mann 1883-ban készítették a terveket, amely az­tán tüstént fel is épült. A színház 1885-ben le­égett, de hamarosan újjáépítették, és a követ­kező őszön már játszottak benne. Az Európát színházakkal végigépítő bécsi épí­tészkettős első tagja, Ferdinánd Fellner Bécsben született, 1847-ben. Diplomájának megszerzése után egy ideig önállóan, majd 1872-től Helmer­rel társulva dolgozott. Magyarországon számos színház épült terveik szerint. A Népszínházat 1875-ben, a Fővárosi Operettszínházat 1893-ban, a Vígszínházat 1896-ban, a temesvári színházat 1872-ben. a pozsonyi színházat 1882-ben, a fiu­mei színházat 1883-ban, a tatai színházat 1839­ben, a kecskeméti színházat 1896-ban, a nagyvá­rad! színházat 1900-ban, a kolozsvári színházat 1905-ben építették, terveik szerint, ök tervezték a budapesti Károlyi-palotát, amely ma az Orszá­gos Műszaki Könyvtárnak ad otthont. Külföldi színházterveik valósultak meg: Bécsben, Augs­burgban," Brnóban, Karlsbadban, Odesszában, Prágában, Zürichben, Wiesbadenben, Grazban és Salzburgban. Tervezői művészetük főként abban merült ki, hogy alaprajzi újításokkal az épüle­tek minél tökéletesebb kihasználását igyekeztek eíérni. A színháztervező kettős másik tagja, Hermann Helmer Hamburgban született 1849-ben, Fellner­rel együtt, társas viszonyban, 43 évig működtek, és ez idő alatt 48 színházat terveztek. Színházak mel'ett koncerttermek, áruházak, szállodák ter­vezésével is foglalkoztak. Hetvenéves korában halt meg Bécsben, 1919-ben. Fellner korábban halt meg, szintén Bécsben, 1916-ban. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom