Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

Vasárnap, 1976. május 23." Az V. ötéves terv sikeréért Csatlakozások a munkaversenyhez Az öt Csongrád megyei nagyvállalat munkaverseny­felhívása nagy visszhangra talált a szegedi vállalatok, üzemek körében. A dolgozók gyűléseken, termelési konfe­renciákon, brigádösszejövete­leken vitatják meg az V. öt­éves terv célkitűzéseit, az el­végzendő feladatokat. Kutat­ják és keresik, milyen válla­lással segíthetik legjobban az eredményes és hatékony gaz­dálkodást. A cselekvési prog­ramok összeállításánál sok jó ötletet és hasznos tanácsot adtak az üzemi kollektívák. Vasút' igazgatóság A szegedi vasutasok is úgy döntöttek, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósítása, a vasútigazgatóságra háruló feladatok teljesítése érdekében csatlakoznak a munkaverseny-felhíváshoz. A munka hatékonyságának nö­velésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafe­gyelem megszilárdításával, az energia- és anyagtakarékos­sággal kívánnak hozzájárul­ni a verseny sikeréhez. A Biztosítóberendezési Fenn­tartási Főnökség dolgozói vállalták, hogy a közút-vasút kereszteződésekben létesíten­dő fénysorompók elhelyezé­sét az öt év helyett fél év­vel rövidebb idő alatt vég­zik eL A távközlési szakte­rületen dolgozók a hír- és információközlő berendezé­sek zavartalan és állandó üzemkészségét biztosítják. Vállalták, azt is, hogy ter­vüket 2,5 százalékkal túltel­jesítik. A főnökség minden dolgozója szakmai munkáján felül havonta 10—10 óra munkával segíti a beruházá­si munkákat. A Vontatási Főnökség kol­lektívája új tehervonati to­vábbítási rendszert alkalmaz, és az ehhez szükséges isme­reteket elsajátítják. A von­tatójárművek javítási idejét is csökkentik, és közel 870 ezer forintos megtakarítást fognak elérni. Szocialista bri­gádjaik felajánlották, hogy az eddigi tervezett kommu­nista szombatokon, vasárna­pokon kívül kettővel többet tartanak meg. A Szentesi Építési Főnök­ség szegedi gépállomásának legfőbb feladata a vasútépítő es -fenntartó gépek kezelése és javítása. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a pályaépítési terv teljesítése érdekében fokozottabban ügyelnek a gépek üzembiz­tonságára. Szocialista bri­gádjaik ötletekkel, javasla­tokkal segítik a munka haté­konyságát. Ezért életre hív­ják, meghirdetik majd az Egy brigád — egy újítás mozgalmat. A Szeged állomás dolgozói balesetmentes munkával kí­vánják biztosítani a személy­es áruszállítási feladatok pon­tos teljesítését. A menetrend­szerű közlekedés, a kulturált utazás, a személykocsik tisz­tasága, az utazóközönség ud­varias kiszolgálása a legfőbb feladatuk. A személyszállító vonatok menetrend szerinti közlekedését például 0,1 szá­zalékkal, a tehervonatokét pedig 0.5 százalékkal kíván­ják javítani. Szegedi Nyomda A Szegedi Nyomda nyolc kiváló szocialista brigádja az eddigi teljesítmények fokozá­sát tűzte célul. Szocialista szerződésekkel, a könyvek fe­letti védnökségvállalásokkal , szeretnék biztosítani, hogy a kiadványok határidőre meg­jelenjenek. Alapvető, hogy a két napilap mindig időre el­készüljön, a költészetnaphoz kapcsolódó kiadványok már­cius 15-ig, az Ünnepi Könyv­hét könyvei május 10-ig, a tankönyvek augusztus 31-ig, a műszaki könyvhónap kiad­ványai szeptember 15-ig, a Szegedi Ünnepi Játékok ki­adványai pedig a megrende­lések alapján, hagyják el a nyomdát. Az országos minő­ségi könyvversenyekre rend­szeresen beneveznek, s több kiadványukkal megpályázzák az évenként kiadásra kerülő ..Kiváló nyomdaipari ter­mék", és a „Jó minőségű nyomdaipari termék" címet. A minőséget azzal is javít­ják, hogy félévenként érté­kelik a kezük alól kikerülő könyvek- minőségét. Megfe­lelő előkészítés után a ter­melőüzemekben bevezetik a DH-munkarendszert. Az anyag- és energiataka­rékossággal, a hulladékanyag hasznosításával évenként egy­millió forint értékű megta­karítás a céljuk. Szakmai ta­pasztalatcseréket szerveznek, társadalmi munkaakciókba bekapcsolódnak, évenként legalább két kommunista mű­szakot tartanak. Szegedi ÁFÉSZ A Szegedi Fogyasztási Szö­vetkezet dolgozói, a szocia­lista brigádok tagjai megtár­gyalták az Ikarus-gyár, s a szegedi nagyüzemek dolgo­zóinak versenyfelhívását, és úgy döntöttek, hogy a szö­vetkezet sajátos céljainak va­lóra váltása érdekében csat­lakoznak hozzá. Vállalják, hogy önkiszolgáló rendszerű­vé alakítják át az algyői és a röszkei vas-műszaki, illet­ve ruházati boltokat, vala­mint az újszegedi háztartási boltot. Korszerűsítéssel bőví­tik az önkiszolgáló boltok árubefogadó képességét, és fejlesztik technikai felszerelt­ségüket. Megfelelőképpen elő­készítik a tervezett hálózat­fejlesztés minden munkáját, és segítik azok megvalósulá­sát a kitűzött határidő előtt. Különös figyelmet fordíta­nak a szegedi nagyáruház, a tarjáni vendéglátóipari üzle­tek és a Móravórosban épí­tendő ABC-áruház gyors és viszonylag olcsó megvalósí­tására. Elhatározták, hogy az ötödik ötéves tervben elő­irányzott beruházási összeg­ből megtakarítanak egy 200 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt föléoítéséhez szükséges összeget, és ezt az üzletet a gyengén ellátott területen föl is építik. Az ed­digieknél nagyobb mértékben fejlesztik a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokat: Algyőn Patyolat-felvevőhe­lyet, kölcsönző- és szolgálta­tót),oltot létesítenek. Még na­gyobb figyelmet fordítanak a zöldség- és gyümölcsellátás­ra. Minden ősszel legalább 30 vágón zöldséget tárolnak, bő­vítik a kiskertek növényvé­delmi szolgáltatásait; és megszervezik a helyben tör­ténő felvásárlásokat. A fo­gyasztási szövetkezet által forgalmazott áruknál követ­kezetes és rendszeres minő­ségi ellenőrzést tartanak. Az előforduló hibákat azonnal a szállítók tudomására hozzák a minőségi kötbér egyidejű érvényesítésével. MunMséletmód ­szocialista életmód A fejlett szocialista tár­sadalom egyik alapve­tő célkitűzése a szocia­lista személyiség kialakítá­sa. Ennek lényeges feltétele, hogy az emberek életmódjá­ban alapvető változások menjenek végbe. Nem vélet­len, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az életmód­dal kapcsolatos kutatások. Céliuk, hogy feltárják az emberről szóló marxi tanítás új vonásait, konkretizálják a szocialista személyiség ki­alakításával összefüggő fel­adatokat. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető sze­lepe nemcsak politikai tar­talmat takar, hanem magá­ba foglalja azokat a lehető­ségeket is, amelyek az élet­mód, életvitel területére tar­toznak. A szocialista élet­módideál, a szocialista élet­módmodell megvalósítása ezért teljességgel elképzel­hetetlen a munkásosztály életmódjában lezajló alapve­tő változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet, amely a marxi elképzeléseket abszt­rakt szinten, a munkásosz­tályban végbe menő valósá­gos folyamatokon kívül pró­bálja megragadni. Életmód-vizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfigyelhető volt a morali­zálással, vagyis azzal a szem­lélettel való fokozatos sza­kítás, amely az életmódot kizárólag a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lé­nyegében két alapvető fel­tételen nyugszik: az objektív külső tárgyi világ lehetősé­gein, az anyagi, gazdasági, társadalmi viszonyokon, va­lamint a belső szubjektív készségen, amelyet ugyan­csak a társadalmi adottságok érlelnek, fejlesztenek, hív­nak elő, vagy sorvasztanak el. Az életmód fontos eleme a munka, a munka minősé­ge. A szocialista életmód ki­alakításának egyik igen lé­nyeges feltétele, hogy meny­nyiben tudja a munkásosz­tály a munkához való viszo­nyában konkretizálni a szo­cialista közösségért való küzdelem eszmei-fogalmi kö­vetelményét Jelenlegi fej­lettségi szintünkön erre ott van lehetőség, ahol a mun­kaközösség aktív döhtésre készteti az embert, ahol számítanak rá, felelősséggel vesz részt a lét, vagy a lét­feltételek formálásában, megteremtésében. Az életmód egyik igen fontos minőségi mutatója a lakásviszonyok, hiszen a la­kás olyan behatároló té­nyező, amely jelentősen meghatározza az egyének mindennapi életét, befolyá­solja a kulturáltsági és civi­lizációs szintet, ezért jelen­tős előrelépést az életmód megváltoztatásának útján csak a lakásviszonyokban bekövetkező változásokkal érhetünk el. Rendkívül fon­tosak azok az intézkedések, amelyek az elmúlt években születtek a munkáslakások­ról, hiszen az itt elért ered­mények konkrét hozzájáru­lást jelentenek a szocialista életminőség kialakításához. Ezért is szükséges ezen a területen még nagyobb in­tenzitással továbblépnünk. Az életmód másik fontos eleme a műveltségi és isko­lázottsági szint, amely végső fokon jelentősen befolyásolja a társadalmi-politikai, köz­életi - tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyí­totta, hogy a munkásosztály kulturális fejlődéséhez ön­magában nem elegendő, ha szélesítjük a művelődési fel­tételeket, vagyis a művelő­dési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás foko­zódását. Ezért a lehetőségek megteremtése mellett fontos feladat a munkások műve­lődési igényeinek kialakítása. E bben jelentős szerepet játszik a munkahelyi vezetés, a munkahe­lyi légkör. Azoknál a válla­latoknál, üzemeknél, ahol a gazdasági vezetés érzékeli, hogy a munkások szakmai és általános műveltségének emelése nemcsak össztársa­dalmi, hanem vállalati érdek is, ott a munkások képzésé­ről, továbbképzéséről való gondoskodás a vezetési te­vékenység szerves részévé válhatott. Fontos tudatosíta­ni, hogy a műveltség gya­korlati, funkcionális dolog. Nem díszítőelem, nem öncél. Ha nincs kapcsolat a munka és a műve'ődés között, vagy ha ezt a kapcsolatot nem igényli tömegméretekben a termelési funkció, sőt nem igényli a gazdaság fejlettsé­ge, akkor hiába erőltetjük a kulturálódási. Fia a termelé­si feladatok és a vállalati profil meghatározott irány­ban és meghatározott idő­ben igényli a művelődést, képzést és a dolgozók ehhez támogatást is kapnak, ak­kor az értelmes és tartalmas kulturálódásnak az egyén ol­daláról nincs akadálya, il­letve ez az akadály köny­nyebben legyőzhető. Mennyire válik a szabad­idő értelmes, személyiség­gazdagító tevékenység for­rásává, azt nagymértékben meghatározzák azok a mű­velődési hálózatok, amelyek közrefogják az embert, és képesek megtalálni velük a kapcsolatteremtés eszközeit. A televízió általános térhódí­tásával a művelődési intéz­mények és az emberek kap­csolataiban jelentős változá­sok történtek. A művelődés intimebb, személyes formái­ról a személytelenebb for­mákra tevődött át a hang­súly. De a közelmúltban egy ellenkező tendencia is érző­dik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, az ezt biztosító . intézményes formákra. Fontos tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intéz­ményeket, és ott ahoj nincs, V. lehetőségeinkhez képest lét­rehozzuk. Az új lakótelepek, munkáslakta körzetek ma még sok helyütt nélkülözik a legelemibb közösségi intéz­ményeket, helyiségeket, ahol kulturálódási igényeket ki­elégíthetnék. A városterve­zésnek ezeket az életmód­formáló feltételeket is figye­lembe kell vennie egy-egy új lakótelep építésénél. S a szocialista életmód általánossá válásának, a fejlett szocialista társadalom építése során ob­jektív alapja: a társadalom érdekviszonyainak szocialis­ta jellege. A dinamikus ér­dekharmónia biztosítása a munkásosztály vezető szere­pe, vagyis az össztársadalmi érdek alapján. S ez a mar­xizmus lényegéből követke­ző történelmi feladat. M. T. Üj sugárút Somogyi Károlyné felvétele Csak keveseknek nyílik rá lehetőségük Szegeden, hogy fentről egy pillantást vessenek a nemrégen megnyílt Áp­rilis 4. útjára. Pedig érdemes megtenni, a Hősök Kapuja felől végignézni a sugárúton, amely nemcsak a város köz­lekedését javítja, hanem látványnak is szép Tavaszi BNV Közönség nap Szombaton az első közön­ségnap volt a BNV-n. Már a 10 órai nyitás előtt — a szeles, meglehetősen hűvös idő ellenére is -»- sok százan várakoztak a pénztárak előtt, elsősorban azok a vi­dékiek. akik külön autóbu­szokkal érkeztek a vásárvá­roshoz. Egyébként a vásár­nyitástól az első közönség­napig 200 ezren keresték fel a BNV-t, jórészt szakembe­rek. Ugyanakkor tovább foly­tatódott a szakmai rendez­vények. sajtótájékoztatók so­ra. Délelőtt például a Ma­gyar Tudományos Akadémia kiállításán Major Máté aka­démikus, a kiállítási bizott­ság elnöke megnyitotta a BNV túdománynapját. Szombaton több lengyel kiállító is sajtótájékoztatót tartott. Jevgenyij Pitovranov. a Szovjetunió külkereskedelmi és iparkamarájának elnök­helyettese is nyilatkozott a vásáron szerzett benyomá­sairól. Elmondta, hogy most először látta a szakosított BNV-t Az itt szerzett ta­pasztalatokat fel kívánják használni a szovjet főváros­ban, a Moszkva-folyó men­tén kialakítandó új kiállítási komplexum felépítésénél is. Vasarnap, ma ismét a nagyközönségé a vásár, hét­főtől pedig újra megkezdőd­nek a szakmai napok. (MTIJj <

Next

/
Oldalképek
Tartalom