Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

Pétitek, 1976. május 7. 3 Beruházások, iparfejlődés A KSH megyei Igazgatóságának Jelentése az első negyedévről Ismert és elfogadott célkitűzésünk a most elkezdődött ötödik ötéves tervidőszakban a hatékonyság javítása és a népgazdasági egyensúly rendbe hozása. Szeged ipara, mezőgazdasága elfogadhatóan „startolt" az 1976-os esztendőben. Erről adott összegezést a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának első negyedévi jelentése is. elemezve megállapították, hogy ebben az esztendőben a tervek 13 fontosabb beruházás befejezésével számolnak, s további 28 eredetileg befejezésre tervezett beruházás —, köztük Szegeden az Élelmiszeripari Szakközépisössze 3,6 százalékkal emelkedett. Az iparon belül a nehézipar dinamikusan fejlődött, a könnyű- és élelmiszeripar tevékenysége viszont az előző év szintjén maradt. Az állami iparban 37 százalék azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek 10 százalékot meghaladó mértékben den helybeli beruházást aka- növelték termelésüket, ugyandalyoznak nehézsegek. A Sze- akkor 41 százalék azoknak a A beruházási politikánkat tását továbbra is anyag- és műszerhiány akadályozza. Természetesen nem mingedi Szalámigyár nagyberuházása a gyorsítási programnak megfelelően halad. A szalámiérlelő toronyépület kola, a rókus—móravárosi fő- technológiai klimaberendezégyűjtőcsatorna, a Gumigyár fejlesztése, Hódmezővásárhelyen a kenyérgyár, a Gépipari Szakközépiskola, a HÓDI KÖT rekonstrukció, az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat rekonstrukciója is — kivitelezés alatt van. A folyamatban levő fontosabb beruházásokra 1976. I. negyedében 198 millió forintot fordítottak, ami az éves előirányzatnak a korábbiaknál jóval kisebb hányadát, mindössze 8 százalékát teszi ki. A gyorsításra kijelölt beruházások közül a kőolaj- és földgázipari létesítményeknek az 1976-os költségelőirányzata 490 millió forint, ebből az első negyedévben csak 64 millió forintot, 13 százalékot használtak fel. A gyorsítási programban szereplő létesítmények közül a csúcsgázüzem — a gyorsított határidőtől elmaradva — ez év januárjában 50 százalékos kapacitással, úgynevezett minimális műszerezéssel termelést kezdett. Az üzem tel.ies befejezése augusztus végére várható. A II. számú gázfeldolgozó üzem szerelési és irányítástechnikai feladatainak terv szerinti megvalósísét leszállították, és a szerelés folyamatosan, jó ütemben halad. A szalámifeldolgozó üzemnél jelenleg a szerelési és üzemi próbák folynak, s május végére várható az üzemszerű termelés elindítása. A beruházás teljes befejezése a jelenlegi készültség alapján a tervezett 1976. évvégi határidőre megtörténik. A foglalkoztatottságról kiadott adatok szerint Csongrád megyében a nem mezőgazdasági ágazatokban az idei első negyedévben 111 ezer embert, foglalkoztattak, alig 1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentősebb létszámnövekedés a közlekedési ágazatban, kulása megfelelt az előirány száma, amelyeknél a termelés alatta maradt az előző évinek. Példákat is említve: a vállalatok közül nagymértékű volt a termelés emelkedése a kőolaj- és földgáztermelő vállalatnál, ahol az idei téli nagyobb igényeknek megfelelően — időlegesen — másfélszeresére emelték a földgázkitermelést. s az év elején belépett csúcsgázüzem termelése is hozzájárult a növekedéshez. A Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál is jelentős volt a termelés felfutása. Visszaesés jelentkezett ugyanakkor a kábelgyártásban, a baromfifeldolgozásban és a paprikafeldolgozó termelésében. A visszaesés sajnos az exporttevékenységünket is meghatározta. A lakosság ellátásának alavalamint az építőipari szövetkezetekben volt. Az összlétszámon belül — a szolgáltatás kivételével — valamennyi ágazatban a nem fizikai foglalkozásúak létszáma emelkedett jobban. Az iparfejlődés az első negyedévben dinamikus volt, a termelés emelkedése mindaz országos átlagot, mind a tervet meghaladva 8,9 százalézatnak. A bérből és fizetésből élő átlagbérei 6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbi színvonalat. Az átlagbérek is szépen javultak: az iparban 6.6 százalékkal, s így a havi átlagkeresetek összege 2606 forint volt. Az építőiparban 2801 forint, a kereskedelemben 2382 forint, a közlekedésben 2837 forint. A szolgáltatásban volt kot ért el. A felfutást dön- a legnagyobb növekedés, 8,9 tőén a kőolaj- és földgázba- százalék, s itt 2419 forintot nyászat eredményezte, nélkü- kerestek havonta átlagosan a le az ipari termelés mind- dolgozók. Gépsorok fimföSdgy áraknak Rí Akadémia közgyűlése Csütörtökön délután — Szabó Imre akadémikus elnökletével — az elnökség és a főtitkár beszámolója feletti eszmecserével zárt ülésen folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 136. közgyűlése. Az ülésen kibontakozott vita alátámasztotta, hogy az Akadémia tudományos testületei a legutóbbi ciklust indító megválasztásuk óta változatlanul töretlen, kiegyensúlyozott politikai közegben, a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló tevékenységet végeztek. A felszólalók egyebek között elemezték a tudományos távlati terveket, kifejtették véleményüket a kutatás középfokú tervezésének fontosságáról. A vita résztvevői — egy-egy tudományág helyzetképét megrajzolva — feltárták a még eredményesebb kutatást gátló tényezőket. Vezető szerep és szövetségi politika A munkásosztály vezető szerepének szükségessége a marxizmus—leninizmus elméletében nem pusztán ideológiai követelmény; a munkásmozgalom gyakorlatában korántsem rövid távra szóló taktikai megfontolás. Marx a kapitalizmus objektív mozgástörvényeinek, a munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak vizsgálata révén mutatta ki, hogy a tőkés társadalom viszonyainak felszámolása csak a munkásosztály vezette szocialista forradalomban lehetséges. A munkásosztály vezető szerepének gondolata tehát nem más, mint a kapitalizmus belső mozgástendenciáinak tükröződése, a tőkés viszonyokat megdönteni képes alapvető szubjektív erő felismerése. A kapitalizmus léte két alapvető osztály — a munkásosztály és a burzsoázia — ellentmondásán nyugszik. Ám a leginkább „tiszta" tőkés viszonyok közepette is az osztályok és rétegek egész sora létezik, tevékenykedik, kapcsolódik be az osztályharcba. Egy részüknek a fennálló rend megőrzése az érdeke, nagyobb részük viszont maga is kiszolgáltatottja a tőkés kizsákmányolásnak, s ezért valamilyen módon meg akarja azt változtatni. A munkásosztálynak a kapitalizmus megdöntéséért vívott harca csak akkor lehet eredményes, ha maga mellé állítja és irányítja ezeknek az osztályoknak és rétegeknek a küzdelmét. Ezért a munkásosztály vezető szerepe elválaszthatatlan a szövetségi politikától: a vezető szerep tőkés viszonyok között a kapitalizmussal szembenálló szövetséges osztályok és rétegek politikai tevékenységének irányítását jelenti. A munkásosztály vezető szerepe és a szövetségi politika összefüggése méginkább előtérbe került Lenin korában, a monopolkapitalizmus kialakulásának és megerősödésének idején. A cári Oroszország társadalmi viszonyai, a feudális maradványok, a parasztság számbeli túlsúlya különösen fontossá tette a hatékony és széles körű szövetségi politika kialakítását. A szövetségesekkel való politikai együttműködés reális közös érdekeken alapul: a munkásosztály csak a dolgozó osztályok és rétegek segítségével tudja a kapitalizmust megdönteni, ezek az osztályok és rétegek viszont csak a munkásosztály vezetésével képesek megszabadulni a tőke uralmától. A közös érdekek mellett azonban mindig léteznek eltérő érdekek is, különböző elképzelések a forradalom céljáról és módszereiről. Ezért a szövetségesekkel való politikai együttműködés és az ideológiai bírálat elválaszthatatlan egymástól. A munkásosztálynak a szövetséget mindenkor úgy kell kiéoítenie, hogy marxista—leninista elméletét ne adja fel, de ugyanakkor ideológiai vitákkal se nehezítse a közös politikai tevékenységet. Ezért az eszmei-ideológiai harcot a politikai szövetségen belül elsődlegesen a meggyőzés módszerére kell alapoznia. A tőkés rendszer felszámolása, a szocializmus alapjainak lerakása után továbbra is megmarad a munkásosztály vezető szerepének szükségessége. Ez a vezető szerep azonban új tartalommal telítődik, új formákban valósul meg. A közös cél, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, fokozatosan kiszélesíti a munkásosztály társadalmi bázisát: a szövetségi politika mindinkább a szocialista nemzeti egység politikájává válik. Ezzel összefüggésben méginkább növekvő jelentőségre tesz szert a meggyőzés, az ideológiai munka: a fejlett szocialista társadalom csak az egész nép közös alkotó tevékenysége révén valósulhat meg. A vezető szerep ezért korántsem pusztán hatalmi eszközöket, adminisztratív intézkedéseket jelent, hanem politikai, elvi irányítást, a marxizmus—lenizmps eszméinek a meggyőzés módszereivel való általánossá tételét. A munkásosztály „ ... vezető szerepe — szögezi le pártunk programnyilatkozata — a szocializmus építésének időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befolyása tovább erősödik. Növekszik politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű munkások száma, új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyamatok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében. A munkásosztály szerene növekszik a szocialista életmód térhódításában és általánosabbá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének, szakmai képzettségének emelése, új és növekvő szükségletelnek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lénveges társadalompolitikai feladat ls." S

a munkásosztály vezető szerené' döntő módon szervezetei, elsősorban a párt révén érvényesíti. Elvi jete" tősége van annak is, hogy a párt, az álla. mi és a társadalmi szervekben, a váltelati igazgatói tanácsokban, felügyelő bizottságokban kellő arányban tevékenykedjenek a munkában kiemelkedő, a közéleti tevékenységre jól felkészült munkások. Etetés munkakörülményeiknek állandó javítása, műveltségük emelése ezért is nagyon fontos, a párt és az állam által mindenkor számontartott feladat. De a munkásosztály érdekeit, vezető szerepének érvényesülését segíti mindaz, ami a szocializmus fejlődését, a parasztság, az értelmiség, az alkalmazotti rétegek érdekeit szolgálja. A XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat, amely társadalmunk következő 15—20 éves fejlődésének fontosabb céljait, feladatait jelölte meg, nemcsak a munkásosztály, hanem egész társadalmunk közös ügye: a fejlett szocialista társadalom mindnyájunk közös tevékenységével énül fel, s az egész nemzet közös otthona lesz. Jőzsa György Az almásfüzitői, az ajkai és a mosonmagyaróvári timföldgyárak részére készít technológiai berendezéseket, gépsorokat a Jászberényi Aprítógépgyár. A gyárnak jelentős az exportja is, összesen 31 országba szállított már gyártmányaiból. Az idén a Szovjetunió rendelt tőlük kohászati berendezéseket, de szállítanak az NSZK-ba és Görögországba is különféle alkatrészeket. Jelenleg Almásfüzitő részére készül egy 50 méter hosszú forgókemence. Képünkön: Készül az almásfüzitői forgókemence Százezer-látogató az űrhajós kiállításon Budapesten, a Munkásrnoz- rencsés százezredik látogatógalmi Múzeumban április nak, Babis Tamásnak, aki a 12-én megnyílt „Űrkutatása Ganz-MÁVAG Szputnyik béke és haladás szolgálata- szocialista brigádjának dóiban" című kiállítást eddig gozója, A. N. Kurenykov, a százezren tekintették meg. kiállítás igazgatója ajándékCsütörtökön, tegnap a sze- kai kedveskedett. (MTI) Jól halad a metróépítés Állomások belső szerelése Csütörtökön, tegnap a ti észak-déli metró egyes SZOT székházában tanács- szakaszának építésében érkozást tartottak a budapesÚ] szénlelőhelyek felderítése A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Szénbányászati tröszt jóváhagyásával, illetve irányításával az ötödik ötéves tervben 1,2 milliárd forintot költenek hazánkban újabb kőszéntelepek felderítésére, kutatására. Ebben az évben 240 millió forintot fordítanak ilyen célra. Az idei kutatási terv — amely a korábbi évekhez képest lényegesen nagyoBb szabású — elsődleges célja, az újabb lelőhelyek megismerése, az új területek kőszénvagyonának pontos megállapítása. Az új program teljesítésével nagyobb választékot, válogatási lehetőséget kívánnak nyújtani az új bányák nyitásához a szénbánya vállalatoknak. (MTI) dekelt vállalatok képviselői. Elmondták, hogy mind a hat, állomás belső munkálatain dolgoznak; közülük a Ferenc körúti és a Deák téri állomás „készültsége" a legjobb. A Deák téri nagy lejtaknában és az aluljáró irányába épített átjáróban a mozgólépcsők szerelése megkezdődött és a Nagyvárad téri, valamint a „Klinikák" állomás belső szerkezetével elkészültek. A Felszabadulás téren és a Kálvin téren megkezdte a munkát a Gép- és Felvonószerelő vállalat. A hat állomás közül a legtöbb munka most a Kálvin téren, adódik. Pártfőiskolások látogatása Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai főiskolájának 30 hallgatója dr. Pécsi Kálmánnénak, a főiskola tanárának vezetésével tegnap, csütörtökön egynapos látogatást tett Szegeden. A főiskolásokat délelőtt a megyei pártbizottság székházában fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, s tájékoztatást adott Csongrád megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A vendégek a későbbiekben megtekintették az olajmezőt, ismerkedtek az ottani élettel, munkával, majd fölkeresték a Móra Termelőszövetkezetet. Emlékezés Berzsenyire Kétszáz esztendővel ezelőtt született Berzsenyi Dániel, lírai költészetünk egyik kimagasló képviselője. Az évforduló alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállítással adózik a költő emlékének.