Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

4 Kedd. 1976. májas V. Hegjelent a májusi Tiszatáj Illyés Gyula öt új vertével írói művészetében a szeményit a Tiszatáj májusi szá- lyesség, az önelemző és önma. A versek (Szótváró asz- vallomásos kitárulkozás... saony, Elalvás előtt, Nem Jelleg és értékteremtő mileez háború, Világjárás után, nőség." Az Irgalommal, az Kézben a jövő) a már jó író utolsó regényével két ideje munkált lírai szintézis írás is foglalkozik. Domokos újabb elemei. Klasszikus Mátyás a Németh László-i rangú s egyben a legna- elbeszélőforma valamennyi gyobb é« legérvényesebb jellegzetességének és motipéldák közül való modern vumának összegzését látja a Tudósaink részesei a szocialista építésnek költészet ez. regényben. „Németh László ötven évvel ezelőtt jelent ••'nem az önfeladó aszkémeg Kolozsvárott a Korunk zis' hanem a bold°e- .*rtel" mes élet receptjét ajánlja, reméli Kertész Ágnes történetében." — írja Imre Lászhaládó "íróknak 10' KoeiU Rózsa az író tör" ténelmi drámáit vizsgálja. Vekerdi László Németh kivételes gondolkodói teljesitcímü társadalomtudományi é« irodalmi folyóirat. Ezt a marxista szellemben szerkesztett, a fórumot teremtő lapot köszönti most a Tiszatáj. Tordai Zádor a Korunk indulá sának néhány dokumentu- m*"*™ mutat rá. Kiss Fámát közli. Balogh Edgár, renc Németh Lász10 éi az , . ,„__ . .. . orosz irodalom címmel írt M 1957"ben újra megm- tanuImánvt Al t)sszeáilltás. dult folyóirat szerkesztésé- hoz jórészt ismeretlen fényben igen nagy szerepet vál- képek kapcsolódnak, lalt. A régi és az új Korunk A folyóirat májusi ^4. című írásában idézi föl a ban közli még Bor Ambrus lap ötven évét. A Magyar és Esterházy Péter prózai Televízió által a Korunk írásait. Horgas Béla, Gutái szerkesztőségében fölvett beMagda, Döbrentei Kornél és Téglásy Imre verseit. — A szélgetés közlésre alkalma- kritika rovatban két romázott szövege is olvasható a niai magyar tanulmányköTisiatáj májusi számában. tetet bíról vekerdi László és A beszélgetést, melyben Gáli Radnóti Sándor. — Szabó Ernő. Racz Győző és mások istvántói, mai prózánk követtek részt, Pomogáts Béla rán „ihunyt nagy tehetségéIrodalomtörténész vezette. től Csurka István búcsúzik. A hetvenöt éve wületett — Az új Tiszatájt Stáhlik Németh Lászlóra, a hussa- János és Sonkodi István rajdik századi magyar próza- illusztráljak. Irodalom egyik legkiemelke- m^a^^msmmmmm^^^mmme dőbb alakjára emlékezik a TiszAtáj új száma. Karesz tury Dezső, Fodor András. Tüskés Tibor lírai hangú írása Németh Lászlóról, az emberről ad pontos, jellemző, nem egy vonatkozásban emlékezetes rajzot. — A folyóirat közli az írónak a Gellért-hagyatékból előkerült, elveszettnek hitt egyfelvonásosát, a Káin és Ábelt. Az 1928-ban írt „paraazttörténet" tulajdonképpen a néhány évvel későbbi, a parasztság és a belőle származó értelmiség ellentmondásos kapcsolatát nagy drámai erővel megjelenítő Bodnárné előde. — Németh László vásárhelyi éveinek eddig ismeretlen dokumentumait Grezsa Ferenc közli. E válogatás is bizonyítja, hogy Németh László — kultúrpolitikusként, íróként, pedagógusként egyaránt — kezdettől a születő új társadalom érdekében munkálkodott. A Népi Művelődési Intézet számára programot, a Dolgozók Iskolájának tantervet készítő Némethról joggal írta 1048-ban Király István: „Németh László nyílt, őszinte állásfoglalása r haladás gondolata mellett... (jelkép), hogy válik népünk jobbjainak a lelkében mindinkább belsőleg átérzett, nagy történelmi fordulóvá az 1845-öa felszabadulás ténye." (Folytatás a 3. oldalról.) dományos kutatás és a műszaki fejlesztés megnövekedőit társadalmi, népgazdasági jelentőségének megfelelően nőttek az e célra fordított összegek. Emelkedésük gyorsabb volt, mint a nemzeti jövedelem növekedési üteme. Az országos távlati tudományos kutatási terv elősegítette a társadalmi igények és a kutatómunka öszszehangolását. Nőtt a gya, korlatban közvetlen hasznosítható kutatási eredmények, s általában a népgazdasági célokat szolgáló tudományos vizsgálódások aránya. Bonyolult feladatokat kell megoldani Bonyolult feladatokat kell megoldanunk a hatékonyság emelésében, a minőség javításában, s mindezek csak úgy oldhatók meg, ha az eddigieknél is nagyobb mértékben számolunk a tudomány segítségével, eredményeivel, és azok minél gyorsabb alkalmazásával. Ugyanis — mondotta Lázár György — a tudományos eredmények járulhatnak hozzá a leghatékonyabban a termelési szerkezet további korszerűsítéséhez, új, fejlettebb technológiák bevezetésével, s ezzel a gazdasági tevékenység jövedelmezőségének növeléséhez. A tudomány növekvő társadalmi, népgazdasági jelentősége ugyanakkor összefügg azzal is, hogy a gazdasági növekedés forrása fejlettségünk mai szintjén és a jövőben méginkább a termelékenység növekedése lehet, ez pedig elképzelhetetlen másként, mint a kutatás és fejlesztés eredményeinek gyors felhasználásával. A megnövekedett követelményeknek — folytatta a miniszterelnök — tudom íny 04 Hetünk csak akkor tehet eleget, ha biztosítjuk, hogy a gazdaságpolitikai célok és a tudománypolitika még szervesebb kapcsolatba kerüljön, A tudományos kutatásoknak és a termelésnek közelebb kell kerülnie egymáshoz, ügy, hogy a népgazdaságban, a vállalatok munkájába a tudomány eredményei a termelés hajtóerejévé váljanak. — Tisztelt Közgyűlés! Mi előrenéző, jövőbe tekintő társadalmat építünk. Szép kifejezője ennek pártunk programnyilatkozata, amely az elkövetkező 15—20 évre határozza meg a szocialista építés céljait. Szocialista jövőnk építésében a hosszabb távra szóló gazdasági, műszbki-technikai feladatok meghatározása és megvalósítása mellett a társadalmi életviszonyok tudatos alakítása, a tudati viszonyok fejlesztése kerül mindinkább munkánk középpontjába. Társadalomépítő tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen, hogy egyre többet tudjunk az emberről. Ez nemcsak a gazdasági hatékonyság szempontjából fontos, hanem azért is nélkülözhetetlen, mert semmiféle tudományos ismeret alkalmazásinál nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy milyen emberi viszonyokat változtatunk meg egy-egy új felfedezéssel, s milyenek az alkalmazás emberi feltételei. Tudnunk kell — mutatott rá Lázár György — órdekeltek-e az emberek az új A Németh László-1 regény és az Égető Eszter címmel Grezsa Fereno az életmű egyik csúcsát elemzi. Fülöp László tanulmányában (A regényíró személyessége) pedig azt bizonyítja, hogy -nem fölösleg és nem járu lék Néaaagtereca&y.-. jwaooocw* Attüa HÁZASSÁG 1. kerület Szeged: Mészáros Zoltán és Goipergel Edit Julianna, Deme József es Kanésa-Nagy tva, Kovéca László és Benczilc Erzsébet. Sebők Lajos Qyőzö éa Kovács Ágnes Mária, Dénes József és Csicsely Erzsébet Anna, Lethenyei L*s»ló és FUz Ilona, Székelyhídi Miklós János és Vojnár Gabriella Judit. Csehók József és Széli Sva. Kovalik János és Kovács Mária. Fodor János és Gál Katalin, Danc«<V László és Pethő Ágnes, Bank Sándor és Zádorl-Fekete Etelka, Katogán László Fereno és Zomborl Zsuzsanna Ioén, Komáromi Ferenc és Fábián Margit Irén. Szélpál István éa Nagyszóllősi Klára. Lázár Miklós és Kurunczt Mária Erzsébet. Széli Tibor Frigyes és Oyőrfl Magdolna Erzsébet. Veress László Ernő és Kovács Ilona Erzsébet. Molnár Sándor András és Hajós Zsuzsanna, Pár Zoltán és Kórmöczl Ilona, Szamosközi Fereno és Mutyán Te. rézlá, Louskat Béla és Kurali Ágnes, Tóth József Antal es Földi Annamária házasságot kötöttek. Saőreg: Varga János György és Bárányi Zsuzsanna Irén .házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Halál Dezső Ferenc és Földi Erika, Pörneld János és Csermely Anna Piroska. Muhi Miklós éa dr. Boruzs Ilona, Turbucz Károly és Kőszegi Julián* na. Márton István és Tőrök Erzsébet Ilona, Bella Lajos és Csonka Mária Magdolna házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Halmos! Péter és Kiss Magdolna, Bozókt István és Dékány Irén Enikő, Plenter János és Kotroczó Gizella hálásságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kínzó Imre Istvánnak cs Papdl Irénnek Tünde Ibolya. Méhes Mthalynak és Tóth Líviának Zsolt. Bohner Ferencnek és Dorányi Juditnak Tamás, vígh Imrének és Csonka Margitnak Zoltán. Guzsván Mihálynak és Guzsván Margitnak Attila, Tapasztó Sándor Józsefnek és Mrooskó Magdolnának Sándor, Szabó Sándornak és Kabók Rozáliának Sándor. Papp Szilveszternek és Ordög-Csöre Gizellának Szabolcs Szilveszter, Kókal József Attilának es Lévát Ilonának Péter, Illés Józsefnek és Farkas Klárának Zsuzsanna, Póg

lty Jozaefnek éa Halász Erzséetnck József, Tóth Mihálynak és Zsuborl Máriának Andrea Maria. Békél Lásslónak és Kis Idának Judit, Kun Lászlónak és Kovács Ildikónak Gábor, Taskovies Benedeknek és Zámbó Máriának Zsolt. Vasa Lászlónak és Berta Piroskának Timea, Papp József Tamásnak és Pataki Mária Magdolnának József Roland, Toih Zohán Istvánnak és Pokorny Kornélia Zsuzsannának Emese. Balogh Mihálynak és Kiss Gyöngyi Mártanak Mihály Csaba, Hrabo Antalnak éa Godó KóOe Családi események dola Imrének és Nagy Jolánnak Mónika, Fülöp István Gábornak és Börcsök Ilonának Hajnalka Ilona, Kiss Istvánnak és Muesi Ilonának Agnas Mariann. Ketsel Pál Ferencnek és Bagi Katalinnak Ferenc, dr. szabó Tibor Józsefnek és Kürtösi Katalinnak Szilárd, Zsemberi Sándornak és Bozó Katalin Etelkának Erika, Krucsó Dánlelnek és Mészáros Juliannának Andrea. Lovászi Zoltán Mihálynak és Rádai Mária Piroskának Zoltán Tibor, Farkas Antalnak és Látó Erzsébetnek Erzsébet Ida, Wand.j EUud Riohardnak és Marosi Mariettának Bryan Antonl, Radics Jánosnak és Süveges Erzsébetnek János, Szél Imrének és Ördög Juliannának Ibolya, Nagy Istvánnak és Kiss Margitnak István. Hornyék Sándornak és Moravszkl Erzsébetnek Erzsébet Anita, Maczka Sándornak és Kiss Piroska veronikának Sándor, Nemes Lászlónak és Katona Ilonának Sztlvta, Nacsa Lászlónak és Nacsa Ilonának Attila, Tóth Pálnak és Somogyi Irén Annának Balázs, Hőgyt Ferenc Józsefnek és Sebők Jusztinának Klaudina Sarolta, Matovios Lajosnak és Mayer Annának Anikó, Angelt Istvánnak es Zombori Katalinnak Zsolt, Táborosi Péternek és Simon Máriának Zita, Pesti Józsefnek és Varga Editnek Szabolcs, Link Mihálynak és Klspéter Ibolyának Dánlel, Bárdos Lászlónak és Lövgy Máris Gabriellának Bertold. Szarvas Istvánnak es Makra Ilona Rozáliának Sándor Tibor, Gerhát Lászlónak es Magassy Magdolnának Orsolya Mária, Somogyi József Mihálynak cs Kovács Mária Teréziának Szilvia, Csányi Sándornak és Apró Ilona Irénnek Zoltán. Szabó Isivannak es szabadszállást Mártának 8«sboles, Guttman Lajosnak éa Dcesák Juliannának Edina, dr. Bzőke Péternek es Temesvári Mária Arankának Peter. Horváth Ferenenek es Turl Máriának Zsolt Ferenc, Kelccsenyl Mihálynak és Szakter Gabriellának Maria Karolina, Teleki ayörlynek él Adorján Erikának Tamás Valter, dr. Galuska Lászlónak és dr. Márton Hajnalka Erzsébetnek Anlkn Zsuzsanna. Dobó Andrásnak és Pálfi Arankának Andráa Zsolt, Horváth Károlynak és Ábrahám Márta Honának Alexandra, Falusi Ferencnek és Puttn Erikának Zita, vtda-Sztirs Imrenek es Dékány Eva Gyöngyinek Kva, Mása Istvánnak és Makra Arankának Zoltán, Turl József Sándornsk és Tácsi Irmának Rita Hona, Juitln Lajosnak és Uzsokl ldéngk Gábor, Esztergomi Mihály Lászlónak es Ballal Zsuzsannának Kata Dóra. Lakatos Tibornak és Oál Anna Máriának Róbert, Patyik Mihálynak és Gulics Erzsébetnek Zoltán Mihály, Korom Lászlónak és Vasadl Anna Juliannának Tímea Ágnes, Sere Mihálynak és Szélpál Annának Krisztián. Márkus Mihálynak és Turl Erzsébetnek Mihály Balázs, Zomborl Szilveszternek és Danl-Csjpak Máriának Mária Erika, Lázár László Györgynek és Susán Rozáliának T,mea nevü gyermekük született. m. kerület Szeged: Balogh Ferencnek és Bozókl Rozáliának Edit, Nagy Jánosnak és Kerekes Erzsébetnek Krisztina, Fekete Bálintnak és Tarjányi Ilonának Evelin Csilla, Csányi Imrének és Sípos Eszternek Eszter, Köntös Imre Istvánnak és Pál Margit Zsuzsannának Kátaltn. Birkás Andrásnak és Varga Erzsébetnek András László, Gémes Józsefnek és Üveges Arankának Zsolt György, Béres Pálnak es Gémes Rozáliának Tímea, Prtskin Sándornak es Elő Ágnesnek Beatrix Mónika, sáfár Lászlónak es Ábrahám Juditnak Erika Judit, szilágyi Árpád Józsefnek és Mamuzsich Erzsébetnek Árpád Levente, Horváth Józsefnek és Harkal Gizellának József. Mátrai László Vilmosnak és Rigó Juliannának Szilvia. Salánál Józsefnek es Juhász Márta Katalinnak Attila. Szaszkó Ferencnek és Borosok Ilonának Ferenc, Bakonyi Zoltán Józsefnek és Penozlnger Évának Eva Júlia, Rádóczl Imrének és Lamper Katalin Juditnak Attila Imre, Pálffy Sándor Józsefnek és Naess Irénnek Péter Sándor nevű gyermekük gzületett. HALAI.OZAS I. kerület Szeged: Zádori Kálmán. Kertész-Farkas Jenőné Hornyák Franciska,- Babinyecz Józsefné Kovács Rozália, Rózsa Istvánná Batkt Mária. Komócsin Györgyné Langruber-Koema Katalin, Plotényi Géz.áné Szívós Vilma, Pusztai János. Smalda Ferenc. Horváth Erzsébei, Sója György, Kovács Jánosne Bozokt Julianna, Badó Antal, Bauer János, Zákányt József Jakab, Szabó Pálné Papp Maliid, Szabó János Pál, Húszán Imre. Ocskó Jánosne Csonka Rozália, Faragó Ferenc, dr. Orüner István, Kasza Istvánná Batkt Anna, Bálás Elemér meghalt. Bzrtreg: Árva Jínoané Nagy Rozália meghalt. II. kerület Az,eged: Bodré Petemé Némrt Julianna, Dékany Palné Bzendral Julianna. Jákli Kaiman, Rgpkó Jánosne Király Maris, Baranyl Lajosné \ Szatmári Krzsebet, Balda István meghalt. III. kerület Szeged: Détarl latvánné Ubori Katalin, Kapás Péterné Tomuovteh Terézia, Ocskó I'eronené Zomhnrl Veronika, Olllezo Anikó Krisztina, Halogh Perenené Tó tűi Rozália, Fodor Istvánná Olasz Julianna, Bacsó László, Hárl Lajos, Csala Ferenc, Rndó Intre, Kovács András. Vasa Jenő meghalt. ismeretnek megfelelő cselekvésben, avagy ellenkező az érdekük. E kérdések tisztázásához nélkülözhetetlenek azok a tudományok, amelyek az ember közösségeivel, gazdasági es társadalmi viszonyaival, kapcsolataink erkölcsi, jogi szabályozásával és minffezt egységbe foglaló világnézetével foglalkoznak. Elmondhatjuk tehát, hogy jövőnk, társadalmunk építésében a tudásnak, a tudománynak új, az eddiginél is meghatározóbb szerepe van kialakulóban. Ez megnöveli a tudomány munkásainak feladatát, és egyben társadalmi felelősségét Is — hangsúlyozta a miniszterelnök. A kutatásfejlesztés alapvető érdek Lázár György előadásinak további részében a munka hatékonyságát növelő, eredményességét gazdagító feltételekről szólt. Hangsúlyozta, hogy fokozni kell a tervezés, a gazdálkodás, az Irányítás módszerelnek tökéletesítését, az anyagi és szellemi erők jobb koncentrálását, a hazai és nemzetközi kutatások teljesebb összehangolását, a tudományos munka hatékonyságának növelését. A megjelölt célok valóra váltásának zálogaként mutatott rá, hogy a rendelkezésre álló szellemi kapacitás koncentrálása, a belső tartalékok mozgósítása és takarékosabb felhasználása az intenzív fejlesztés alapvető követelménye. Ennek — mondotta — az erők és eszközök oldalán is következetesen érvényt kell szereznünk, mert csak így biztosíthatjuk a tudomány fejlődésének eddigi dinamikáját, társadalmi szerepének növelését. Ebben áll a tudomány művelőinek és a tudományirányitást végzők közös feladata, a magyar kutatás-fejlesztés alapvető érdeke. A Minisztertanács elnöke az intenzív és szelektív fejlesztés kérdéskörét elemezve elmondotta: Az eddigieknél aktívabban kell bekapcsolódni a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A KGST komplex programjának végrehajtása — együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval — ehhez jó lehetőséget ad, és az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy öszszefogással nagy tudományos feladatokat oldjunk meg. Hozzáfűzte: van tennivalónk a hazai munkamegosztás tervszerűségének javításában. is. Kutatóink 37 százalékát az egyetemi oktatók teszik ki. a kutatás fejlesztéséből való részesedésük ennek ellenére mindössze nyolc százalék. Az egyetemi oktatók többsége színvonalas tudományos munkát végez, de részben az anyagi eszközök elégtelensége, a kutatási feladatok hiánya miatt nem, vagy alig alakulnak ki tudományos kutatóműhelyek, s a meglevők is nehezen tudnak versenyezni a kutatóintézetekkel. Ezen pedig — mutatott rá a Minisztertanács elnöke — nemcsak a magyar tudomány veszít, hanem az oktató-nevelő munka is. önmagukban a már ismert feladatok is megsokszorozott felelősséget és energiát követelnek valamennyiünktől. Ezért most megvizsgáljuk, hogy tudománylrányításunk egész rendszere, és az ezt Irányító szervek, milyen mértékben képesek megfelelni h megnövekedett társadalmi igényeknek, tevékenységüket milyen Irányban kell változtatni, javítani. A jelenleginél jóval egyszerűbb, bürokráciamentesebb és upyanaklcor határozottabb, dinamikusabb irányítási rendszert kívánunk kialakítani. Továbbra is jelentős teret szánunk a kutatóhelyek és a vállalatok közvetlen kapcsolatának — hiszen ez garanciát jelent a gyakorlati, rövid távú igények kielégítéséhez. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyezünk a hosszabb távú társadalmi, gazdasági célok érvényesítésóre. Ennek megfelelően olyan központi irányítási gyakorlat kialakítására törekszünk, amely a társadalmilag legfontosabb tudományos kérdésekre összpontosít, előteremti a megfelelő feltételeket, s ezek megoldásában a kutatók, tudományszervezők kezdeményezésére, alkotókészségére épít. Aláhúzta: e munka számára jó keretet adhat az országos távlati tudományos kutatási terv, ha azt az eddigieknél programozottabbá, élőbbé, rugalmasabbá tesszük, s következetesen megteremtjük feltételrendszerét. — Ebben, a most folyt? munkában — akárcsak a tudománypolitikai irányelvek kidolgozásában és végrehajtásában — tudósok, kutatók, tudományszervezők; gyakorlati szakemberek, köztük az Akadémia vezetői, tagjai, munkatársai vesznek részt. Biztosak vagyunk abban, hogy a készülő értékelés, a javaslatok és a nyomukban születő intézkedések tudományos közvéleményünk egyetértésével fognak találkozni. Sokoldalú elismerés Tisztelt Közgyűlés! Kedves Elvtársak! — Az Akadémia a Központi Bizottság és a kormány véleménye, értékelése szerint eredményes mun-> kát végzett. Előrelépett aa akadémiai reform valóraváltásában, eredményesen ke* reste a testületek országos szerepének érvényesítését biztosító új tevékenységi formákat, hasznos segítséget nyújtott a kormánynak és a párt vezető szerveinek. Nőtt az Akadémia és az egésa magyar tudomány társadalmi megbecsülése, tekintélye és nemzetközi elismertsége ls; nemcsak a tudományos életben, hanem a közéletben is méltóan képviseli a tudomány jelentőségét. Tudósaink felelősséget és aktív részt vállalnak szocialista társadalmunk építésében. Megtisztelő kötelességem; hogy most. amikor a jelenlegi közgyűlés új tagokat és új testületi vezetőket választ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében megköszönjem az Akadémia eddigi testületi vezetőinek munkáját, és mindannyiuknak sok sikert, eredményes további tudományos és közéleti tevékenységet kívánjak. Egyben hadd kívánjak sok sikert a megválasztandó új testületi vezetésnek és a Magyar Tudományos Akadémia új levelező és rendes, valamint külföldi tiszteletbeli tagjainak is. Kívánom, hogy tevékenységükkel legyenek méltók az Akadémia legjobb hagyományaihoz, s erejükhöz mérten járuljanak hozzá a Magyar Tudományos Akadémia, a magyar tudomány és az egész szocialista társadalmunk előtt álló feladatok megoldásához, közös ügyünk, a fejlett szocialista társadalom építéséhez, népünk jövőjének, további felemelkedésének biztosításához — mondotta befejezésül Lázár György, Az akadémiai aranyérem átadása A délelőtti program befejező eseményeként ErdeyGrúz Tibor, az MTA elnöke átnyújtotta Bodnár Géza akadémtkusnak tudományos, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréséül az 1976. évi akadémiai aranyérmet. Bodnár Géza akadémikus a hazai mikróhullámú híradástechnikai kutatás kezdeményezője és irányitója, valamint a magyar mikróhullámú híradástechnikai ipar egyik megalapozója. Az Akadémia közgyűlése délután osztályülcsekkel folytatódott.