Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

3 V Kedd, 1976. május 1$. A Dömötör-torony Kutató diákok megmentője Emlékezés Cs. Sebestyén Károlyra A Dömötör-tornyot, Szeged legrégibb, Árpád-kori mű- mánnak, Banner Jánosnak, emlékét Móra Ferenc egyik tárcájában Sebestyén-torony- Szász Gyulának — munkásnak nevezte. Nem elírásból, hanem az elnevezés szándéké- ságát is. val. Az Alföld ritka múltú, épen maradt történelmi neve- Szegedről eltávozva nyugzetességü építményét ugyanis Cs. Sebestyén Károlynak kd- díjasként is tovább folytat. szönheti az utókor. A török e tájon mindent elpusztított; ta tudományos /tevékenysészerencse, hogy a 12. századból való tornyot beépítették gét. A Néprajzi Múzeuma későbbi templomokba, s amikor a Fogadalmi templom ban dolgozott haláláig, 1956építése miatt az öreg Dömötör-templomot lebontották, Cs. ig. Főként a rajzgyűjtemény Sebestyén Károly a barokk toronyból kihámozhatta az ősit, rendezésén, kiegészítésén: a az Alföldön páratlan értékű műemléket. néprajzi dolgozatok illusztAz értetlenek és történeti ségei iránti figyelmét. Egyik rációinak módszertani kárértékeink iránt érzéketlenek első néprajzi tárgyú írása a ?e.s®lvei. ls hasznosan fogle akarták bontani, „nehogy Néprajzi Értesítőben a jel- lalkozott. rontsa az új dóm látvá- legzetes szegedi napsugárdí- Magam, élete végén kényét". Cs. Sebestyén küz- szes házvégekre hívta föl a fűltem vele kapcsolatba, dött megmentéséért, s Móra figyelmet (1904). Sokat fog- Rávettem, hogy írja meg Ferenc. Buday Árpád, Ban- lalkoztatta az összehasonlító Mora Ferencre vonatkozó ner János meg mások segít- háztörténet. Erdélyi és dél- emiekeit. ígérte, és csak haségével sikerült is megóv- magyarországi gyűjtéseinek lala akadályozta meg, hogy nia. Hálásak vagyunk-e ér- értékét nagyban fokozta telie«en valóra valtsa. A le neki? Hiszen még a ne- rajzainak hitelessége. Ké- megírt fejezeteket, hagyatévet is elfelejtette a Város; sőbb a ház belső berende- kabó1 megkaptam, es néemlékét sem őrzi semmi zésének kialakulása, fejlődébenne. Holott Cs. Sebestyén se izgatta. Szegedi tüzelőKároly ennél jóval többet és fűtőberendezések a XVIII. tett Szegedért: fölkutatta században című tanulmámúltjának fehér foltjait, nya (1931) a Város és köríöltárta középkori kultúrá- nyékének jának bizonyító emlékeit, téhez és a hány részletét a Somogyikönyvtári híradó 1969. évi 3. számában közzé is tettem. A még kiadatlan fejezetek is nélkülözhetetlen "épftégzettörténe- l°rrása' «gy eljövendő alatörténeti nép- pos Móra_eletrajz írójának. Nevét, munkásságát ugyan- rajzhoz is egyaránt értékes cít JAfl!!!t • <7.7 illenék ismerniük és és ritka hozzájárulás. ^^kx^L^,,.8^!! 1 emlegetniük a mai szegedi- A néprajz és régészet haeknek, mint Reizner Jáno- tárán húzódik meg az a „Egyre több hallgatónk hallgatók pályaválasztását éves pedagógia—történelem van — nemcsak pedagógia- befolyásoló tényezőket. En- szakos hallgató igen alapos szakosok, hanem más szakos nek kapcsán különféle mód- kutatómunkát végzett, hogy tanárjelöltek közül is —, szerek segítségével választ összehasonlítsa az iskolapttaki már diákkorában elsa- kerestek többek között arra honos és a napköziotthonos játítja a pedagógiai kutatás is, melyek a tanári pálya tanulók helyzetét. Az iskolamodern módszereit, és alko- legvonzóbb területei, előnyei otthon még sokak száméra tói, kutatói tevékenységet és hátrányai. A „nyomozás" ismeretlen, holott talán az végez." Ezzel a gondolattal eredményeként leszűrődött egyedüli szervezeti forma, vezeti bedr. Ágoston György tények biztatóak: a megkér- ^tt^San"hoszegyetemi tanár, az Acta Ju- dezettek többségét a szemé- szabb időt töltve se fáradjavenum-sorozatban megjelenő lyes érdeklődés vonzotta a nak el. Ésszerűen váltakozva Sectio Paedagogica et Psy- pályához, s túlnyomórészt a diploma megszerzése után sem akarnak hozzá hűtlenek lenni. chologica első számát. Hogy a bevezetőben olvasható megállapítás nem túlzó, azt a kiadvány három dolgozata is igazolja, A kapcsolódik itt össze tanítás én tanulás, játék és pihenés, alkalmat teremtve a szocialista közösségi emberformálásra. A kiadvány — melyet még A tanulmány részletadatal, következtetései jó szolgálatanárjelöltek pályaválasztó- tot tehetnek a tanárjelöltek a nemrég elhunyt dr. Rózsa sáról szóló tanulmány szer- hivatástudatának fejlesztésé- Éva egyetemi tanár szerzői — különböző korú és ben. Hasonlóképpen sok kesztett — harmadik dolgoszakpárosítású hallgatók — hasznos tapasztalatot rögzít zatában Dely Ildikó hasonaz egyetem természet- és Tanács Erzsébet pszicholó- Htja össze az angol és a bölcsészettudományi karán giai vizsgálati módszerekre magyar általánosan képző vizsgálták a tanárszakos épülő dolgozata. A negyed- iskolát. hozadékéból részesült a régészet, a néprajz, az őstör* * sasjff3U TSSSSUt net. Számunkra a legfontosabb, amit mindezekből a tudományágakból Szegedre Móra Ferencit. honfoglaló magyarság élet Száz éve, 1876. május 13- módjára vonatkozó érdekes án Karánsebesen született, tárgyakat cserkészett be. A A u^if^i ,m?gYar nyílr£l t® ÁÍr6\?ZZ vcmatkozóan"^alkotott'^Munl 1898-ban ta- ink kenyeréről halászatáról, kósságának különös jelent6_ nári oklevelet szerzett, s pásztorkodásáról, sőt lóver- Béget ad most centenáriuegy evig Temesvérott majd senyeirol értékes megfigye- mán a készülő ötkötetes Szegeden polgári iskolai léseket, osszefuggeseket tárt mű Szeged történeti morajztanérként működött. El- föl. nográfiája, amelynek majd so cikke 1899-ben jelent Szeged muzeuml szolgála- minden kötetéhez a Város meg a Szegedi Naplóban, az ta alatt tervszerűen tanul- történetének szinte minden alsovarosi templomról, s mányozta a múzeológia leg- korszakához lesz ennek a negyven évvel később, ami- korszerűbb eredményeit, s gazdag életműnek hozzá. kor nyugdíjba ment, és a ebben messze megelőzte tennivalója. fővárosba költözött, szintén kortársait. Ausztria, Olasz- ' * e másik legjelentősebb mű- ország, Németország, Svájc, , tf;vrmrt™iArié«i PnWa emlékünkről közölt a Vá- Hollandia, Belgium, Fran. £ ' ro,kultúrában (1938) tanul- ciaország és Anglia műem- * J™*01™ • mányi. & e kettő között lékeinek és múzeumainak amelyet a szegetJl koznyelv mér negyven éve Móra van egy szegedi Tömörkény és szobra mellé odakíszobra is. Pcter László HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Lázár Lajos és Nsgylvan Aranka, Ocskó Lajos Istvun és Barta Veronika Julianna, Seller László Ferenc és Tóth Ildikó Magdolna, Rádal Zoltán és Mondovlta Erzsébeti rea, Katalin, Berányl István János pá[ Danl Lászlónak és Angyal nak és Hajdú Ágnesnek Ka- rolynak és Molnár Mária ErJuHannának Edina, Schmidt Fe- milla, Cseledi Jánosnak es Csáti zsébelnek Kornél, Ladányi Andrenc Józsefnek és Nuszradl Ka- Zsuzsannának János István, Sza- rás Gézának és Farkas Ilonátalinnak Krisztina, Benedek bó Tibornak és Balog Terézia nak Akos, Ladányi Jánosnak és Lászlónak és Qedey Piroska Ma- Zsuzsannának Szilvia, Klivényi Csányi Ilonának Gabriella, Nétildnak Ágota. Polgár Lászlónak Károlynak és Csányi Erika Er- meth Lászlónak és Pozsár Kaés Pálmai Klárának Judit Klá- zsébetnek Károly Gábor, Kovács talin Angélának László nevű Istvánnak és Józsefnek és Molnár Ilonu Etel- gyermekük született. Szörényi Gyula Ágostonnak és és csorba ErzsenetneK uaDor, "^kerüíef8 Kuti Éva Máriának Balázs, Ba- Rádal Tibornak ^Jávori Anna Sleged. vásárhelyi Antalné és Csonka Lenke, Bodacz Oy" zd es Sulyok Emese, Födi Fe^ rene és Tóth Aranka, Gazsó István és Andó Terézia Ibolya, Ábrahám József es Bodó Katalin Rózsa, Csúcs István és Zomborl Gizella, Józsa László számos dolgozatában, hírla- tanulmányozására utakat ... maeától k;aia pl cikkében tette Uzzé Sze- tett, s tanulságaikat kama- mf8„ °l ged művelődé.löiténetér.ek toztatta a szegedi múzeum .v addig ismeretien dokumen- életében. Amikor a- szegedi tumait. Írásban foglalkozott múzeum hírnevét emeleget- a ™ várostörténeta Város művészeti életével, jük. anélkül. hogv Móra ér- vankozn^k ° városképének kialakulásé- demeit kisebbítenénk ebbe Sl^^flíSSártU^rf val, egy-egy épület történeti mindig belekel11 szarni a- f bb 8zinten művelö vagy epitészeti leírásával, a nunk Cs Sebestyen Karoly. » Sebestyén Károly mellvár, a középkori templomok, nak - es Móra többi,, lu- Ls- öeoestyen rtaroiy a szobrok történetével, jel- tűnőén megválasztott mun. "Rzésével. Két dolgozata- katársának, Czógler Kaib.m ls alapvető eredmenye- mmtm Uet tárt föl és szögezte le máig időszerű elvi szempontjait Szeged utcaneveinek történetéről és rendezésről. Meg fiatal tanérként kerék a múzeummal kapcsolót lm Mint kitűnő grafikus 11 f?1 ben ő rajzolta Juhász Gyula Testamentom című verseskötetének címlapját is!), először még Reiznernek segített 1903-ban a szőregi apátsági romok környékének ásatásában. Reizner hirtelen halála (1904) után Tömörkény tette közzé az Archeológiai Értesítőben a kutatás eredményét — Cs. Sebestyén értékes, hiteles rajzaival. Mai jelentőségüket növeli, hogy az oszlopfők Időközben elkallódtak, tehát csak e rajzok őrzik őket. Később Tömörkény hívására részt vett a csókái ásatásokban, amelyeket azután Móra folytatott és tett világhírűvé. Ez a külső munkatársi kapcsolat 1919-től vált belsővé: ekkor Cs. Sebestyént a polgári iskolából szolgálattételre a városi múzeumba és a Somogyi-könyvtárba — akkor még e két intézmény egy volt! — osztották be. Részt vett a könyvtár híres tárgyszó-katalógusának készítésében, s minden könyvtári, múzeumi munkában. 1905-ben Mórával együtt végezte a néprajzi szaktanfolyamot,'s akár gazdái, ö is egyforma érdeklődéssel és hozzáértéssel foglalkozott a néprajz, a régészet, a várostörténet szinte minden kérdésével. 1902-ben székelyföldi rokonaínak látogatása keltette föl a tárgyi néprajz jelenEcgüültmüSccigfésí megállapodás ffFÜSZÉRT és az ÉLIKER között A nagy- és a klskereske- Az együttműködési meg- tésa érdekében serkenti az delmi vállalatok! kapcsolata állapodás kiterjed a meg- ipari vállalatokat, ugyanma már túlnőtt azon a vi- rendelésre, a szállításra, kfi- akkor a csomagolási hiészonyon, amely a megren- zös árubemutatókra, utóla- nyosságokat közös ellenőrdelő és a szállító között áll gos és rendkívüli szállítás- zéssel fedik fel. fenn. Példa erre a Csöng- ra, a minőségvédelemre, az A szállító vá]Ialat mjn_ rád-Bács megyei Élelmiszer árpolitikára, a kölcsönös In- dent elköyet a párt. & a és Vegyiáru Nagykereske- formációra, a fizetési meg- korrn.invh.itók delmi Vállalat és a Szegedi állapodásra stb. A korszerű cikÉlelmiszerkiskereskedelmi szállítás továbbfejlesztése áí Vállalat együttműködési érdekében mindkét fél arra Umegállapodása, amelyet most törekszik, -hogy a konténe- j t azokból a szegedi ÉLIkötöttek meg és 1980-ig ér- res valamint az uRyneve- KKR (lzleleit foly:matog(m vényes. A megállapodó fe- zett rolly-kocsis szállítást az kielégíü A két szerzödő lek a legfontosabb irány- eddigieknél szélesebb mér- íéJnelc U ptlSZÉRT nek és elvként tűzték ki célul a la- tékben alkalmazza Ennek a 8zesed, ÉLIKER.n"ek eza kosság folyamatos jó áru- megvalósítása erdekében megállapodÓ6a a mór ko_ ellátását, az áru kulturál- kulon programtervet késsí- rábban három évyel tabb eljuttatását a vásárló- tenek. , js megkötött együttműködéaruk „1 „—.* 1.81J.6-x-— hoz, valamint a társadalmi A szállitó vállalat az ár ^ ^ tulajdon védelmének bizto- minőségének védelme érdé- Bzerz^t'r^jó "tap^zteTátoka't sítását Mindkét vállalat tö: kében a szavatossa^ kote- az üj megállapodásban most rekszik a gazdasagiranyítasi lezettség, illetve a kőtelező i^matoztetiák. rendszer által támasztott kö- vagy vállalt jótállás tekln- JíamalozlalJaK. vetelmények megvalósítá- tétében a fennálló jogszabá- Az együttműködési megsára, amely egyaránt szol- lyok szerint jár el. Kötelezi állapodást a két vállalat gálja a fogyasztók, a két magát a nagykereskedelmi szocialista brigádjai a mavállalat és a népgazdaság partner arra is, hogy acso- guk munkaterületen brigádérdekét. magolt áruk esztétikai javí- szerződésekkel egészítették ki. Szem előtt tartják az sen alapul. A köldsönösen Családi események Zoltán Béla, Tápal Jenőnek és Fülöp Katalin Editnek Gábor, Veszprémi Gábornak és Seidel Karolának Márk, Morvái Mihálynak és Kovács-Csomor Editnek Alexandra, Török Béla Lászlónak és Gasztonyl Mártának Petrovics Ferencnek és Sándor Antalnak és Juhász Irén Márta, Hajdú Balázsnak és Vad Erzsébetnek Zoltán Klárának Tímea, Tóth Sándor- Margitnak Bernadett, Nagy Káés Simon Rozália, Loval József „ajofá Éva^MargRnrt 'CsáST kának Edina. Csűrt Istvánnak ~ Ágostonnak és és Csorba Erzsébetnek Gábor, _„ , , .„„ , . T1„ KU1I c.va manónak Balázs, Ba- Rádal Tibornak és Jávori Anna ' - - Kisalbert tor, Géczl Lajosnak és Tóth 5?_7e„\ vercDelyl uyulane ian na, Doszkocs János és Tarcsányi Ágnes Zsuzsanna, Molnár Tibor és Tuska Margit Olga, Horváth Lajos és Puruczki Ágnes íni anna Péter FerrnV* Tó/aet Rozáliának Sándor, Kisalbert tor, Geczl Lajosnak és Tóth dart Marett Domonkös István ÍUll^"aK„J,?rieí Attilának és Rácz Zsuzsannának Ilonának Szabolcs, Németh Jó- ^Margit Domonkos István és Oyebnár Katalin, dr. Vasas János Antal és Tóth Eva házasságot kötöttek. II. kerület Mária, Császár Mihálynak és zsefnek és Korom Ildikó VeroGémes Erzsébetnek Zsófia, Kó- Bikának. Róbert Gábor, Orosz Józsefné Vékes Piroska Irén, Csikós Mária. Dulon Tibor, u n Kocsis Jánosné Molnár Mária szó Istvánnak és Kálmán Kata- Dezső Antalnak és Gyuris Mai- N Mihálvné Arevelán Mária Szeged: Mágórl'Tmre Sándor «?»»* Csaba István T»ná« lm- f^^O^jSSVfíM,* Kvö^/^íásSf" Si és Juhász Rozália, Mészáros li™***™*™ ZZt im^mt Urd Naev Ferenc Tibornak íl Magdolna, Kalser Mihályné György János cs Fejes Mária 7 S™^, It^Jf 'J^S^i K^kánv Maiitok ÍLS »oY- Szentgyörgyl Mária, Lévai ErMagdolna. Rácz István és Pálfl có sánd^ak és ísnr/kl '"áhá'. Jánosné Kurucsai Ilona, Gonda Imre es Papp Ró- András Játyín. Jabács »r«<J Sáhfloraak és Tisoczkl Er- rr lskli K JÓZBefné Ac. zsa. Cseuz Lajos László és Agh "Pji' ^^ o-omf^ "^ nak ^ AlmoSdi Marta Honnak kermann Magdolna. Pap GvörgyGyörgyl Mária, Szél Ferenc és ' k , . tróff "Slos lánül Fekel? Iránnak nt' Rcrcs ,rén' Kopasz^ Jánosné Czene Alioe Katalin. Erdélyi ésUN.«vmlhálv ErYLébet WáSak Csala Anna- Gvenes Gizella, Gábor és Deák Erzsébet, Imrt ®ar"abásnak Csába SZoTtan Bö>ctök Istvánnak léimén Ferenc, Fehérmezö IstAndras es Szabó Éva, Pap Béla .^I^US MYK és Tóth Plroskánaí ^tv^ ^i- Túrái Ilona. Szabó Lacs Jójárt Piroska. Kovács Jó- néantán Fodor Kálmánnak és ^Jl- vida Feren<! Nándorné JóSuSf^a Görcsök Bmta Máriának István! te"' SSSLSSTW KstZ. Térózia Judit Zsolt meghalt, rirtrev, í v s ÓS Sánriní simon Zo"án Ádámnak és Tóth Hevesi László Istvánnak és Szö- _ _ II. kerület S BOZSÓ yErzsébct^ házffsáaőt Márta Erzsébetnek Zsolt Zol- «t Erika Erzsébetnek Adorján. Szeged: Szabó Jánosné Amb. H-f, Éizsebit házasságot tA dr Jrtr, }ózaet Miklósnak Visy Csaba Bélának és Radnóti run Mária, Kenik Mlhaiyné kötöttek, es dr. Csík Veronika Annának Klárának Ágnes, Szabó István- J0^'} Anna, Szűcs Antal, SánKzeserf- v ' , é„ Mik- Anna' Németh Józsefnek és Tö- és Csikós Máriának Tünde, ta János Szegedi Józsefné OrIó K U r n ír ,ss mi kötőnek rök Arankának Krisztina, Kel- Ledensk! Sándornak és Blacsl r?'ze ,a'. G°ra I^ván, ZámKlskundoro/siiía' Ssücs latítón ler Vendelnek és Eröss Ágnes Ágnesnek Róbert nevű gyerme- hó Károlyné Antalfy Erzsébet. A*drásUnl°™'I'mS Fodor Annának Petra Ingrid Onea kük született. Bzentiványt Gyula. Szabó Kál_ - . - . t i\7n rdvn L> \r fa Uarrino TJ ürnnnlr Imre és Bernáth Teréz, Bu» Ií?rd0» m kerület S«halít"l0CMy TanÚe István és Kiss Violciu Zádorl ZsoJt' Per-iasi József Tibornak 111' Kerulet megnait. Irtzsef es Gvnris i r/séhet há- es Bpra "va Máriának Levente, Szegedi Gállal Józsefnek és ,n- Kerület zasségot kötöttek E Det na Ac, Istvánnak és Csiszár Má- tlrbán Piroskának Piroska Hl- '<ószó Istvánnc Csé"•wrs/<), ETfs rta Erzsébetnek István, Makra ta, Acs Bélának és Takács Zsu- szar Etelka, Herédl Sándor, Andrásnak és Maloros Etelká- zsannanak Bela, Kecskés Akos- Katona Gyuláné Sándor Borbála I kerület onuiasoaK es íviaioros xieina- zsannanak Bela, Kecskés Akos- uyuume sanaoi űorDala Szeged! KÍsneier Józsefnek és Anikó, Taskó Mártonnak és nak és ványl Éva Veronikának Jl"ianna, Racz Mihály. Szűcs Horv ath Ev!," Margt'l^ózsef *1*P Oá^or. Mártha Lajosnak ^Tari f^or dr ZÜUe, András, BeZoltán, Szabó Sándornak és ^ , "nak Liarió MIÉ Mi Hodl Lídiának Krisztián, Ma- wtónak és PeLa gyarl Jánosnak és Stirb Agms- jyX " Mtóáro. 2 n«k Anita. Dómján András Isi- ÍSk és ZsiSS* K. vannak e„ Toróczl Mártanak Tán fl^ííS" JS és Horváth Anna Veronika Ilonának Szilvia. lovdi József, Varga Mátyásné Máriának László, Marót! Ist- Csánk Józsefnek és Szabó Irén- Ágoston Julianna. Gombos SánVánnak és Fekete Margitnak nek Attila, Ctókási Andrásnak úorné Ltppal Mária, Németh Zoltán Miklós- és Czeglédl Anna Magdolnának La«zlé, Gyónl Mihály. Nagyiván Katalinnak Zol- Eszter Anna, Kellgr Lászlónak Ver°n. Jenel Ferenuné 'Oyurls ián, l.osonez Mihály Jánosnak és Hegyest Ilonának Tamás Rozália, Hankó László, Tandari és Kiss Erzsébetnek Péter Mi- Márki Miklósnak es Pálfl Anna Jánosné Egyedi Gizella, Dimorla. Faragó Szilveszternek és hály, Paragl Istvánnak és Dor- Máriának Annamária, Bzabó vínesá«'fflJ'X JíSíif.' Nagy Eva Margitnak Eva . And- zsák Márlunak Dóra, Farkas Bélának te Kormos Honának mo&ul IStVánnC lVany Rozálla András, Blte László Istvánnak és Szántó Évának Márta Ma-1 eddigi jó kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését, a gazdasági munkán túl, szorosabbá teszik a személyi kapcsolatokat, amelynek eredményeként a kereskedelem kulturáltságának színvonalát kívánják tovább javítani. A minél jobb együttműködés érdekében a brigádok tagjai vállalták: a szabadtéri játékok Idején a megnövekedett forgalom és a fokozottabb vásárlói igények maximális kielégítésére törekszenek. Szem előtt tartják például, hogy csecsemő- és gyermekápolási cikkeket egész évben folyamatosan lehessen kapni. A bolti választékot és a megrendeléseket rendszeresen ellenőrzik. Az intézmények és üzemek területén levő üzleteket, árudákat fokozott figyelemmel kísérik, biztosítják a maximális áruellátást. E boltok közé tartozik az autójavítóé, a tejiparé, a seprőgyáré, a textilmüveké, a ruhagyáré, az új szegedi kendergyéré stb. Példamutató mind a két vállalat együttműködési megállapodása, mind pedig a szocialista brigádok szerződései, amelyek tei-mészetesen akkor érik el céljukat, ha a benne foglaltak nemcsak papíron maradnak, hanem meg is valósulnak!. Hogy ez így is legyen, arról külön gondoskodtak: mindkét vállalat vezetői kéthavonta összeülnek és egyezteti k az elvégzett mun kát, sorréveszik a teendőket. Ugyanígy a szocialista brigádok vezetői is összeülnek és egyeztetik munkájukat. In V. i