Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

8 fi.. MAGAZIN Vasárnap, 1976. május 30. így utaztunk hajdanában Könyv Antalffy Gyuláé az érdem, hogy — így utaztunk hajdaná­ban című könyvén keresztül — hitelesen győződhetünk meg ar­ról, miként utaztak őseink. A könyv fejezetei között tal­lózva, egységes képet" nyerünk a Kárpát-medence ezeréves utazá­si múltról úgy, hogy közben megismerjük az egymást váltó közlekedési eszközöket, a szállás­lehetőségek fejlődésének histó­riáját, valamint számos hazai és külföldi utazó korabeli vélemé­nyét a látottakról. A Vereckei­hágón át történt ideérkezéstöl kezdve egészen a századforduló­ig a szerző megismerteti velünk a korabeli magyar tájakat, a ré­gi városok képét, a régmúlt ko­rokban élt embereket és szoká­saikat, a gyalogkalmárok rótta középkori országutakat, a ma­gyarországi törökvilág viszonya­it, a postakocsik hangulatát, az embervontatta hajóséletet, a ne­mes urak útihintóit, Déryné sze­keres színházkorszakát, a régi kocsmákat, fogadókat és az ezek­ben zajlott életet. Nekünk, sze­gedieknek különösen érdekesek lehetnek a könyvnek ama feje­zetei, amelyek a város egy-egy régmúlt emlékét hozzák napvi­lágra. Ilyen pl. a Szegedi bögös­hajón című fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy a 18. szá­zadban a szegedi hajósgazdák­nak mintegy 200 hajója járta a vizeket. A híres szegedi hajóépí­tők, akiket supereknek neveztek, évente átlagban 20, tölgyfából készített lúdláb-kormánnyal el­látott hajót készítettek és bocsá­tottak vízre. A múlt század ele­jén 800 hajóépítő dolgozott Sze­geden, akik igen szerencsés tech­nológiával alakították ki a gyors­járású, biztonságos, kellemes megjelenésű nagy hajót, a bő­gőst. (Az Oskola utcában, az ajándékbolt épületének sarkán, az egykori Arany Oroszlán ká­véház helyén ma is látható egy homokkőből faragott, hagyomá­nyos hajóorr, a bőgő, a szegedi hajósok szimbóluma. A szegedi superek hajóikat mindkét végen csúcsban hajlították, nagy te­herbírásúak voltak, könnyen és biztosan járták a vizet. Ezekre a hajókra, az elülső és a hátsó reszre már egy-egy házikószerű, fedett részt építettek, és szentes, nek ill. csárdának nevezték. A szentes volt a kormányos szobá­ja, a csárda a legénységé, míg az utasoknak kabin állt rendel­kezésre. A visszafelé vontató lo­vakat lefelé dereglyén szállítot­ták. A 18. század vegén rabokkal pótolták a lovakat. A lajmáso­kat, a hajóvontató rabokat, a szegedi várban gyűjtötték össze, miután II. József eltörölte a ha­lálbüntetést, s bevezette az új gályarabságot. A könyv utolsó harminc olda­lán olvashatunk a vasút hazai elterjedéséről, a vasútépítkezé­sekről és a szegedi betyárvilág nagy alakjának, Rózsa Sándor­nak egyik utolsó merényletéről. Az alföldi pásztornép nem a leg­nagyobb örömmel fogadta a füs­tölgő gőzparipát, amely felbor­zolta az ősvilág megszokott nyu­galmát. A szerző Krúdy Gyulát idézve elmondja, hogy Rózsa Sándor és hat cimborája 1868. november 18-án éjjel kisiklatta a Szegedről Pest felé tartó vona­tot Kistelek határában. Rózsa Sándorék dús zsákmányt remél­tek a postavagonban, meg is ro­hamozták, de a mozdony vész­jelére odaérkezett katönaság elől menekülniök kellett. Végül a szerző felemlíti az el­ső magyar baedekert, amely a millennium évében jelent meg 350 oldalon, Magyarország úti­könyv címmel. Most, amikor a turizmus nagy korszakában a „népvándorlás" új tartalmú korát éljük, és a Pa­noráma Kiadó könyveivel egyre­másra ismerjük meg hazánk és a világ minden zeg-zugát, An­talffy Gyula könyve hiánypótló szerepet is tölt be. B. J. Hajtás­válogatás, kötözés M5H5B3M A metszési munkálatok kiegé­szítő művelete a hajtásválogatás.. A szőlő kondíciójához mérten a metszéssel még nem tudjuk ki­alakítani a megfelelő hajtásszá­mot, csak akkor, ha a rügyek ki­fakadnak és kellőképpen kiválo­gatjuk a hajtásokat. A hajtások megjelenésekor a kertészek a tőke minden problémáját le tud­ják olvasni. Lehet ugyanis, hogy a hajtások száma viszonylag ke­vés, kielégítő, optimális, vagy esetleg túl sok. Ha túl kevés és gyenge hajtást nevel a tőke, ak­kor gondoskodni kell arról, hogy több és erősebb hajtást t, képez­zen a jövőben. Erősebben kell trágyázni ilyen esetekben és a metszéskor pedig kisebb terhe­lést biztosítsunk. Ha a tőkén ke­vés, de túl erős és vastag hajtás képződik, akkor a jövőben a haj­tások számának növelésére kell törekedni. Amennyiben nagy tö­megű termőhajtás jelenik meg, úgy túlságosan megterhelik a tőkét, a hajtások gyengén fej­lődnek, a vesszők nem érnek be ősszel és így nem képződik raj­tuk termőrügy. A hajtásválogatás időbeli meg­választása a hajtások nagyságá­tól függ. Ha 25—40 centiméter hosszúak már a vesszők, hozzá­A jövő hét - a múltban Az 1900—1975. között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad ar­ra, hogy összehasonlítsuk a je­lenlegi napi időjárást az egykori­val, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélső­ségesnek, vagy éppen az évszak­nak megfelelőnek, átlagosnak. MÁJUS Középhőmérséklet Atl. maximum Atl. minimum Legmagasabb hőmérséklet Legalacsonyabb hőmérséklet 31 18,9 24.4 13,3 34,0 1 19,3 24,8 13.7 33.8 2 19,3 24.8 13,7 34.9 JÜNIUS 3 19,6 25,2 13,9 _.„ 36,0 1923 1923 1927 1927 1927 1913 1913 4,0 6.8 6,6 2,9 4,6 5,7 8,0 C° 1955 1966 1955 1928 1928 1918 1918 4 19,0 24.3 13,7 35.5 5 18,9 24,2 13.5 34,0 6 19,0 C" 24,2 C° 13,8 C° 33,0 C° kezdhetünk a munkálatokhoz Ilyenkor a meddő és termóhaj­tások jól elkülöníthetők. A ko­paszmetszésű tőkéken 8—16 da­rab hajtást hagyjunk meg, ügyel­ve arra, hogy a megmaradó haj­tások egyenletesen elosztva ma­radjanak a tőkefejeken. A haj­tásválogalással egyidőben a meg­jelent hónalj hajtásokat is szed­jük le. A fej művelésű, csapos­szálvesszős metszésű szőlőkben a hajtásválogatásnál arra kell tö­rekedni, hogy a termőcsapok termőhajtásait hagyjuk meg. míg az u^arcsapon csak egy-egy hajtás maradjon, amiből a kö­vetkező évi termőcsap lesz. A tő­kefejből fakadt hajtások közül 4—5-öt hagyjunk meg. ezekből a következő évi ugarcsapok lesz­nek. így az átlagosan fejlett tő­kéken 10—16 hajtás maradjon a válogatás után. A bakművelésü tőkén a termőhajtások közül a meddőket el kell távolítani, az ugarcsapokon egyenként kettő­kettő hajtást hagyjunk meg, míg a biztosító csapokon egy-egy hajtás maradjon. A szálvesszős metszésű tőkéken a meddőhaj­tások kiválogatására és eltávolí­tására törekedjünk. A kordon­karos és lugasművelésű szőlő­kön a fő cél az legyen, hogy a karok ne kapaszkodjanak fel és a termőalapok egyenletesen el­osztva legyenek megtalálhatók. A termő- és tartalékhajtások esetében ugyanúgy kell eljárni, mint a bakművelésű tőkéknél. Látjuk tehát, hogy a metszés és a' hajtásválogatás szorosan és kölcsönösen kiegészítő művele­tek. De nem szabad a kötözésről sem elfeledkezni. A szőlő hajtá­sai támasz hiányában a talajon elterülnek, és a szél is könnyen letöri azokat. A földön elterülő hajtások lassabban nőnek, hó­naljhajtásokat erősebben képez­nek, kevesebb fényt kapnak, a talajban telelő kórokozó gombák­tól könnyebben fertőződhetnek, mint az időben támaszhoz rög­zített hajtások. A talajra fekvő virág is rosszabbul termékenyül, a bogyók pedig könnyebben rot­hadnak. A szőlőtőkék körüli munkák alkalmával a hajtáso­kat letiporhatjuk, nagy kárt té­ve bennük. Feltétlenül szüksé­ges tehát, hogy a hajtásváloga­tás mellett a kötözést is elvé­gezzük. A kötözésre különféle anyago­kat használhatunk. Lehet raffia, juta-, vagy papírspárga, gyékény és újabban műanyagszál vagy szalag. A kötözésnél arra kell legjobban ügyelni, hogy a leve­leket, virágfürtöket ne fogjuk át és így ne zsúfoljuk a lombo­zatot SZALAY CSILLA Cgy nagymama kedves leve­™ lében megkért, tereferél­jünk egyszer arról, miért váloga­tós az unokája, ő ugyan tudja, de a menye nem tudja ... Csakhogy én nem tudom, miért válogat az unokája. Hacsak nem azért, mint — a szomszéd Pistike. Tőle meg­kérdezi az anyukája: „Drága kis­fiam, sült csirkét ennél-e, vagy rátott csirkét?" Pistike töprengőn nézve: „Melyik a jobb, édes­anyám?" Mire a mama: „Mind­egyik jó, kisfiam, hát adok én rosszat az én drága, egyetlen, ki­csi (stb.) csillagomnak?" Pistike a tarhonyára gondol, meg a rizs­re és a téliszalámira, amit ottha­gyott, mert... Majd megkérdezi, milyen a sült és milyen a rántott csirek, a beható etemzés után pe­dig királyi kézmozdulattal: „In­kább egyiket sem!" i — Palika, akivel édesanyja a levélírónk előtt állt a süteményes­pavilonnál. „Kiflit kérsz, vagy brióst, drága, egyetlen, aranyos, kicsi (stb.) kisfiam." Palika nem tudja, mit vagy kit tisztelhet a briósban. „Mit kérsz hát?" — sürgeti az anyja. „Semmint!" — nyafog a fiúcska. — Katika, akinek elvennék az étvágyát akkor is, ha volna, mert: „egyet a papának, egyet az öcsi­nek, egyet a mamának". Hát fog ó mindenki helyett enni? Az én lányom nem válogat: mindig tejbegrízt akar. Anyám jutott eszembe, aki a háború alatt falatonként osztotta el, ami akadt. Nem kívánom sen­kinek! Mégis eszembe jut néha. És ilyenkor: — Gyerekek, sajnos, csak ez van ma reggelire. (Egy kis vajas kifli, vagy parizer, vagy körözött, retekkel.) Még nagyobb baj, hogy csak ilyen kevés. Elosztottam há­rom felé. Na, esetleg még egy ki­csit lehet majd belőle.... de csak nagyon kicsit. Es nagy szomorúan háromszor annyit falnak be, mint máskor. De könyörgöm: hagyjuk a tej­begrizes és kiflis zsarnokokat né­ha éhesen. Honnét tudják meg, hogy az evés is lehet öröm? Sz. M. Ünnepi könyvhét Az ünnepi könyvhét alkalmából idézünk a rejtvény vízszintes 1., 69- és a függöle­leges 20. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az ünnepi könyvhét célja (Zárt betűk: V, P. D, L, A.) 13. Ré­gen a lányokhaját díszítette. 14. Juttasd. 15. Föld alatti munkahely. 16. Egyszeri rövid, csörgő hangot ad. 18. Kenyertész­tából sütött lepény alakú tészta, névelő­vel. 20. AÁM. 21. Az író ajánlással látja el művét. 23. OMZ. 24. A ruha része. 26. Világhírű csehszlovák diszkoszvető. 27. .. .rádó, a bőség mesebeli országa. 28. Svéd, román, osztrák autók jelzése. 30. Ipari növény. 31. Argon és oxigén vegyje­le. 32. Szabalytalankodik a labdarúgásban. 35. Ennivaló, étel. 37. Állatok tartására való építmény. 38. Ennél a községnél öm­lik vissza a „Soroksári-Duna" a nagy Du­nába. 39. Egyiptomi keresztény. 40. Szot­mizációs hang. 41. Nagyszerű, pompás ar­gó-formában. 44. Férfinév. 46. Olaszul hegycsúcs — pizzó, egynemű betűi. 47. Zu­hanj! 49. Vörös angolul. 50. Szúró szerszá­mod 52. Megszegyenítő. 54. Házkörüli te­lek. 56. Medicus német botanikus nevé­nek rövidítése, növények neve után. 57. legismertebb sportriporterünk (György). 59: Csak félig trófea. 60. Átnyújtom. 62. Valaminek a lebonyolítását szervezi. 65. . .strand, Nobel-díjas svéd szemorvos. 66. Osi magyar vármegye volt, megszűnt. 68. Kifürkész, kikémlel. 69. Újságíró, aki­nek a kezdeményezésére 1927-ben először rendezték meg a könyvnapokat (Zárt be­tű: K.) FÜGGŐLEGES: 1. Árpád-kori település a Zagyva völgyében. 2. Kásaszerűen lágy, ikrás. 3 Szívesen, örömmel. 4. Norvég és török gépkocsik jelzése. 5. Angol hossz­mérték. 6. Part aljában: víz vájta üreg. népiesen. 7 Arad egynemű betűi. 8. Oda­vág. odaüt. 9 Szalonnát rövid ideig főz. 10. Vágány belső része! 11. A nem telje­rejtvény sen átsütött húsételre mondjuk. 12. Told. 17. Ede betűi. 19. Heves megyei község, ford. 20. A kezdetben megrendezett könyv­napok egyik célja (Zárt betűk: I, T, A A.) 22. Idegen női név. 25. Város a SZU-ban, a világ egyik legnagyobb vízi erőművének helye. 27. Aki valamely vallás hittételei­ről eltérő nézeteket vall. 29. Mindig kéz­nél levő hosszmérték. 31. Anonymus sze­rint őseink itt győzték le Zalánt. 33. Egy helyben van. 34. Mezőgazdasági kollektí­va, közhasználatú rövídtése. 35. EOD. 36. Haladó csoport legeleje. 42. Két szék kö­zött ide lehet esni. 43. ízeit lábú állatok érzékszerve. 45. Közlekedést jelöl (két szó). 47. Zseblámpa működésével kapcso­latban mondjuk. 48. A színész „leckéje". 51. Vigadó, bálterem régies formában. 52. Mutatószó névmás többes számban. 53. OSE. 55. Rézzel díszít. 57. Svédország és NSZK-beli gépkocsik jelzése. 58. Hajdan fejlett műveltségű délamerikai indián nép. 61. Mint nemetül. 63 ózás, eljá­rás szikes talajok megjavítására. 64. A Halotti-beszéd ismert szava. 67. Fekete István népszerű állatregényeinek egyike, az utolsó betű nélkül. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1„ 69. és függőleges 20. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Langyos eső 6uhog a lombo­kon — A vadgerlék szavaló-kórusa átbúg a suhogáson. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyves­boltban, ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Tóth László, Szeged, Pillich Kálmán u. 14., Sztankovics József, Szeged Kiskun­dorozsma, Kisfaludi u. fc2., Varga Mihály­né. Algyő. Szeder u. 19., Biltsik Katalin. Szeged, Tarján 217 B., Czakó László, Sze­ged, Tápéi u. 7/A. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő min­dig a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: Délmagyarország Szerkesztősé­ge, 6740 Szeged, Tanacsköztársasag útja 40 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom