Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

2 Szerda, 1976. május 26: SULI­jegyzőkönyv ratifikálása 0 Washington (TASZSZ) Anatolij Doohinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Fred Ikle, az Egyesült Államok fegyver­zetellenőrzési és leszerelési hivatalának igazgatója hét­főn kicserélte a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról kötött szerződéshez kapcsolt, 1974. július 3-án Moszkvában alá­irt jegyzőkönyv ratifikációs okmányait. A jegyzőkönyv, amely mindkét fél szómára egyre korlátozza a rakétaelhárító rendszerek és összetevői el­helyezési körzeteinek számát, a ratifikációs okmányok cse­réjével hatályba lépett és a rakétaelhárító rendszerek korlátozósára vonatkozó 1972. május 26-i szerződés szerves részét képezi. Befejeződtek a szovjet­angolai tárgyalások L. Brezsnyev fogadta az angolai miniszterelnököt 0 Moszkva (TASZSZ, MTI) teljes kölcsönös megértést dő köztársasággal való szo­tükröző légkör jellemezte. lidaritását. „ .. , Leonyid Brezsnyev az ' • , _ Kedden, a Kremlben be- SZKP KB főtitkára kedden Leonyid Brezsnyev és Lo­fejeződtek a szovjet—angolai f0gaata Lopo do Nascimen- po do Nascimento megerősí­UAyS>eszéléseken szov- aZ Angolaí tették azt a közös törekvő­jeJXélSeítAleS ta-asag minisz^relnokeh süket, hogy minden lehetsé. .A talalkozon Lopo doNas- eszközzel hozzájárulnak cimento, aki hivatalos lato- _„„._ . . . . , .. gatáson tartózkodik a Szov- SZKP es ® MPLA ka~ jetunióban tolmácsolta a zötti sokoldalú kapcsolatok szovjet népnek, az SZKP- megszilárdításához. A Szov­angolai*"Tszről" pedig"LolTó nek « \ .Leon?d Pre7'^yeov jotunio és az Angolai Népi do Nascimento, az MPLA nép ^Köztársaság • a szovjet és az KngllafSSS MPLA^és MÍ0gosUnnhoPNeto angolai nép közötti barátság r i_i„: . 4„„í. elnök testvéri üdvözletét, és együttműködés további fejlesztéséhez. Koszigin, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, • Dmitrij Usz­tyinov honvédelmi miniszter, más hivatalos személyiségek, forradalmi tanácsának tagja, miniszterelnök és vezetett küldöttség tagjai. az általa Lopo do Nascimento meg­köszönte azt az önzetlen se­Közéleti napló PERUI PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun- titkárhelyettes, a politikai káspárt Központi Bizottsága- bizottság tagja vezet. A kül­nak meghívására kedden Bu- döttséget a Ferihegyi repü­dapestre érkezett a Perui lőtéren dr. Nagy Gábor, a Kommunista Párt küldötlsé- KB külügyi osztályának he­ge, amelyet Raul Acosta fő- lyettes vezetője fogadta. FOGADÁS AZ ARGENTIN NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÖL Alberto Oscar Moschini.az helyettes, Udvardi Sándor Argentin Köztársaság buda- külkereskedelmi miniszter­pesti nagykövetségének ide- helyettes, valamint a gaz­iglenes ügyvivője az argentin dasági és a kulturális élet nemzeti ünnep alkalmából több képviselője. Jelen volt kedden fogadást adott. A a budapesti diplomáciai kép­fosadáson részt vett Garai viseletek sok vezetője és Róbert külügyminiszter- tagja is. VÖRÖSKERESZTES KÜLDÖTTSÉG VARSÓBAN Hantos Jánosnak, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkárá­nak vezetésével vöröskeresz­tes küldöttség utazott Var­sóba, a szocialista országok szervezetei konzultatív talál­kozójára. A tanácskozás na­pirendjén szerepel a nem­zetközi Vöröskereszt alapsza­bály módosításával kapcso­latos kérdések megvitatá­sa is. gítséget és támogatást, ame­( Befejezték a különböző te- lyet a Szovjetunió nyújtott rületeken megvalósuló szov- az angolai népnek és törvé­jet—angolai együttműködés nyes kormányának. Portugál választások 0 Lisszabon (Reuter) Június 3-án teszi le a hi­vatali esküt az április 25­én megválasztott portugál nemzetgyűlés — jelentette be kedden a lisszaboni tájékoz­tatásügyi minisztérium. A parlamentnek azonban csak a június 27-re kitűzött elnökválasztás és az új kor­mány megalakulása után lesz törvényhozó jogköre. A nem­zetgyűlést összehívják az új elnök beiktatására és a tes­tület megvitatja az újonnan létrejövő kormány program­ját, majd október 15-ig nyá­ri szünetet tart. Az elnökválasztásokkal kapcsolatos hír, hogy a por­tugál szárazföldi hadsereg vezérkari főnöksége hétfőn engedélyezte Otelo Saraiva de Carvalho őrnagy indulá­sát a választáson. Az 1975. november 25-i események után letartóztatott, majd feltételesen szabadlábra he­lyezett volt tábornok jelölt­ségének ügyében a végső döntést a legfelsőbb bíróság hozza meg. Mint jelentettük a Cop­con volt főnökeként elnökje­löltségét több szélsőbaloldali csoportosulás valamint szá­mos munkahelyi és lakóbi­zottság támogatja. Saraiva de Carvalho még nem nyilat­kozott, hogy kíván-e indulni a választásokon. helyzetével és fő irányaival Az angolai kormányfő tá­kapcsolatos kérdések megvi- j^^^ofaőí az erőfe­tawsaI" szítésekről, amelyeket orszá­Nagy figyelmet fordítottak gában a gyarmati múlt fel­a nemzetközi béke és a né- számolására és a kizsákmá­pek biztonsága erősítésére, nyolásmentes új társadalom az enyhülési folyamat továb- felépítése érdekében kifejtet­bi fejlesztésére, az afrikai tek. földrész népeinek a gyarma- Leonyid Brezsnyev üdvo­tosítás és a fajüldözés ma- zölte az ang0lai népnek a radványai elleni küzdelmére, nemzetközi reakció fölött a felszabadult államok tár- aratott történelmi jelentősé­sadalmi haladásának meg­gyorsítására. A tárgyalásokat baráti, a gű győzelmét, tolmácsolta a szovjet népnek a független­sége megszilárdításáért küz­Parlamenti küldöttségünk Kanadában 0 Ottawa (MTI) a tartományi törvényhozás A hivatalos látogatáson képviselőivel, a tartományi Kanadában tartózkodó ma- kormány miniszterelnökével gyar parlamenti küldöttség és tagjaival találkozik. A a hét végén Ontario és delegációt országjáró útjára Quebec tartománnyal ismer- elkísérte Lapointe asszony, a kedett. Látogatást tett To- kanadai szenátus elnöke és rontóban és a Niagara fél- Bartha János hazánk kana­sziget bortermelő üzemeiben, dai nagykövete. A Péter János vezette dele­gáció a hétfőt Montrealban töltötte, megbeszéléseket folytatott a legnagyobb ka­nadai alumíniumipari cég vezetőivel, majd látogatást tett a nyária olimpiai léte­sítmények építkezésein. Péter János hétfőn este Montrealban előadást tartott a kanadai külügyi intézet­ben, A küldöttség kedden ka­nadai látogatásának utolsó állomására, Quebec városába utazott, ahol többek között UNIDO 0 Szófia (MTI) Várnában hétfőn befejező­dött az ENSZ iparfejlesztési szervezete (UNIDO) és a Bolgár Népköztársaság kor­mánya által szervezett nem­zetközi kerekasztal-értekezlet a fejlődő országok mezőgaz­daságának iparosításáról. Negyvenhárom nap, 18 ezer kilométer „Az a tájék, mely mindig visszavon..." I Á vonat már Szaty- egy vacsoraidőnyi repülőút. És most itt vagyok a csen­• máznál robogott. Még A Szeged-expresszre sem le- des Tisza- partján, meg a tíz perc és megérkezem, het panaszom. Százötven szürke Tarjánban. Elégedet­pontosabban hazaérkezem, percig ragyogó iramban tebben rovom a Belváros Egészen eddig minden rend- nyelte a kilométereket, de aszfaltját, mint hónapokkal ben ment. A Swissair kon- Kistelek után mintha meg- ezelőtt, a Nagy Üt előtt. A tinensek közötti járata meg- állt volna az idő. Nézek ki beefsteak fogyasztása köz­tette a magáét. A Toronto— az ablakon és Juhász Gyula be*1 kellett rájönnöm, hogy Zürich táv egy hajszálpon- „ „ , , v„ -t a paprikáskrumplinak nincs tosan kiszámított macskaug- •>tldza • • • "»,u versei HM párja a világon. Negyvenhá­rás volt csupán. Zürich— mólom. Ugy erzem ketszeres rom nap_ 18 ezer kilométer; Budapest pedig mindössze aktualitása van a soroknak: Kanada, Egyesült Államok, . ,., Svájc... Sok-sok felejthe­.,Mar dalolnak az ut menten a nyárfák, Már száll a szélben a futóhomok, Már szürkülnek a méla tanyaházak, A vonat füstje a földön borong. Már integet magányos némasággal Az a tájék, mely mindig visszavon .. tetlen élmény, kitörölhetet­len emlék. Megpróbálom le­írni ezt az utat: hogy is volt? November 3-án, reggel 7 órakor egy pesterzsébeti la­Igen, azok ott a távolban az ember megtudja, mit is k°telepről indult tengeren­a fogadalmi templom tor- jelent ez az egyszerű szó: nyai. Szedelőzködöm, vég- itthon. Pedig bőven volt ré­állomás következik. Végállo- szem minden szépségben, mása egy sok ezer kilométe- Sétáltam az Ontario-tó part­res útnak: Szeged—Toronto ján, bámultam Toronto pa­—Szeged. A Széchenyi tér- norámáját a Dominion Cent­nél pirosat kap a villamos, re 225 méter magasan levő BjJ®® A postánál szállok le, innen üvegkalitkájából, golfoztam naSY köd miatt Ferihegy már gyalog is mehetek. Az Clevelandben, felnéztem a nem Indított és nem foga­utcánkban — mi sem váltó- világ egyik legmagasabb, az dott gépeket. No, meg hogy zott — az egyik gépkocsi- 553 méter magas torontói azokban a . napokban ismét tulajdonos vadul túráztatja tévétorony karcsú épületére, mozgásba jött az európai a motort. Már majdnem ki- lenyűgözve álltam a Niaga- fútból gépezete. csúszik a számon: „Bezzeg ra-vízesés kanadai szakaszá- KEK- és UEFA-mérkozések­ott..." Nem fejezem be a nál, ültem a DC—10-es re- re utaztak a kontinens él­mondatot, mert ez így nem pülőcsoda kényelmes „ka- csapatai. Az előcsarnokban igaz. Nagyon sok minden rosszékében" 6500 méterrel ismerős arcok, a Vasas lab­elfér „a bezzeg itt" és a az Atlanti-óceán sötétkék danigói. Gass Pistával, egy­,.bezzeg ott" mérlegének ser- bársonya felett, s végül be- k°r' diósgyőri szobatársam­penyőiben. Egyébként • is barangoltam a bankok és mai üdvözöltük egymást. * túli utazásom napjának for­gatókönyve. Az ország egyetlen „aktív" légikikötő­jében azon a hétfői napon a szokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás. A csúcsforga­lom oka: az előző héten a haza kell jönni ahhoz, hogy fogadók városát, Zürichet. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudománv1 és technikatörténetből 91. Jáky József, a kiváló talajmechanikus, egye­temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az elsők között Kossuth-díjjal kitüntetett tudós Szegeden született, 1893-ban. Alap- és középiskolai tanulmányait itt, szülő­városában végezte, majd mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen kapta meg, 1915-ben. Dip­lomájának megszerzése után a műegyetemen ka­pott tanársegédi állást, és 1918-ban az eddigi mun­kássága elismeréseképpen adjunktussá nevezték ki. Azon kevesek közé tartozott, akik már a hu­szos években megszerezték a műszaki tudományi doktorátust. Pályáján ettől kezdve egyre ered­ményesebben haladt előre. Talajmechanikai kér­désekkel foglalkozva, olyan újszerű megállapítá­sokat tett, hogy 1927-ben megkapta a Smith Jeremlas-ösztöndfjat, és egy évet Terzaght pro­fesszor mellett dolgozott. Terzaghi volt a talaj­mechanika megteremtője, és a Massachussets vizsgálatával, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Ezen a téren elért eredményei szinte egyedülállóan segítették a korabeli beton­útépítés kivitelezését, a talajmechanikai követel­ményeket kielégítő "altalajra építhető! 13 centi­méteres burkolatok alkalmazását. Űttörőek vol­tak azok a kísérlei is, amelyekkel a földutak cementstabilizációs kérdéseit sietett megoldani. A második világháborút követően a romba dőlt fővárost és az országot az elsők között sie­tett szaktudásával segíteni. Az ebben az időben készített szakvéleményeivel az újjáépítéshez Já­rult hozzá. Több nagy létesítmény; a Ferihegyi repülőtér, a földalatti vasút, a Dunai Vasmű terveinek elkészítésében Is részt vett. Az itthon és külföldön megjelent szakdolgo­zataival, szakkönyveivel, saját kutatási eredmé­nyeivel nemzetközi elismerést érdemelt ki, és iöbb külföldi szakegyesület tagjául vagy tiszte­letbeli tagjául választotta. Számos cikke, könyve Institute of Technologv-ban igen jó nevű iskolát és szakdolgozata közül csak a két legjelentőseb­alakított ki. Jáky itt ismerkedett meg behatóan a beton és egyéb burkolatok talajmechanika) kérdéseivel. Hazatérése után a műegyetemen magántanárrá nevezték ki. majd 1939-ben a köz­lekedési és vasúti tanszéken nyilvános rendes tanár lett. A műegyetemen a világ egyik első talajmechanikai laboratóriumát rendezte be, amit 1941-ben tanszéki rangra emeltek, és első jj professzora Jéky József lett. A külföldön szerzett tapasztalatokat továbbfej­lesztve, behatóan foglalkozott az utak altalai­bet emeljük ki; a Talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, valamint a Földnyo­más című könyveket, amelyek a mai szakembe­rek számára ls igen értékes ismereteket tartal­maznak. Tudományos eredményeinek elismeréseképpen, és az újjáépítésben való aktív részvételéért 1918­ban Kossuth-díjat kapott. Az 1941-ben kapott akadémiai levelező tagságot követően, 1950-ben, közvetlen halála előtt, az MTA rendes tagjává választotta. Hévízen halt meg, 57 éves korában, 1950-ben. Dr. Tömörkény László, a szegedi textilipar kiváló műszaki szakembere Szegeden született 1895-ben. Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a budapesti mű­egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Ez­után visszatért szülővárosába, és itt a szegedi kendergyérban helyezkedett el. Szakmai vezeté­se alatt a gyár már az 1920-as évekre világhír­névre tett szert. Korai munkaéveiben az osztrák Hitlag-cég pöchlarni gyárában is dolgozott két , éyet. A harmincas években hosszabb tanulmány­utat teft' az Amerikai Egyesült Államokban. A külföldön szerzett tapasztalatokat itthon a gyár műszaki- fejlesztésére igen eredményese.n alkal­mazta. Az állam- és jogtudományi doktori cí­mét Kolozsvárott szerezte meg, 1941-ben. Igen széles érdeklődési körű szakember volt. Ha munkája úgy kívánta, akkor igen rövid idő alatt sajátított el egy-egy nyelvet, többek között az olaszt is. Nyelvismerete következtében nem­csak a műszaki tudományokban volt nagy a tá­jékozottsága. Ambíciójára jellemző, hogy még a pilótaképesítést is megszerezte. A felszabadulás után elsőként állt azok tá­borába, akik az élet, a munka megindítását óhaj­tották. Odaadó helytállásásáért és kiemelkedő te­vékenységéért kapta meg 1958-ban a Kossuth­díjat, azt megelőzően a Magyar Népköztársaság Érdemérmet, majd nyugdíjba vonulásakor a Munkaérdemrendet, és még több társadalmi ki­tüntetést. . • Szívesen vett részt a szaktárca különböző bi­zottságai és tudományos egyesületek munkájá­ban. Nevét nemcsak a szegediek ismerték — a nagy író, Tömörkény István fia volt —, hanem az. egész ország textilipari társadalma. Szegeden halt meg, 76 éves korában, 1971-ben. (FolvtatjukJ piros-kékek középcsatára hónapokkal ezelőtt az után­pótlás-válogatott tagjaként járt a juharfák országában. Rögtönzött élménybeszámo­lója végén bevallotta, hogy szívesen tartana velem. Bú­csúzáskor sok sikert kíván­tam a Sporting Lisszabon elleni mérkőzéshez. Villan a jelzés, a DC—9-es motorja felbőg, és Budapest pecek múlva elvész alattunk a délelőtti párában. Amíg lehetett érdeklődéssel für­késztem az ismerős objek­tumokat. Igen, az ott a Nép­stadion, az pedig az Erzsé­bet-híd. Nyugatra vesszük az irányt. Búcsút intek az országnak és búcsút — leg­alábbis gondolatban — hoz­zátartozóimnak, barátaim­nak. Az osztrák Alpok felett még kristálytiszta volt a le­vegő. A hófödte csúcsok, tengerszemek, hegyi pata­kok nagyszerű látványt nyújtottak madárperspektí­vából. Innsbruck után azon­ban tejszerű ködben botor­káltunk. Útitársam, egy svájci állampolgárságú hölgy azonban „megnyugtatott": — A zürichi nemzetközi repü­lőtér egy kisebb völgyben épült, úgyhogy gyakori a köd. — Jó. hát, akkor gya­koroljuk a halálfélelmet, gondoltam magamban, s az­zal szorosabbra fűztem de­rekam körül a biztonsági övet Xbékes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom