Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

5 Péntek, 1976. május 21. Könyvünnep előtt Mindenki jól emlékszik a tavalyi mozgalmas, hangu­latos könyvutcára. A külö­nösen érdekes író-olvasó ta­lálkozók, irodalmi estek em­lékét is könnyű felidézni. Kicsit hitetlenkedünk, lehet még valami újat kitalálni? Az ünnepi könyvhét prog­ramját böngészve megbizo­nyosodhatunk: a tavalyi öt­letek újakat szültek, az egy évvel ezelőtti hasznos kez­deményezések sokakat arra késztettek, hogy az eddigi­nél lelkesebben vegyék ki részüket a könyvünnep elő­készületeiből. Még nem csalogatnak a kötetektől tarkálló pavilo­nok, a Kárász utcát meg­pezsdítő ünnepi sürgés-for­gás is várat magára, egyelő­re a cseppet sem látványos munkákon a sor. A városi tanács vb művelődésügyi osztályán már rögzítették a programot, egyeztették az eseményeket, egyszóval azon fáradoznak, hogy a május 29-i ünnepélyes megnyitóra minden készen álljon. Soha ennyien nem serénykedtek azért, hogy a könyvhét sze­gedi ünnepe idén minden eddigin túltegyen. S ez nem valamiféle szellemi virtus­kodás, hangzatos frázis­bomba, igazságát hitelesíti: elsősorban a tartalomra, s nem a külsőségekre vonat­kozik. Bizonyára az avatat­lan szemlélő is észreveszi, a könyvhét idei lobogójára e hármas jelszó ' kívánkozik : az olvasó népért, a munká"­sok, a fiatalok művelődésé­ért. A szándék valóra váltá­sáért idén a művelődésügyi osztály s a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a szakszervezettel, az üzemek­kel, az iskolákkal, a KISZ­szel, az úttörőelnökséggel karöltve szervezte a progra­mokat. Ki-ki magáénak érzi a könyvünnep ügyét, s tesz meg a sikerért mindent, ami erejéből futja. Az általá­nosságoknál talán többet mond néhány példa. A 600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárai és diákjai társadalmi munkában hat új pavilont készítettek, így a könyvutca 15 házikója kül­sőre is tetszetősebb lesz A köteteket mindenütt az üze­mek szocialista brigádjainak tagjai kínálják. Keresetük ugyancsak könyvre „váltó, zik", az árusításért járó fi­zetséget a brigádkönyvtár gazdagítására ajánlják. A közös könyvsarkok s az egyéni gyűjtemények gyara­pításához a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat is hozzásegít. Üjdonság lesz még: a könyvutca pavilonjai ezút­tal nem a kiadók nevét vi­selik cégérükön. Tematika szerint kínálják a portékát, bárki könnyen áttekintheti, milyen új művekkel gazda­godott a szép-, az ifjúsági irodalom, a társadalomtu­dományok, a szakirodalom, vagy a művészetek köre; a zeneszeretőket is külön pa­vilon várja. A könyvhét központi ren­dezvénye a május 31_i iro­dalmi est, melynek a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont ad otthont. Az est ven-, dégei Sőtér István és Tóth Béla, a műveikből Váloga­tott részleteket neves fővá­rosi művészek szólaltatják meg. Az ünnep eseményei­nek sorába üzemekben, is­kolákban, művelődési há­zakban, klubokban meghir­detett író-olvasó találkozók, könyvről szóló vetélkedők kapcsolódnak. A könyvut­cán ugyancsak ki-ki megta­lálhatja az érdeklődésének megfelelő szórakozást, meg­nézheti többek között a Mi­nerva, a Tömörkény Irodal­mi Színpad, a vasútforgalmi szakközépiskola „utca-szín­házi" produkcióját. Látvá­nyosnak ígérkezik a gyer­meknapi díszszemlébe illesz­kedő könyvkarnevál, a gyer­mek népi együttesek és a tápéi táncegyüttes felvonu­lása. L.Zs. Kölnben daloltak Jól két hetet töltött Köln­ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kórusa. Tavaly jártak Szegeden a Rajnai Pedagógiai Főiskola tanárai és hallgatói, a főis­kolán tanulmányozták a Ko­dály-módszer oktatását, hos­pitáltak a gyakorló általános iskolában, a Tömörkény gimnázium énekkaránál, va­lamint a Szakszervezeték Al­talános Munkáskórusánál. Viszontlátogatásra utaztak tehát most a szegedi főisko­lások, s a lányokat elkísérte a karmester, dr. Mihálka György mellett a főigazga­tóság főelőadója, Kiss Judit, valamint az ének-zene tan­szék művésztanárai, Szabó Orsolya és Szabady József­né; mindketten fölléptek koncerteken is (Szabadyné például Szatmári Géza egyik dalát ls énekelte). A szegedi küldöttség előadásokat hall­gatott Kölnben, s dr. Mihál­ka György is tartott előadá­sokat, a magyar zenepadagó­gia hazai és nemzetközi je­lentőségéről, valamint a hangképzés és a kórus ve­zényléstechnika összhangjá­ról. | A tapasztalatokról beszél­gettünk dr. Mihálka György főiskolai docenssel: — Ami meglepett bennün­ket. zeneoktatásunk az ér­telmi nevelés módszerén ala­pul, efelől közelítenek a ze­néhez, inkább tanulják a különböző stílusokat, irány­zatokat, semmint énekelnek. Természetesen a tánczene is szerepel az órarendekben, hiszen nagy hatása van az ifjúságra, nem térhetnek ki előle. Egységes tantervük nincs, általában azt tanítják a tanárok, amit akarnak, és úgy tanítják, ahogyan akar­ják. Hiányos az ellenőrzés is, de a hallgatók rendkívül fegyelmezettek, koncetrál­tak. Így miközben alaposan ismerik a zenét, gyakran előfordul, hogy hamisan énekelnek. Zeneoktatásuk jelenlegi állapotát maguk sem egyértelműen ítélik meg, s többen változtatni szeret­nének rajta, így dr. Rudolf Klinghammer és dr. Reín­hold Weyer, a főiskola ok­tatói, könyv alakban össze­gezték többek között a re­formmal kapcsolatos elkép­zeléseiket is. — Gondolom, több kon­certet is adtak. — A kölni dómban rög­tönzött kis hangversenyünk csak amolyan kedvcsináló volt. Fölléptünk a roden­kircheni városrész iskolájá­ban, a Rajnai Pedagógiai Főiskolán, s közös koncer­tet adtunk a Wesseling gyár jubileumi ünnepségén, több mint ezer ember előtt, a he­lyi énekkarral, s az összesí­tett kórust Klinghammer ve­zényelte. Négy óráig készült felvétel együttesünkkel a kölni rádióban, a tiszta mű­soridőt 30 percesre tervez­ték, 70 percesre bővült. Mű­sorainkon a reneszánsz és barokk muzsika mellett a romantikusok (Schubert, Schuman, Brahms) művei, valamint századunk zenéje szerepelt, természetesen több magyar kompozíció, Bartók, Kodály, Farkas Ferenc, Sző­nyi Erzsébet, Balázs Árpád, Karai József alkotásai: a Bárdos műveknek (Magas a rutafa, Túrót eszik a cigány) óriási sikere volt. Kirándu­lásaink során eljutottunk a bonni Beethoven házba is. Hazatérve pedig megtudtuk, kórusunkat Kiváló Együttes címmel tüntették ki — első­ként a főiskolai együttesek közül. S hogy milyen jó ha­tást tett az együttesre ez az út, mutatja, a nyári szünet­ben önként ajánlják fel az énekesek, hogy közreműköd­nek egy szegedi dómkoncer­ten. N. I. Pécsiek az operai találkozón Huszár Klára rendező A bűvös vadászról A jövő heti szegedi opera­fesztiválon a Pécsi Nemzeti Színház társulata Breitner Tamás vezényletével Weber operáját mutatja be, A bű­vös vadászt. A pécsiek elő­adásának rendezője, Huszár Klára, így nyilatkozik a pro­dukcióról : — A bűvös vadász végle­tesen romantikus mű. A ve­le való munkára elsősorban a kíváncsiság serkentett: ho­gyan tudok megbirkózni olyan munkával, mely szá­momra feladat, nem pedig természetes művészi meg­nyilatkozás. Másodsorban a zene inspirált. Alighogy fog­lalkozni kezdtem vele, meg­bűvölt; egyre jobban magá­val ragadott. Irigyeltem a karmestert, mert a szöveg­könyvvel sehogysem tudtam megbarátkozni. A rendező számára pedig — még akkor is, ha az illető operarendező és munkájának alapanyaga a zene — meder a szöveg, melyben a zene érzelmi és indulati erőit kibonthatja. A zene egyre ismerősebbé is vált számomra, egyre nyil­vánvalóbbá, hogy milyem mély és erős kapcsolat fűzi elődeihez, elsősorban Bee­thovenhez, de még Mozart­hoz is. A Fidelióval való kö­zeli rokonsága teljesen egy­értelmű, de a Varázsfuvolá­hoz is több szállal kapcsoló­dik, s ez a rokonság adta kulcs nyitotta meg számom­ra az utat, melyen a mű színpadi megvalósításához ju­tottam. — Meggyőződésem, hogy a művet, színpadi megjelení­tésében sem szabad megfosz­tani romantikájától. De en­nek egy ma megemészthe­tőbb, és a magam számára járhatóbb útját választottam: a mese stilizációját Weber zenéjének főszereplője a ter­mészet; a német erdő. Szelíd nyugalmának és démoni ere­jének állandóan vibráló ket­tőssége, emberi sorsok és lel­kiállapotok vetülete. A Pécsi Nemzeti Színház jelenlegi előadásában reális, de bizo­nyos mértékig leegyszerűsí­tett színpadi keretben, kor­szerű vetítés stilizációja te­remti meg awtermészetet és egyben a lelkiállapotot. Ez ad vibráló, változó hátteret az énekes színészeknek. — A főszemélyek közül az egyik — Gáspár — az ab­szolút rossz megtestesítője, Agátha az abszolút jóé. Max kettőjük között tévelyeg, s már-már elbukik a babonák hálójában. Max és Agátha zenei szövete rendkívül vég­letes, az intim szféra és a dé­moni-drámai egymás mellett jelennek meg áriáikban. Schubert-dalt és Verdi-áriát kell előadniuk egy zenei egy­ségen belül. Jellemformálá­sukat ez a végletesség hatá­rozza meg. Legérdekesebb volt számomra a darab egyik csúcsjelenetének, az „Ördög­árok" képnek színpadra állí­tása. Ez a jelenet drámai szimfonikus költemény. Az első ütemek kozmikus nyu­galma válik démoni viharrá. Ez a vihar kíséri Gáspárt és Maxot, akik a Sátán segítsé­gével hét bűvös golyót önte­nek. Amilyen hátborzongató a zene, olyan szinte megmo­solyognivalóan korszerűtlen a történet vadromantikája. Ki­nyíló koporsók és megszólaló szellemek képi hatáseszközei­vel nem akartam és nem is tudtam élni. Még a golyóön­tés aktusát sem ^voltam ké­pes a maga dologi realitásá­ban színre vinni. Tovább kellett lépnem a stilizálás irányában: táncosok szemé­lyesítik meg a megvadult ter­mészetet. Általuk történik minden, még a bűvös golyó­kat is ők hozzák létre. Így a jelenet vége a természet ál­tal majdnem letiport ember szabadulását és eszméléséfc fejezi ki. — Ahányan nézünk vala­mit, annyiféleképpen nézzük. Nekem A bűvös vadász így mutatkozott. A Varázsfuvola és Fidelio trambulinjáról ug­rottam bele a számomra is­meretlen mély vízbe. Amit a kievickélés után a felszínre tudtam hozni, az(/ magam is megszerettem. Remélem, a közönség is így lesz vele. Rozsnyay Mátyás­emlékverseny A nem szakmabeli általá­ban úgy képzeli el a gyógy­szerész munkáját, hogy áll a patikamérleg előtt, és vegy­szereket méricskél egy előírt recept szerint. A Juhász Gyula Művelődési Központ­ban tegnap, csütörtökön reg­gel kezdődött Rozsnyay Má­tyás-emlékverseny azonban mást bizonyít: a fiatal gyógy­szerészek tudományos kuta­tásait szemlélteti a tizenket­tedik alkalommal Szegeden megrendezett előadóverseny. Az átlagos gyógyszertári laboratóriumban elvégezhető kísérletekről adnak számot a fiatal gyógyszerészek. A hu­szonkilenc előadást a kétna­pos versenyen 150 gyógysze­rész hallgatja végig, akik az ország minden részéből ér­keztek. Köztük vannak a gyógyszerkutatás országos in­tézményeinek vezetői ls. A tudományos előadóverseny résztvevőit a tegnapi meg­nyitón többek között Szabó G. László, a megyei tanács mb. elnökhelyettese és dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a SZOTE gyógysze­részkarának dékánja köszön­tötte. A fiatal kutatók elő­adóversenye ma, pénteken este ünnepélyes eredmény­hirdetéssel fejeződik be. Bemutató után Beszélgetés Kertész Ákossal Biztosítási feltételek nyugdíjasoknak Rögtönzött hangverseny a kölni dómban A nyugdíjas és a nyugdíj előtt álló ügyfelek érdeké­ben az Állami Biztosító megállapodást kötött a Nyug­díjfolyósító Igazgatósággal, hogy — az érdekeltek írás­beli megbízása alapján — a nyugdíjból vonják le a ha­vonta esedékes biztosítási díjat. E megállapodás alap­ján először áprilisban Bács­Kiskun, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr, Heves, Komá­rom, Pest, Szolnok és Veszp­rém megye nyugdíjasai fi­zették be ilyen módon biz­tosítási összegüket a nyug­d íj j áran dós ágból. Az egyszerűsített ügyinté­zéssel egyidejűleg megszün­tették a szóban forgó me­gyékben a biztosítási díjak személyes beszedését. Ked­vező, hogy azok az ügyfe­lek, akik eddig évente egy összegben fizették a díjat, 1976 januárjában már csak egy negyedévet fiaettek a biztosítónak. Azt követően a nyugdíj járandóságból von­ják le a havi részleteket. Mindazok, akiknek biztosí­tása alapján kártérítés jár, igényük bejelentésekor az utolsó nyugdíjszelvény be­mutatásával igazolhatják biztosításuk érvényességét Ha levélben jelentik be kár­igényüket, akkor is közölni­ük kell a nyugdíjtörzsszá­mot és azt, hogy a díjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján fizetik. Azok a nyugdí­jasok, akik eddig még nem adtak megbízást a díj befi­zetésére nyugdijuk levonásá­ból, , azok saját érdekükben mielőbb teljesítsék megbíza­tásukat. az Állami Biztosító illetékes fiókjánál. Az új díj­kifizetési rendszer célja — amely közel százezer nyugdí­jast érint —, hogy a díjkifi­zetés elmulasztása miatt ne érje anyagi hátrány a segít­ségre szorulókat. Az egri ősbemutató után a Szegedi Nemzeti Színház is bemutatta Kertész Akos Szik­lafal című drámáját. A pre­mier után beszélgettünk a szerzővel. — Ügy érzem, nem fontos ebben a darabban Kassai Kornél személye — mondja Kertész Ákos. — Sokkal in­kább érdekelt engem a más és más szerepben élő nők egymáshoz fűződő kapcsola­| ta, ezen keresztül az, aho­gyan a férfivel éltek, aho­gyan hozzá kötődtek. Kornél | figurája csak ürügy. Lehető­séget ad a mai emberi kap­csolatok boncolgatására. ' — Az ősbemutató után már lemérhető, hogyan fo­gadta a közönség a darabot... — Nehéz a saját munkám­ról, a színre állításról beszél­nem. Az eddig hozzám elju­tott vélemények szerint meg­értették, amit mondani akar­tam. — Miért negatív példákkal mutatja meg az ideális férfi­nő kapcsolat lehetséges ösz­szetevőit? — Nem hiszem, hogy ezek negatív példák. Én minden ember által megélt, vagy megélhető problémát látok a nők egymáshoz és a férfihoz fűződő viszonyában. Minden­esetre nem volt szándékom csak negatívumokat felsora­koztatni. — Anna, a második fele­U'Cff, akit Martin Márta kel­tett életre, nem annyira föl­dön járó, gyakorlatias üzlet­asszony, inkább társasági nagyasszony. A szöveg alap­ján nehéz elképzelni, hogy ilyen szintre fejlődhetett Anna. — Anna maga harcolt ki magának mindent, bármi­lyet árat kellett is fizetni. A semmiből indult, valóban mindig megmarad közönsé­ges üzletasszonynak, nem emelkedhet önmaga fölé. Ha a közönség másként értékeli Martin Márta Annáját, az a szerepfelfogás sajátosságából ered. — A szegedi tolmácsolás visszaadta-e a szerző elkép­zeléseit? — Kissé lesüllyedt a drá­ma a realitás szintjére, néha a naturális megfogalmazásig. Ennél többet akartam mon­dani, föléhelyezni a monda­nivalómat a történésnek. Nem tudom, milyen alkotói átértékelés miatt vesztette el a darab az általánosabb ér­vényű mondanivalóját. — Eddigi művei, a Makra, a Névnap először könyv alak­ban láttak napvilágot, csak aztán kerültek színpadra. A Sziklafalnál a színpadot il­lette az elsőbbség. A köny­vesboltokban megtalálhat­juk-e majd a kötetet? — Nem tudom. Szeretném, de egyelőre vannak akadá­lyai. Honti Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom