Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

4 Kedd, 1976. május 25." Nörény­yédelmi előrejelzés Kevesen tudják, hogy ha­zánkban épült ki a világ etrvik legkorszerűbb közpon­tosított növényvédelmi elő­rejelző szolgálata. Előre jel­sík a szőlő-, a gyümölcs- és az almáskertek alattomos amadóit. Számítógépek al­kalmazásával, 48 órán belül a mezőgazdasági üzemek asztalán fekszenek a legve­szedelmesebb növényi kárte­vők várható rohamát feltün­tető térképek. így jelezték tavaly például a rétimoly kö­zelgő invázióját. Ez a nö­vénypusztító rovar hazánktól ezer kilométerekre távol sza­porodik, csak tíz—húsz éven­ként jut el hozzánk tömege­sen. Ezúttal is a földrésze­ken ét tomboló ciklonok sodorták ide. Egy-egy lucer­natáblában 400—500 hernyó­ból álló gócokat észleltek a figyelő szakemberek. Ahol nem vették észre idejében, a falánk féreghad letarolta a termést. Hasonlóan felhív­ták a figyelmet_a répa cer­kospóra, valamint a burgo­nyavész és a szőlő botritisz kártevésének veszélyére. Sok gazdaságban azonban nem vették komolyan az intő jel­zéseket, s csak akkor gon­doltak a védekezésre, ami­kor annak hatásfoka elma­radt a várttól. A központosított előrejel­zés idejében tájékoztatást nyújt a fellépő kártevőkről — mondják a szakemberek. Az információk a megyei előrejelzési hálózat és az üzemi felvéteiezők adataira, továbbá a Meteorológiai In­tézet előrejelzéseire és más szervek közléseire épülnek. A megyei tájegységi előre­jelzés az illető teéületen, fertőzési körzeten belül je­lentkező és várható károsí­tási hatásokra hívja fel a figyelmet. Ezek azonban még nem elegendőek az üze­mi védekezés teljes megala­pozására. Ki kell egészíteni konkrét üzemi, sőt táblán­kéntl adatfelvételen alapuló üzemi előrejelzésekkel is. A szükséges adatokat, észlelé­seket bevezetik majd a táb­la-törzskönyvekbe. így a föl­dek törzskönyvezésének is jelentős szerep jut a véde­kezési döntések hasznos megalapozáséban. Csongrád megyei Honismereti Diák­otthon Üj oktatási épületet és di­ákotthont kap a kecskeméti 823. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet. A 20 tan­termes épületben már ez év őszén megkezdődik a taní­tás. (MTI) ' Immár 3—4. — összevont — száma jelent meg o Csong­rád megyei Honismereti Hír­adónak a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a Csongrád megyei Tovább­képzési és Módszertani Inté­zet közös kiadványaként. Az alábbiakban rövid ismertetőt adunk a tartalomból: Dr. Szabó István Demok­ratikus agrárforradalom 1945 —47. című tanulmányában történelmi hitelességgel írja meg a megye területén 1945 elején kezdődött földrefor­mot. A dolgozat hű képet ad a mezőgazdaság újjáépítésé­ről, a szocialista agrárviszo­nyok megteremtésének elő­feltételeiről. A mű hitelét a korabeli sajtó cikkeinek, a különböző part- és állami szervek intézkedéseinek idé­zése növeli. Komoly Pál Pitvaros fel­szabadulása című írásában az 1944. október 6-án felszaba­dult Pitvarosról olvasha­tunk. A felszabadulással kap­csolatos eseményeket igen izgalmasan írja le visszaem­lékezések, feljegyzések és le­véltári anyag felhasználása alapján. Juhász Antal: Néhány ész­revétel a falukrónikáról. Esz­mefuttatása hasznos segítsé­get nyújt a falukrónikák ké­szítőinek. Megyénkben a fa­lukrónika nem tekint vissza nagy múltra, hiszen csupán néhány esztendje bukkant fel az ismeretlenségből, így nin­csenek hagyományai, ame­lyek követésre, megerősítés­re, fejlesztésre intenének, s amelyek továbbélését már most célszerű lenne biztosí­tani. A szerzőnek a falukró­nika-írással kapcsolatos ész­revételei, elvi és gyakorlati kérdései a jobb indulást, a gyorsabb előrelépést segítik elő. Asztalos P. Kálmán: Ada­tok Csanádpalota történeté­ből. A Csanádpalota 100 éves múltjából című honismereti pályamunkából emelték ki a szerkesztők. A részlet a múlt század második feléig nyúl vissza a nagyközség történe­tében, s bemutatja a telepü­lés iparának, kereskedelmé­nek kialakulását, fejlődését. Adatai a községi irattárnak a szerző által megmentett anyagából valók. Szigeti György Csanyteleki summásdalok cimű közlésé­ben bemutatott új stílusú népdalokat Majzik Alfonzné Nagy Erzsébet 55 éves ás Pintér Ferencné Nagy Rozi lia 52 éves csanyteleki lako­soktól 1973-ban gyűjtötte. Tíz dal szövegét ós kottáját adja közre. Petres Danica Egyházi ün­nepekkel kapcsolatos szerb népszokások című leírásában a védőszentekkel, az esőké­réssel, a lakodalommal, ake­reszteléssel, a temetéssel kapcsolatos népszokásokról kapunk részletes képet. A szerb szöveggel is megjelent írás izgalmas olvasmánya le­het mind a szerb, mind a magyar anyanyelvű olvasó­nak. Koráoly Pál: -Szlovák lako­dalmi szokások Pitvaroson és környékén. A szerző a Vi­harsarok néhány szlovák lak­ta községében, a Csongrád megyei Pitvaroson, Csanád­albertin és Ambrózfalván kí­vül a Békés rpegyei Tótkom­lóson és Nagybánhegyesen 1972-ben gyűjtött, az időseb­bek körében még máig is élő lakodalmi szokásokat irja le. Ízessé, széppé, elevenné teszi a leírást a sok vőfélymondó­ka szó szerinti közlése. A Szakköreink életéről cí­mű fejezetben a szentesi hon­ismereti élet múltjáról és je­lenéről, a hódmezővásárhe­lyi helytörténeti klub mun­kájáról, a fotó- és filmszak­köröknek a honismereti mun­kában történő felhasználásá­ról, a szegedi szakmunkásta­nulók honismereti szakköré­ről olvashatunk információ­kat. A Figyelőben dr. Börcsök Vince egy tápai magángyűj­teményt mutat be. A Mozgalmi hfrekbenTóth Ferenc a makai országos di­áktáborról, Felföldi László a csongrádiról ad közleményt. Vecsernyés János fi politikai vitakör - a tájékozódás érdekes formája Először csak kísérleti jel­leggel, ma viszont megyénk­ben már közel 500 helyen jött létre a szóbeli agitáció új szervezeti formája, a po­litikai vitakör. Nemrégiben a megyei pártbizottság agi­tációs és propagandabizott­sága tekintette át az eddigi tapasztalatokat és adott ta­nácsokat a továbbiakat ille­tően. Mi is az a politikai vita­kör? A vitakör résztvevői­nek többsége azonos képzett­ségű és azonos munkaterü­leten dolgozó emberből áll, elsősorban a párttagok rész­vételére épít, de mint a sta­tisztika mutatja, a résztve­vőknek csaknem 40 száza­léka pártonkívüli. Legfonto­sabb feladata a napi politika időszerű kérdéseinek értel­mezése, az összefüggések megértetése. Vezetőjük több­sége értelmiségi, közép- és felsőszintű vezetők, akik párt- és más funkciójuk mel­lett látják el ezt a meg­bízatást A résztvevők egész éven ét, általában havonta jön­nek össze, témaként a köz­ponti anyagokból választa­nak, időnként a helyi, ak­tuális politikai kérdést tűzik napirendre. Mindebből lát­szik, hogy a politikai vita­kör nem pártoktatás. Sőt résztvevői között sokan van­nak, akik a pártoktatás va­lamelyik formájában is részt vesznek. A politikai vitakör a szóbeli agitációs szerve­zett Csatornája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hallott és megvitatott politikai té­ma nemcsak a kör keretein belül marad, hanem részt­vevői útján széles rétegek­hez jut el, ad egy politikai kérdésben eligazítást és vá­laszt. Persze a tájékoztatá­son túlmenően a politikai vitakör a meggyőzésnek is fontos fóruma, alkalom ar­ra, hogy egy-egy kérdést tel­jes részletességgel, őszinte­séggel megvitathassanak. S mint politikai fórum így ter­mészetszerű, hogy a vitakö­röket az üzemi pártbizottsá­gok, párt vezetőségek és alap­szervezeti vezetőségek irá­nyítják és ellenőrzik. Az agitációs és propagandabi­zottság éppen ebben látta az egyik leglényegesebb prob­lémát. Több helyen éppen ez az irányítás és a rend­szeres ellenőrzés szorul hát­térbe. Javaslat is született, hogy minden városban tár­sadalmi aktivistákból álló bizottságot alakítsanak a kö­rök tevékenysége hatéko­nyabb segítésére, összefogá­sára. A helyi pártvezetősé­Jogosítványukba került az ittas vezetés Ittasan vezetett személy­gépkocsit Kertész János, Szatymaz, IV. kerület 296. szám alatti lakos. A rendőr­ség 2 ezer forint pénzbir­sággal sújtotta, és vezetői engedélyét 5 hónapra vonta be. A rendőrség figyelmezte­tésben részesítette Ubocsai Gyula, Szeged, Hajnóczi ut­ca 10. szám alatti lakost, el­lenben jogosítványát 8 hó­napra bevonta, mert motor­kerékpárral úgy közlekedett a városban, hogy vezetés előtt szeszes italt fogyasz­tott Ugyancsak ittas állapot­ban vett részt a közúti for­galomban motorkerékpár­ral Körmendi Sándor, Kts­kundorozsma, Széksósi utca 84. szám alatti lakos. A rendőrség 2 ezer 500 forint­ra bírságolta, és vezetői en­gedélyét 3 hónapra bevonta állapotban vett részt a köz­úti forgalomban • motorke­rékpárral Gera György, Csengele, Tanya 750. szám alatti lakos. A rendőrség 900 forint pénzbírságban része­sítette, és vezetői engedélyét 5 hónapra bevonta. Ujabb • • •• rr rr ontozomu Ujabb öntözőmű szolgáltat vizet a csapadékszegény Du­na—Tisza közén. A fajszi, a hartai és a kiskunsági után most a szabadszállási öntö­zőmű is elkészült, s ezek együttesen 37 000 hektáron juttatják éltető vízhez a nó­GMM& bdterujfiteo Ivetteket „ HÁZASSÁG 5 I. kerület Szeged: dr. Pakal András és dr. Papp Mária Magdolna, Do­hanlcs János és Tóth Eva Mar­git, Árva Miklós Ottó és Ba­barczl Klára Zsuzsanna, Csiszár Árpád és Urbán Zsuzsanna, Ró­zsavölgyi József György és Mlskolczi Márta. Farsang Zsolt Róbert és Herczeg Judit, Fehér János és Mészáros Mária, Ko­vács Ferenc és Kalló Katalin Margit, Kónya István és Barna Gyöngyi, Molnár Zoltán és Gál Edit, Jakus Lajos és Cslpak Klára Piroska. Sági Gyula és Szíjjártó Katalin, Kutl Akos és Szalal Edit, Molnár Henrik Jó­zsef és Gózon' Zsuzsanna, Bárdi István és Szabó Katalin, Pusztai József Károly és Kondász Má­ria, Balogh Mihály László és Miklós Márta, Papdi Tibor Ist­ván és Péter Magdolna Zsu­zsanna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Bozóki Attila Mihály és Takács Mária, Koncz Gyula és Szabó Ildikó. Kálló József és Seres Ilona, Szabó László és Füz Katalin Hona, Kovács And­rás Antal és Horgosi Ilona, Strlfler György és Murányi Erzsébet, Szabados István és Szé­csl przsébet Judit házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Temesi Károly Tibor és Nemes-Nagy Ibolya, Rácz Zoltán és Bajnai Margit, Kar­dos András és Boros Jolán, Lukács László és Gyémánt Er­zsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Bárkányi Jánosnak és Tóth Ilonának Hajnalka, Wodala Jánosnak és Heaslip Kathleen Ann-nak Márk Alan, Szekeres László Bélának és Farkas Má­riának Szilvia, Majoros László­nak és Nalewajska Barbarának Krisztina, Gila Ferencnek és Deák Ilonának Ágnes, Szabó Istvánnak és Katona Anna Ró­zsának Krisztina Anikó, Pálfy Lászlónak és Paskó Csilla Editnek Szabolcs László, Bakos Lászlónak és Séra Erzsébetnek Zoltán Ferenc, Pamgi Lászlónak és Nagy Mária Annának László, Muhel Sándornak és Vlgh Má­riának Mónika, Marótl Péter Ferencnek és Vármonostory Márta Erzsébetnek Attila, Farkas Istvánnak és Valdman Piroská­nak Mónika, Kovács Sándor­nak és sárközi Magdolnának Sándor, Németh Ferencnek és Tanács Máriának Ferenc, Vö­rös Arfdrás Mártonnak és Slnka Évának Ibolya, Jáger Jánosnak es Eber Rozália Zsuzsannának Zsolt, Csordás Jánosnak és Nagy Erzsébetnek Zoltán, Elekes Józsefnek és Horváth Eva Eri­kának Mónika Erika, Héjjá György Síhdornak és Lázár Katalinnak Róbert Imre, Gér­gyán József Istvánnak és dr. Boda Mártának Gabriella Lenke, sonkoly Lászlónak és Balla Magdolnának Attila, Szűcs Im­rének és Bába Erikának Szilvia, Abrahém /Hbertnek és Tetézi Erzsébet Juliannának Erzsébet Judit, Herczeg Tibornak és Rász Erzsébetnek Béla, Borbáá Andrásnak és váczl Magdolná­nak Erika, Bicók István Imré­nek és Makra Etelkának Attila Gábor, Fábián Károlynak és Kincses Rozáliának Kánfly. Ta­nács Imrének és Tóth Gizellá­nak Krisztina, Pigniczki Lajos Sándornak es Kucsora Máriának Toköu^üorvteti buo&oák Családi események és Temesvári Erzsébetnek Ró­bert, Fodor Jánosnak és Kis­guezi Zsuzsannának Andrea, Csajkás József Lajosnak és Isa­szegi Katalinnak Attila József, Deák Mihály Antalnak és Plakl Editnek Edit. Jung Antal Jó­zsefnek és Szulcsán Máriának Judit Nóra, Pakó József Pálnak és Kordás Ibolyának Ibolya, Fazekas Józsefnek és Józsi Eva Ilonának Éva, Rácz Józsefnek és dr. Dégi Zsuzsannának Edit Ágnes, Nagy-Benkő Mihály Já­nosnak és Kónya Ibolyának Beáta, Kovács Istvánnak és Tá­pai Juliannának Gábor, csor­dás Imre Péternek és Szabó Mária Eszternek Mária, Mé­száros Andrásnak és Ézsiás Erzsébet Ilonának András Csa­ba. Ürmös Istvánnak és Oláh Máriának Szilvia, Oltyán Sán­dornak és Bénfi Katalinnak Szilvia, dr. Romén Józsefnek és dr. Szabó Judit Juliannának József, Nagy Vincének és Korcsmáros Máriának Judit, Molnár Imrének és Jankó An­nának Szilvia Gabriella, dr. Huszka János Józsefnek és Czö­vek Irénnek Beáta, Inczédy Csaba Mártonnak és Tóth Ró­zsának Anita Rózsa, Gaál Györgynek és Havrán Máriának Krisztina. Windecker Mártonnak és Meskó Ágnesnek Zsolt, Sán­ta Józsefnek és Bálint Mária Ilonának Marianna, Faragó Lászlónak és Vajda Évának Aron, Gémes Sándornak és Ju­hász Ilona Móriának Attila, Sólya Józsefnek és Nemcsók Erzsébet Saroltának Andrea. Kétegyházi Jánosnak és Klrcsi Évának Eva, Békési György Gyulának és Török Ibolya Jo­lánnak Balázs Gyula. dr. Vis­nyovszky Lászlónak és dr. Ma­dav Lilla Mártának LiUa Me­linda, Tóth Péter Pálnak és Tóth Katalinnak Krisztián Nán­dor, Gyenes Gábor Boldizsár­nak és Tóbiás Ágnesnek Bol­dizsár, Kónya Györgynek és Laczi Máriának Krisztina Mária, Krabót Istvánnak és ördögh Etelkának Róbert István, Ko­lompár Szvetozárnak és Hustyák Dinkának Ferenc János, Makk Eleknek és Sipka Etelkának Elek József. Szalai Ferencnek és Huber Júliának Helga. Tas­kovlcs Istvánnak és Gaál Er­zsébetnek Róbert. Streitmann Lászlónak és Kovács Erzsébet­nek Dorisz, Vass Józsefnek és Molnár Ágnes Johannának Nor­bert, Acs Mihálynak és Bősi Erzsébetnek Andrea, Szabó­Battancs Szilveszternek és Si­mon Izabella Erzsébetnek Re­náta, Czlrbus Zoltánnak és Bá­lint-Nagy Jolánnak Tamás, dr. Lehoczkl Endre Lalosnak és dr. Simon Mária Magdolnának Zol­tán. Vetró Mihálynak és Széli Rozáliának Mmály. Tólh Kornél Csabának és Kovács Katalinnak Kornél, Tombácz Tstvánpak és Mátrai Margitnak Mónika. Tóth Józsefnek es Hosszú Mária Ka­talinnak Zita Mária. Dombi András Barnabásnak és Ujhidy Klára Máriának Péter András nemtt gyermekük született. ni. kerület , Szeged: Gyapjas Ferencnek és Bélteki Anna Máriának Fe­renc. Brullch István Károlynak és Opra Edit Juliannának Ist­ván Sándor. Dudogh Bélának és Papp Magdolna Veroniká­nak László Gábor, Érsek Gyu­lának és Nagy Erzsébetnek Gyula, Farkas Istvánnak és Fo­dor Margitnak Zsolt Norbert, Kökai Tibor Lászlónak és Bé­kési Klárának Tibor, Papp Istvánnak és Rácz Ilonának Tibor, Valaczkay Győző And­rásnak és Serfőző Évának Gab­riella, Bálint Jánosnak és Barna Edit Erzsébetnek János, Kószó Mátyásnak és Kószó Etelkának Nárcisz, Bálint Károlynak és Rozsnyal Máriának Tamás, Her­bacsek Józsefnek és Farkas Katalinnak Gábor, Simon Mi­hálynak és Varga Annának Emőke, Varga Károlynak és Császár TSlzellának Anikó, He­rédi Balázs Máténak és Kisillés Erzsébetnek Erzsébet Csilla, Homoki Tibornak és Molnár Erzsébet Máriának Tibor, Ko­vács Sándornak és Bozsó Má­riának Ervin. Molnár Ferencnek és Tanács Máriának Magdolna Szilvia. Bódai Attilának ós Dobó Katalinnak Adrienn, Fábián Imre Vincének és Szabó Máriá­nak Mária, Tari Sándornak és Csányi Ilona Erzsébetnek Attila Zsolt, Gazsovlcs József István­nak és Körösi Ilonának József, Tóth Józsefiiek és Makra Iloná­nak Krisztina, Török Józsefnek és Vágyl Laurának Csilla, Ár­pás Aladár Józsefnek és Bánó­Szabó Erzsébetnek Andrea Krisztina nevű gyermekük Szü­letett. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kruzsllcz Sándor. Kenderesi-Szabó Jenőné Antalfi Etelka, Raubig Rezsőné Sárközy Irén, Marék Jánosné Retnwarth Mária, Szabó Lajos, dr. Szűcs József. Orovetz Józsefné Borsos Erzsébet. Nagy Sándor József. Anold Mária, Weiser Ildikó, Kéri Ferenc. Lajkó József, Szathmáry Máténé Mónus Judit, Megyesi Lajos, Ruttkay Géza István. Gábor Tamás Sándor, Györgydeák József, Tóth Ist­vánná Pozsegovics Aranka, Tö­rök Jánosné Szilveszter Julian­na. Varga János, Horváth Já­nos, Szabó István, Kádár Mó­nika Mária, Lehotai Dezsőné Nagy Anna, Kenderesl György, Szabó Zsigmond meghalt. Szőreg: Bálint Ferenc, Sziro­vicza József, Sajó Vince, Sebők János, Hegedűs Pálné Gubl Mária meghalt. II. kerület Szeged: Tlx Mártonná Mathlas Katalin, Busa Zoltán meghalt. III. kerület Szeged: Kiss Miklós, Benke Zoltán István, Shermann Kál­mánná Erdődy Ilona. Frényó Mihály, Vlcsai Béla. Juhász Zol­tán. Kmellár Vlncéné Jánosik Erzsébet, Buruczkai Pálné Mol­nár Terézia, Német Jánosné Német Ilona, Hajdú Mlhálv Pe­temé Sári Margit. Renkó Fe­rencné Bénák Katalin. Bús Já­nosné Molnár Mária, Nagy Pál Jstvénné Varga Veronika, Viszmeg László, Tóth-Mihály János Mihály, Kolonics György­né Molnár Mária, Pál Györgyné Zemankovics Erzsébet. Kuklis Gáborné Kuhn Ilona. Rovó Ist­vánná Csonka Erzsébet meg­halt. Kískundorozsma; Mózes Bé­láné varró Anna. Marótl Ju­lianna meghalt. gek irányító szerepének erő­sítése azért is szükséges, mert a vitakörökön gyakran vetődnek fel helyi kérdések, ezekre viszont éppen a párt­vezetőségektől kapható meg a gyors és pontos válasz. A munka minőségének ja­vítása érdekében is számos javaslat született. Az egyik: igaz, hogy annak idején a megyei párt-végrehajtóbi­zottság elsősorban az ipari és mezőgazdasági nagyüze­mekben szorgalmazta vita­körök szervezését. Közben azonban az intézményi szer­vező munka igen-igen hát­térbe szorult. Amióta széle­sebben ismertté vált a poli­tikai agitációnak ez a fóru­ma, megismerték az igert színvonalas rendszeres kiad­ványt, ugrásszerűen nőtt meg a kívánalom, hogy az intéz­ményekben is több vitakört szervezhessenek, elsősorban egyetemeken, főiskolákon. Általában követelmény azonban, hogy amikor a pártszervezetek kiválasztják és megbízzák a vitakör ve­zetőket, törekedjenek arra; hogy minél magasabb kép­zettségű és a politikában el­igazodni tudó személyt talál­janak, akit a résztvevők jól ismernek és becsülnek. A megyei pártbizottság agitá­ciós és propagandablzottsága javaslatai alapján mindenütt megszervezik a vitakör ve­zetők rendszeres politikai tá­jékoztatását és továbbképzé­sét A vitakörök akkor segítik valójában az agitációt, aa emberek közötti rendszeres és színvonalas felvilágosító munkát, ha az alapszerve­zetek a konkrét, helyi és napi politikai követelmények szerint irányítják ezt a munkát Ifjú nap­észlelők Sok lelkes fiatal tevé-i kenykedik Tatán a Komá­rom megyei művelődési köz-í pont jól felszerelt csillaga vizsgálójában. Most, hogy mind hosszabbak a nappal lok és több a napsütés, ér­dekes feladatot iktattak be programjukba: napészlelő csoportot alakítottak. A „csoportügyeletes" folyama­tosan figyeli a napfoltokat,' elhelyezkedésüket, számukat és mindent gondosan felje­gyez. Az adatokat azután feldolgozzák. Megfigyelésük tulajdon­képpen előzetes műhelygya­korlatok ahhoz a nagyszabá­sú munkához, amihez rövi­desen hozzákezdenek. Fel­dolgozzák ugyanis Posztocz­ky Károly napmegfigyelése­it. A századforduló egyik legnevesebb hazai amatőr csillagászának a tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött hagyatékában sokezer ilyen észlelő lap van. Posztoczky Környe-tagyospusztat csillag­dája, amelyet 1900-ban ál­lított fel, egyik bázisa volt a hazai meteorológiai szol­gálatnak. Műszerei közül so­kat használnak a fiatal tatai csillagászok, írásos anyagai pedig hosszú éveken át ad­nak majd munkát számuk­ra. A szenvedélyes csilla­gász ugyanis többek között a kettős csillagokat, a csil­laghalmazokat, és a ködfol­tokat is vizsgálta. Magyaror­szágon elsők között foglalko­zott az álló csillagok és U kettős csillagok szinvizsgá •

Next

/
Oldalképek
Tartalom